Litvániában megkezdődött a szögesdrót kerítés építése a belarusz határon az illegális migráció visszaszorítására – jelentette be szerdán az építkezés felügyeletével megbízott kormányközi bizottság.
A kerítést a pályázaton nyertes Epso-G állami vállalat építi. Már több szakaszon megtörtént a kerítésvonal kijelölése, megérkeztek a helyszínre a munkagépek. A dróthálós kerítés négy méter magas lesz, a tetejére és háromméteres magasságig szögesdrótot rögzítenek. A költségvetési forrásokból finanszírozott munkálatok költségei előreláthatólag 152 millió euróra rúgnak.
Litvánia azt remélte, hogy kap ehhez pénzügyi támogatást az Európai Uniótól, de Brüsszel egyértelművé tette, hogy akadályok és határkerítések építéséhez nem járul hozzá. Litvániának 1070 kilométeres schengeni határa van, ebből mintegy 680 kilométeres a belarusz határszakasz. Az év eleje óta több mint 4100 illegális bevándorló érkezett ezen a határszakaszon ázsiai és afrikai országokból, ötvenszer több, mint tavaly egész évben. A litván belügyminisztérium közölte szerdán, hogy az elmúlt napon a határőrség 63 illegális migránst toloncolt vissza a határ túloldalára. A határ védelmére katonákat és rendőröket is kivezényeltek. Lettország is bejelentette szeptember elején, hogy szögesdrót kerítést épít a belarusz határon, illetve augusztus végén Lengyelország is közölte, hogy két és fél méter magas kerítést épít, és kétezerre emeli a határőrök támogatására kivezényelt katonák létszámát. Andrzej Duda lengyel elnök szeptember 2-án harmincnapos rendkívüli állapotot vezetett be a határ térségében. A lengyel–belarusz határt jelenleg nyolcvan kilométeres szakaszon – a teljes hosszában, 180 kilométerre tervezett – két és fél méter magas kerítés is védi.
A szóban forgó, illetve más uniós tagországok is azzal vádolják Aljakszandr Lukasenka belarusz elnököt, hogy az ő rezsimje szállít szándékosan migránsokat az uniós határokhoz, megtorlásul a belarusz rendszer elleni nyugati büntetőintézkedések miatt. Minszk a minap vízummentes rend bevezetéséről döntött több közel-keleti és afrikai országgal, és nemzetközivé alakítja át a lengyel és a litván határhoz közeli hrodnai repülőterét. Lukasenka a szomszédos országokat teszi felelőssé a migránsválságért.
Az illegális határátlépések megsokasodása miatt a litván parlament szerdára virradóra megszavazta a határkerítés megépítését a Fehéroroszországgal közös határszakaszon. A balti állam törvényhozásának tájékoztatása szerint az intézkedés a migráció okozta vészhelyzet orvoslását szolgálja.
Az összesen 550 kilométer hosszú szögesdrótkerítés felhúzásának munkálatai már bő egy hónapja megkezdődtek. „Minél előbb erőssé és megbízhatóvá kell tenni a Fehéroroszországgal közös határt” – húzta alá Agne Bilotaite belügyminiszter, akit a BNS balti hírügynökség idézett. A határvédelmi intézkedés költségei becslések szerint mintegy 150 millió euróra (53 milliárd forint) rúgnak majd.
A litván határvédelem korábbi közlése szerint a kerítés néhány hónap alatt elkészülhet. A balti ország határőrsége szerint csak az utóbbi egy napban mintegy hetven embert fordítottak vissza a határon, és hármat őrizetbe vettek.
Az év eleje óta a litván hatóságok hozzávetőleg 4100 illegális határátlépőt tartóztattak fel a fehérorosz határon. Litvánia és az EU is azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy szándékosan engedi át a migránsokat az EU felé, válaszul a rezsimje elleni nyugati büntetőintézkedésekre.
Észtország száz kilométer hosszú szögesdrótot és három drónt ad térítésmentesen Litvániának, hogy megvédje a határát a fehérorosz határon át érkező illegális bevándorlóktól – közölte szombaton Kalle Laanet észt védelmi miniszter, aki Litvánia, illetve az egész Európai Unió elleni „hibrid háborúnak” nevezte a litván migránsválságot.
A BNS litván hírügynökség ismertetése szerint Laanet telefonon beszélt Agne Bilotaita litván belügyminiszterrel, és ajánlott segítséget a válság rendezéséhez.
Azt mondta, hogy Litvánia Észtország szövetságese, és azonnali segítséget nyújt neki a válságban.
A litván külügyminisztérium szombaton arról tájékoztatott, hogy Gabrielius Landsbergis külügyminiszter a válságról egyeztetett telefonon Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével. Azt mondta, hogy Litvánia intenzíven foglalkozik a krízis megoldásával, de az uniós intézményeknek is a lehető legnagyobb erőfeszítéseket kell tenniük, tárgyalva azokkal a közel-keleti és afrikai országokkal, ahonnan a migránsok érkeznek.
