Lángba borulna a kontinens, ha bármelyik EU-tagország szárazföldi katonákat küldene Ukrajnába – Szijjártó

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Külügyek Tanácsának ülésén vett részt, amelybe az amerikai külügyminiszter videón keresztül csatlakozott. Az ülésen elhangzottakról a tárcavezető sajtótájékoztatón számolt be.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben a Külügyek Tanácsát követően elmondta, hogy a lengyel–ukrán határon kialakult blokád miatt az Ukrajnából Európa felé irányuló áruszállítás a rendkívül rövid ukrán–magyar határra tevődött át.

Mint mondta, ennek következtében olyannyira megnőtt a terhelés ezen a határszakaszon, hogy az Ukrajnába tartó kamionoknak 2–3 napot, míg az Európa felé tartó fuvarozóknak 9-12 napot kell várniuk a határátlépésre.

Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével folytatott csütörtöki megbeszélése értelmében Nagyhódos és Nagypalád között egy új határátkelőhely nyílik. Majd hozzátette, hogy a beregsurányi határátkelőt alkalmassá teszik a teherforgalom lebonyolítására is, hogy csökkentsék a várakozási időt.

Kiemelte a fényeslitkei átrakodóterminál jelentőségét, amely Ukrajna nyugati határán a legnagyobb átrakodási kapacitással rendelkezik, és hozzátette, hogy bár a lengyel–ukrán határ sokkal hosszabb, mint a magyar–ukrán határszakasz, Lengyelországban egyetlen olyan rakodóterminál sincs, amely kapacitásában felvenné a versenyt a fényeslitkeivel.

A külgazdasági és külügyminiszter arra is kitért, hogy arra kéri a nyugati vezetőket, hogy ne tegyenek olyan nyilatkozatokat, amelyek az Ukrajnába történő szárazföldi csapatok küldéséről szólnak, mert ezek a kijelentések rendkívül veszélyesek, és riadalmat kelthetnek.

Szerinte a mostani feszült helyzetben nemcsak a cselekedeteknek, de a szavaknak is nagy súlyuk van. Elmondása szerint az ülésen emlékeztette a résztvevőket, hogy a NATO tagállamai két évvel ezelőtt megállapodtak, hogy nem hadviselő felek, és mindent meg kell tenni, hogy a közvetlen összeütközés a NATO és Oroszország között ne jöhessen létre. Úgy véli, hogy ezek a kijelentések ennek a NATO-döntésnek a színtiszta megsértései.

Egyúttal reményét fejezte ki az Egyesült Államok külügyminiszterének, hogy soha nem fog sor kerülni NATO-tagországok részéről szárazföldi katonák küldésére Ukrajna területére.

Szijjártó arról is beszámolt, hogy hétfőn végleges formában is elfogadták az európai békekeret 5 milliárd euróval történő megnövelését, amelyből elvileg ki lehet fizetni az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat. A tárcavezető ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a ránk eső 50 milliót be kell fizetnünk, de annak a felhasználási célját a magyar kormány határozza meg.

A sajtótájékoztató végén elmondta, hogy ha bármelyik uniós tagország katonákat küldene Ukrajnába, az lángba borítaná az egész kontinenst. Mi ezt a legkevésbé sem akarjuk, és ez súlyos vissza élés a NATO 5. cikkelyével is, mert az nem egy támadó, hanem egy védelmi szövetség.

(Index)