Az Egyesült Államok sokkal nagyobb volumenű fegyvergyártást tervez, hogy Ukrajna számára „sokkal több fegyvert biztosítson a teljes spektrumban” – jelentette be szombaton Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a szingapúri Shangri-La konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hegseth elmondta: Washington felülvizsgálja a kritikus fontosságú lőszerek és más típusú fegyverek gyártásával kapcsolatos megközelítését, hogy a védelmi ipar jelentősen nagyobb mennyiségű terméket tudjon előállítani. „Megváltoztatjuk a megközelítésünket mindezen fontos lőszerek gyártásában, hogy vállalataink ne csak egy kicsit többet, hanem jelentősen többet szállítsanak a képességek teljes spektrumában, ahol segíteni tudjuk Ukrajnát” – tette hozzá.
Az amerikai védelmi miniszter azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok arra ösztönzi európai partnereit, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget Kijev támogatásában, és elégedett az eddigi eredményekkel. Szerinte Európa jelentősen növelte a pénzügyi és katonai segítséget, Ukrajna pedig nagy hatékonyságot mutatott a rendelkezésre bocsátott források felhasználásában.
„Azt akarjuk, hogy képesek legyenek megvédeni magukat, és találunk majd módot arra, hogy szövetségeseinkkel együtt segíthessünk nekik” – hangsúlyozta Pete Hegseth, hozzátéve, hogy Washington továbbra is együttműködik partnereivel Ukrajna védelmi erőforrásokkal való ellátása és a szövetségesek azon képességének megerősítése érdekében, hogy hosszú távon támogassák Kijevet.
Kétpárti amerikai szenátorok csoportja felszólította Pete Hegseth védelmi minisztert, hogy azonnal oldja fel az Ukrajnának és Washington kelet-európai szövetségeseinek szánt 600 millió dolláros katonai segély blokkolását – jelentette az Associated Press.
A teljes összegből 400 millió dollárt Ukrajnának, további 200 millió dollárt pedig Észtország, Lettország és Litvánia védelmi programjaira szántak. Korábban, három héttel ezelőtt Hegseth azt nyilatkozta a Kongresszusnak, hogy a forrásokat már felszabadították, és a felhasználására vonatkozó részletes tervet május 15-ig benyújtják. A határidő azonban már lejárt, és a dokumentum továbbra is hiányzik. A szenátorok levele hangsúlyozza, hogy a további késedelem negatívan befolyásolhatja a régió biztonsági helyzetét.
„Bármilyen további késedelem, különösen az amerikai katonai jelenlét régióbeli esetleges csökkentéséről szóló jelentések közepette, veszélyezteti Oroszország elrettentésére való képességünket” – áll a közleményben.
A dokumentumot Chris Coons demokrata, Chuck Grassley republikánus, valamint Kevin Cramer, Tom Tillis, Michael Bennett és Catherine Cortez Masto szenátorok írták alá.
Eközben az Egyesült Államok Képviselőházában a demokraták új, átfogó szankciókat szorgalmaznak Oroszország ellen, és további 1 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának. Az Associated Press cikke szerint, bár a dokumentumnak jelenleg kevés esélye van arra, hogy törvényerőre emelkedjen, növeli a politikai nyomást az amerikai kormányzatra.
Kétpárti szenátori csoport szólította fel Pete Hegseth amerikai védelmi minisztert, hogy haladéktalanul folyósítsa a hónapok óta késlekedő, 400 millió dolláros ukrajnai támogatási csomagot – írja a The Kyiv Independent.
A republikánus Chuck Grassley és a demokrata Dick Durbin által kezdeményezett levél szerint a kongresszus még 2025 decemberében hagyta jóvá a támogatást, amely azonban mindeddig a Pentagonnál rekedt. A szenátorok arra figyelmeztettek, hogy a további késlekedés gyengítheti Oroszország elrettentésének képességét.
