A brit különleges szolgálatok sürgősen vizsgálják, hogy Oroszország valóban indított-e interkontinentális ballisztikus rakétákat, miután hírek jelentek arról, hogy ilyen fegyverrel lőtték Dnyiprot – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Nagy-Britannia miniszterelnökének egy névtelenül nyilatkozó képviselője azt mondta, hogy a helyzet rohamosan változik, a különleges szolgálatok sürgős vizsgálatot indítottak. „Mint önök is tudják, ez egy gyorsan fejlődő helyzet, és nem akarom megelőzni a hírszerző ügynökségeinket, akik sürgősen felülvizsgálják ezeket a jelentéseket, de ha ez igaz, akkor egyértelmű, hogy ez egy újabb példa a komoly meggondolatlanságra. És Oroszország fokozódó magatartása csak erősíti az elhatározásunkat” – mondta a forrás.
A brit újság emlékeztetett arra, hogy John Healy védelmi miniszter is hasonló véleményt fogalmazott meg korábban. Keir Starmer brit miniszterelnök viszont megígérte, hogy Nagy-Britannia „mindenben támogatni fogja Ukrajnát, amíg szüksége van rá”.
„Nagy-Britannia Ukrajnának nyújtott támogatása mindig az önvédelemre irányul. Arányos, összehangolt és rugalmas, és válasz Oroszország saját intézkedéseire, és megfelel a nemzetközi jognak az ENSZ Alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően. Ukrajnának egyértelmű joga van az önvédelemhez Oroszország illegális támadásaival szemben” – hangsúlyozta a brit kormányforrás.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kért tőle engedélyt arra, hogy Belarusz területéről megtámadja Ukrajnát, mivel – mint mondta – ez egy rutinszerű „hadgyakorlat utáni csapatkivonás” volt – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Honnan tudja, hogy engedélyt adtam belorusz terület használatára?” – kérdezett vissza Lukasenka, amikor a BBC újságírója arról érdeklődött, miért engedélyezte Vlagyimir Putyinnak, hogy Belarusz területéről támadást indítson Ukrajna ellen.
Voltak hadgyakorlatok, amelyeken több ezer orosz katona vett részt. Putyin elkezdte kivonni ezeket a csapatokat onnan, ahol voltak, Fehéroroszország déli részén, lefelé, az ukrán határ mentén. Egy bizonyos ponton ezen csapatok egy részét átirányította Kijevbe. Biztos vagyok benne, hogy provokálták őket. Putyintól függ, hogyan vonja vissza a csapatait. Átmehet Kijeven keresztül. Vagy mehet Minszkben keresztül – nyilatkozta a belorusz elnök.
Azt is elmondta, hogy az incidens után nem kereste őt orosz kollégája, hogy tisztázzák a történteket. „Nem. Nem hívott fel engem. És én sem hívtam őt. Ezek az ő csapatai, és joga van visszavonni őket, ahová akarja” – nyilatkozta Aljakszandr Lukasenka.
Háborús bűncselekménnyel érhet fel egy, az ENSZ Libanonban állomásozó békefenntartóival szembeni támadás – figyelmeztetett vasárnap este António Guterres ENSZ-főtitkár, akit szóvivője, Stéphane Dujarric idézett.
A világszervezet vasárnap közölte, hogy izraeli tankok hatoltak be erőszakkal az ENSZ Dél-Libanonban állomásozó békefenntartó egységének, az UNIFIL-nek az egyik támaszpontjára.
„Az UNIFIL békefenntartói maradnak állásaikban, az ENSZ zászlaja pedig tovább fog lobogni” – szögezte le Dujarric.
„A főtitkár újfent felhívja arra a figyelmet, hogy az UNIFIL-személyzetet és létesítményeit nem szabad megtámadni. A békefenntartók elleni támadások a nemzetközi jog megsértésének minősülnek, ideértve a nemzetközi humanitárius jogot. Mindez akár háborús bűncselekménnyel is felérhet” – fűzte hozzá.
Az UNIFIL közlése szerint az izraeli védelmi erők a reggeli órákban két Merkava páncélosa lerombolta a támaszpont főbejáratát és erőszakkal behatolt annak területére a libanoni Ramdzsa településen.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az ENSZ békefenntartó egysége, az UNIFIL kivonását sürgette Libanon déli részéből az ENSZ-főtitkárhoz intézett videoüzenetében vasárnap.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformációs központjának vezetője tagadta az orosz média állításait a kurszki atomerőmű elleni októberi ukrán támadási kísérletéről − írja a The Kyiv Independent.
