Nincs értelme tárgyalóasztalhoz ülni Oroszországgal, mivel abból nem lehet lelkiismeretes előrelépéseket tenni, márpedig a globális békecsúcs olyan országok koalícióját tervezi, amelyek ugyanazokat az elveket vallják – jelentette ki csütörtökön Dmitro Kuleba külügyminiszter a Foreign Policy című amerikai lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „Tudjuk, hogy nincs értelme tárgyalóasztalhoz ültetni Oroszországot, ha nem tudod rávenni, hogy jóhiszeműen cselekedjen. Csak kétféleképpen lehet rávenni Oroszországot, hogy jóhiszeműen cselekedjen. Az első az, hogy sikerrel járjunk a csatatéren, és a második az, hogy olyan országok koalícióját hozzuk létre, amelyek ugyanazokat az elveket és megközelítéseket vallják.”
Kuleba kiemelte, hogy ezért Oroszország várhatóan nem vesz részt a globális békecsúcson. „Mert ennek a csúcstalálkozónak az a célja, hogy egyesítse azokat az országokat, amelyek közös elveket és megközelítéseket alkalmaznak, amelyek alapján további lépéseket építenek” – hangsúlyozta.
A külügyminiszter hozzátette, hogy az Oroszországgal való kommunikációra csak a csúcs után kerülhet sor, és ez a tárgyalások részévé válhat. „Végső soron nem lehet véget vetni a háborúnak mindkét fél nélkül” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Azzal vádolják a republikánusok jelenlegi elnökjelöltjét, hogy a hallgatási pénzt, amelyet a 2016-os elnökválasztás előtt fizetett Stormy Daniels egykori felnőttfilmesnek, jogi kifizetésként könyvelte el közvetítőjének és meghamisította üzleti feljegyzéseit. Erre azért volt szükség, hogy eltitkolja intim kapcsolatát Danielsszel.
Nem halasztották el Donald Trump tárgyalását, így az hétfőn megkezdődik, és ezzel ő lesz az első volt amerikai elnök, aki büntetőügyben áll bíróság elé. Azzal vádolják, hogy meghamisította üzleti feljegyzéseit, hogy leplezze a Stormy Daniels egykori felnőttfilm-sztárnak nem sokkal a 2016-os választások előtt kifizetett hallgatási pénzt.
A 77 éves Trumpra legfeljebb négy év börtön vár, ha elítélik, de elkerülheti a börtönbüntetést, és helyette pénzbírságot kaphat. Trump ártatlannak vallotta magát.
Trump történelmi jelentőségű tárgyalása az elnökválasztási kampánya hátterében zajlik, és végső soron azt eredményezheti, hogy a republikánusok várható jelöltje hónapokkal azelőtt, hogy a szavazók novemberben az urnákhoz járulnának, elítélt bűnözővé válhat.
Ez példátlan, semmi ehhez fogható nem volt még – mondta Alex Keyssar, a Harvard Egyetem Kennedy Schooljának történész- és közpolitikai professzora a BBC-nek.
A tárgyalás, amely hétfőn kezdődik az esküdtek kiválasztásával, várhatóan hat-nyolc hétig fog tartani, és Trumpnak a korábbi fixerének (intéző – a szerk.), Michael Cohennek fizetett pénzek körül fog összpontosulni. Az 57 éves Cohen azt állítja, hogy arra utasították, hogy fizessen Danielsnek 130 ezer dollárt (csaknem 48 millió forint), cserébe azért, hogy hallgasson a Trumppal való állítólagos viszonyáról, amit az ügyészek a 2016-os választások „jogellenes befolyásolására” tett kísérletnek minősítettek.
A hallgatási pénz kifizetése nem törvénytelen
Bár a hallgatási pénz fizetése nem törvénytelen, a manhattani kerületi ügyészség azonban azt állítja, hogy Trump bűncselekményt követett el azzal, hogy a Cohennek kifizetett pénzt jogtalanul jogi költségként könyvelte el. Összesen 34 rendbeli, első fokon elkövetett üzleti feljegyzések meghamisításával vádolják. Az ítélethozatalhoz mind a 12 esküdtnek egyet kell értenie abban, hogy Trump bűnös vagy ártatlan egy adott vádpontban.