A támogatás egy nagyobb, 600 millió dolláros biztonsági csomag része, amelyből 400 millió dollár Ukrajnának, 200 millió pedig a balti államoknak jutna. A The Kyiv Independent emlékeztet: Donald Trump hivatalba lépése óta nem hagyott jóvá új katonai segélycsomagot Ukrajna számára, az amerikai adminisztráció inkább NATO-partnereken keresztül támogatja Kijevet.
A levél aláírói hangsúlyozták, hogy Ukrajna több mint négy éve áll ellen az orosz inváziónak, ezért továbbra is szüksége van az Egyesült Államok támogatására.
A minisztérium további elemzések alapján fogja meghatározni ezen és más amerikai erők európai telepítését.
Az Egyesült Államok Hadügyminisztériuma négyről háromra csökkentette az Európában telepített dandár harci csoportok teljes számát, jelentette be Sean Parnell, a Pentagon szóvivője a közösségi hálókon.
„Ezeknek a csoportoknak a száma Európában visszatér a 2021-es szintre. A döntés egy átfogó, többszintű folyamat eredménye, amely az amerikai katonai jelenlét európai felülvizsgálatára összpontosított.
„Ez átmenetileg késlelteti az amerikai erők Lengyelországba, az Egyesült Államok példaértékű szövetségesének területére való telepítését” – mondta a tisztviselő.
Elmondása szerint a minisztérium az Egyesült Államok stratégiai és műveleti szükségleteinek további elemzése, valamint a szövetségesek európai védelméhez való hozzájárulási képességének alapján fogja meghatározni ezen és más amerikai erők végleges telepítését Európában.
„Ez az elemzés Donald Trump elnök „Amerika az első” politikájának előmozdítását célozza Európában és azon túl.
Parnell azt is elmondta, hogy Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter beszélt Wladyslaw Kosyniak-Kamysz lengyel miniszterelnök-helyettessel.
„Lengyelország bebizonyította, hogy képes megvédeni magát, és elszánt. A többi NATO-szövetségesnek is követnie kell a példáját” – mondta Parnell egy nyilatkozatban.
A minisztérium a megfelelő időben és a megfelelő formátumban további információkat fog nyújtani – tette hozzá.
Az amerikai védelmi minisztérium leállította több mint négyezer amerikai katona Európába vezénylését – jelentette szerdán a The Wall Street Journal és más amerikai médiumok Pentagon-forrásokra hivatkozva.
Az értesülések szerint a döntést az amerikai hadsereg európai parancsnoksága (EUCOM) és a szárazföldi haderő képviselőinek részvételével tartott egyeztetésen közölték. A katonákat eredetileg egy kilenc hónapos lengyelországi rotációs misszióra tervezték vezényelni.
Az amerikai hadsereg márciusban még azt közölte, hogy a harci dandár a szokásos rotáció keretében váltana más, Európában állomásozó erőket.
A The Wall Street Journal szerint a felszerelés és a személyi állomány egy része már úton volt, ezért a döntés több katonai tisztviselőt váratlanul ért.
A védelmi ügyekre szakosodott Task and Purpose portál szerint a katonák főként lengyelországi partnererőkkel működtek volna együtt az Operation Atlantic Resolve művelet keretében. Az Egyesült Államok a missziót 2014-ben, a Krím félsziget orosz annektálását követően indította NATO-szövetségesei támogatására.
A beszámolók emlékeztetnek arra, hogy Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter alig két hete mintegy ötezer amerikai katona kivonását rendelte el Németországból. Lengyelország ezt követően ismét jelezte: kész további amerikai csapatokat fogadni.
Karol Nawrocki lengyel elnök korábbi közlése szerint jelenleg csaknem tízezer amerikai katona állomásozik Lengyelországban, többségük rotációs rendszerben szolgál különböző európai amerikai támaszpontokon.
