Észtország meg akarja vonni az országban élő oroszoktól és fehéroroszoktól az önkormányzati választásokon való szavazati jogot, megakadályozandó, hogy Moszkva és Minszk beavatkozhasson a jövő évi helyhatósági választásokba.
Több mint 80 ezer, lakhatási engedéllyel rendelkező orosz állampolgár, valamint jelentős létszámú orosz kisebbség él az 1991-ben függetlenné vált, 1,3 millió lakosú volt szovjet köztársaságban.
Hétfőn a koalíciós tanácsban megállapodtunk, hogy sürgős alkotmánymódosítást javasoltunk parlamenti frakcióinknak, hogy az agresszor államok állampolgárai ne jussanak döntő szerephez a helyi választásokon – közölte Kristen Michal észt miniszterelnök az ERR közszolgálati televízióban.
Az észt alkotmány szerint az állandó lakhellyel rendelkező külföldiek szavazhatnak az önkormányzati választásokon azon a településen, ahol élnek.
Ukrajna orosz megtámadása óta több észt politikai párt javasolta az orosz és fehérorosz állampolgárok, illetve időnként az Észtországban élő hontalanok szavazati jogtól való megfosztását attól tartva, hogy beavatkozás történik a választásokba.
A kormánykoalíció reméli, hogy minél előbb sikerül módosítani az alkotmányt, hogy az agresszor államok állampolgárai és a hontalanok ne szavazhassanak a jövő októberi választásokon – jelentette ki Helir-Valdor Seeder, a konzervatív Haza (Isamaa) párt frakcióvezetője közleményében.
A módosítási javaslat várhatóan csütörtökre készül el, hogy benyújtsák a parlamentben.
Nem szavazta meg szerdán az ukrán parlament azt a javaslatot, amely több mint háromszáz település nevét változtatta volna meg a „dekommunizáció és az orosztalanítás” jegyében. Ezt követően a parlamentben a szónoki emelvényt képviselők vonták blokád alá azzal a követeléssel, hogy az illetékes bizottság ismét terjessze az plénum elé a határozati javaslatot újbóli megvitatásra − közölte Roman Lozinszkij parlamenti képviselő szerdán a Facebookon.
„A parlament éppen most gáncsolta el a 333 település nevének orosztalanításáról szóló határozatot. Elbukott egy történelmi lehetőség, hogy Ukrajna térképéről végleg levegyék mindazt, amit Moszkva az évszázados szolgaság során ránk kényszerített” − írta a képviselő.
Kiemelte, hogy a törvényhozásban egy nem hivatalosan létrejött, Moszkvai Patriarchátus Képviselői elnevezésű csoportosulás tévesztette meg képviselőtárait „mindenféle igaz és hamis állításokkal”, aminek köszönhetően csupán 208-an támogatták az előterjesztést a szükséges 226 helyett.
Ez súlyos szégyen Ukrajnára nézve − jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez a Moszkva-barát politikai körök revansa. Lozinszkij tájékoztatása szerint a jelenlévő képviselők közül 75-en nem szavaztak, öten tartózkodtak, hárman pedig elutasították az indítványt − olvasható az MTI tájékoztatásából.
A felsőházban is megnyerte a bizalmi szavazást Giuseppe Conte olasz miniszterelnök kedd este, folytathatja a kormányzást.
A szenátus elnökének hivatalos bejelentése szerint Conte 156 szavazattal 140 ellenében, 16 tartózkodás mellett szerezte meg a szenátus bizalmát. A stabil kormányzáshoz szükséges többség alsó határának 155 szavazat számított, az abszolút többséghez 161 szavazat lett volna szükséges. A szavazási eredményt viták kísérték, mivel a felsőház két tagja a voksolási időn túl szavazott, és éppen ez növelte Conte támogatottságát.
A kormánypártok hangos tapssal ünnepelték az eredményt. Elemzők rámutattak, hogy a kormányválságot múlt héten előidéző, Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) két tagja a párt diktálta tartózkodás helyett Contét támogatta. Meglepetésre bizalmat szavazott a kormánynak két örökös szenátor, köztük Mario Monti volt kormányfő, továbbá a Hajrá Olaszország (FI) két tagja is. Utóbbiakat azonnal kizárták a jobbközép pártból.