Oroszország hamis információkat adott ki a kurszki atomerőmű elleni HIMARS-rakétatámadásról − közölte Andrii Kovalenko a Telegram-csatornáján.
Az oroszok szerint a megtámadott üzem mintegy 40 kilométerre fekszik az ukránok által tartott területektől Kurszk vidékén.
Több orosz Telegram-csatorna és Mash híroldal is arról írt korábban, hogy robbanások rázták meg a közeli Kurcsatov várost, amely egy feltételezett ukrán támadási kísérlet része volt a kurszki üzem ellen.
A csatornák nem pontosították, hogy a támadásban HIMARS rakétákat használtak-e. A Mash négy rakéta és egyetlen drón bevetéséről írt, amelyek közül mindent elfogtak. A kurszki erőmű vezetői közölték, hogy a megfelelő üzemmódban működik és a sugárzási szintek is a normákon belül vannak.
Nyilvánvaló, hogy senki sem támadta meg az atomerőművet, nincs értelme. Oroszország láttatott valamiféle tüzérségi támadást Kurcsatovban és egy videót a robbanásról a földön
− mondta Kovalenko, hozzátéve, hogy a robbanásoknak semmi köze a kurszki erőmű elleni támadáshoz.
Korábban a NAÜ is vizsgálódott
A Szuszpilne ukrán hírügynökség is azt írta, hogy az ukrán titkosszolgálatoknál lévő forrásai cáfolták az erőmű elleni csapásról szóló állításokat. A The Kyiv Independent nem tudta ellenőrizni az állításokat. Az ukrán hírszerző szolgálatok a cikk megjelenésekor nem reagáltak a megkeresésre.
A Kreml korábban augusztus végén egyszer már megvádolta azzal Kijevet, hogy megtámadta az erőművet, és felkérte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy ellenőrizze az erőmű biztonságát. Moszkva láthatóan csalódott volt a NAÜ-misszió következtetései miatt, mondván, hogy „objektívebb és világosabb álláspontot” remélt.
Oroszország 2022 márciusa óta tartja megszállás alatt az ukrajnai zaporizzsjai atomerőművet. Kijev szerint Moszkva következetesen veszélyezteti az erőmű biztonságát, és nukleáris zsarolási eszközként használja.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor kijelentette, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket is bevethet „Oroszország és Fehéroroszország elleni agresszió esetén”. Ezt az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának a nukleáris elrettentésről szóló ülésén jelentette ki, amelyről először tudósítottak nyilvánosan.
„Oroszország fenntartja magának a jogot nukleáris fegyverek bevetésére, ha Oroszország és Fehéroroszország ellen, mint az Unió tagjai ellen agressziót indítanak” – mondta Putyin diktátor.
Biztosított arról, hogy „ezekről a kérdésekről az önjelölt fehérorosz elnökkel, Lukasenkával egyeztek meg”.
„Beleértve azt is, ha az ellenség a hagyományos fegyvereket használva kritikus fenyegetést jelent szuverenitásunkra” – tette hozzá Putyin.
Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége csütörtökön az Ukrajna elleni orosz támadások fokozott kockázatára figyelmeztetett a függetlenség napja előtt – számolt be az rbc.ua hírportál az USA ukrajnai nagykövetségének sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a nagykövetség közzétette a vészhelyzetek esetén szükséges intézkedések listáját. „Az Egyesült Államok kijevi nagykövetségének becslése szerint a következő napokban és a hétvégén az orosz drónok és rakéták éjszakai és nappali támadásainak kockázata Ukrajna egész területén nőni fog Ukrajna augusztus 24-i függetlenségének napjával összefüggésben” – olvasható a közleményben.
Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy veszély esetén milyen lépéseket kell tenni: követni kell a helyi média híreit, az óvóhelyek elhelyezkedését előre meg kell határozni, légiriadó esetén, azonnal fedezékbe kell vonulni, vészhelyzet esetén követni kell az ukrán hatóságok és katasztrófavédők utasításait.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
A partnerek habozása a nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajna általi használatának engedélyezésével kapcsolatban Oroszország támadó potenciáljának a pillére – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az ukrán nagykövetek éves értekezleten elmondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta, hogy a donyecki régió helyzete jelenleg nehéz. Ezt a nyugati partnerek döntése is befolyásolja, mivel nem engedélyezik Ukrajnának a nagy hatótávolságú fegyvereik bevetését – mutatott rá.