A Pentagon katonákat küldött Ukrajnába, hogy elsajátítsák a drónok használatát valós harci körülmények között, az Egyesült Államok tanulni akar Ukrajna tapasztalataiból a pilóta nélküli repülőgépek elleni harcban – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az АР amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint ezt Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter nyilatkozta a szenátusi bizottsági meghallgatásán. Mitch McConnell kisebbségi frakcióvezető Ukrajnát a „háború Szilícium-völgyének” nevezte, és megkérdezte, hogy Hegseth támogatja-e, hogy Pentagon-tisztviselőket küldjenek oda, hogy az ukránok tapasztalataiból tanuljanak. Hegseth megerősítette,, hogy ő maga hagyta jóvá további alkalmazottak küldését Ukrajnába.
A kiküldetések célja a dróntechnológiák közvetlenül csatatéren történő fejlesztése. „Hogy minden lehetséges tanulságot levonjunk ebből a konfliktusból, és valós időben alkalmazzuk azokat a védekezésünkben és a támadásunkban egy olyan korszakban, amikor a drónok dominanciájára van szükség” – mondta.
Hegseth szerint ezért költ a költségvetés annyit drónokra. „Vegyék figyelembe az Ukrajnában és más hadszíntereken levont tanulságokat, és biztosítsák azok mielőbbi alkalmazását minden fegyveres erőnél” – mondta Hegseth.
Chris Coons szenátor Ukrajnát vezetőnek nevezte a drónok fejlesztésében és a drónok elleni hadviselésben. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok, miközben Iránnal harcolt, maga is szembesült az olcsó, tömeggyártott Shahedek problémájával, és felszólította Washingtont, hogy ismerje fel, Ukrajnának már van válasza erre a fenyegetésre.
A Pentagonból kiszivárgott belső dokumentum szerint Washington büntetné azokat a NATO-szövetségeseket, amelyek nem biztosítottak katonai hozzáférést vagy légtérhasználatot az Egyesült Államok számára. Donald Trump kormánya már azt is mérlegeli, hogy felfüggeszti Spanyolország NATO-tagságát, miután Madrid nem támogatta teljes mértékben az amerikai hadműveleteket Irán ellen.
A Pentagon egyik belső dokumentuma szerint Donald Trump kormánya már azt is mérlegeli, hogy felfüggeszti Spanyolország NATO-tagságát, miután Madrid nem támogatta teljes mértékben az amerikai hadműveleteket az Irán elleni háborúban. A Reuters által megismertetett e-mail szerint Washington egyre nyíltabban büntetné azokat a szövetségeseket, amelyek nem biztosítottak katonai hozzáférést, bázishasználatot vagy légtérhasználatot az Egyesült Államok számára.
A dokumentum szerint az úgynevezett hozzáférési, bázis- és átrepülési jogok – angol rövidítéssel ABO – a NATO-tagság „abszolút minimumát” jelentik, és az amerikai vezetés szerint több európai partner ezt sem teljesítette. A Pentagonban ezért több szankciós lehetőség is magas szinten került napirendre, köztük az, hogy a „nehéz partnernek” minősített országokat kizárják fontos vagy presztízsértékű NATO-pozíciókból.
Az egyik legsúlyosabb opció kifejezetten Spanyolország felfüggesztése lenne.
Trump az elmúlt hetekben többször élesen bírálta a NATO európai tagjait amiatt, hogy nem küldtek haditengerészeti támogatást a Hormuzi-szoros megnyitására, miután a térség az Iránnal kirobbant légi háború miatt gyakorlatilag lezárult a globális hajózás előtt. Az amerikai elnök korábban még azt is felvetette, hogy az Egyesült Államok kiléphet a szövetségből. Egy április 1-jei Reuters-interjúban erre úgy reagált: „Ön nem tenné meg a helyemben?”
A Pentagon mostani e-mailje ugyanakkor nem az amerikai kilépést javasolja, és európai amerikai támaszpontok bezárása sem szerepel benne. A hangsúly inkább azon van, hogy Washington világos politikai üzenetet küldjön: a Trump-adminisztráció szerint a NATO nem lehet „egyirányú utca”, ahol az Egyesült Államok vállalja a fő katonai terheket, miközben az európai tagok kivárnak.
