Oroszország és Ukrajna soha nem fognak tudni megállapodni a Krím jövőjéről, ezért lehet, hogy egy ENSZ által felügyelet népszavazás során kellene dönteni a félsziget sorsáról, 20 éves halasztással – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. Kijev határozottan elítélte a lengyel álláspontot.
Sikorski arról beszélt, hogy szerinte biztosan nem fog tudni megállapodni Oroszország és Ukrajna arról, hogy kihez kerüljön a 2014-ben „annektált” Krím félsziget egy esetleges béketárgyalás során, a megoldás szerinte egy népszavazás lehet. Úgy látja, a folyamatot az ENSZ-nek kell végeznie és csak Krím legálisan regisztrált lakossága vehetne rajta részt. Javasolta továbbá, hogy 20 évvel legyen elhalasztva a kiírt népszavazás az esetleges tárgyalási dátumtól.
Az ukrán külügyminisztérium határozottan elutasította a lengyel felvetést. Azt nyilatkozták: Ukrajna területi egysége nem lehet semmilyen kompromisszum része, a Krím pedig nem csupán Ukrajna, de Európa biztonsága szempontjából is fontos.
Hozzátették: Kijev nem fogad el semmilyen megegyezést, melynek nem része az, hogy az orosz katonák kivonulnak Ukrajna teljes területéről.
Az eseményről beszámoló Jevropejszka Pravda azt írja: Sikorski hivatalos álláspontja idén februárban az volt, hogy a Krím Ukrajna elidegeníthetetlen része, a NATO-nak pedig támogatnia kell az ukrán vezetést abban, hogy visszaállítsa az ukrán hadsereg az ország területi egységét.
Újabb népszavazást kezdeményezne a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) az uniós migrációs paktumnak a menekültek átirányításáról szóló előírásairól, ennek érdekében aláírásgyűjtést indítottak a párt szombati varsói tüntetésén.
„Nemet mondunk a migránsok áthelyezésére” – jelentette ki Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a több ezer fős tiltakozást nyitó beszédében.
Lengyelországban a referendum a többi között akkor hirdethető meg, ha a szejm jóváhagyja a legalább 500 ezer állampolgár által támogatott népszavazási indítványt.
A PiS korábban is kezdeményezett népszavazást a migrációs paktumról, ezen belül a migránsok befogadásáról. Ezt a tavaly októberi parlamenti választással együtt tartották meg, de a részvételi arány nem haladta meg a szükséges 50 százalékos küszöböt, s a szavazás ezért érvénytelen volt.
A szombati tüntetésen a jelenlegi kormány intézkedései ellen is tiltakoztak, amelyeket az ellenzék jogsértéseknek minősít. A papot március óta vizsgálati fogságban tartják az előző lengyel kormány idején az igazságügyi tárca kötelékében működő Igazságosság Alap ügye miatt. A PiS elnöke ismételten kínzásnak nevezte a romló egészségi állapotú Michal Olszewskivel szembeni bánásmódot.
A tüntetésen a Függetlenség Menete társulatnál nemrég végzett rendőrségi házkutatás ellen is tiltakoztak. A konzervatív körökhöz közel álló társulat hagyományos, nagy tömegeket vonzó hazafias tüntetéseket szervez a lengyel függetlenség napján, november 11-én. A PiS, valamint a szintén ellenzéki Konföderáció politikusai szerint a hatóságok a függetlenségnapi menet betiltását tervezik.
Volodimir Zelenszkij elnöknek népszavazást kellene kiírnia arról, hogy Ukrajna folytassa-e a háborút vagy belemenjen egy olyan békébe, amely területvesztéssel járna – mondta Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Corriere della Serának.
„Bármilyen lépést is tesz, elnökünk politikai öngyilkosságot kockáztat. Meg kell nyernünk a háborút, de a helyzet egyre bonyolultabbá válik, a szövetségesektől érkező segítségtől függ. Rémálom lenne, ha még két évig kellene harcolnunk” – fogalmazott az egykori nehézsúlyú bokszvilágbajnok.
