Továbbra is közösen dolgozik az ukrajnai tárgyalásos rendezésen Oroszország az Egyesült Államokkal annak ellenére, hogy Trump elnök most nincs megelégedve Vlagyimir Putyinnal – derül ki a Kreml hétfői közleményéből. Trump egy vasárnapi interjúban beszélt arról, hogy másodlagos, 25–50 százalékos vámokkal sújtaná az amerikai elnök az orosz olajexportot akkor, ha nem sikerül megállapodni Moszkvával.
Annak ellenére, hogy Trump elnök „kiakadt” Vlagyimir Putyinra, Oroszország továbbra is az Egyesült Államokkal közösen dolgozik az ukrajnai háború békés rendezésén és a kétoldalú kapcsolatok kiépítésén, közölte a Kreml hétfőn – írja a Reuters.
Az amerikai elnök az NBC Newsnak nyilatkozva beszélt arról, miért nincs megelégedve az orosz elnök magatartásával. Ha Oroszországgal nem tudunk megállapodásra jutni az ukrajnai vérontás befejezéséről, és ha úgy gondolom, hogy ez Oroszország hibája, akkor másodlagos vámokat fogok kivetni minden Oroszországból érkező olajra – mondta Trump a vasárnapi interjúban. Egyúttal arról is beszélt, hogy ha nem sikerül megállapodni az oroszokkal, akkor másodlagos, 25–50 százalékos vámokkal sújtaná az amerikai elnök az orosz olajexportot.
Ugyanakkor Donald Trump nem zárja ki, hogy hamarosan újra felhívja Vlagyimir Putyint.
Mint korábban írtuk, az amerikai elnöknél betelt a pohár, és már a büntetést is kidolgozta arra az esetre, ha nem ér véget hamarosan a vérontás Ukrajnában.
„Ha nem tudunk megállapodásra jutni Oroszországgal az ukrajnai vérontás befejezéséről, akkor másodlagos vámokat fogok kivetni minden Oroszországból érkező olajra” – nyilatkozta Donald Trump az NBC News amerikai tévécsatornának.
Másodlagos, 25–50 százalékos vámokkal sújtaná az amerikai elnök az orosz olajexportot, ha az orosz–ukrán háború lezárásáról nem sikerül megállapodást kötnie az oroszokkal.
Donald Trump nem zárja ki, hogy hamarosan újra felhívja Vlagyimir Putyint.
„Ha Oroszországgal nem tudunk megállapodásra jutni az ukrajnai vérontás befejezéséről, és ha úgy gondolom, hogy ez Oroszország hibája, akkor másodlagos vámokat fogok kivetni minden Oroszországból érkező olajra” – idézte Donald Trumpot az NBC News.
„Aki Oroszországból vásárol olajat, az nem fog tudni üzletet kötni az Egyesült Államokban” – hangsúlyozta Trump.
Moszkvába utazott a távozni készülő Alekszandar Vulin szerb miniszterelnök-helyettes, ahol az orosz Biztonsági Tanács titkárával, Szergej Sojguval folyatott megbeszélést a szerbiában zajló kormányellenes tüntetéséről.
Az orosz hírügynökségek szombati beszámolói szerint mindketten úgy látják, hogy a szerbiai tiltakozások „színes forradalomra” tett kísérletként értelmezhetők. Az orosz propaganda ezzel a kifejezéssel írja le az elmúlt évtizedek során Ukrajnában, Grúziában és Kirgizisztánban kormányokat megbuktató nyugatbarát tüntetéseket.
A szerbiai színes forradalom mögött nyugati titkosszolgálatok állnak, és egy másik kormányt szeretnének hatalomra juttatni Szerbiában. Ezt nem fogjuk megengedni
– idézte a szerb miniszterelnök-helyettes szavait az orosz TASZSZ hírszolgáltató.
Akekszandar Vulin pénteken azt is közölte, hogy az orosz titkosszolgálatok segítették a belgrádi hatóságokat a tüntetésekre adott válaszlépésekben. Ez a szerb kormány kritikusai szerint jól mutatta, hogy Szerbia milyen mértékben vált függővé Moszkvától.
