Ursula von der Leyen pávatánca a hatalomban maradásért

Politikai kötéltáncot jár az Európai Bizottság elnöke az újraválasztása érdekében. Ursula von der Leyen hétről hétre változtatja álláspontját fontos kérdésekben.

Homályos a határvonal aközött, hogy Ursula von der Leyen mikor beszél regnáló elnökként, és mikor a következő ciklusra aspiráló elnökjelöltként. A Politicónak nyilatkozó diplomaták szerint őszig az elnök asszony minden megnyilvánulását úgy kell tekinteni, mint egy hatalmi pozícióért kampányoló jelöltét.

Ursula von der Leyen kampányfogásai?

Az elnök az elmúlt hónapokban a népszerűtlen politikákat puhította, vagy levette a bizottság napirendjéről. Így tett a klímaváltozás kezelésére, a mezőgazdaságra vagy az egészségügyre vonatkozó szabályozási javaslatokkal. Ennek oka, hogy nem akarja a jobboldali szavazókat elriasztani a néppárti jelöltektől a júniusi európai parlamenti választásokon, akik később megválaszthatják őt. Valamint célja az is, hogy a szélsőjobboldal ne erősödjön meg a népszerűtlen intézkedések hatására.

Az Európai Bizottság elnökét úgy választják, hogy az állam- és kormányfők tanácsa javaslatot tesz az Európai Parlamentnek a vezető személyére. A jelölt kiválasztásakor figyelembe kell venni az európai választások eredményeit, így olyan személyt javasolnak, aki várhatóan megfelel a parlament legnagyobb képviselőcsoportját alkotó tömörülésnek.

Mivel Von der Leyent az Európai Néppárt támogatja, az elnök asszony érdeke is, hogy a pártcsoportnak kedvező politikát folytasson.

A vezető jelöltek rendszerét Martin Schulz, az Európai Parlament korábbi elnöke dolgozta ki. Szerinte Von der Leyennek le kellene mondania a kampány alatt, mert ez tisztességtelen előnyhöz juttatja őt a vetélytársaival szemben. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig megjegyezte, hogy az elnök asszonynak jobban kellene ügyelnie arra, hogy semlegesnek tűnjön, amikor egyszerre elnök és jelölt.

Mi az európaiak gondja Ukrajnával?

Ukrajna Európai Unióhoz csatlakozásának kérdése egyre sürgetőbb a háborúban álló ország, és az egyik legkényesebb kérdés az Európai Unió számára. Az ukrán gazdáknak már tavaly kedvezményt adtak az olcsó árucikkeik behozatalára, ami az uniós gazdáknak viszot megélhetési problémát okoz. Ha Ukrajna csatlakozna, és részesévé válna az egységes piacnak, akkor tovább nőhetnek az európai termelők problémái, hiszen a hatalmas kiterjedésű ország kaphatná a legtöbb uniós mezőgazdasági támogatást.

A lengyel gazdák az év elején blokád alá vették az ukrán határt, hogy tiltakozzanak az olcsó import ellen, majd kedden Varsóban öntöttek ki több tonna ukrán gabonát, próbára téve Donald Tusk lengyel miniszterelnök támogatását szomszédja iránt. A kormányfő ugyanis kénytelen-kelletlen már a lengyel–ukrán határ hivatalos lezárásáról tárgyal a szomszédjával.

Habár a bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy Ukrajnával megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat márciusban, alig két hete Von der Leyen közölte, hogy az ehhez szükséges keretet még nem határozták meg. Két diplomata szerint ezután az EU nagyköveteinek egy csoportja személyesen tárgyalt az elnök asszonnyal az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjáról, és konkrét kötelezettségvállalásokat kértek.

Von der Leyen álláspontja e miatt a színfalak mögötti nyomás miatt vehetett fordulatot, és térhetett vissza az eredeti kötelezettségvállalásához.

A brüsszeli lapnak egy harmadik diplomata úgy vélte, hogy Von der Leyen szerdán az Európai Néppárt és több tagállam nyomására tett erős kijelentéseket. „Franciaország és Lengyelország félti a gazdákat, Németország pedig a pénzügyeket” – magyarázta az egyikük.

(vg.hu)