Klicsko szerint ilyen fontos döntést népi legitimáció nélkül nem lehet meghozni, de akár egy izraeli típusú egységkormány létrehozása is megoldás lehetne, ugyanakkor – mint mondta – nem biztos benne, hogy Zelenszkij hajlandó lemondani a kezében összpontosult hatalomról.
Arra a kérdésre, hogy támogatná-e választások megrendezését, amíg tart a háború, határozott nemmel felelt. „Most senki sem akar választásokat, még az elnök legkritikusabb bírálói sem. A belpolitikai harc csak akkor kezdődhet el, amikor az Oroszországgal vívott háború véget ér. Egy esetleges választás Putyin kezére játszana, megosztaná Ukrajnát és meggyengítene minket egy olyan ellenséggel szemben, amely minden módon megpróbál megsemmisíteni minket”.
Kitért arra is, hogy nem tart Donald Trump megválasztásától, hiszen szerinte a Republikánus Párt „mindig is oroszellenes volt”. „Washingtonban mindenki nagyon jól tudja, hogy az orosz diktatúra veszélyt jelent a nyugati demokratikus társadalmakra” – fűzte hozzá Klicsko.
Vitalij Klicsko és Volodimir Zelenszkij közötti feszültségek nem újkeletűek: a színész-komikus Zelenszkij úgy indult el az államfői székért, hogy valamennyi regnáló politikai vezetőt kritizált, és gyakran a nevetség tárgyává is tett. A célkeresztjében elsősorban a korábbi államfők, Petro Porosenko és Julija Timosenko álltak, de az élcekből Kijev polgármestere is kapott. De Klicsko sem most fogalmazott meg először nyilvános kritikát Zelenszkijjel szemben: tavaly decemberben például hevesen bírálta az elnök vezetői stílusát, és állította, hogy az ukránok elveszítették a bizalmukat az elnök válságkezelési képességeiben.
Klicskóval idén márciusban a Deutsche Welle is készített egy interjút, annak a beszélgetésnek a középpontjában is kettejük konfliktusa állt.
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
Az európai parlamenti választások mellett véleménynyilvánító népszavazást is tartottak vasárnap Szlovéniában – számolt be az MTI. A kérdések közül az egyik a gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről szólt, a szlovén választók 54,86 százaléka támogatta szavazatával az eutanáziát.
Kérdés vonatkozott a kannabisz gyógyászati célú termesztésére, valamint saját célra való felhasználására, előbbit a választók 66,64 százaléka, utóbbit 51,55 százaléka támogatta.
A legnagyobb arányban az elsőbbségi szavazati jog bevezetésére szavaztak a szlovén választópolgárok, 70,83 százalékuk támogatta a javaslatot. Ez azt jelenti, hogy az általános választásokon nemcsak egy adott párt listájára szavazhatnak, de a listán szereplő nevek egyikét is bekarikázhatják, hogy kifejezzék, melyik jelöltet látnák legszívesebben a szlovén törvényhozásban az adott párt listáján szereplő politikusok közül.
Mivel a népszavazás konzultatív, így nem kötelező erejű, de az eredmény befolyásolja az erre vonatkozó jogszabályok megalkotását. Robert Golob kormányfő köszönetet mondott a részt vevő állampolgároknak. „Ez volt a fő célunk. Minél több szavazót vonzani a választásokra. Mert ez fontos” – mondta a miniszterelnök. A véleménynyilvánító népszavazáson a részvétel 41,1 százalékos volt, hasonló a korábbi referendumokhoz.
I spoke with Slovenian Prime Minister Robert Golob and thanked him for actively supporting the Peace Formula, particularly for confirming his attendance at the Peace Summit in Switzerland.
We also discussed our ongoing defense cooperation. Our teams are finalizing their work on…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2024
"Vesela sem, da je @vladaRS naredila odločen in nepovraten korak v postopku priznanja Palestine. S tem Slovenija pošilja jasno sporočilo o nujnosti vzpostavitve miru na Bližnjem Vzhodu in rešitve dveh držav 🇮🇱🇵🇸. Resnično si želim, da bodo postopki čim prej dokončani."
I spoke with Slovenian Prime Minister Robert Golob and thanked him for actively supporting the Peace Formula, particularly for confirming his attendance at the Peace Summit in Switzerland.
