oktatási törvény - Karpat.in.ua

Miután a román parlament mindkét háza elfogadta az új román közoktatási és felsőoktatási törvényeket, Klaus Iohannis román államfő július 4-én is kihirdette. A törvény újdonsága, hogy megalkotása során figyelembe vették a magyar kisebbség képviselőinek javaslatait is.

Az új törvény értelmében például a következő tanévtől a románt mint államnyelvet a magyar nyelvű osztályokban az idegen nyelv oktatásának módszertana szerint oktatják majd. A szakminisztériumnak egy külön országos program beindításával kell majd segítenie a kisebbségi diákokat, hogy elsajátítsák a román nyelvet. Az országos program magába foglalja korszerű kisegítő és digitális anyagok elkészítését, valamint román nyelvű táborok, cserediákprogramok megszervezését. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szakpolitikusai szerint a törvényalkotók belátták, hogy a kisebbségi nyelvű oktatási rendszer többletköltségekkel jár, ezért a hatékony működéshez többletforrásokat biztosítanak.

Az új közoktatást szabályozó törvény értelmében a román nyelv oktatását már az óvodában különóraként fogja finanszírozni a szakminisztérium, Romániában az elemi iskolákban dolgozó tanítók esetében ez eddig is így volt. A szórványiskolák működését is garantálja a törvény, hisz előírja, hogy ott, ahol a diáklétszám 300 fő alatt van, kötelező lesz biztosítani a működéshez szükséges teljes forrást.

A felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó, kisebbségekhez tartozó fiatalok érdekeit is figyelembe vették a törvényalkotók. A diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemekre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában, ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok képeznek kivételt. Azokon a szakokon, ahol nincs a kisebbségek nyelvén egyetemi képzés (például nincs magyar nyelvű állatorvosképzés a román felsőoktatásban), külön kvótát kapnak a kisebbségi hallgatók.

„Az oktatási törvények szilárd keretet biztosítanak egy olyan oktatási rendszer felépítéséhez, amely kiállja az idő próbáját, ugyanakkor a két jogszabály önmagában nem fogja megoldani a rendszer akut problémáit, csak akkor, ha valóban gyakorlatba ültetik azokat – mondta Klaus Iohannis román államfő az említett törvények ünnepélyes aláírása és kihirdetése után.

Úgy tűnik, Szerbia után Romániában is megnyugtató módon rendezték a kisebbségi nyelvű oktatás helyzetét. A térségben Ukrajna maradt az elrettentő példa. Ideje lenne elgondolkodni háborúban álló országunk törvényhozóinak a sok hazai és nemzetközi konfliktust eredményező ukrán oktatási törvény módosításán. Mert egy civilizált országban a kötelezettségek mellett a jogok is egyformán megilletnek minden állampolgárt, nemzetiségétől függetlenül.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ukrán Legfelső Tanács 2024. szeptember 1-ig jóváhagyta a 9332-es számú, az ukrán nyelvre való áttérésről szóló törvényjavaslatot azokban az iskolákban, amelyekben valamelyik EU-tagország nyelvén folyik a tanítás.

A halasztásról Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét, továbbá Bocskor Andrea európai parlamenti képviselőt kérdezte a Kárpátalja hetilap.

„Szervezetünk üdvözli ezt a lépést: nagyon régóta az első olyan lépés, amely a jó irányba halad” – mondta Brenzovics László. Véleménye szerint az ukrán parlament azért döntött így, mert ők is látják, hogy a jogfosztó intézkedések csupán a feszültség növekedéséhez vezetnek mind belföldön, mind a nemzetközi kapcsolatok színterén is. „Természetesen az elhalasztás nem megoldása ennek a kérdésnek, viszont időt ad arra, hogy az anyanyelvi oktatás területén fennmaradt vitás kérdéseket rendezhessük”– szögezte le az elnök.