Az év eleje óta a litván-fehérorosz határon 2470 határsértőt vettek őrizetbe, harmincszor többet, mint tavaly egész évben.
Volnius azzal gyanúsítja Minszket, hogy bagdadból és Isztambulból közvetlen repülőjáratokon utazat be-többségében iraki- migránsokat, hogy aztán illegálisan az unió területére küldje tovább őket. Az Európai Unió képviselői azt vetették a fehérorosz hatóságok szemére, hogy szándékosan beengedik az illegális migránsokat Litvánia területére.
A visegrádi négyek külügyminiszterei hétfői komáromi találkozójukon megállapodtak abban, hogy összehangoltan segítséget nyújtanak Litvániának. Lengyelország csütörtökön bejelentette, hogy humanitárius konvojokat küld Litvániába.
We are preparing a NEW support shipment to ??. 20 M113 armored vehicles, 10 military trucks and 10 SUVs (for demining operations) will be delivered to ?? soon! ?? Stands together with ??! #РазомДоПеремоги
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
?????We are strengthening the Lithuanian Armed Forces with HIMARS system! Lithuania signed a contract with the US to buy 8 launchers with different types of missiles. HIMARS is compatible with other @LTU_Army capabilities, making it easier to integrate it into our defence plans. pic.twitter.com/uowoDWm7eT
Great news from the Ukrainian Congress of Judges. 8 new members of the High Council of Justice have just been appointed. Key judicial governing bodies can thus restart work. Looking forward to the reformed HCJ showcasing rule of law and integrity in practice.
Due to the ongoing brutal Russian aggression against #Ukraine and in solidarity with #Estonia, #Latvia will lower level of diplomatic relations with #Russia effective February 24, demanding Russia to act accordingly
With attacks on #Dnipro and elsewhere in Ukraine, Russia has again proven it is a terrorist state.
My call to allies and partners: let us ramp up our support. #Ukraine needs weapons, including tanks and air defence. #Russia must be held accountable for all crimes committed.
A batch of ?? sent L-70 anti-aircraft guns and ammunition, which will help defend critical infrastructure, have already arrived to ??. pic.twitter.com/1GEUsk1uad
1/2 I had a good meeting with @r_stefanchuk in Kyiv #Ukraine. We discussed raising the cost of war to Russia, including imposing additional sanctions to Russia & lowering the oil price cap, avoiding circumvention of sanctions. Also talked about ?? path to #EU & #NATO. pic.twitter.com/Bf16WMRZjL
???? The value of the new Lithuanian military support package for Ukraine will reach about 41 million €. It will consist of sent equipment, new acquisitions, contributions to international funds. pic.twitter.com/XCHENW6GvQ
#BREAKING Germany plans to permanently station an additional 4,000 soldiers in NATO ally Lithuania to help secure the alliance's eastern flank, German Defence Minister Boris Pistorius says pic.twitter.com/KEuAn9DeYw
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
????One more delivery from Lithuania has reached Ukrainian soil. NASAMS missile launchers are now in place. @LTU_Army delivered it together with all neccessary equipment and SUV's for NASAMS crew. Gratitude to our ally ??Norway for donating a part of the additional equipment. pic.twitter.com/pzvhMX4RQM
🇱🇹🇺🇦Lithuania remains steadfast in its military support to Ukraine. Today @LTU_Army delivered detonation systems & thousands of rounds of ammunition for anti-tank grenade launchers. Our commitment to support Ukraine is not just solidarity, it's an investment in Europe's security. pic.twitter.com/8KEMPAgtIN
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
A Ciprusi Köztársaság 11 kilométer hosszú kerítést épít az illegális bevándorlók feltartóztatására a sziget déli és északi részét elválasztó vonalon – közölte a nicosiai vezetés csütörtökön.
A RIK ciprusi közszolgálati televízió jelentése szerint a kormány már értesítette az Európai Uniót is a tervről. A tájékoztatás szerint a kerítés egyelőre 11 kilométer hosszú lenne.
A ciprusi sajtó már felvételeket is közölt a szögesdrót kerítés elejéről, amelyet a megosztott főváros, Nicosia nyugati felében húztak fel. A ciprusi biztonsági szolgálatok gyakran tartóztatnak fel migránsokat. Többségük szíriai, illetve afgán állampolgár, akik Törökországon, valamint az Észak-ciprusi Török Köztársaságon keresztül érkeznek a sziget déli, Európai Unióhoz tartozó részébe.
Níkosz Anasztasziádisz ciprusi elnök már többször szóvá tette országa nehézségeit a menekültáradattal kapcsolatban, és több alkalommal is segítségért folyamodott az EU-hoz. Hangsúlyozta, hogy a sziget lakosságának több mint 3,5 százaléka menedékkérő.
Ciprus 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török invázió után szakadt két részre. Az Észak-ciprusi Török Köztársaságot kizárólag Ankara ismeri el. Törökország körülbelül 35 ezer katonáját állomásoztatja Észak-Cipruson. A ciprusi görögök és törökök közötti béke- és országegyesítési tárgyalások mindmáig nem vezettek eredményre.