We also discussed our ongoing defense cooperation. Our teams are finalizing their work on…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2024
"Vesela sem, da je @vladaRS naredila odločen in nepovraten korak v postopku priznanja Palestine. S tem Slovenija pošilja jasno sporočilo o nujnosti vzpostavitve miru na Bližnjem Vzhodu in rešitve dveh držav 🇮🇱🇵🇸. Resnično si želim, da bodo postopki čim prej dokončani."
Október 20-án népszavazást tartanak Moldovában az Európai Unióhoz csatlakozásról – erről döntött csütörtökön az egykori szovjet köztársaság törvényhozása.
Az október 20-i dátumot a 101 fős parlamentben – amelyben a Moldova Európa-párti elnökét, Maia Sandut támogató Cselekvés és Szolidaritás Pártjának (PAS) többsége van – 56 képviselő támogatta, és gyorsan elfogadták azt is, hogy egyidejűleg tartsák meg az elnökválasztást is.
A parlament oroszbarát ellenzéki pártjaihoz tartozó 24 képviselő nem vett részt a szavazáson.
Sandu tavaly karácsonykor hozta nyilvánosságra, hogy indulni kíván a második mandátumért a 2024-es elnökválasztáson, hogy tovább dolgozhasson országa európai integrációjáért.
Brüsszel előzőleg decemberben jelentette be, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Chisinauval.
A moldovai ellenzéki pártok nem értenek egyet a szerintük túlságosan felgyorsult európai integrációval, és azzal vádolták Sandut, hogy a népszavazással saját esélyeit akarja javítani az elnökválasztáson. A moldovai alkotmánybíróság korábban már jóváhagyta, hogy a két szavazást egyidőben rendezzék meg.
A népszavazáson a moldovaiaknak arra kell válaszolniuk, hogy az európai integráció mellett teszik le a voksukat vagy ellene. Ha a szavazás érvényes lesz, és a részvétel meghaladja a 33 százalékot, az alkotmányban rögzítik, hogy az európai integráció a Moldovai Köztársaság stratégiai célja, és a csatlakozásnak egy külön szakaszt szentelnek az alaptörvényben.
Népszavazás kiírását kezdeményezte csütörtökön a horvátországi Híd (Most) párt, a referendummal korlátozná a kisebbségi képviselők jogait annak érdekében, hogy a jövőben ne szavazhassanak a kormányalakításról és a költségvetésről.
A kezdeményezés oka, hogy akadályokba ütközik az április 17-i választások nyomán az új jobboldali kormány megalakulása az egyik lehetséges koalíciós társ, a Haza Mozgalom (DP) párt és a kisebbségi képviselők közötti ellentét miatt.
Bozo Petrov, a Híd elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: abban érdekeltek, hogy mielőbb létrejöjjön egy parlamenti többség, amely azután megváltoztatná a választási törvényt. Ebben korlátoznák a kisebbségi képviselők jogait, hogy a jövőben ne tudjanak dönteni a kormányalakításáról.
Felszólította a Haza Mozgalmat, hogy álljon melléjük ebben a kérdésben. A Haza Mozgalom ugyanis éppen a szerb kisebbségi képviselők miatt nem akar koalícióra lépni a jobboldali Horvát Demokratikus Közöséggel (HDZ), amely csak relatív többséget szerzett az április 17-i parlamenti választásokon, és így egyelőre nem tud kormányt alakítani.
Robert Podolnjak alkotmányjogász és egyben a Híd párt tagja elmondta: a javaslat szerint a kisebbségi képviselők nem szavazhatnának arról, ki alakítson kormányt, és a költségvetésről sem dönthetnének. Ugyanakkor vétójogot kapnának olyan kérdésekben, amelyek a kisebbségek jogait érintik, és amelyeket a parlament csak háromnegyedes többséggel szavazhatna meg – tette hozzá.
A tervezetet még tíz évvel ezelőtt, Ivo Josipovic államfő ideje alatt dolgozták ki alkotmányjogászok. A kisebbségi képviselők státuszának szabályozásáról alkotmányozó népszavazáson döntenének a választópolgárok, amelyet a parlament írna ki.
