Visszakövetelik Németországtól elkobzott földjeiket a namíbiai népcsoportok
Az őslakos namíbiai népcsoportok új tárgyalásokat és a gyarmattartó Németország által a XX. század elején tőlük elkobzott földek visszaadását követelik.
Namíbia területe 1884-től 1915-ig volt német gyarmat. A megszállók a Német Délnyugat-Afrika nevű gyarmaton a felkeléseket elfojtó kegyetlenkedésekben csaknem teljesen kiirtottak több népcsoportot, köztük a nama és a herero törzset.
A német kormány 2021 májusában hivatalosan is népirtásnak ismerte el a jelenlegi Namíbia területén elkövetett vérengzéseket, bocsánatot kért a bűncselekményekért, és felajánlott az országnak egy 30 évre szóló, 1,1 milliárd eurós újjáépítési és fejlesztési programot. A jóvátételi tárgyalásokon azonban az áldozatok leszármazottai nem vehettek részt.
A herero és nama népcsoportok vezetői elutasították a német megbékélési javaslatot, egyenesen döbbenetesnek és elfogadhatatlannak nevezték a felajánlott programot, és elutasították az általuk sértőnek tartott összeget.
Mutjinde Katjiua, a herero törzs egyik vezetője szerint a népirtás áldozatai leszármazottainak kizárása a jóvátételi tárgyalásokról ellentétes egy 2006-os namíbiai parlamenti határozattal, amely kimondta, hogy az egyeztetéseknek az érintett közösségek és az elkövető ország kormánya között kell lefolyniuk.
A népcsoportok azt is nehezményezik, hogy a 2021-es német kormánynyilatkozat nem tisztázta a gyarmattartók által elkobzott földek tulajdoni viszonyait, és a földeket azóta sem kapták vissza.
A gyarmati időben elkövetett visszaélésekért a felelősségvállalás és a jóvátétel sokáig váratott magára. Az elmúlt két évtizedben azonban a Németország is elkezdte feldolgozni gyarmati múltját, és rászánta magát a jóvátételre.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