„Donyeck megye helyzete olyan, hogy a partnerek további késlekedése a nagy hatótávolságú fegyverekkel kapcsolatban de facto Oroszország offenzív potenciáljának szinte legfontosabb pillérévé vált” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
Csak a gázai tűzszünetről szóló megállapodás, amelyet tárgyalások révén kötnek meg akadályozza meg Iránt abban, hogy közvetlenül megtorolja Izraelt a Hamász-vezér, Iszmáíl Hanijemeggyilkolása miatt, számolt be a Reutershárom magas rangú iráni tisztviselőre hivatkozva.
A beszélgetőpartnerek elmondása szerint Iszmáíl Hanije és a Hezbollah parancsnokának, Fuad Shukra meggyilkolása utáni nagyszabású közel-keleti háború miatt Irán „intenzív párbeszédet” folytat a Nyugattal, és különösen az Egyesült Államokkal a megtorló intézkedéseivel kapcsolatban.
Az ügynökség egyik forrása, egy magas rangú iráni biztonsági tisztviselő azt mondta, Irán szövetségeseivel, például a Hezbollah-val együtt közvetlen támadást indítana, ha a gázai tárgyalások kudarcot vallanak, vagy ha Teherán úgy véli, hogy Izrael elhúzza a folyamatot.
A két beszélgetőpartner szerint Irán fontolgatja annak lehetőségét, hogy képviselőjét küldje a Gázai övezetben a tűzszünetről tárgyalni. Közvetlenül nem vesz részt a találkozókon, hanem részt vesz a színfalak mögötti megbeszéléseken, „hogy fenntartsák a diplomáciai kapcsolatot” az Egyesült Államokkal, amíg a tárgyalások folytatódnak.
A libanoni Hezbollahhoz közel álló két magas rangú forrás azt mondta, Teherán lehetőséget ad a tárgyalásokra, de nem adja fel szándékát a megtorlásra.
Az egyik beszélgetőpartner elmondása szerint a gázai övezetben a tűzszünet fedezetet nyújtana Iránnak egy kisebb léptékű „szimbolikus” válaszlépéshez.
Irán állítólag támogatja a Hezbollahot és más szövetségeseit, ha lépéseket tesznek Hanije és a Hezbollah katonai parancsnoka, Fuad Shukra meggyilkolására, akit egy nappal Hanije teheráni meggyilkolása előtt egy bejrúti támadásban öltek meg. A források nem részletezték, hogy milyen formában történhet ez a támogatás.
Az Egyesült Államok értékelése szerint ezen a héten számítani lehet Irán és hozzá kapcsolódó fegyveres szervezetek részéről Izrael elleni támadásra – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója hétfőn, hozzátéve, hogy értékelésük egybeesik az izraeli várakozásokkal.
John Kirby újságírók előtt egy sajtóbeszélgetésen kifejtette aggodalmát az eszkaláció lehetősége miatt, ugyanakkor megerősítette az Egyesült Államok támogatását Izrael védelmében, és arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban intenzív diplomáciai tárgyalások zajlottak a „deeszkaláció” érdekében.
A fehér házi illetékes kijelentette, hogy az Izrael és a palesztin Hamász közötti tűzszünetről csütörtökre Dohába tervezett tárgyalást megtartják, és arra várják a palesztin fegyveres szervezet delegációját is. Arra a felvetésre, hogy a Hamász hétfői bejelentése szerint képviselői nem lesznek ott a tűzszüneti tárgyaláson, John Kirby úgy fogalmazott, hogy „a mi meggyőződésünk szerint a Hamász ott lesz”.
John Kirby elismerte, hogy amennyiben Irán részéről valamilyen formában támadás érné Izraelt még csütörtök előtt, akkor az befolyásolhatja a tűzszünetre vonatkozó erőfeszítéseket is. John Kirby megerősítette, hogy az Egyesült Államok átcsoportosította erőit a közel-keleti térségben Izrael védelmében.
