Az új mozgósítási törvénytervezet, amelyet a kormány kedden terjesztett a Legfelső Tanács elé, új mechanizmust javasol azoknak az állampolgároknak megbüntetésére, akik a hivatalos felszólításra nem jelennek meg a területi toborzási és szociális támogatási központban (TCK) – közölte az rbc.ua hírportál a törvényjavaslat szövegére hivatkozva.
A törvénytervezet szövege szerint, ha a hadköteles vagy a tartalékos a behívóban jelzet határidőn belül nem jelenik meg a TCK-ban, 15 napon belül őrizetbe vehető és előállítható a TCK-ba. Ha az őrizetbe vétel nem lehetséges, bíróságon által a következő kényszerítő intézkedések hozhatók a mozgósítást kerülővel szemben: először figyelmeztetés lesz, amit a TCK vezetője 5 napon belül megküldi elektronikus formában (ha az állampolgár be van jelentkezve a hadkötelesek elektronikus fiókjába) vagy papír alapon ajánlott levélben.
A figyelmeztetés megérkezésének időpontja a következő tekintendő: az átvételi elismervény ellenében átadott felszólítás kézbesítésének napja; a felszólítás elektronikus fiókba történő eljutásáról szóló értesítés katonai biztos általi kézhezvételének dátuma; a felszólítás átvételének megtagadásáról vagy a személyhez történő eljuttatásának más okból történő lehetetlenségéről szóló értesítés feladásának napja. A felszólítás kézhezvételét követően a hadkötelesnek 10 naptári nap áll rendelkezésére, hogy megjelenjen a TCK-ban.
Ha az állampolgár a megkeresést követően sem jelenik meg a TCK-ban, a katonai biztos a bírósághoz fordulhat, hogy az alábbi kényszerintő intézkedéseket tegye meg a jogsértővel szemben: az Ukrajna elhagyására vonatkozó jog ideiglenes korlátozása; a járművezetési jog ideiglenes korlátozása; pénzeszközök és egyéb értéktárgyak lefoglalása a számlákon és a bankokban és más pénzügyi intézményekben lévő trezorokban vagy az elektronikus pénz zárolása az elektronikus pénztárcában.
A TCK felszólítása visszavonható a törvénytervezet szerint: a felszólítás maradéktalan teljesítése; megjelenés a TCK-ban; bírósági határozat a TCK felszólításának érvénytelenítéséről.
Ezenkívül az állampolgároknak joguk van bíróság előtt megtámadni a korlátozásokat.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozóinak kezdeményezésére a romániai magyarság számára kedvező törvénymódosításokat fogadott el a román parlament a restitúció és az oktatás területén – közölte az RMDSZ.
A román képviselőház módosította a 2013/165-ös restitúciós törvényt, amely alapján a kommunizmus ideje alatt elkobzott ingatlanok egykori tulajdonosai kárpótlásért folyamodhatnak. A módosított jogszabály biztosítja, hogy a kárpótlásért folyamodókat ne az ingatlanok 2013-as értékén kárpótolják, hanem a visszaszolgáltatást előíró határozat időpontjában érvényes közjegyzői becslés alapján. Eddig a jogszabály a 2013-as ingatlanértékeket vette alapul, így az igénylőknek sokszor az ingatlan piaci értékén aluli kárpótlást ítéltek meg.
Egy másik módosító indítvány szerint ezentúl az államnak kell bizonyítania, hogy nem erőszakkal államosított egy ingatlant, és amennyiben ezt nem tudja megtenni, az ingatlan tulajdonjoga az elkobzás előtti tulajdonost illeti meg. Szabó Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese kifejtette: erre azért volt szükség, mert eddig az egykori tulajdonosoknak kellett bizonyítaniuk, hogy az állam jogcím nélkül, erőszakkal fosztotta meg őket tulajdonuktól, viszont ezt sok esetben lehetetlen volt bizonyítani.
A román szenátus az oktatás területén is elfogadott több módosító indítványt, ezek közül több a magyar nyelvű oktatást érinti. Az RMDSZ közlése szerint ezentúl szórványvidéken és vidéki iskolákban már tíz diákkal is indulhat magyar tannyelvű osztály, eddig tizenkettőre volt szükség. Az indítvány kötelezővé teszi, hogy a vegyes tannyelvű iskolákban a nemzeti kisebbségeknek számarányuknak megfelelően kell jelen lenniük az oktatási intézmény vezetőségi tanácsában.
A törvénymódosítás emellett arra kötelez minden egyetemet, hogy biztosítson anyanyelvű felvételit azoknak a diákoknak, akik a középiskolát nem románul, hanem anyanyelvükön végezték. Ezt olyan egyetemeknek is biztosítaniuk kell, amelyek kizárólag román nyelven biztosítanak képzést. Ez a gyakorlat eddig is létezett, de az egyetemek maguk dönthették el, hogy elfogadják-e a diákok anyanyelvű felvételiztetésre vonatkozó kérését.
Mindkét törvénymódosítást ki kell még hirdetnie Klaus Iohannis elnöknek ahhoz, hogy hatályba lépjenek.
I strongly condemn the recent Russian attacks against the Ukrainian?? civilian infrastructure on #Danube, very close to Romania??. This recent escalation pose serious risks to the security in the #BlackSea. It also affects further UA grain transit & thus the global food security.
I strongly condemn the recent Russian attacks against the Ukrainian🇺🇦 civilian infrastructure on #Danube, very close to Romania🇷🇴. This recent escalation pose serious risks to the security in the #BlackSea. It also affects further UA grain transit & thus the global food security.