„Tisztában vagyunk vele, hogy a választások utáni kormányalakítási folyamat rendkívül átpolitizált, különösen amiatt, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői potenciálisan részt vehetnek a kormány és a parlamenti többség kialakításában” – hangsúlyozta az alkotmányjogász, megjegyezve: az, hogy a kisebbségi képviselők a mérleg nyelvei lehetnek egy többség létrehozásában, számukra sem jó megoldás.
Rámutatott, hogy a kisebbségi képviselőknek garantált helyük van a parlamentben, akár egyetlen szavazattal is mandátumot szerezhetnek.
A két héttel ezelőtt tartott parlamenti választásokon az eddig kormányzó HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 61, a Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította Igazság Folyói nevű koalíció pedig 42 mandátumot szerzett a 151 fős törvényhozásban.
A harmadik legtöbb mandátum a vukovári Ivan Penava polgármester vezette jobboldali Haza Mozgalomnak jutott: ők 14 képviselői helyre tettek szert.
Átlépi még az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt a szintén jobboldali Híd 11 mandátummal, a fővárost vezető Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség 10 mandátummal, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) regionális párt, illetve a Független Északi Platform 2-2 mandátummal, valamint a Fokus/Köztársaság párt 1 mandátummal.
A nemzeti kisebbségeknek biztosított 8 képviselői hely közül 3-at a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölt be, az összes többi nemzetiséget pedig ketten képviselik az új összetételű parlamentben.
A koalíciós tárgyalások során kiderült, hogy a HDZ-t támogatják a kisebbségek, de a Haza Mozgalom nem akar koalícióra lépni a Független Szerb Demokrata Párttal (SDSS). Az SDP-nek – koalíciós partnereivel együtt – szintén nincs meg a többsége. Legrosszabb forgatókönyvként az új választások kiírását említik a szakértők.
A parlament alakuló ülését legkésőbb május 19-ig kell összehívnia Zoran Milanovic államfőnek, aki szerdán kijelentette: nem fog konzultációkat tartani a kormányalakításról, annak ad mandátumot, aki fel tudja mutatni a szükséges 76 támogatói aláírást.
A parlament akkor tud megalakulni, ha a többség meg tud egyezni a házelnök személyéről, a nemzetgyűlés pedig ebben az esetben a kormány nélkül is törvényt tudna módosítani.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
A legtöbb észak-koszovói szerb bojkottálta vasárnap azt a népszavazást, amelyen a tavaly megválasztott polgármesterek menesztéséről döntöttek – közölte a koszovói választási bizottság.
A testület tájékoztatása szerint 15 óráig mindössze 203-an adták le voksukat. A szavazóhelyek 19 órakor zárnak, a választási bizottság addig nem közöl új részvételi adatokat.
Négy, többségében szerbek lakta észak-koszovói településen, Kosovska Mitrovica északi, szerbek lakta részén, Zubin Potokban, Zvecanban és Leposavicon tartottak népszavazást vasárnap. A voksolást a szerbek kérésére tette lehetővé a koszovói kormány.
A tavaly áprilisi észak-koszovói önkormányzati választásokat a helyi szerbek bojkottálták, így az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett választották meg az albán nemzetiségű polgármestereket. A településeken nem sokkal később zavargások törtek ki, amikor a városvezetők el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR katonáira támadtak, akik közül 27 magyar katona sebesült meg, többen súlyosan.
A népszavazás akkor lesz eredményes, ha a választói névjegyzéken szereplők 50 százaléka plusz egy fő szavaz igennel a polgármesterek leváltására, és akkor új önkormányzati választást kellene kiírni az említett helyeken. A Belgrád támogatását élvező Szerb Lista és más, kisebb pártok viszont bojkottra szólították fel a szavazókat, mert véleményük szerint nem teljesültek a tisztességes voksolás feltételei, és nem pontosak a választási bizottság adatai, vagyis a szerbek szerint a valós adatoknál jelentősen magasabb a választói névjegyzéken szereplők száma. A koszovói választási bizottság adatai szerint valamivel több mint 45 ezren jogosultak szavazásra vasárnap. A szerbek szerint viszont kevesebben élnek az említett településeken, mert a pristinai kormányzat zaklatása miatt sokan elköltöztek Észak-Koszovóból. Amennyiben viszont nem pontosak a névjegyzéken szereplő adatok, eleve elbukhat a népszavazás.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A KFOR-t 1999-ben a szerb-koszovói konfliktus lezárása után hozták létre annak érdekében, hogy fenntartsa a békét Koszovóban. A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat megoldása mindkét ország európai integrációjának a kulcsa, ennek ellenére sem Belgrád, sem Pristina nem törekszik valódi megbékélésre.