A manhattani tárgyaláson várhatóan az ügy középpontjában álló szereplők, köztük Cohen, Daniels és Trump személyes ügyvédje – aki részben a botrány miatt került börtönbe – fognak tanúvallomást tenni. A szakértők véleménye megoszlik a vád erősségét illetően, amely az üzleti feljegyzések meghamisításával kapcsolatos bűncselekmények vádjának újszerű, jogi megközelítését foglalja magában.
Trump több sikertelen kísérletet tett az esküdtszéki tárgyalás elhalasztására és áthelyezésére Manhattanből, ahol túlnyomórészt demokraták ülnek.
Az üggyel kapcsolatos heves megjegyzései, amelyeket többször is politikai indíttatásúnak minősített, arra késztették a bírót, hogy hallgatási kötelezettséget rendeljen el, amely megtiltja neki, hogy nyilvánosan nyilatkozzon az üggyel kapcsolatban álló személyekről, beleértve a tanúkat is.
A végzést azután hosszabbították meg, hogy Trump online támadta a bíró lányát és „veszett Trump-gyűlölőnek” nevezte őt. A Trump-kampány szerint a hallgatási kötelezettség alkotmányellenes volt, és sértette a szólásszabadsághoz való jogát.
Ha ezt megússza Trump, akkor sem lélegezhet fel
Ez a büntetőügy csak egy a négy közül, amelyekkel Donald Trumpnak idén szembe kell néznie. De ez lehet az egyetlen per, amelyre a Joe Biden elnökkel való 2024-es választási visszavágója előtt kerül sor.
Mivel első ízben elkövetett bűncselekményről van szó, szakértők szerint még ha Trumpot el is ítélik, nem valószínű, hogy börtönbe kerül.
Még ha így is lenne, az amerikai törvények szerint akkor is betölthetné az elnöki tisztséget.
„De az elítélése az első alkalom lenne, hogy egy bűnöző a nagyobb pártok jelöltjeként indul az elnökválasztáson” – mondta Keyssar. „Ami figyelemre méltó ebben az egészben, hogy úgy tűnik, hogy ez nem zavarja a választók jelentős részét” – tette hozzá Keyssar, megjegyezve, hogy Trump népszerűsége nem szenvedett csorbát a büntetőjogi vádak miatt.
A lehetséges bírósági dráma azonban a hírciklus középpontjába helyezi őt, alig néhány hónappal a választások előtt. „És ez a fokozott figyelem azt jelenti, hogy a bíróságról érkező bármilyen apró hír – jó vagy rossz Trump számára – szerepet játszhat a volt és a jelenlegi elnök közötti versenyben” – mondta Hans Noel, a Georgetown Egyetem kormányprofesszora. „Arra számítok, hogy ez egy nagyon szoros választás lesz” – mondta végül.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Facebook-posztban számolt be arról, hogy tárgyalásokat folytatott az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának delegációjával. Beszámolója szerint a küldöttség tagjai között mindkét amerikai párt és a kongresszus mindkét házának képviselői jelen voltak. A találkozóra a Csernyihivi területen került sor.
Partnereinknek szemtanúi kell lenniük annak, ami Ukrajnában történik, azokban a régióinkban, amelyeket az orosz terroristák lövöldöznek, és átélik az orosz megszállást – írta Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök elmondása szerint tájékoztatta partnereit a kialakult helyzetről, az ukrán hadsereg elsődleges szükségleteiről, valamint az ukrán gyerekek Oroszországba történő illegális deportálásának mértékéről.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy mennyire létfontosságú Ukrajna számára, hogy a kongresszus haladéktalanul döntést hozzon Ukrajna további támogatásáról, megfelelő csomagot biztosítva az orosz terror elleni védekezésre, ami lehetővé teszi Ukrajna számára a dinamikus fellépés folytatását Oroszország ellen.
Pontosan ez az, ami megerősítené Ukrajnát, és megvédené az emberi életet – húzta alá Ukrajna elnöke.
Ezt követően köszönetet mondott az Egyesült Államoknak és minden amerikainak, aki az ukránokhoz hasonlóan nem hajlandó engedni a gonosznak, és értékeli az életet.
