Örményország nem hagyatkozhat tovább Oroszországra mint legfőbb védelmi és katonai partnerére, mert Moszkva több alkalommal is cserben hagyta, emiatt Jereván kénytelen az Egyesült Államokkal és Franciaországgal szorosabbra fűzni a kapcsolatait – mondta Nikol Pasinján örmény kormányfő az örmény közrádióban pénteken.
„Világosan kell látnunk, hogy kivel tudunk ténylegesen fenntartani haditechnikai és katonai kapcsolatokat” – fogalmazott Pasinján, akit az örmény haderő reformjáról kérdeztek.
„Korábban ez a probléma egyszerű volt, mert nem is merült fel maga a kérdés sem: 95-97 százalékban az Oroszországi Föderációval ápoltunk védelmi kapcsolatokat. Most már ez nem lehetséges objektív és szubjektív okok miatt” – mondta az örmény kormányfő. Azt mondta, hogy Oroszország cserben hagyta Örményországot, amikor Azerbajdzsán tavaly szeptemberben villámháborúban visszafoglalta a hivatalosan hozzá tartozó, de örmény többségű, szakadár Hegyi-Karabahot, ahonnan a helyi örmények szinte kivétel nélkül elmenekültek az offenzívát követően.
Pasinján kitért arra is, hogy Örményországnak érdemes átgondolnia, milyen biztonsági kapcsolatokat lehetne kialakítani az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Indiával és Georgiával. Felvetette, hogy érdemes-e fenntartani a tagságát az Oroszország vezette, posztszovjet államokat tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében.
Örményország, amely határos Georgiával, Azerbajdzsánnal, Iránnal és Törökországgal, egy nagy orosz katonai támaszpontnak is helyet ad második legnagyobb városában, Gyumriban, és más orosz katonai létesítmények is vannak a kaukázusi országban.
Korábban Azerbajdzsán azzal vádolta Franciaországot, hogy egy új háború magvait veti el azzal, hogy fegyverekkel látja el Örményországot. Az Egyesült Államok is jelezte, hogy szívesen erősítené a katonai kapcsolatokat Jerevánnal. Pasinján januárban együttműködési lehetőségekről tárgyalt Javier Colominával, a NATO-főtitkár kaukázusi és közép-ázsiai különmegbízottjával.
Oroszország álláspontja szerint a hegyi-karabahi örmény fegyveresek azért szenvedtek vereséget, mert az örmény kormányfő rosszul mérte fel országa helyzetét a térséget jellemző komplex rivalizálásban. Moszkva arra intette Jerevánt, hogy a Nyugat igyekszik éket verni Örményország és Oroszország közé.
Oroszországnak semmi köze a fehérorosz-lengyel határon kialakult helyzethez, de igyekszik elősegíteni a megoldását – jelentette ki csütörtökön újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A szóvivő nem bocsátkozott részletekbe azzal kapcsolatban, hogy Moszkva milyen konkrét lépéseket tesz a rendezés érdekében. Elmondta ugyanakkor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök folyamatos kapcsolatban áll fehérorosz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenkával. Elismerte, hogy a fehérorosz-lengyel határhelyzet volt a fő témája Putyin és Angela Merkel szerdai telefonbeszélgetésének. Cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint a két vezető között a néhány órával később újabb kapcsolatfelvétel történt volna, de nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Putyin és Merkel újabb eszmecserét folytat majd az ügyben. A szóvivő „kizárólag álhírekben élő őrült ötletnek” nevezte azt az először a Bloomberg hírügynökség által megszellőztetett információt, amely szerint az EU a jövő héten szankciók bevezetésére készül az Aeroflot orosz légitársaság ellen, a közel-keleti migránsok Fehéroroszországba szállításában játszott állítólagos szerepe miatt. A büntetőintézkedésekhez a közlés szerint csatlakozna az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is. Az Eho Moszkvi rádió megszólaltatta Lukasz Jasina lengyel külügyi szóvivőt, aki azt mondta, hogy a lengyel hatóságoknak van olyan információjuk, amely szerint az Aeroflotnak része lehet a migrációs válság kialakulásában. Megerősítette, hogy az unió mérlegeli a büntetőintézkedések bevezetését az orosz légitársaság ellen, de ez még nem jelenti azt, hogy meg is hozza ezt a döntést. Hozzátette, hogy a migránsok Fehéroroszországba szállítása nem ellentétes a nemzetközi normákkal. Az Aeroflot csütörtökön közölte, hogy nincsenek járatai Irakba és Szíriába és hogy ezen országok állampolgárai nem repültek Fehéroroszágba harmadik országokból a légitársaság gépein. Peszkov is rámutatott, hogy semmilyen módon sem sérti a nemzetközi normákat migránsok légi szállítása. Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnökhelyettese a RIA Novosznyi hírügynökségnek nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy az Aeroflot ellen bevezetendő európai szankciók esetén Oroszország lezárhatja légterét az unió légitársaságai előtt. Sajtóértesülések szerint az orosz közeledési minisztériumban szóba került az ilyen intézkedés lehetősége. Peszkov egyébként nem bocsátkozott találgatásba azzal kapcsolatban, hogy hogyan érkeznek migránsok a fehérorosz-lengyel határra. Nem kívánta kommentálni azokat a fehérorosz televízióban bemutatott felvételeket sem, amelyeken orosz harci gépek szállnak a fehérorosz légtérben. A migránsok határátkelésének lehetőségére vonatkozó kérdések megválaszolását a fehérorosz és a lengyel hatóságok hatáskörébe utalta.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
