A NATO-tagországok többsége támogatja Ukrajna meghívását a szövetségbe, de több ország visszafogott álláspontot képvisel – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij kifejtette: „Elmondhatom, hogy általánosságban látjuk. Látjuk ma a szövetség országai többségének konszenzusát és több ország visszafogott álláspontját (Ukrajna NATO-meghívása – a szerk.). Ezzel fogunk dolgozni.” Mint hozzátette, Franciaország támogatása és bizalma érezhető ebben a kérdésben, és Nagy-Britannia és Olaszország is támogatni fogja Ukrajnát.
„Németország reakcióját illetően a véleményünk szerint a mai helyzet leginkább az Egyesült Államokon múlik. Úgy gondoljuk, hogy megszilárdítják a NATO-ról alkotott nézeteiket, és ez hatással van például Magyarországra és Szlovákiára is” – hangsúlyozta az elnök. Szerinte Ukrajna a választások után az USA pozitívabb álláspontjával számol ebben a kérdésben. Ez pedig nem az elnökváltással magyarázható, hanem az USA-ban a választások óta történt fókuszváltással. Most minden éles washingtoni nyilatkozat nem helyénvaló, ott nem akarnak fölösleges kockázatot – emelte ki.
Az államfő azt is hangsúlyozta, hogy nagyon jó kapcsolatot ápol Olaf Scholz német kancellárral, és hálás Németországnak a segítségért. De most Berlin szkeptikus Ukrajna NATO-csatlakozását illetően. „Úgy gondolom, hogy az értékelésük enyhébb, mint korábban volt. Ez tény. De ami a mostani meghívást illeti, amiről beszélek, félnek a NATO–Németország témától, ami Oroszország reakcióját érinti. Ezért úgy gondolom, hogy véleményük szerint egy nagyobb szakszervezetnek lesz hatása, ha minket támogat, az biztos „igen” az Egyesült Államok részéről” – adott hangot meggyőződésének Volodimir Zelenszkij.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
„Ez egy olyan háború, amelyet Oroszország a nemzetközi jog megsértésével robbantott ki. Ma azonban a Nyugat a háború folytatását támogatja, hogy ezzel térdre kényszerítse Oroszországot” – mondta Fico a TA3 hírtelevízió műsorában. Hangsúlyozta egyben, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása egy harmadik világháborúhoz vezethet.
Nem jó ötlet Ukrajnát felvenni a NATO-ba, mert az veszélyes volna az egész világ számára.
„Ukrajnának e helyett semlegesnek kellene maradnia, cserébe pedig biztonsági garanciákat kapna” – húzta alá Fico, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgynevezett Győzelmi tervének egyik sarkalatos pontjára utalt.
Bár a NATO csatlakozást nem, de Ukrajna Európai Unióba történő felvételét támogatja a pozsonyi vezetés. Szlovákia áramszállításokkal és aknaszedő rendszerekkel támogatja a kijevi vezetést, fegyverekkel azonban Fico hatalomra kerülése óta már nem. A szlovák hadiipar ugyanakkor kereskedelmi alapon továbbra is gyárt önjáró lövegeket és lőszereket az ukrán hadsereg számára.
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Nem egyeztettek Ukrajnával azok a nyugati tisztviselők, akik szorgalmazzák az alkut, amelynek értelmében Kijev NATO-tagságra cserélné az Oroszország által megszállt területeit – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Financial Times című brit lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta: „Az emberek soha nem mondták el (nekünk). Az emberek félnek elmondani (nekem).” Hozzátette: ezek a tisztségviselőket „tegyék le az asztalra nyíltan nekünk. Ne valamilyen harmadik félen keresztül. Beszéljenek velünk”.
Az elnök kijelentette, hogy nyitott más országok békejavaslataira, amennyiben azok „reálisak”, és nem célja, hogy aláássák saját tervei támogatását. „Brazília, van terved? Remek. Nem vagyunk Kína javaslata ellen. De fiúk, kérem, ne osszatok meg minket” – fejtette ki Volodimir Zelenszkij.
A hosszú évtizedekig tartó semlegesség után Finnország tavaly lett a NATO 31. tagja, a finn csatlakozással kétszeresére nőtt a katonai szövetség határa Oroszországgal. Az ország elnöke keményen fogalmazott Oroszországgal kapcsolatban.
A mai geopolitikai környezetben az Észak-atlanti Szövetség (NATO) visszatér elsődleges feladatához, amiért létrehozták: a keletről, elsősorban Oroszországból érkező fenyegetésekkel szembeni elrettentéshez és védelemhez – jelentette ki Alexander Stubb finn elnök a Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón.
Az Ukrinform szerint Stubb hangsúlyozta, hogy Finnország aktívan részt vesz a közös intézkedésekben és a szövetség parancsnoki struktúráinak javításában. Hozzátette: Svédországgal együtt Finnország egy előretolt szárazföldi csoportosulás létrehozásán dolgozik a NATO északi szárnyának megerősítése érdekében.