Szergej Sojgu szombaton azt mondta, hogy a két ország rendszeres párbeszédet folytat és információt cserél „többek között a »színes forradalmak« elleni fellépés céljából”.
Ez segít megelőzni a testvéri Szerbiában a helyzet destabilizálódását a változó geopolitikai környezetben
– jelentette ki az orosz Biztonsági Tanács vezetője.
A diákok, akiket tanárok, földművesek és munkások támogatnak, tavaly november óta naponta tiltakoznak szerte Szerbiában, miután Újvidéken tucatnyi ember halálát okozta a frissen felújított vasútállomás előtetőjének beomlása. A halálos áldozatok száma épp pénteken emelkedett tizenhatra, miután több hónapnyi szenvedés után meghalt a tragédia egyik sérültje, egy tizenkilenc éves fiú.
A hét elején a szerb parlament hivatalosan is jóváhagyta Milos Vucevic miniszterelnök lemondását, aki január 28-án ajánlotta fel lemondását, és ezzel harminc napos határidőt szabott az új kormány megalakítására vagy előrehozott választások kiírására. Alekszandar Vulin miniszterelnök-helyettesnek vele együtt kell távoznia a kormányból.
A Moszkvában Szerbia sorsáról tárgyaló Alekszandar Vulin egy korábbi titkosszolgálati vezető, aki közismerten szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal, és akire szankciókat vetett ki az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának külföldi vagyonellenőrzési hivatala, vagyis az a hivatal, amely az év elején Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabeinetiroda vezetőjét is szankcionálta. Vulin az Egyesült Államok szerint hivatali hatalmával visszaélve segített egy amerikai büntetőintézkedések hatálya alatt álló szerb fegyverkereskedőt illegális fegyverszállítmányok átjuttatásában Szerbia határain. Az amerikai hatóságok szerint Vulin emellett tagja egy drogcsempész körnek is. A későbbi miniszterelnök-helyettes az ellene hozott szankciók bevezetése után lemondott a szerbiai hírszerző ügynökség, a BIA igazgatói posztjáról.
Információkat és további jelzéseket küldött az orosz elnök amerikai hivatali partnerének, akinek különmegbízottját, Steven Witkoffot csütörtökön fogadta – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
„Putyin elnök tegnap már késő este fogadta őt, az orosz fél számára további információkat szolgáltattak. Witkoffon keresztül Putyin információkat és további jelzéseket adott át Trump elnök számára” – mondta.
Mint fogalmazott, Putyin támogatja Trump álláspontját az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban, de kérdéseket fogalmazott meg, amelyekre közösen kell megtalálni a választ. Közölte, hogy a két elnök közötti megbeszélés időpontjáról még nem állapodtak meg, erről azt követően fognak dönteni, hogy Witkoff jelentést tesz az amerikai elnöknek.
„Mindkét fél részéről egyetértés van abban, hogy egy ilyen beszélgetésre szükség van” – nyilatkozott a szóvivő.
Peszkov indokoltnak nevezte Putyin csütörtöki, a tűzszünettel kapcsolatban elhangzott nyilatkozatával kapcsolatos óvatos optimizmust. Nem erősítette meg azt a Politico által közölt értesülést, miszerint amerikai államfő ukrajnai különmegbízottját, Keith Kelloggot orosz kérésére állították félre a tárgyalásoktól, állítólagos ukránbarát álláspontja miatt. Mint mondta, ez a kérdés amerikai belügy, amelybe az orosz fél nem avatkozik bele.
Az Irán elleni szankciókra kitérve ismételten leszögezte, hogy Oroszország törvénytelennek tartja őket, ezért folytatni kell a diplomáciai erőfeszítéseket a probléma megoldására.
Az orosz főváros elleni keddi összpontosított dróntámadás tisztességes válasz volt Oroszország folyamatos Ukrajna elleni támadásaira – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számol be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy a közelmúltban Moszkvát és a térséget ért dróntámadás nem erődemonstráció, hanem tisztességes válasz arra, amit Oroszország tesz Ukrajnával. Mint hozzátette, a támadáshoz ukrán gyártmányú drónokat használtak. „A hadseregünk saját gyártású, nagy hatótávolságú fegyvereket alkalmaz, ha már drónokról beszélünk. Ez nem erődemonstráció, hanem tisztességes válasz arra, amit Oroszország tesz velünk” – hangsúlyozta.