Bocskor Andrea szerint a döntés megszületése összefügg azzal, hogy a Velencei Bizottság nemrég mutatta be a kisebbségi törvényről szóló értékelését. „Fontos kérésünk volt Ukrajna és a Velencei Bizottság felé, hogy vegyék figyelembe a kárpátaljai magyar iskolák megszűnésének veszélyét” – mondta az Európai Parlament képviselője. Ukrajna a kérdés megoldása helyett inkább az időnyerést választotta. „Az időnyerésnek köszönhetően azonban a 2018 előtt beiskolázott diákok még lehetőséget kapnak, hogy a korábbi oktatási rendszer szerint fejezzék be tanulmányaikat” – húzta alá. „Remélem, hogy a fennmaradó idő alatt rendezni tudunk minden bajos kérdést” – zárta szavait Bocskor Andrea.

A törvényt 262 parlamenti képviselő támogatta. Ennek értelmében azon nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, akiknek anyanyelve az Európai Unió hivatalos nyelve is, és akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték meg az általános és középfokú tanulmányaikat az adott nemzeti kisebbség nyelvén, 2024. szeptember 1-ig továbbra is az e törvény hatálybalépése előtti szabályok szerint részesülnek oktatásban, az ukrán nyelven tanított tantárgyak számának fokozatos növelésével. Tehát az intézményeknek idén még nem kell átállniuk az ukrán nyelvű tanításra.

Szijjártó Péter a NÁS ukrán tévécsatornának is nyilatkozott tegnapi ukrajnai látogatása során.

Az ukrán riporternek Szijjártó leszögezte: érti az ukrán állam szándékát az oktatási törvénnyel, – miszerint ötödik osztálytól nincs lehetőség anyanyelvi tanulásra az országban élő kisebbségek számára – de szerinte nem fizika, kémia és matematika ukránul oktatásával kellene elérni, hogy Ukrajna polgárai beszéljék az államnyelvet.

Szerinte inkább egy külön tantárgyat kellene létrehozni erre a célra, ehhez biztosítanák a tankönyveket is.

Ukrajna NATO-tagságának blokkolásáról a külügyminiszter elmondta: Magyaroszág mindig is támogatta keleti szomszédunk integrációs törekvéseit, – személyesen Szijjártó is szót emelt a vízummentességért – de néhány nappal a társulási egyezmény hatályba lépése után a Verhovna Rada elfogadta az oktatási törvényt.

A parlament bejegyezte a 4648. számú törvényjavaslatot „Ukrajna őslakos népeinek és nemzeti kisebbségeinek az oktatás területén történő nyelvi jogainak biztosításáról”, amelynek elfogadása lehetővé teszi az olyan jellegű oktatást, amely figyelembe veszi az őslakos népek és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek érdekeit.

A dokumentumot az Ellenzéki Platform – Az életért frakció képviselői dolgozták ki.

A törvényjavaslat társszerzője, Natalija Korolevszkaja képviselő elmondta, hogy a törvény elfogadása lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy orosz nyelven vagy azon nemzeti kisebbségek nyelvén kapjanak oktatást, amelyekhez tartoznak. Ennek érdekében módosítani szükséges az oktatásról szóló törvény 7. cikkelyét, valamint az Ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt az oktatás nyelvét illetően.

„A meggondolatlan és szakszerűtlen döntéseikkel mind az előző, mind pedig a jelenlegi kormány durván megsértette Ukrajna Alkotmányát, s megtiltotta a nemzeti kisebbségekhez és őslakosokhoz tartozó állampolgárainknak az anyanyelvükön folyó oktatást. Ez nemcsak alkotmányellenes döntés, amely sérti az emberi jogokat, hanem a társadalom nyelvi alapú megosztása és megkülönböztetése is. Jelenleg az oktatásról szóló törvényt megvitatása folyik az Alkotmánybíróságon, és nincs kétségünk afelől, hogy a bíróság elismeri annak alkotmányellenességét” – közölte.

A képviselő hozzátette, hogy a törvénytervezet elfogadását a bukovinai románok, a kárpátaljai magyarok és az oroszajkú ukrán állampolgárok egyaránt várják. „Egy államnyelvünk van, az ukrán, de ez nem azt jelenti, hogy azok az ukránok, akik más nyelveken beszélnek, jogsértéseket és tilalmakat kelljen érezniük nyelvükkel kapcsolatban” – jelentette ki.

Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével készített exkluzív interjút K. Debreceni Mihály, melyet az M1 Ma este című műsorában láthattunk.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megdöbbentőnek és felháborítónak tartja, hogy a jelenlegi válsághelyzetben Ukrajna elnöke módosítások nélkül írta alá a parlament által 2020. január 16-án elfogadott Teljes általános középfokú oktatásról szóló törvényt, mely az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait semmibe véve megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől. Módfelett aggasztónak tartjuk, hogy ígéreteivel ellentétben az új ukrán politikai vezetés tovább folytatja az előző kormányzat által elkezdett kisebbségellenes politikát.

Az elnök által aláírt törvény rendkívül diszkriminatív a nemzetiségi kisebbségek számára, nem veszi figyelembe sem a Velencei Bizottság ajánlásait, sem a nemzeti kisebbségek javaslatait. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kárpátaljai magyarság nem lehet hivatalosan őshonos kisebbség saját szülőföldjén, annak ellenére, hogy ezer éve itt él.

Brenzovics László,
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke

Trendváltozás figyelhető meg a szabad nyelvhasználat körüli viták területén Ukrajnában – legalábbis, ami a lakosság véleményét illeti. Egy nemrégiben végzett országos felmérés szerint az ukránok 73 %-a nem ellenzi, sőt támogatja a más nyelven történő oktatást.

Az elmúlt hetekben az ukrán parlamentben is felerősödtek azok a hangok, melyek eltörölnék a jogfosztó nyelvhasználatot szabályozó törvényeket.

Nemzeti kerekasztal-vitát kezdeményez a totális ukránosításról szóló törvény felülvizsgálatáról Volodimir Zelenszkij elnök pártja, a Nép Szolgája – adta hírül vasárnap a strana.ua hírportál.

A kiadvány utalt a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet közelmúltban végzett kutatásának adataira, amelyek szerint a megkérdezett ukránok 73 %-a az orosz tannyelvű iskolai oktatás megtartása és az orosz hivatalos használhatósága mellett van. A hírportál szerint jelzésértékű az, hogy Zelenszkij nem írta alá a teljes általános középiskolai oktatásról szóló törvényt, amely az orosz iskolák teljes ukránosítását írja elő 2020-tól. A szájt emlékeztetett arra is, hogy a múlt héten az oktatási törvény módosítását indítványozó törvénytervezetet nyújtott be a parlamentben két képviselő, ami ismét lehetővé tenné az anyanyelvű oktatást minden szinten valamennyi ukrajnai nemzetiségi kisebbség számára.

Az oktatási törvény módosítását indítványozó törvénytervezetet nyújtott be a parlamentben két képviselő, ami ismét lehetővé tenné az anyanyelvű oktatást minden szinten az „őshonosokon” kívül valamennyi ukrajnai nemzetiségi kisebbség számára.

A törvénymódosító tervezetet Makszim Buzsanszkij, a Nép Szolgája (SZN) képviselője, ismert dnyepropetrovszki blogger, belső pártellenzéki és Oleg Volosin, az Ellenzéki Platform–Az életért párt képviselője, volt külügyi szóvivő jegyeztette be. A honatyák módosító indítványa nem csak az iskolai, hanem a felsőoktatásban is lehetővé tenni a nemzetiségi nyelvű oktatást (ami elsősorban az orosz nyelvet érinti) – adta hírül a strana.ua hírportál.

Buzsanszkij és Volosin tervezete javasolja továbbá, hogy az állam támogassa a „nemzetközi érintkezés nyelveinek”, mindenekelőtt az angolnak és az orosznak az oktatását. A dokumentum azt is indítványozza, hogy a privát oktatási intézmények (az óvodától az egyetemig) maguk választhassák meg az oktatás nyelvét.

A két képviselő a parlamentnek benyújtott egy másik törvénymódosítás-tervezett is, amelyben azt javasolják, hogy törvényben rögzítsék az orosz nyelv használatának lehetőségét a Legfelső Tanácsban.