A közel-keleti feszültségről és az eszkalációs veszélyről még vasárnap telefonon egyeztetett Lloyd Austin amerikai és Joáv Galant izraeli védelmi miniszter. Az amerikai védelmi politika irányítója közölte, hogy a Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatok átcsoportosításáról, valamint megerősítéséről döntött. Ennek részeként az amerikai védelmi miniszter a Közel-Keletért is felelős amerikai Központi Parancsnokság irányítása alá rendelte az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó hadihajó által vezetett haditengerészeti támadó alakulatot, amelyhez F-35C harci repülőgépek kapcsolódnak, valamint szintén a Központi Parancsnokság fennhatósága alá került a haditengerészet – irányított rakéták indítására képes – Georgia nevű, nukleáris meghajtású tengeralattjárója.
Az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője hétfőn „határozott és súlyos” következményeket helyezett kilátásba Irán felé abban az esetben, ha ballisztikus rakéták szállításával segítené Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúját. Vedant Patel egyben drámai eszkalációnak nevezte Irán Oroszországnak nyújtott támogatásában azt, ha bekövetkezik a ballisztikus eszközök eljuttatása.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei egyeztetéseket folytatnak a következmények formájáról abban az esetben, ha Irán valóban ballisztikus rakéták százait szállítja Oroszország számára, ahogy ez a jelentésekben szerepel.
Ukrajnának engedélyezni fogják, hogy a nyugati partnerek által biztosított fegyverekkel indítson támadásokat az orosz bombázók ellen, ami lehetővé teszi az ellenséges gépek megsemmisítését az agresszor ország területén lévő repülőtereken, és lehetetlenné teszi az ukrán városok légi bombákkal történő támadását – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter az ELTA Zoom litván médiumnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője megjegyezte, hogy „sok összetevőt kell mérlegelni és sok döntést kell meghozni” a front tendenciájának és a megszállók légicsapásainak Ukrajna területén történő megváltoztatásához. „Néhány tőlünk függ, és mi hozzuk meg ezeket a döntéseket. Néhány döntést a partnereink hozzanak meg, és ők is hajlamosak megérteni, hogy ezeket a döntéseket meg kell hozni” – tette hozzá.
Kuleba mindenekelőtt arról beszélt, hogy Ukrajna határain kívül engedélyezik a nyugati fegyverek orosz katonai létesítmények elleni alkalmazását. „De ha meg kellene neveznem két fő döntést, amelyeket meg kell hozni az említett tendencia megfordításához, akkor az orosz bombázók orosz repülőtereken és légtérben történő megsemmisítését nevezném meg. Ez egy igazi fájó pont a szárazföldi erőink számára” – húzta alá.
A külügyminiszter elmondta, hogy az ukrán fél az orosz megszállók sikere fő okának „egyszerűen a szárazföldi erőinkre ledobott irányított bombák végtelen számát” tartja. „Tömegesen pusztítanak és gyilkolnak, néha pedig egyszerűen a földdel teszik egyenlővé a pozíciókat, és nincs mit megvédeni” – magyarázta.
Az ukrán diplomácia vezetője felhívta a figyelmet a megfelelő számú tüzérségi lövedék fontosságára, valamint arra, hogy azokat gyorsan el kell juttatni az ukrán védőknek. „Ami azokat a döntéseket illeti, amelyek lehetővé teszik számunkra az orosz bombázók megsemmisítését, már készülnek. Tehát dolgozunk rajta. Biztos vagyok benne, hogy ezek a döntések meg fognak születni” – fejezte ki meggyőződését, hozzátéve, hogy ez „csak idő kérdése”.
„Mert ezektől a bombázóktól mérhetetlenül nagy a fenyegetés. Nem tartóztathatunk fel irányított bombát a levegőben. Tehát az egyetlen módja ennek elkerülésére, hogy megsemmisítjük a bombázót. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a repülőtereken csapunk le a repülőgépekre, vagy lőjük le a gépeket a levegőben. Ezért Ukrajnának nagy hatótávolságú rakétákra van szüksége, hogy elérje a repülőtereket, vagy elegendő számú légvédelmi rendszerre és elfogó vadászgépre, hogy ezeket a bombázókat le lehessen lőni a levegőből. Ez előbb-utóbb megtörténik. Arra kérjük a partnereinket, hogy mielőbb hozzák meg a döntést” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
