A G20 csoport hétfőn kezdődő Rio de Janeiro-i értekezletén a török elnök bővebben ismerteti ukrajnai rendezési javaslatait, noha sem Putyin, sem Zelenszkij nem lesz jelen. Elon Muskot pedig melegebb égtájakra küldte a brazil elnök felesége.
Az orosz elnök azért nem megy Rióba, mert nem akarja zavarba hozni a vendéglátót azzal, hogy elvileg őrizetbe kellene őt vennie a nemzetközi büntetőbíróság elfogató parancsa miatt. Volodimir Zelenszkij pedig többszöri kérésre sem kapott meghívást.
Ugyanez vonatkozik Elon Muskra is, aki szeretett volna vendégként előadást tartani a 20 legerősebb gazdaság vezetőinek színe előtt, de merev elutasításban részesült. Olyannyira, hogy a brazil First Lady, Rosangela Lula da Silva egyenesen elátkozta a tech-milliárdost, és elküldte a ‘búsba’, amiért Musk azt jósolta az X-en, hogy férje veszíteni fog a 2026-os választásokon.
Pedig lett volna miről vitatkozni annak tükrében, hogy a hétvégén a két angolszász atomhatalom engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú támadó eszközök bevetését orosz területek ellen. Ezért megtörténhet, hogy a török elnök viszi el a showt Ukrajna-ügyben Rióban, mert a Putyint megszemélyesítő Lavrov külügyminiszter részéről még kommentárra sem lehet számítani ebben a kérdésben.
A vázlat nagyléptékű, de aligha fogja elnyerni Ukrajna tetszését Törökország nem csak egy fontoskodó mellékszereplő, mivel neki áll jogában ellenőrizni vagy blokkolni a Boszporuszon áthaladó hajóforgalmat háború idején, amit meg is tesz. Ezzel megakadályozza mindkét hadviselőt abban, hogy haditengerészeti utánpótlást juttassanak el a Fekete-tengerre, a háború egyik fő harci zónájába.
Ankara a háború kezdeti szakaszában már szervezett egyeztetést a két fél között, de ez végül dugába dőlt, bár kisebb hadifogolycseréket sikerült elrendezni. A Bloomberg tudomása szerint Erdoğan most jelentős újabb kezdeményezést mutat be Rióban, ami elvileg lehetne is egy alapmegállapodás csírája.
Abban sokan egyetértenek, hogy a nemzetközi színtéren Erdoğan lehet a legesélyesebb közvetítő, mivel az ő kapcsolatrendszere a leginkább kiegyensúlyozott a két fél felé.
A ‘tűzszünet’ szót kerüli a tervezet Az ukrán elnök korábban többször leszögezte, hogy hallani sem akar tűzszünetről, mert az konzerválná az oroszok hatalmát a már megszállt területek fölött, ezért Erdoğan valószínűleg a ‘befagyasztás’ kifejezést fogja felkínálni, mert az nem követel meg írásos megegyezést a két fél között, hanem csak a hadműveletek önkéntes leállítását jelentené.
Nem igényel jóstehetséget azt feltételezni, hogy a hétvégén megszerzett fegyverhasználati engedélyek birtokában Kijev vonakodna a befagyasztástól, amikor esélye nyílik jelentős ellenkárokat okozni az oroszoknak.
A G-20 előestéjén, amely Joe Biden elnök utolsó ilyen csúcstalálkozója lesz hivatala elhagyása előtt, az Egyesült Államok (és az Egyesült Királyság is) úgy döntött, hogy engedélyezi a nagy hatótávolságú rakétacsapásokat Oroszország területén. Az elmozdulás mögött az az elképzelés áll, hogy segítsen megerősíteni Zelenszkij pozícióját Trump hivatalba lépése előtt, hogy és nagyobb súlyt képviselhessen az esetleges tárgyalásokon.
Mit javasol Ankara? Az Erdoğan-változat még nem lehetett tekintettel a 24. órában beállt fordulatra, és azt tartalmazza, hogy Ukrajna tegyen ‘engedményeket’ (koncessziókat) Oroszország felé, melyek véget vethetnek a vérontásnak. Zelenszkij szombaton azt mondta a kijevi közszolgálati televíziónak, hogy 2025-ben véget akar vetni a háborúnak, de ennek előfeltétele az erősebb nyugati fegyverzet megszerzése, amivel nyomást lehet gyakorolni Putyinra, hogy a tárgyalásokat ő kezdeményezze.
