Az Örményország és Azerbajdzsán közötti harcokban csaknem száz katona vesztette életét hétfő este – állítják örmény források. Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök azt mondta, hogy 49 katonája halt meg az éjszakai összecsapásokban. Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium 50 elesett katonáról számolt be – írta meg a BBC.
A szomszédos országok az elmúlt három évtizedben két háborút vívtak egymással, és számos kisebb összecsapás is volt.
Örményország először azt közölte, hogy a harcok nem értek véget teljesen, csupán lecsendesedtek. Ezután Azerbajdzsán nyilatkozta, hogy az örmény provokáció miatt indított támadást. A vita középpontjában továbbra is Hegyi-Karabah áll. A nemzetközileg elismert határok szerint a terület Azerbajdzsánhoz tartozik, azonban a térséget örmények lakják. A probléma nem pusztán politikai, hanem vallási eredetű is, mivel az örmények keresztények, az azeriek pedig többnyire muszlimok.
A két ország 1991-ig a Szovjetunió része volt. Az 1980-as és 1990-es években teljes körű háború dúlt a felek között, majd 2020-ban egy hathetes harc alakult ki. A konfliktus tehát évtizedekre nyúlik vissza.
A felek egymásra mutogatnak
A legfrissebb összecsapások esetében nehéz megmondani, hogy ki kezdte az agressziót. Örményország azt állítja, hogy szomszédja több határ menti települést lebombázott, és erre a provokációra reagált. Ezzel szemben azerbajdzsáni illetékesek arról beszéltek, hogy támadás érte az azeri infrastruktúrát, és bizonyítékot találtak arra, hogy Örményország már hónapok óta egy nagyszabású katonai provokációt készít elő.
Még hétfő este Moszkva közbeavatkozott, és tűzszüneti tárgyalásokat kért a két országtól. Az örmény miniszterelnök, Nikol Pasinjan viszont azt állítja, hogy Moszkva közbenjárására a harcok intenzitása ugyan csökkent, de nem maradt abba – írja a Reuters.
Az azerbajdzsáni támadások egy-két fronton még mindig folytatódnak – mondta Pasinjan.
Kedden este azeri tisztviselők közölték, hogy több katonájuk is meghalt az örmény provokációban. Azerbajdzsán az oroszok által közvetített tűzszünet megsértésével vádolja Örményországot.
A nemzetközi közösség aggódik a konfliktus miatt
Emmanuel Macron franci elnök kedden az azerbajdzsáni elnökhöz, Ilham Alijavhez fordult, és felszólította, hogy országa tartsa tiszteletben a tűzszünetet. Az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken is lépett az ügyben, és mindkét ország vezetőjét felkereste telefonon, hogy a harcok felfüggesztését kérje.
Oroszország mint a konfliktushoz legközelebbi nagyhatalom közvetítőként jár el a felek között. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin személyes ügyének tekinti a két ország közötti konfliktus megoldását.
Az elnök természetesen mindent megtesz, hogy segítsen enyhíteni a feszültséget a határon – mondta Peszkov.
Törökország nyíltan Azerbajdzsán pártját fogja a konfliktusban. Mevlut Cavusoglu török – külügyminiszter kijelentette, hogy Örményországnak abba kell hagynia provokációit, és a béketárgyalásokra kell összpontosítania.
A hétfő esti összecsapást a legrosszabbnak tartják 2020 óta, amikor több ezren haltak meg a harcokban. Akkor Oroszország közbenjárásával a harcok azzal értek véget, hogy az örmények kivonták a csapataikat a Hegyi-Karabah körüli területekről.
Oroszország csaknem kétezer katonát telepített a térségbe békefenntartás céljából.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Az elmúlt napok forradalmi eseményei Kazahsztánban, amelyek szinte óránként, sőt gyorsabban változnak, továbbra is aggasztják a világ társadalmát. Washingtonnak és Brüsszelnek már megvan a maga álláspontja, az ENSZ is megszólalt ennek kapcsán, és persze Moszkvának is megvan a maga álláspontja, amely az egykori Szovjetunió területére, mint saját érdekszférájára tekint.
Január 6-án, csütörtökön Anthony Blinken amerikai külügyminiszter kazah kollégáját a Kazahsztáni krízis „békés megoldására” szólította fel. A külügyminiszter egy telefonbeszélgetés során megerősítette, hogy az USA teljes mértékben támogatja az alkotmányos intézményeket és a sajtószabadságot, és a krízis békés, az emberi jogok tiszteletben tartásával való megoldása mellett áll ki” – áll az amerikai külügyminisztérium közleményében.