A SkyTg24 hírtelevízió kommentárja szerint hiába kapott bizalmat, a Conte-kormány „béna kacsává” vált, mivel mostantól, ha az Élő Olaszország tagjai nemmel szavaznak, a kormányt bukás fenyegeti.
Matteo Salvini, a Liga és a jobbközép ellenzék vezetője az államfő, Sergio Mattarella „közbelépését” sürgette, azt hangoztatva, hogy Giuseppe Conte elveszítette biztos többségét, egy-két szavazattal pillanatnyi levegőhöz jutott, de gyenge kormány vezeti az országot az egészségügyi, gazdasági vészhelyzetben. „A focipiacnál is nagyobb adok-veszek folyt a szenátusi szavazáson” – jegyezte meg a Liga vezetője. „Miközben a kormánypártok a székeik elveszítésétől tartanak, az olaszok egészségüket, munkájukat, biztonságukat veszítik el” – hangoztatta Salvini.
Elemzők szerint Conte egyeztetésre készül az államfővel. Tervei között szerepel a kormánytöbbség bővítése új erőkkel.
A miniszterelnök egy nappal korábban az alsóházban tartott bizalmi szavazáson is többséget szerzett 321 szavazattal, 259 ellenében, 27 tartózkodás mellett.
Ugyanez nehezebbnek bizonyult a szenátusban, ahol biztosan csak az Öt Csillag Mozgalom (M5S), a baloldali Demokrata Párt (PD) és a Szabadok és Egyenlők (LeU), valamint a függetlenek egy részének támogatására számíthatott. Sajtóértesülések szerint Giuseppe Conte az utolsó pillanatig egyenként igyekezett „összeszedegetni” a szenátorokat a függetlenek és minden lehetséges párt soraiból kormánya fenntartásához. A miniszterelnök korábban jelezte, hogy abszolút többség nélkül sem készül benyújtani lemondását.
Conte a szenátusban nagy vonalakban a képviselőházban mondott beszédét ismételte meg. Az összes parlamenti erő együttműködését kérte a kormányzás folytatásához – ahogyan mondta – a jelenlegi „sorsdöntő” időszakban. Hangoztatta, hogy az egészségügyi és gazdasági vészhelyzetben a politikai stabilitás hiánya „lakossági haraghoz és erőszakhoz” vezethet.
A Matteo Salvini vezette jobbközép koalíció pártjai, a Liga, az Olasz Testvérek (FdI) és a Hajrá Olaszország (FI) közös közleménye szerint Conte a parlament előtt „nem létező kormányzati eredményekről” beszélt, miközben az egyetlen járható utat az ellenzék képviseli az ország számára. Az ellenzéki pártok kifogásolták, hogy a „kaméleon” Conte 2018 óta „cinikus átalakulással” minden évben más koalíció élére állt. Salvini „szánalmas színdarabnak” nevezte a kormánynak a bársonyszékekbe való kapaszkodását, és kijelentette, hogy aki ezt a kormányt támogatja, cinkossá válik az ország tönkretételében.
A legnagyobb példányszámú napilap, a Corriere della Sera kommentárja szerint Giuseppe Conte két év alatt először Matteo Salvinit, most pedig Matteo Renzit „szorította ki” maga mellől.
Elemzők egyetértenek abban, hogy ha a Conte-kormány, ugyan minimális többséggel, de a helyén marad, a miniszterelnöknek minél gyorsabban bővíteni kell a koalíciót a stabil kormányzás biztosítására. Conte egy új, centrista parlamenti erő kiépítésén dolgozik, melynek a következő választásokon a miniszterelnök-jelöltje lehetne.
Sajtókommentárok szerint a közte és Matteo Renzi között hónapok óta tartó „pókercsatát” Conte nyerte meg. A 2018-ban jogászprofesszorból lett miniszterelnök először az M5S és a Liga, majd az M5S és a PD koalícióját vezette, mostantól pedig egy újabb formáció élén akarja folytatni. Júliustól a közelgő államfőválasztás miatt nem lehet feloszlatni a parlamentet, így a törvényhozás egészen 2023-ig a helyén maradhatna. Vélemények szerint a mostani fordulat az M5S által támogatott „báb-miniszterelnökből” „igazi politikussá” léptette elő Giuseppe Contét, aki minden vetélytársa számára veszélyessé vált.
