Izrael Libanon elleni „bűncselekményei” miatt Irán felfüggesztette az Egyesült Államokkal a konfliktusuk rendezését szolgáló közvetett tárgyalásokat – jelentette hétfőn a Tasznim iráni hírügynökség.
A közvetítőkön keresztül történő üzenetváltást csak abban az esetben indítják újra a három hónap óta tartó konfliktus rendezésére, ha az Egyesült Államok teljesíti Teherán követeléseit. Ezek közé tartozik az izraeli katonai műveletek azonnali leállítása a Gázai övezetben és Libanonban, valamint az izraeli erők teljes kivonása a megszállt libanoni területekről.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter hétfőn az X-en arról írt, hogy „a tűzszünet megsértése bármely frontvonalon az összes frontvonalon való megsértését jelenti”. Az Egyesült Államok és Izrael felel a következményekért – jelentette ki Aragcsi, utalva az izraeli erők libanoni műveleteire.
A Tasznim szerint Irán és a síita szövetségeseit – jemeni, iraki és libanoni fegyveres szervezeteket – tömörítő, gyakorlatilag az iráni iszlám forradalom óta létező, úgynevezett Ellenállási Front kitervelte a globális kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros teljes lezárását, valamint újabb frontok megnyitását Izraellel és támogatóival szemben, például a Báb el-Mandeb tengerszorosnál, Jemen partjainál.
Az iráni állami tévé szerint nagy a kockázata annak, hogy vége lesz a tűzszünetnek, és a harcok újra kitörnek Irán és az Egyesült Államok között, ha Izrael nem hagy fel támadásaival Libanonban.
Irakli Kobakhidze georgiai miniszterelnök szerint hazája nem enged a zsarolásnak és manipulációnak. Georgia és az Európai Unió kapcsolata már a múlt havi választás előtt is a mélyponton volt.
Felfüggeszti a következő négy évre az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokat Georgia – közölte Irakli Kobakhidze, az ország miniszterelnöke órákkal azután, hogy a múlt havi, vitatott választáson győztes Gerogiai Álom képviselői ismét beiktatták hivatalába.
A múlt havi választást a kormánypárt nyerte Georgiában
Az október 26-i választást széles körben tartották egyfajta népszavazásnak arról, hogy az ország csatlakozzon-e az EU-ba, és az ellenzék szerint a szavazást elcsalták, hogy az ország továbbra is Oroszország érdekszférájában maradjon. A választás után tömegtüntetések voltak az ország fővárosában, Tbilisziben és az ellenzék azóta bojkottálja a parlamentet – jelenti az AP hírügynökség.
Európai választási megfigyelők szerint a voksolást megosztó légkör jellemezte, amit korrupció, kettős szavazás és fizikai erőszak is tetézett.
Az unió már korábban bejelentette, hogy a Georgia csatlakozásáról szóló tárgyalásokat gyakorlatilag leállítják.
Mostani megszólalásakor Kobakhidze elmondta, hogy az ország továbbra is szeretne az EU tagja lenni, az erről szóló tárgyalásokat 2028-ig leveszik a napirendről, sőt minden uniós támogatást is elutasítanak.
Kobakhidze szerint nem engednek a zsarolásnak
A georgiai miniszterelnök az uniós zsarolással és manipulációval indokolta a döntést, valamint az országa és annak társadalmával szembeni európai tiszteletlenséggel, miután csütörtökön az Európai Parlament egy olyan határozatot fogadott el, mely szerint a múlt hónapi választások sem tisztességesek, sem szabadak nem voltak. Az EP határozata emellett egy éven belül új választások kiírását is sürgette, nemzetközi felügyelet mellett, valamint uniós szankciók bevezetését és a hivatalos kapcsolatok korlátozását az ország kormányával is sürgette. Kobakhidze sértések özönének nevezte az uniós testület határozatát, mellyel az ország rosszakarói fegyvert csináltak az EP-ből, szégyent hozva ezzel az Európai Unióra.
Az Oroszországban meggazdagodott titokzatos milliárdos Bidzin Ivanishvili alapította Georgia Álom pártot kritikusai egyre inkább autoriternek és oroszbarátnak látják, különösen azután, hogy a kormány orosz mintára hozott törvényeket, melyek a szólásszabadságot és az LMBTQ jogokat korlátozzák. Kobakhidze szerint azonban a múlt havi választáson az erkölcstelen propaganda állt szemben a hagyományos értékekkel és az ország népe az utóbbit választotta.
Az EU már júniusban felfüggesztette a Georgia csatlakozásáról szóló tárgyalásokat, miután az ország olyan törvényt fogadott el, mely elvárja, hogy a forrásaik legalább 20 százalékát külföldről kapó szervezetek mint külföldi ügynökök regisztrálják magukat.