A hosszú évtizedekig tartó semlegesség után többségbe kerültek az ország NATO-csatlakozásának hívei, az ország tavaly lett a NATO 31. tagja. Oroszország és Finnország több mint 1300 kilométer hosszú határszakaszon osztoznak, így a finn csatlakozással kétszeresére nőtt a katonai szövetség határa Oroszországgal.
[type] => post [excerpt] => A hosszú évtizedekig tartó semlegesség után Finnország tavaly lett a NATO 31. tagja, a finn csatlakozással kétszeresére nőtt a katonai szövetség határa Oroszországgal. Az ország elnöke keményen fogalmazott Oroszországgal kapcsolatban. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1728497400 [modified] => 1728490530 ) [title] => Feladta semlegességét Finnország, majd kijelölték a NATO célját: Oroszország [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128969&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 128969 [uk] => 128881 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 128882 [image] => Array ( [id] => 128882 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/8aa4605e65492d63f4f2a3cab0b5416f.jpg [original_lng] => 127150 [original_w] => 768 [original_h] => 432 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/8aa4605e65492d63f4f2a3cab0b5416f-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/8aa4605e65492d63f4f2a3cab0b5416f-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/8aa4605e65492d63f4f2a3cab0b5416f.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/8aa4605e65492d63f4f2a3cab0b5416f.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/8aa4605e65492d63f4f2a3cab0b5416f.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/8aa4605e65492d63f4f2a3cab0b5416f.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/8aa4605e65492d63f4f2a3cab0b5416f.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1728479731:12 [_thumbnail_id] => 128882 [_edit_last] => 12 [views_count] => 434 [_oembed_dd4e4a7e2674f4f37da8194380763b86] =>
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Az országok közötti biztonsági együttműködésről szóló megállapodások (biztonsági garanciák) erősítik Ukrajnát, de nem helyettesítik az ország azon célját, hogy a jövőben NATO-taggá váljon – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatal honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij az ukrán szerződés elfogadásakor a 75. washingtoni NATO-csúcs végén megjegyezte, hogy az év során folytatódott az aktív munka „országunk biztonsági garanciáinak megbízható architektúráján”. „Ezek erősítik Ukrajnát, de nem változtatnak azon a célon, hogy NATO-taggá váljon” – hangsúlyozta.
Az elnök rámutatott, hogy „23 erős megállapodás van, és lesznek megállapodások más országokkal is”. „Történelmileg fontos biztonsági megállapodást kötöttünk az Egyesült Államokkal” – emelte ki. Mint jelezte, ez a munka hozzájárult a hosszú távú kötelezettségvállalásokhoz: a katonai segélyekkel kapcsolatban, további légvédelmi rendszerek terén, előrelépés az F–16-os vadászgépek átadásában és a védelmi együttműködés fejlesztésében. „Az ukrán megállapodás új szintre emeli kapcsolatainkat. Ez jelentős eredmény Ukrajna és mindannyiunk számára” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Alar Karis észt elnök meg van győződve arról, hogy Ukrajna jövőbeni NATO-tagsága nem képezheti tárgyalások tárgyát, és óva intett az Oroszországgal kötött olyan megtévesztő fegyverszünettől, amely Ukrajna engedményeivel járna – közölte vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál az észt elnök litván kollégájával, Gitanas Nausedával közös sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint a két elnök tárgyalt a kétoldalú együttműködés kérdéseiről, valamint a július 9-én kezdődő washingtoni NATO-csúcs előkészületeiről. Karis megjegyezte, hogy a csúcstalálkozó legfontosabb témái Ukrajna hatékony és hosszú távú támogatása a háború jelenlegi forró szakaszában és azt követően, valamint a NATO védelmi képességeinek erősítése.
„A NATO-nak határozott jelzést kell küldenie, hogy mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges. Ukrajna NATO-tagsága nem lehet tárgyalások tárgya, a tagság felé irányuló mozgása visszafordíthatatlan” – mutatott rá az észt államfő. Mint hangsúlyozta, a történelemnek számos tanulsága van arra nézve, hogy az agresszorok megbékítése csak átmeneti békét biztosít.
„Ha nem tartja tiszteletben Ukrajna területi integritását és szuverenitását, az csak újabb és rosszabb háborúkhoz vezet a jövőben. Oroszország és más agresszorok magabiztosabbak lesznek ennek eredményeként. Az egyetlen stratégia, amely most működhet, az, hogy a lehető legtöbb támogatást nyújtsuk Ukrajnának” – húzta alá Alar Karis.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Minden NATO-tagország bejelentette, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz, de ehhez minden tagállam megfelelő jóváhagyására és intézkedésére és van szükség – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Kijevben, közölte kedden az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnök Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „Minden szövetséges kijelentette, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. És e cél felé kell haladnunk. Keményen dolgozzon, hogy teljesen kompatibilis legyen, megfeleljen minden NATO-előírásnak. Hogy amikor a politikai döntés megszületik, meg tudja tenni.”