Spanyolország különösen célkeresztbe került, mert Pedro Sánchez baloldali kormánya nem engedte, hogy az Egyesült Államok a spanyolországi bázisokat vagy a légteret iráni támadásokhoz használja.
Ez érzékeny pont Washington számára, mivel az amerikai hadsereg két stratégiai fontosságú létesítményt működtet az országban: a rotai haditengerészeti bázist és a moróni légibázist. A Pentagon szerint Spanyolország felfüggesztése katonailag korlátozott hatású lenne, szimbolikusan azonban rendkívül erős üzenetet hordozna.
A dokumentum nem csak Madridot érinti. Egy másik opció szerint az Egyesült Államok újragondolhatná támogatását bizonyos európai „birodalmi maradványokkal” kapcsolatban is, például a Falkland-szigetek ügyében. Ez közvetlenül Nagy-Britanniát érintheti, hiszen a szigetek brit fennhatóság alatt állnak, de Argentína továbbra is igényt tart rájuk. Javier Milei argentin elnök, aki Trump szövetségesének számít, régóta hangsúlyozza ezt az ügyet.
Trump az Egyesült Királyság vezetőjével sincs jóban
Trump és Keir Starmer brit miniszterelnök viszonya is látványosan romlott az iráni konfliktus miatt. Az amerikai elnök többször bírálta Londont, amiért nem csatlakozott teljes mértékben az amerikai katonai műveletekhez, és Starmerre úgy utalt, mint aki „nem Winston Churchill”. Nagy-Britannia kezdetben nem engedélyezte, hogy az Egyesült Államok brit támaszpontokról támadja Iránt, később azonban elfogadta a védelmi jellegű műveleteket.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint az iráni háború „sok mindent leleplezett” a NATO valódi működéséről. Arra figyelmeztetett, hogy Irán nagy hatótávolságú rakétái ugyan nem érik el az Egyesült Államokat, Európát viszont igen, ezért Washington szerint különösen érthetetlen az európai habozás. Szerinte ha a tagállamok akkor sem állnak ki egymás mellett, amikor valóban szükség van rájuk, akkor maga a szövetség értelme kérdőjeleződik meg.
A kérdés jogilag sem egyszerű: a Reuters szerint egyelőre nem világos, hogy a NATO-n belül egyáltalán létezik-e hivatalos mechanizmus egy tagállam felfüggesztésére. Politikai szempontból azonban már az is komoly figyelmeztetés, hogy ez a lehetőség egyáltalán felmerült a Pentagon legfelsőbb szintjein. Ez azt mutatja, hogy Trump számára a NATO jövője már nem pusztán diplomáciai vita, hanem nyílt hatalmi nyomásgyakorlás kérdése lett.
Az Egyesült Államok hadereje készen áll az Irán elleni csapások folytatására fokozott erővel, ha a tűzszünet lezárul – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter csütörtökön.
A miniszter a Pentagon sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy egy folytatódó katonai műveletben az Iránon belüli célpontok közé tartozik majd az infrastruktúra, valamint erőművek és egyéb energiaipari létesítmények, amennyiben az ország vezetése nem köt békemegállapodást.
Hegseth egyben azt hangoztatta – szavait a teheráni vezetésnek címezve –, hogy az Egyesült Államok erői figyelemmel követik a tűzszünet idején megtett iráni erőfeszítéseket az épségben maradt rakétaindító állások, valamint rakéták működőképessé tételére, amelyeket a lebombázott létesítmények környékén „ásnak ki”. A miniszter megjegyezte, hogy az amerikai és iráni katonai képességek közötti különbség miatt „ez a harc egyenlőtlen”, és rámutatott, hogy Irán azt tudja felhasználni, ami még maradt raktáraiban, miközben nem jut hadianyag-utánpótláshoz.
A miniszter arról is beszámolt, hogy az iráni kikötők köré vont blokád fenntartásában az amerikai haditengerészeti erők 10 százaléka vesz részt.