Az elnök kommentálta az orosz csapatok Krivij Rih elleni rendszeres csapásait is. Mint megjegyezte, az orosz támadások után „nem maradt szálloda Krivij Rihben”. „Támadás történt Krivij Rih ellen. Főleg ismét a szállodák ellen. Ballisztikus csapások. És ez nem egyetlen csapás. Egy és ugyanaz a szálloda, szóval nem véletlen. Mit gondolnak: felelősségre vonják ezek után az ukrán csapatokat? A háborút nem mi kezdtük, de nagyon szeretnénk, hogy véget érjen. De megölni embereinket és nem kapni rá választ – nem, ez nem fog megtörténni” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Kémkedés címén megfosztották akkreditációjától a moszkvai brit nagykövetség két diplomatáját – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Az FSZB szerint Alkesh Odedra, a nagykövetség második titkára és Michael Skinner, a diplomáciai képviselet politikai osztálya első titkárának férje hamis adatokat adott meg Oroszországba való belépésekor, és az ország biztonságát veszélyeztető hírszerzési és felforgató tevékenységet folytatott. Mindkettőjüket megfosztják akkreditációjuktól, és felszólították, hogy két héten belül hagyják el Oroszországot.
Szeptemberben a moszkvai brit diplomáciai képviselet politikai osztályának hat tagját fosztották meg az akkreditációtól hírszerzési és felforgató tevékenység címén.
Az FSZB akkor azt közölte, hogy dokumentumokat kapott arról, hogy London koordinálta a helyzet eszkalálódását a világban.
A szolgálat szerint az Oroszországban és a Független Államok Közösségében (FÁK) folytatott felforgató politikát főként a brit külügyminisztérium kelet-európai és közép-ázsiai igazgatósága koordinálja. Az FSZB állítása szerint az ukrajnai háború megindítása után ez a szervezeti egység különleges szolgálattá vált, amelynek feladata, hogy stratégiai vereséget mérjen Moszkvára.
A kiutasított britek egyebek között részt vettek a migránsok érdekeiért lobbizó, Oroszországban idegen ügynökké nyilvánított civil szervezetek találkozóin.
Emellett az FSZB szerint London diplomatáknak álcázott kémeket küldött Oroszországba, és fiatalkorúakat használt a kémtevékenység leplezésére.
November végén az FSZB arról számolt be, hogy Wilkes Edward Pryor, a brit nagykövetség második titkára hírszerző és felforgató munkát végzett, valamint hamis adatokat szolgáltatott, amikor engedélyt kapott az országba való beutazásra. Őt is megfosztották akkreditációjától.
Oroszország elleni szankciók bevezetését helyezte kilátásba Donald Trump amerikai elnök a csütörtök éjjeli légitámadások miatt. Február 12-én beszélt először egymással az amerikai és az orosz elnök a háború 2022-es kitörése óta, az ezt követő rijádi csúcstalálkozókon pedig az amerikaiak felmérték Oroszország szándékait, és elvi megállapodás született a felek között.
Szankciók és büntetővámok kivetését helyezte kilátásba Oroszországgal szemben Donald Trump a múlt éjjeli, Ukrajna elleni orosz légitámadások miatt – írja a BBC. Az elnök ezt a Truth Social közösségi platformon írt bejegyzésben közölte.
„Amiatt, hogy Oroszország abszolút módon ütlegeli Ukrajnát a csatatéren, most komolyan fontolgatom a nagyszabású bankszektort érintő szankciók és vámok kivetését Oroszországra, amíg a tűzszünet és a végső békemegállapodás létrejön” – írta, majd úgy folytatta:
„Oroszországnak és Ukrajnának azt üzenem, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz még most, mielőtt túl késő lenne.”
Szerbia díszőrséget küld Moszkvába a május 9-ei győzelmi parádéra – írta meg a RIA Novosztyi.
A lap információi szerint a szerb elnök, Aleksandar Vucic is részt vesz majd az ünnepélyen, Robert Fico szlovák miniszterelnök mellett.
Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter azt mondta korábban: Oroszország 19 baráti ország haderejét hívta meg a parádéra, várhatóan az összes KBSZSZ-tagállam és még néhány külföldi ország is részt vesz majd az ünnepélyen vezetőivel és katonáival.
Moszkva 1945. május 9-e óta minden évben megünnepli a náci Németország fölött aratott győzelmet, amely lezárta a második világháború európai szakaszát.
Az ENSZ-nek vannak hiányosságai, de nincs alternatívája – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak arra reagálva, hogy amerikai republikánus szenátorok egy csoportja az Egyesült Államoknak az ENSZ-ből való kilépést kezdeményezte.
„Mi az ENSZ vezető szerepéből indulunk ki” – jelentette ki az elnöki szóvivő, hozzátéve, hogy Moszkva nem ismeri a kezdeményezés minden részletét.
Hangot adott álláspontjának, miszerint helytelen lenne az Oroszország elleni háború további amerikai szponzorálása, egyebek között a hatékonyság hiánya és a korrupció miatt. Mint mondta, a Kreml nem hiszi, hogy a Trump-kormányzat oroszbarát álláspontot képviselne.
„Szerintem ez egy téves felfogás” – fogalmazott.
Valótlannak minősítette azt az állítást, amely szerint Oroszország a rijádi orosz–amerikai tárgyalásokon a NATO-csapatok kivonását követelte volna Kelet-Európából.
Peszkov nem kommentálta az Oroszország és az Egyesült Államok közötti állítólagos informális tárgyalásokról szóló publikációkat.
Megismételte, hogy Putyin nyitott az Ukrajnáról folytatandó béketárgyalásokra.
Álláspontja szerint a különleges hadművelet eredményeit még korai lenne összegezni.
Amerikai hivatalos személyeknek az ukrán vezetés elleni érzelmi megnyilvánulásait azzal hozta összefüggésbe, hogy Kijev „nem akar részt venni a békekötésben”.
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz vezető május 9-én Moszkvában találkoznak, hogy együtt megemlékezzenek a második világháború – írja a Le point névtelenségüket kérő forrásokra hivatkozva. A francia lap értesülése egybevág Trump kiszivárgott béketervével.
Mint ismert, Trump gyors megállapodást kíván tető alá hozni az orosz–ukrán háború lezárása érdekében. A kiszivárgott tervek szerint április 20-án hirdetnék ki a tűzszünetet, amely véget vetne a fronton a harcoknak, majd május 9-ig hoznák nyilvánosságra a végleges megállapodás részleteit.
Az ukrajnai konfliktus megoldása „lehetetlen” az európai biztonsági kérdések szélesebb körének megvitatása nélkül – jelentette ki újságíróknak a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kedden.
„A hosszú távú, életképes rendezés lehetetlen a kontinens biztonsági kérdéseinek átfogó vizsgálata nélkül” – mondta Peszkov.
A szóvivő arra a kérdésre, hogy Ukrajna egy napon csatlakozhat-e az Európai Unióhoz, azt mondta: „Ez minden ország szuverén joga. Integrációs és gazdasági integrációs folyamatokról beszélünk. Itt természetesen senki sem diktálhat semmit egyetlen országnak sem, és mi sem fogunk ilyet tenni.”
Hozzátette, hogy Oroszország álláspontja más, amikor Ukrajna katonai szövetségekhez (vagyis például a NATO-hoz) való csatlakozásáról van szó. „Természetesen teljesen más az álláspontunk a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben, amelyek a védelemmel vagy a katonai szövetségekkel kapcsolatosak”.
Elmondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök kész tárgyalni mások között Volodimir Zelenszkijjel is. Az ukrán államfő alkalmassága azonban megkérdőjelezhető – mondta. „Maga Putyin többször is kijelentette, hogy ha szükséges, Zelenszkijjel is tárgyalni fog” – emlékeztetett.
„Ugyanakkor a megállapodások jogi rögzítése komoly vita tárgyát képezi, tekintettel arra a valóságra, amely Zelenszkij legitimitása megkérdőjelezésének lehetőségéről szól” – utalt Zelenszkij elnöki mandátumának lejártára a Kreml szóvivője.