Svájc az Oroszországgal szemben bevezetett összes európai uniós szankciócsomaghoz csatlakozott, de fegyvert nem küldött Kijevnek. Egy népszavazás azonban elejét venné, hogy az alpesi ország büntetőintézkedéseket vezessen be egy állam ellen. Ha sikerrel járnak a kezdeményezők, fel kell oldani a Moszkva ellen bevezetett szankciókat.
A legnagyobb svájci párt, a Svájci Néppárt (SVP) támogatásával aktivisták népszavazást kezdeményezték: a javaslat értelmében Bern nem vezethet be szankciókat egyetlen állam ellen sem, kivéve, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta a büntetőintézkedéseket. Mivel a tanácsban Oroszország és Kína vétójoggal rendelkezik, így az alpesi országnak fel kellene oldania a Moszkva ellen bevezetett szankciókat.
Az alkotmánymódosítás azt is megtiltaná, hogy Európa hetedik legnagyobb gazdasága bármilyen katonai szövetséghez csatlakozzon, kivéve ha megtámadják az országot. A kezdeményezést 130 ezer állampolgár írta alá. A lehetséges módosítás Peking szempontjából sem lényegtelen, ugyanis a gazdag kínaiak az elmúlt években Svájc pénzügyi szektorának legfontosabb pénzforrásai közé tartoztak. Az orosz–ukrán háború után pedig felmerült, hogy az ország mit tenne a kínai vagyonokkal egy konfliktus során.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a semlegességről szóló vita egyelőre kevésbé izgatja a svájciakat, de a jelentősége folyamatosan nő. Az alkotmány szerint a parlament először kompromisszumos megoldást javasolhat a kezdeményezőknek, akik eldöntik, hogy elfogadják a felvetést vagy sem. Azonban borítékolható, hogy erre nem kerül sor, így referendumot írnak ki a kérdésben.
A téma mindenesetre megosztja az állampolgárokat és nem jobboldal-baloldal mentén osztható fel. Az SVP mellett ugyanis a Szociáldemokraták (SP) is ellenzik a szankciókat, míg a zöldek és a liberálisok támogatják. Az üzleti élet fontos szereplői, főleg a bankárok szintén bírálták a büntetőintézkedéseket. Azt még nem tudni, hogy a szavazás milyen eredménnyel zárulna, mivel kutatások még nem készültek.
Milyen szankciókat vezetett be Svájc Oroszország ellen?
Két évszázados hagyománya van a semleges politikának, egyik világháborúban sem vettek részt, és szinte az összes konfliktusból kimaradtak. Afganisztánba 2003 és 2008 között összesen 31 katonát küldtek, bár nem játszottak fontos szerepet. Svájc nem tagja a Európai Uniónak és a NATO-nak sem, az ENSZ-hez pedig csak 2002-ben csatlakozott, viszont számos más nemzetközi szervezetnek is tagja.
Bern az Oroszországgal szemben bevezetett összes európai uniós szankciócsomaghoz csatlakozott, az orosz jegybank 7,4 milliárd svájci frankot kitevő eszközét fagyasztotta be, ami ugyan soknak tűnik, de eltörpül az Európai Unióban zárolt, mintegy 200 milliárd euróhoz képest. Az orosz központi bank forrásain túl további 7,5 milliárd svájci frankot fagyasztott be, ami a szankciók hatálya alá eső személyekhez, cégekhez és szervezetekhez köthető.
A svájci parlament felsőháza márciusban kis többséggel elfogadta azt a javaslatot, amely engedélyezi, hogy az országban található, lefoglalt orosz vagyont Ukrajnának adják háborús jóvátételként. Az ország semlegessége miatt kulcsfontosságú bankszektor hevesen tiltakozott a javaslat ellen. A kormány közölte: próbál nemzetközi jogi alapot találni a jóvátételi mechanizmusra, csak azután cselekszik.