Dan Caine, az amerikai haderő egyesített vezérkarának főnöke a hadügyminisztérium sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Egyesült Államok haditengerészete akár erőt is alkalmazva a világ bármely pontján készen áll megállítani az iráni kikötőkre vonatozó blokádot megsértő hajókat, ide értve a Csendes-óceánt is.
Azt is közölte, hogy az április 13-án életbe léptetett zárlat nyomán eddig 13 hajó volt kénytelen visszafordulni az iráni partok felé.
Egy tengerészeti hírszerzéssel foglalkozó amerikai vállalat, a Windward csütörtökön megjelent jelentése szerint ugyanakkor Irán alternatív, a Hormuzi-szorost nem érintő szállítási utakat és álcázott hajókat felhasználva mintegy 20 millió hordó kőolajat próbál exportálni.
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok hadereje készen áll az Irán elleni csapások folytatására fokozott erővel, ha a tűzszünet lezárul – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter csütörtökön. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1776416940 [modified] => 1776372486 ) [title] => Az amerikai haderő kész folytatni az Irán elleni csapásokat, ha véget ér a tűzszünet [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=183679&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 183679 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 183680 [image] => Array ( [id] => 183680 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vadaszgep.png [original_lng] => 992629 [original_w] => 1320 [original_h] => 829 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vadaszgep-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vadaszgep-300x188.png [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vadaszgep-768x482.png [width] => 768 [height] => 482 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vadaszgep-1024x643.png [width] => 1024 [height] => 643 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vadaszgep.png [width] => 1320 [height] => 829 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vadaszgep.png [width] => 1320 [height] => 829 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vadaszgep.png [width] => 1320 [height] => 829 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1776361686:12 [_thumbnail_id] => 183680 [_edit_last] => 12 [views_count] => 455 [_oembed_9f5c7dab6a3703eecb998e1bddde9cfa] =>
Ukraine has repeatedly stated that we are ready for symmetrical steps. We proposed a ceasefire during the Easter holidays this year and will act accordingly. People need an Easter free from threats and real movement toward peace, and Russia has a chance not to return to strikes…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 9, 2026
Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere ismét kihagyja az Ukrajnai Védelmi Kapcsolattartó Csoport ezen a héten tartandó ülését – értesült amerikai tisztviselőktől a Politico, jelentette a Jevropejszka Pravda.
Két tisztviselő szerint Elbridge Colby, a Pentagon politikai vezetője vesz részt a virtuális találkozón, ahogyan a februári legutóbbi találkozón is tette.
Hegseth az elmúlt évben ritkán vett részt ezeken a találkozókon, ami arra utal, hogy a Trump-adminisztrációnak más prioritásai vannak, és egyre inkább azt várja Európától, hogy vállalja Kijev fegyverellátásának terhét.
Több mint 50 védelmi miniszter találkozik virtuálisan olyan országokból, amelyek támogatásukat ígérték Ukrajnának. A találkozót Boris Pistorius német és John Healey brit védelmi miniszter vezeti, akik átvették a csoport koordinálását, miután a Trump-adminisztráció röviddel hivatalba lépése után lemondott a vezetői szerepről.
A NATO erők parancsnoka, Alexus Hrinkevich amerikai tábornok nem tud részt venni a találkozón. Helyettese, Johnny Stringer a brit légierő főmarsallja, valamint Ulf Haussler német vezérőrnagy, a NATO ukrajnai biztonsági segély- és kiképzési programjának parancsnokhelyettese azonban csatlakozik hozzá.
Az ukrajnai prioritási igénylista (PURL) az ukrajnai kapcsolattartó csoport ülésein a figyelem középpontjában állt, és már több milliárd dollár értékű felszerelésre vonatkozó szerződésekhez vezetett. A Trump-kormányzat tisztviselői azonban elkezdték figyelmeztetni az országokat, hogy az elkövetkező hónapokban leállhatnak az amerikai fegyverszállítások Ukrajnába, mivel a Pentagon prioritásként kezeli azok felhasználását az iráni háborúban.