Az Európai Uniót hagyományosan „nagyon aggasztja” a kazahsztáni helyzet alakulása, és a külső katonai segítségnyújtás az, amit „el kell kerülni” – jelentette ki Joseph Borrell, az EU diplomáciai képviseletének vezetője. „Nagy aggodalomra ad okot a kazahsztáni helyzet alakulása” – írta Joseph Borrell Twitter-üzenetében azt követően, hogy Oroszország és szövetségesei a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete részéről „békefenntartókat” küldött Kazahsztánba.
A maga részéről Michelle Bachelet, az ENSZ Emberi Jogi biztosa a kazahsztáni konfliktus mindkét felét „az erőszak elkerülésére” és a „békés megoldásra” szólította fel. „Az embereknek joguk van békés demonstrációkat tartani és szabadon kifejteni véleményüket. Ezen túlmenően, a tiltakozóknak, haragjuktól vagy elégedetlenségüktől függetlenül nem szabad erőszakhoz folyamodniuk”, áll Michelle Bachelet közleményében, amelyben továbbá mindazok szabadon bocsátására szólít fel, akiket „kizárólag a békés tüntetéshez való joguk érvényesítése miatt tartanak fogva”.
De mint mindig, Oroszországnak megvan a maga álláspontja az események kapcsán. Kreml készen áll további lépéseket tenni „egy kazahsztáni terrorellenes művelet végrehajtására”, áll az Orosz Föderáció Külügyminisztériuma jelentésében. Eközben az ellenzék független koordinációs központja adatai szerint már több tucat ember halt meg a kazahsztáni „békefenntartó műveletben”.
„Az Orosz Föderáció, megerősítve elkötelezettségét a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén (KBSZSZ) belüli szövetséges kötelezettségvállalások mellett, támogatja a sürgős intézkedések meghozatalát a belpolitikai helyzet gyors romlása és az erőszak fokozódása miatt Kazahsztánban.
A számunkra baráti országban végbemenő legutóbbi eseményeket egy külföldi támogatású, erőszakos kísérletnek tekintjük, hogy felkészült és szervezett haderők alkalmazásával megdöntsék az állam biztonságát és egységét”, áll az orosz külügyminisztérium az kazahsztáni események kapcsán nyilvánosságra hozott nyilatkozatában.
A nyilatkozatban kiemelték, hogy Oroszország folytatja a konzultációkat a kazah féllel és a KBSZSZ belüli szövetségeseivel, hogy „elemezhesse és kidolgozhassa a további hatékony lépések szükségességét, többek között a kazah állam bűnüldöző szervei terrorellenes műveletének javítása, az ország valamennyi állampolgárának biztonságának biztosítása, valamint a kritikus infrastruktúra létfontosságú objektumai kazah hatóságok ellenőrzése alá vonása érdekében”.
NEWSMAKER
[type] => post [excerpt] => Az elmúlt napok forradalmi eseményei Kazahsztánban, amelyek szinte óránként, sőt gyorsabban változnak, továbbra is aggasztják a világ társadalmát. Washingtonnak és Brüsszelnek már megvan a maga álláspontja. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1641731220 [modified] => 1641720707 ) [title] => Az Egyesült Államok, az EU és az ENSZ elítélte az erőszak alkalmazását a kazahsztáni tüntetések leverése során [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=37352&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 37352 [uk] => 37269 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 37270 [image] => Array ( [id] => 37270 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/1-29.jpg [original_lng] => 40563 [original_w] => 640 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/1-29-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/1-29-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/1-29.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/1-29.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/1-29.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/1-29.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/1-29.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1641713509:12 [_thumbnail_id] => 37270 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2237 [_oembed_74420cd214371cc733add01cc9e7acc3] =>
I've ignored videos of the fuel protests in Kazakhstan over the past week. Now the government has resigned, several cops killed & protestors have taken over the airport, tv, radio stations & the internet has been switched off. Even the military is running away from protestors. pic.twitter.com/zMSDzk5gMR
Security forces have entered the Kazakh city hoarded together, as eyewitnesses and social media video show 'LIVE' gun fire and fighting pic.twitter.com/m6M3zJuiD7
Навальный: Это преступная агрессивная война усугубляется, и Путин хочет замазать кровью как можно больше людей. Чтобы продлить свою личную власть, он терзает соседнюю страну, убивает там людей, а теперь бросает в мясорубку войны еще огромное количество российских граждан pic.twitter.com/L4KPVJkWmn