Diplomáciai és gazdasági támogatást nyújtott ugyan Ukrajnának, de fegyvereket nem küldött Kijevnek, például a brit Rapier légvédelmi rakétáit sem adta át keleti szomszédunknak. Sőt, azt sem engedte, hogy a német Leopard harckocsikhoz Svájcban gyártott lőszereket Ukrajnába szállítsák, Bern pedig többször leszögezte, hogy továbbra is semleges ország marad.
Az elmúlt napokban Svájc azzal került a hírekbe, hogy június közepén Ukrajna-békekonferenciát rendez, de arra Oroszország nem kapott meghívót, így az elemzők egy része szerint a rendezvény gyakorlatilag értelmetlen. Bern később közölte, hogy Moszkva mellett Kínát, Indiát és más országokat is igyekszik meghívni, a szervezők 100 résztvevővel számolnak, a többi között az amerikai elnök is jelen lehet.
A vezérkarnak hozzávetőleges haditervet kell készítenie a parlamenti képviselők számára, és az Oroszországgal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos minden kérdést népszavazáson kell eldönteni – jelentette ki pénteken David Arahamija, a Nép Szolgája kormánypárt parlamenti frakcióvezetője Natalija Moszejcsuk televíziós újságíró műsorában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Arahamija elmondta: a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági bizottsága azt várja a vezérkartól, hogy egy „háborús tervvel” álljon elő annak érdekében, hogy egyértelműen világos legyen számára, mennyi további forrásra lesz szükség. Azt is megjegyezte, hogy a bizottságnak kérdései vannak a hadsereg parancsnoksága felé, amelyeket előbb-utóbb megvitatnak.
„A másik nagyon forró kérdés, hogy hány embert mozgósítanak még. Mozgósítási tartalék van, az ismert. De ha megtörténik a rotáció, akkor az emberek további felét kell mozgósítani Ukrajnában, és ha nem, akkor ezt ők – a már mozgósítottak – szenvedik meg. Mit kell kezdeni ezzel, és legalább egy rövid tervet adjanak egy évre, látásmódot. Ezt mondjuk a katonai vezetésnek. De nincs jövőkép – úgy élünk, ahogy korábban. És ez nem felel meg nekünk, mert fel kell készülnünk. Hogy jövőre az Európai Unióban, az USA-ban ez finanszírozási fennakadásokat vagy a támogatás elvesztését okozza, és saját forrásainkra kell hagyatkoznunk” – magyarázta a kormánypárti frakcióvezető.
A honatya úgy vélte, hogy a vezérkarnak vagy más katonai intézménynek haditervet kell készítenie a következő évre. „Ennek tartalmaznia kell tájékoztató jellegű információkat a hadműveletek tervezéséről. „Szükségünk van egy tervre: jövőre így akarok harcolni, mennyi emberre van szükségem, és mennyi embert kell leszerelnem, és mennyi pénzre van szükségem, de ilyenje senkinek nincs az országban” – hangsúlyozta.
Elbukott a népszavazás Lengyelországban, amit magyar mintára a parlamenti választásokkal egyidőben tartottak.
Mint ismert, Lengyelországban vasárnap tartottak parlamenti választásokat, amelyet ott is – csakúgy, mint Magyarországon – összekötöttek egy népszavazással. Az exit poll szerint a szavazásra jogosultak 40 százaléka vett részt a népszavazáson, így érvénytelen lesz – tudta meg az rtl.hu. A népszavazás akkor lenne érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele venne részt rajta.
Az Ipsos közvéleménykutató által a választóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérés szerint a részvételi arány 40 százalékos lett a népszavazáson, miközben a parlamenti választásokon rekordmagas, 72,9 százalékos lett. A választáson az első exit poll szerint a Jog és Igazságosság (PiS) vezet, de összejöhet az ellenzéki koalíció
A népszavazást egyébként a PiS kezdeményezte. A referendumon az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatár megemeléséről, a fehérorosz határon emelt acélkerítés lebontásáról és a menedékkérők elosztásáról szóló uniós javaslatról kérdezi a választókat a lengyel kormánypárt.
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