Erdoğan azt is javasolja, hogy Ukrajna legalább 10 évig tartsa magát távol a NATO-tól és ne is folytasson tárgyalásokat a csatlakozásról, amíg a két fél viszonya egy stabil állapotot el nem ér.
Egyben javasolja azt is, hogy mindkét fél vonja ki erőit a Donbászból (azaz Ukrajna keleti tartományaiból), ahol egy demilitarizált zónát hozna létre, ahol nemzetközi haderő gondoskodna a térség békéjéről.
Az általános képlet vonzó lehet Kijev egyes szövetségeseinek, akik nem érzik jól magukat a konfliktus jelenlegi állapotában, és attól tartanak, hogy Ukrajna teljes jogú NATO-tagságával ők is közvetlen konfliktusba kerülhetnek a Kremllel. Megjegyzendő, hogy a háború első évében nyújtott összesített nyugati támogatások jelenleg azok harmadát teszik csak ki. 2024 első felében – a Kongresszus vonakodása miatt – az amerikai juttatások gyakorlatilag szüneteltek, ami hatalmas rést ütött Ukrajna védelmi képességein.
A nyugati gondolkodásra hatással van az észak-koreai csapatok megjelenése is a csatatéren, ami végül eldöntötte Joe Biden álláspontját az Oroszország elleni rakétacsapások engedélyezéséről. Egyes G-20 nemzetek feltételezése szerint Észak-Korea végül akár 100 ezer katonát is küldhet Oroszországnak.
Török tisztviselők elismerik, hogy a javaslatot Ukrajna nehezen tudja elfogadni, de szerintük ez a legreálisabb megközelítés. Céljuk, hogy a megszállt területek hosszú távú sorsáról szóló megbeszéléseket egyelőre főként a stabil tűzszünet (fegyvernyugvás, befagyasztás) biztosítására összpontosítsák.
A Budapestről hazarepülő Recep Tayyip Erdogan arról beszélt, hogy ha a Donald Trump vezette amerikai kormányzat megoldáson alapuló megközelítést alkalmaz, akkor könnyedén véget érhet az orosz–ukrán háború – idézte a török elnök szavait a Reuters.
Erdogan szerint a több párbeszéd és a több diplomácia elhozhatja a békét. Hangsúlyozta, hogy a nyugati államok – élükön az Egyesült Államokkal – békéért tett erőfeszítései felgyorsítanák a konfliktus tárgyalóasztal melletti lezárását.
Emlékezetes, hogy a frissen megválasztott amerikai elnök, Donald Trump a kampány során azt ígérte, 24 órán belül véget vet a háborúnak Ukrajnában, amennyiben ismét elnökké választják.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a kazanyi BRICS-csúcstalálkozó alkalmával azt javasolta Vlagyimir Putyinnak, hogy folytassák a fekete-tengeri hajózással kapcsolatos tárgyalásokat. Törökország és António Guterres ENSZ-főtitkár ugyanis arra törekszik, hogy a kereskedelmi hajók szabadon közlekedhessenek a Fekete-tengeren − írta meg az Unian.
Putyin szerint Erdogan „ismét felújította ezeket a javaslatokat a fekete-tengeri hajózással kapcsolatos tárgyalások folytatására”, azonban „még arra sem volt időm, hogy elolvassam az anyagokat” − nyilatkozta az orosz elnök, aki szerint sosem zárkóztak el ettől a témától.
A török elnök elmondta, hogy a gabonaszállításokról és egy esetleges fogolycseréről is megbeszélést folytatott, ezen kívül szerinte Putyin támogatná a tűzszünetet, valamint Törökország támogatná a béketárgyalások megkezdését Oroszország és Ukrajna között.
A látogatás fordulópontot jelenthet a kétoldalú kapcsolatokban.
Olaf Scholz, Németország kancellárja munkalátogatáson tartózkodik Isztambulban, ahol a török elnökkel találkozik. A találkozón a közel-keleti háborúról és a migrációról tárgyalnak. Néhány órával korábban Törökország részvétét fejezte ki a Hamásznak vezetője, Jahja Szinvár meggyilkolása miatt – írta meg a welt.de.