A francia fél sürgős kérésére telefonos megbeszélést folytatott szerda este Szergej Sojgu és Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter a krasznogorszki terrortámadásról és Ukrajnáról – közölte a védelmi minisztérium.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint a francia miniszter részvétét fejezte ki a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központban elkövetett terrortámadás miatt, ugyanakkor „kitartóan” próbálta meggyőzni orosz kollégáját arról, hogy Kijev és a nyugati országok nem vettek részt a támadásban, minden felelősséget az Iszlám Állam terrorszervezetre hárítva.
Sojgu kijelentette, hogy az ügyet mindenképp ki fogják vizsgálni, és minden felelős el fogja nyerni méltó büntetését.
„A kijevi rezsim semmit sem tesz nyugati kurátorainak jóváhagyása nélkül. Bízunk benne, hogy ebben az esetben nem a francia különleges szolgálatok állnak a háttérben” – mondta az orosz tárcavezető.
A felek kitértek a francia katonák esetleges Ukrajnába vezénylésének témájára is. Az orosz miniszter figyelmeztette kollégáját azokra a problémákra, amelyekkel Párizsnak szembe kell majd néznie, ha ezek a tervek megvalósulnak.
Sojgu és Lécornu mindemellett kijelentette, hogy kész a párbeszédre az ukrajnai helyzetről. Az orosz védelmi minisztérium szerint ezek kezdete a 2022-ben Isztambulban kidolgozott békekezdeményezésen alapulhat. A tárca hangot adott álláspontjának, miszerint az Ukrajnáról megrendezett genfi csúcstalálkozó Oroszország részvétele nélkül értelmetlen volt.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn rendkívüli tanácskozást tartott a NATO-val folytatott együttműködésről – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Facebook-on tett video-nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Ma rendkívüli megbeszélést tartottam a szövetséggel folytatott munkánkkal kapcsolatban a kompatibilitást és az idei kilátásokat illetően.”
Az elnök jelezte, hogy a találkozón valamennyi nemzetközi szakértő, Rusztem Umerov védelmi miniszter és a minisztérium nemzetközi csapata vett részt. Úgy vélte, az idei év több alapvető kérdést is felvet Ukrajna és a NATO kapcsolatában.
„Ez különösen a washingtoni csúcsra és az interakció sok más aspektusára vonatkozik. Csak Ukrajnával a szövetségben számíthatunk valódi biztonságra Európában” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Izrael miniszterelnöki kabinetje pénteken bejelentette, hogy Benjámin Netanjahu kormányfő beleegyezett abba, hogy megtartsák a Dohában és Kairóban zajló tűzszüneti tárgyalások következő fordulóját.
Tíznapos egyezkedés után Izrael külföldi biztonsági szolgálatának, a Moszadnak a vezetője, David Barnea kedden rendelte vissza a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal közös izraeli tárgyalódelegációt Katarból, miután a tárgyalások zsákutcába jutottak, mert az iszlamista Hamász terrorszervezet elutasította az amerikai kompromisszumos javaslatot a tűzszünet elérésére és az izraeli túszok visszaadására.
„Benjámin Netanjahu tárgyalt a Moszad és a Sin Bet igazgatójával, és jóváhagyta, hogy a következő napokban újabb fordulót tartsanak Dohában és Kairóban” – állt a kormányfői hivatal pénteki közleményében.
Amióta az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Hamász és Izrael közötti azonnali tűzszünetet követelő határozatot fogadott el, Izrael és a Hamász egymásra hárítják a felelősséget, amiért nem tudnak fegyverszünetben megállapodni.
A közvetítő Katar szerdán azt közölte, hogy folytatódnak a tárgyalások a Hamász és Izrael között egy gázai fegyverszünetről és a túszok elengedéséről, de azóta a felek kevés információt közöltek.
Netanjahu hivatala jelezte: a miniszterelnök megbeszélést folytatott David Barneával a tárgyalásokról, de arról nem tájékoztatott, hogy a Moszad vezetője Dohába vagy Kairóba utazik-e.
A Hamász október 7-én indított Izrael elleni támadása során legkevesebb 1160 ember halt meg, többségében civil, és Izrael szerint mintegy 250 embert elraboltak, közülük 130-an továbbra is a Hamász fogságában vannak Gázában, harmincnégyen meghaltak.
Az Izrael által a Hamász ellen megtorlásul indított Gázai övezeti offenzíva során péntekig a gázai egészségügy-minisztérium adatai szerint 32 623-an haltak meg.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön Indiába látogat, hogy „globális kérdésekről” tárgyaljon – írja a The Guardian.