Egy amerikai tisztviselő és egy európai diplomata, akik ismerik a PURL kezdeményezést, azonban azt mondták, hogy a szállítások változatlanul folytatódnak.
A Pentagon egy lehetséges szárazföldi hadműveletekre készül Iránban, amelyek Donald Trump amerikai elnök döntésétől függően több hétig is eltarthatnak, számolt be az RBC-Ukrajina a Washington Post publikációjára hivatkozva.
Az Egyesült Államok a közel-keleti helyzet további eszkalációjának forgatókönyveit fontolgatja. Források szerint már több ezer amerikai katonát és tengerészgyalogost vezényelnek a régióba.
Egy lehetséges művelet előkészítéséről van szó, amely a konfliktus következő szakaszává válhat, ha a Fehér Ház meghozza az erre vonatkozó döntést.
Hangsúlyozták, hogy a szóban forgó intézkedések nem járnak teljes körű invázióval.
A tisztviselők információja szerint ez korlátozott rajtaütéseket is magában foglalhat, amelyekben részt vesznek a különleges műveleti erők és a reguláris gyalogos egységek.
Az ilyen akciókat rugalmasabb formátumnak tekintik a katonai beavatkozáshoz.
Megjegyzendő, hogy még ezzel a megközelítéssel is az amerikai hadsereg komoly fenyegetésekkel nézhet szembe, beleértve a drón- és rakétatámadásokat, a földi állásokból érkező tüzérségi csapásokat és a házi készítésű robbanószerkezetek használatát.
A Donald Trump-adminisztráció az utóbbi napokban különböző jelzéseket küldött, a konfliktus megszüntetésére irányuló szándékról való kijelentéseitől kezdve a lehetséges eszkalációra való figyelmeztetésekig.
Caroline Levitt, a Fehér Ház sajtótitkára hangsúlyozta, hogy a Pentagon előkészületei az elnök választási lehetőségeinek bővítésére irányulnak.
„A Pentagon feladata, hogy előkészületeket végezzen, és maximális választási szabadságot biztosítson a főparancsnoknak. Ez nem jelenti azt, hogy az elnök meghozta a döntést”.
Ugyanakkor korábban kijelentette, hogy ha Teherán nem mond le nukleáris ambícióiról, Trump „készen áll a pokol felgyújtására” Irán ellen.
Források információja szerint a kormányzat megvitatta Kharg sziget ellenőrzésének lehetőségét.
A lehetséges művelet tartamát eltérően becsülik: több héttől több hónapig.
Korábban az Egyesült Államok 15 követelésből álló listát adott Iránnak, beleértve a fegyverkezés korlátozását, a proxy-csoportok támogatásának megszüntetését és Izrael elismerését.
[type] => post [excerpt] => A Pentagon egy lehetséges szárazföldi hadműveletekre készül Iránban, amelyek Donald Trump amerikai elnök döntésétől függően több hétig is eltarthatnak, számolt be az RBC-Ukrajina a Washington Post publikációjára hivatkozva. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1774878240 [modified] => 1774860546 ) [title] => Washington Post: a Pentagon szárazföldi hadműveletre készül Iránban [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=182172&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 182172 [uk] => 182120 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 182121 [image] => Array ( [id] => 182121 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-279.png [original_lng] => 1606361 [original_w] => 1200 [original_h] => 671 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-279-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-279-300x168.png [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-279-768x429.png [width] => 768 [height] => 429 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-279-1024x573.png [width] => 1024 [height] => 573 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-279.png [width] => 1200 [height] => 671 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-279.png [width] => 1200 [height] => 671 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-279.png [width] => 1200 [height] => 671 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1774849749:12 [_thumbnail_id] => 182121 [_edit_last] => 12 [views_count] => 477 [_oembed_001b91e8f7a64f7220f05e35e9eacdb8] =>
🇺🇸🇮🇷The U.S. is reportedly deploying about 1,000 elite paratroopers from the 82nd Airborne Division to the Middle East in the coming days.
This adds firepower to the regional buildup even as Trump pushes his 15 point Iran peace plan.
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