Olaf Scholz német kancellár Isztambulban találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. A TRT török állami műsorszolgáltató szerint a két politikus Erdogan Besiktas városrészben lévő irodájába vonult vissza konzultációra. A török kommunikációs igazgatóság szerint a megbeszélés témái között szerepelt a migráció és a közel-keleti háború.
A látogatás fordulópontot jelenthet a kétoldalú kapcsolatokban. Berlin különösen Ankara támogatását kéri a török állampolgárok kitoloncolásának megkönnyítése érdekében.
Törökország viszont reméli, hogy az Eurofighter vadászrepülőgépek tervezett beszerzésével kapcsolatban előrelépés történik. A NATO-partner Scholz egy másik kérdésben is segítségére lehet, hiszen Törökország jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Ezzel szemben a Közel-Kelet kérdése konfliktuspotenciált rejt magában.
A külügyminiszter vádakat emel Izrael ellen
Eközben Hakan Fidan török külügyminiszter Isztambulban azzal vádolta Izraelt, hogy háborúba akarja keverni Iránt. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „folyamatosan új frontokat nyit a térségben” és „megpróbálja belerángatni Iránt ebbe a háborúba” – mondta Fidan szombaton iráni kollégájával, Abbasz Araghcsival tartott közös sajtótájékoztatóján.
„Izrael agresszív álláspontja törvényes lépésekre kényszeríti Iránt” – folytatta Fidan. Nem részletezte, hogy ez mit jelenthet. A török külügyminiszter figyelmeztetett, hogy nem szabad alábecsülni a háború egész térségre való átterjedésének kockázatát.
Araghcsi „nagyon aggasztónak” nevezte a libanoni harcok közelmúltbeli fokozódását. Azt mondta: „A háború lehetősége a régióban mindig komoly, és a cionista rezsim kivételével senki sem akarja, hogy ez megtörténjen”. Irán „csökkenteni akarja a feszültséget, de […] minden forgatókönyvre felkészültünk”.
A török elnök Netanjahut Adolf Hitlerhez hasonlította. Erdogan szerint a világnak össze kell fognia, hogy megállítsák a palesztinok ellen Izrael által végrehajtott népirtást.
Izrael előbb-utóbb megfizeti majd az árát annak a népirtásnak, amelyet egy éve indított el a palesztinok ellen – üzente Recep Tayyip Erdogan török államfő az X-en.
Erdogan azt emelte ki, hogy az izraeliek egy éve a világ szeme láttára „élő, egyenes adásban követnek el merényletet az egész emberiség ellen”.
Pontosan 365 napja 50 ezer testvérünket mészárolták le, többségében nőket és gyerekeket. Az emberiség összefogott Hitler ellen, és most is hasonlóan fogunk cselekedni Netanjahut és az ő gyilkosai esetében – írta a török elnök, megismételve, hogy Izrael számtalan emberiség elleni és háborús bűnért felelős.
A tavaly október 7-én Izrael déli térségében végrehajtott terrortámadásban 1200 ember halt meg, háromezren pedig megsérültek. A Hamász fegyveresei Gázába hurcoltak 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.
Izrael ezután átfogó hadműveleteket kezdett a Gázai övezetben azzal a meghirdetett céllal, hogy felszámolja a Hamász politikai és katonai gépezetét.
A konfliktusnak eddig több mint 41 ezer halálos áldozata van a Gázai övezetben.
A közel-keleti helyzetről folytatott eszmecserét telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint a vezetők megelégedéssel nyilatkoztak az orosz-török kapcsolatok konstruktív jellegéről, és kifejezték készségüket a további szoros együttműködésre. Megvitattak több aktuális kétoldalú és nemzetközi témát, köztük a közel-keleti helyzet veszélyes alakulását.
Az elnökök megerősítették, hogy az október 22-24-én megtartandó kazanyi BRICS-csúcstalálkozón kétoldalú különtalálkozót is tartanak majd. Erdogan felköszöntötte orosz hivatali partnerét születésnapja alkalmából.
Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó hétfőn bejelentette, hogy Putyin a péntekre tervezett türkmenisztáni munkalátogatása során Maszúd Peszeskján iráni elnökkel is találkozik.
„Ez a találkozó nagy jelentőséggel bír mind a kétoldalú kérdések, mind pedig természetesen a Közel-Keleten élesen kiéleződött helyzet megvitatása szempontjából” – mondta Usakov.