A NATO-főtitkár szerint a jelenlegi probléma az, hogy amikor egy ország tagsági meghívást kap, akkor nem csak a 32 tagország többségére van szükség, hanem arra, hogy mindegyik egyetértsen ezzel a döntéssel. „És jelen pillanatban nem jutottunk ilyen megegyezésre. Ez a valóság” – magyarázta Jens Stoltenberg.
A NATO-tagországok nem teljesítették az ígéretüket, hogy katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának, a lőszerszállítás azonban a közeljövőben növekedni fog – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelentette Kijevben a Volodimir Zelenszkij elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Stoltenberg a beszédében megjegyezte, hogy egyes NATO-tagországok az elmúlt hónapokban nem teljesítették a katonai támogatásra tett ígéreteiket. Szerinte azonban most megnő a fegyverek és lőszerek áramlása a frontra Ukrajnában. „Nagyon őszinte leszek Zelenszkij elnökkel és a Legfelső Tanáccsal, hogy a NATO-szövetségesek nem teljesítették azt, amit az elmúlt hónapokban ígértünk. Az Egyesült Államok hat hónapig tárgyalt a csomagról, és az európai szövetségesek nem biztosították azt a muníciót. Megígértem, és most biztos vagyok benne, hogy minden megváltozik” – hangsúlyozta.
A NATO-főtitkár szerint annak köszönhetően, hogy az USA végre jóváhagyott egy több mint 60 milliárd dollár értékű segélycsomagot, Ukrajna gyorsabban kap fegyvereket. Emlékeztetett Nagy-Britannia miniszterelnökének, Rishi Sunaknak a nyilatkozatára, aki Ukrajnának segítséget ígért. Emellett Németország is bejelentette, hogy újabb Patriot légvédelmi rendszert ad át Ukrajnának, Hollandia pedig növelte a Kijevnek nyújtott segélyeit – tette hozzá.
A NATO-vezető elmondta, hogy a bejelentés hátterében további „új kötelezettségvállalásokra” is számít, ami várhatóan jelentősen befolyásolja az ukrajnai hadszíntér helyzetét. „Még nem késő, hogy Ukrajna győzzön. De éppen ezért olyan fontos, hogy a NATO-szövetségesek most valóban megtegyék, amit ígértünk, és hogy ezeket a kötelezettségvállalásokat valódi fegyver- és lőszerkészletekké alakítsuk, és most biztos vagyok benne, hogy ez megtörténik” – ígérte meg Jens Stoltenberg.
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
Ukrajna most közelebb van a NATO-tagsághoz, mint valaha, ami jelzi Vlagyimir Putyinnak, a Kreml urának a stratégiai hibáját, amelyet Ukrajna megszállásával követett el – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetség székháza melletti svéd zászlófelvonási ünnepségen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „Ukrajna a NATO szövetségese lesz. A kérdés nem az, hogy „ha”, hanem hogy „mikor”. Úgy vélte, Ukrajna most minden eddiginél közelebb van a tagsághoz, és ez is azt a nagy stratégiai hibát bizonyítja, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök követett el, amikor megszállta Ukrajnát.
„Mert, mint emlékeznek, az volt a célja, hogy megakadályozza Ukrajnát abban, hogy a NATO és az Európai Unió felé mozduljon el. Azt követelte a szövetségtől, hogy tegyen nyilatkozatot, írjon alá egy megállapodást Oroszországgal arról, hogy a NATO további bővítése nem történhet semmilyen európai ország kárára. És most az ellenkezőjét kapta. Kevesebb NATO-t akart, több NATO-t kap, több NATO katonai jelenlétet a szövetségünk keleti szárnyán. Finnország és Svédország teljes jogú tagok, Ukrajna pedig közelebb van a NATO-tagsághoz, mint korábban valaha” – szögezte le Jens Stoltenberg.
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
A török parlament külügyi bizottsága többórás vitát követően elhalasztotta a szavazást Svédország NATO-tagságról csütörtökön, 18 hónappal azután, hogy Stockholm benyújtotta hivatalos felvételi kérelmét az észak-atlanti katonai szövetségbe.
A bizottság mindazonáltal további megbeszéléseket fog folytatni, és már a jövő héten újból napirendre tűzheti a törvényjavaslatot – tette hozzá Fuat Oktay bizottsági elnök a döntést bejelentve. A szavazás pontos időpontját azonban nem jelölte meg.
Kijelentette, hogy minden bizottsági tagot teljes mértékben meg kell győzni a svéd tagság jóváhagyásáról, és ez időbe telik.
Lehetségesnek mondta, hogy meghívják az ankarai svéd nagykövetet is a bizottság ülésére a ratifikálás felgyorsítása érdekében.
Ankara a svéd csatlakozás jóváhagyásáért cserébe korábban közölte: határozottabb fellépést vár Stockholmtól a terrorizmus elleni harc területén, elvárja például a Törökország által terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását.
A parlamenti bizottság egyszerű többséggel fogadhatja el a törvényjavaslatot, de utána még a teljes plénum szavaz róla, és a török elnök ezt követően írja alá a jogszabályt.
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