Dmitro Kuleba Delhiben találkozik kollégájával, Subrahmanyam Jaishankarral, és megbeszélést folytat India nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettesével is. Kuleba „a kölcsönös érdeklődésre számot tartó regionális és globális kérdésekben való együttműködésről” fog tárgyalni – közölte az indiai külügyminisztérium.
India tartózkodott Oroszország kifejezett elítélésétől az ukrajnai invázió miatt, még akkor is, amikor szorosabb biztonsági kapcsolatokra törekedett az Egyesült Államokkal. Delhi és Moszkva kapcsolata a hidegháború idejére nyúlik vissza, és Oroszország továbbra is messze a világ legnépesebb országának legnagyobb fegyverszállítója.
Narendra Modi indiai miniszterelnök kormányát bírálatok érték, amiért az ukrajnai invázió óta több százmillió hordó orosz nyersolajat vásárolt, és ezzel megerősítette Vlagyimir Putyin elnök hadipénztárát.
Modi ebben a hónapban gratulált Putyinnak újraválasztásához, és kijelentette, hogy várakozással tekint a kapcsolatok fellendítése elé, hogy fejlesszék „különleges” kapcsolatukat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök telefonon tárgyalt Ukrajna légvédelmének megerősítéséről – írja az Ukrinform.
A görög miniszterelnökkel az elért megállapodásaink végrehajtásáról, valamint a folyamatban lévő védelmi együttműködésünkről beszéltem, különösen a légvédelem megerősítése terén – írta Zelenszkij a Telegramon.
Zelenszkij a Kijevet ért reggeli orosz rakétacsapásról is beszámolt a beszélgetőpartnernek.
Megállapodtunk abban is, hogy felgyorsítjuk a G7-ek vilniusi nyilatkozatán alapuló kétoldalú biztonsági megállapodással kapcsolatos munkát – jegyezte meg Zelenszkij.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij telefonbeszélgetést folytatott a francia fegyveres erők vezérkari főnökével, Thierry Burchard tábornokkal – írja az RBC Ukraine.
Megvitatták az ukrajnai hadszíntéren kialakult helyzetet, különösen azt, hogy jelenleg az Ukrán Védelmi Erőknek sikerült stabilizálniuk a helyzetet Ukrajna keleti részén.
Megköszönte a Francia Köztársaság kormányának és a francia népnek Ukrajna folyamatos és következetes támogatását. Külön köszönetet mondott az ukrán katonák Franciaország területén történő kiképzéséhez nyújtott segítségért – közölte Szirszkij.
Emmanuel Macron francia elnökkorábban nem zárta ki, hogy a NATO csapatokat vezessen be Ukrajna megsegítésére. Ez vitát váltott ki Ukrajna szövetségesei között. A legtöbb ország nem támogatta Macron álláspontját.
Boris Johnson volt brit miniszterelnök titkos látogatást tett Caracasban, ahol az orosz–ukrán háborúról tárgyalt Nicolas Maduro venezuelai elnökkel – számolt be a The Sunday Times forrásaira hivatkozva.
Az újságírók beszélgetőpartnerei adatai szerint a brit exminiszterelnök magánrepülővel érkezett Caracasba a Dominikai Köztársaságból, ahol családjával pihent. Kevesebb, mint egy napot töltött Venezuela fővárosában.
Johnson megbeszélést folytatott Maduróval az orosz invázióról, valamint a Venezuelából Oroszországba szállított fegyverekkel és egyéb katonai felszerelésekkel kapcsolatos információkról – tették hozzá az informátorok.
A politikusok Venezuela és Nagy-Britannia kapcsolatainak javításáról is tárgyaltak, mivel London nem ismeri el Maduro legitimitását.
Johnson különösen abban akart megállapodni a venezuelai elnökkel, hogy idén tisztességes elnökválasztást rendeznek, és kitért a Guyanával, az Essequibo régióban jelentős olaj- és ásványkincsekkel rendelkező egykori brit gyarmattal fennálló kapcsolatok feszültségére is. 2023. december 15-én Guyana és Venezuela ígéretet tettek arra, hogy nem fognak harcolni Essequibo miatt.