Peszeskján a múlt hétfőn Teheránban fogadta Mihail Misusztyin orosz kormányfőt.
Recep Tayyip Erdogan török elnök felvetette annak lehetőségét, hogy Gáza és Libanon után török területek lehetnek az izraeli támadások következő célpontjai. A hírt a TRT közölte.
„Nyíltan beszélek: Palesztina és Libanon után Szülőföldünk lesz az a hely, amelyre felfigyel az izraeli adminisztráció az „ígéret földjének” megtévesztő eszméje szerint működve. A megszállás, a terror és az agresszió már a küszöbünkön van” – mondta a török vezető.
Erdogan azzal vádolta Izraelt, hogy megpróbálja terjeszteni a konfliktust. Szerinte miközben „Izrael népirtást hajt végre Gázában és terrortámadásokat Libanonban”, ugyanakkor „mindenféle provokációval igyekszik tüzébe rángatni a térség országait”.
A politikus hangsúlyozta, hogy Törökország kész szembenézni a fenyegetésekkel.
Erdogan kijelentette, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása nem elhamarkodott kérdés. Törökország figyelemmel kíséri az események alakulását, és végleges döntést hoz Ukrajna csatlakozásának kérdésében.
Törökország azt tervezi, hogy „sietség nélkül” mérlegeli Ukrajna NATO-csatlakozását. Ugyanakkor más NATO-tagok ellenzik Ukrajna csatlakozását a Szövetséghez.
Ezt Recep Tayyip Erdogan török elnök az NBC Newsnak adott interjújában nyilatkozta.
Erdogan szerint az USA és más NATO-országok „nem akarják, hogy Ukrajna tagállam legyen”.
„Ezek nem olyan kérdések, amelyeket sietni kell. És amikor döntést hozunk, mindig figyelembe vesszük a többi NATO-tagállam álláspontját, ezeket a lehetséges kérdéseket az asztalnál vitatjuk meg, és ennek megfelelően hozunk végső döntést” – mondta a török vezető.
Mint Erdogan megjegyezte, Törökország figyelemmel kíséri az események alakulását, a megbeszéléseket, és végleges döntést hoz ebben a kérdésben.
A török elnök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Oroszország kapcsolata Törökországgal folytatódik politikai, gazdasági és kulturális téren, valamint a védelmi iparban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal az Egyesült Államokban. Az országok vezetői a kereskedelmi és gazdasági együttműködés erősítéséről, Ukrajna újjáépítéséről tárgyaltak.
„Különös figyelmet fordítottak a kétoldalú kereskedelmi, gazdasági és befektetési együttműködések intenzívebbé tételére, valamint Törökország és török cégek bevonására Ukrajna újjáépítésébe” – áll a jelentésben.
A két ország vezetői részletesen tárgyaltak a Békeformula végrehajtásáról. Hangsúlyozták továbbá a Fekete-tengeren a hajózás szabadsága biztosításának fontosságát.
Az ENSZ és a nyugati világ értékei a Gázai övezetben, az ott dúló konfliktusban halnak meg – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden New Yorkban az ENSZ-közgyűlés 79. ülésszakának általános vitáján, és „humanitárius szövetséget” sürgetett Izrael megfékezésére.
Erdogan ismét élesen bírálta Izrael Gázai övezeti hadműveletét, a nyugati országokat pedig az Izraelnek nyújtott támogatásért.
„A gázai gyermekekkel együtt az ENSZ rendszere is haldoklik, az igazság haldoklik, azok az értékek, amelyekről a Nyugat azt állítja, hogy védelmére kell, haldokolnak, ahogyan sorra halnak el az emberiség abbéli reményei is, hogy egy igazságosabb világban élhetünk” – hangsúlyozta Erdogan.
„Ahogy az emberiség szövetsége 70 évvel ezelőtt megállította Hitlert, most együtt kell működnie Netanjahu megállításán. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi feltételek mellett javasolni kell az erőszak alkalmazásának kérdését” – mondta a török elnök.
„Azok, akik állítólag a tűzszünetért dolgoznak, továbbra is fegyvereket és lőszereket küldenek Izraelbe a színfalak mögött, hogy folytathassa mészárlását. Ez ellentmondás és kétszínűség” – húzta alá.
A török elnök hangsúlyozta egyúttal, hogy hazája továbbra Libanon népével van, miközben Izrael a Hezbollah síita milícia állásait bombázza az országban.
