Lengyelország blokkolhatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, ha nem sikerül megoldani az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalának tilalmát – jelentette be hétfőn Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter a lengyel médiának hivatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Telus kifejtette, hogy Lengyelország álláspontja határozott az ukrajnai gabonaimport betiltásával kapcsolatban. Azt is hozzátette, hogy ez megteremti annak lehetőségét, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz.
„Ha ma nem fejlesztjük ki ezeket az eszközöket, akkor Lengyelország biztosan nem fog beleegyezni Ukrajna csatlakozásába (az EU-hoz – a szerk.). Amikor Lengyelország csatlakozott az Európai Unióhoz, teljesítenünk kellett a feltételeket. És ezeket a feltételeket keményen számon kérték rajtunk. Feltételeket kell szabnunk Ukrajna számára” – hangsúlyozta az agrárminiszter.
A lengyel mezőgazdasági tárcavezető megjegyezte, hogy „a jelenlegi alapon a lengyel mezőgazdaság soha nem fogja kijátszani az ukrán mezőgazdaságot”. Arra a kérdésre, hogy Lengyelország esetleg nem járul hozzá Ukrajna európai uniós tagságához, a miniszter azt válaszolta: „Ha nem fejlesztjük ki ezeket az eszközöket”. „És ezt mondjuk az Európai Unióban, hogy mindenekelőtt meg kell teremteni a feltételeket Ukrajna csatlakozásához” – mutatott rá Robert Telus.
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Oroszország az ukrán mezőgazdasági infrastruktúrát támadja, és mint tudjuk, a kiéheztetés egy ismert orosz módszer – jelentette ki Janusz Wojciechowski mezőgazdasági és vidékfejlesztési uniós biztos szerdán, utalva arra, hogy a múlt század 30-as éveiben a szovjethatalom mesterséges éhínséget idézett elő az ukránok által lakott területeken.
A lengyel biztos az Európai Parlament plenáris ülésén tartott vita keretében elmondta: az ukrán és orosz gabonaexport kiesése az egész világot súlyosan érinti majd, mert 30 százalékát adja a világ búzaellátásának. Ez elsősorban Afrikára és a Közel-Keletre lesz majd hatással, de érinteni fogja Európa Ukrajnához közeli részeit is. Mint mondta, egyeztetést folytatott Roman Lescsenko ukrán agrárminiszterrel, aki arról tájékoztatta, hogy az ukrajnai mezőgazdászok éjjel vetnek, hogy ne maradjon ki az idei termés. Hozzátette: az ukrán termelők ellehetetlenedtek, ezért segítségre van szükségük, műtrágyával kell ellátni az országot, növelni kell a terménytároló kapacitásokat az olyan területeken, ahol nem zajlik éppen háború, annak érdekében, hogy Ukrajna el tudja látni élelmiszerrel lakosságát. Hangsúlyozta: minden olyan uniós szabályozást fel kell oldani, ami korlátozza a műtrágya exportot. Wojciechowski azt is kiemelte, hogy élelmiszerhiányra nem lehet számítani Európában, mivel a kontinens számos mezőgazdasági termék esetében nagyrészt önellátó. „Azonban az élelmiszerárak az utóbbi három hétben, az ukrajnai háború kezdete óta, már 5-6 százalékkel emelkedtek, míg Európa népessége is legalább 3 millió fővel nőtt” – mutatott rá. A biztos elmondta: a globális élelmezésbiztonság érdekében az Európai Bizottság 500 millió eurós támogatási csomagot javasol az ukrajnai háború következményei által leginkább sújtott európai mezőgazdasági termelők támogatására. Emellett a testület piaci védőháló-intézkedéseket vezet be a sertéshúspiac támogatására, valamint felfüggeszti az ugarosítási szabályokat, engedélyezi a parlagon lévő területek megművelését és azokon élelmiszer- és takarmánycélú növények termesztését. Annak érdekében, hogy az élelmiszer megfizethetőbb legyen, a tagállamok csökkentett áfakulcsokat alkalmazhatnak, ezzel is ösztönözve a gazdasági szereplőket a kiskereskedelmi árak visszafogására – tette hozzá. Bocskor Andrea, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a vitához való felszólalásában elmondta: ha az ukrán gazdák nem tudják ellátni feladatukat, ez élelmiszerhiányhoz vezet majd. Mint mondta, Kárpátalján sok kistermelő megkezdte a gazdasági munkálatokat, de az élelmiszerhiány már most érzékelhető. Felhívta az EU figyelmét arra, hogy gyors segélyeket kell nyújtani, mivel Kárpátalján az 1,2 millió fős lakosság mellett azt a mintegy félmillió embert is el kell látni, aki odamenekült a háború elől. „A menekültek egy része folytatja útját az Európai Unióba, de többen szülőföldjükön maradnak, így égető szükség van az élelmiszer utánpótlásra” – jelentette ki. A képviselő elmondta, hogy az EU-nak segítenie kell a tartós élelmiszerek, az üzemanyag és a gyógyszerek Ukrajnába szállításában, és támogatnia kell azokat a szomszédos országokat, amelyek a menekülteket befogadják.
Forrás: mti.hu
[type] => post [excerpt] => Oroszország az ukrán mezőgazdasági infrastruktúrát támadja, és mint tudjuk, a kiéheztetés egy ismert orosz módszer - jelentette ki Janusz Wojciechowski mezőgazdasági és vidékfejlesztési uniós biztos szerdán, utalva arra, hogy a múlt század 30-as é... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1648127100 [modified] => 1648122423 ) [title] => Uniós biztos: Oroszország az ukrán mezőgazdaságot támadja, a kiéheztetés ismert orosz módszer [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=44577&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 44577 [uk] => 44629 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 44578 [image] => Array ( [id] => 44578 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/janus-v.png [original_lng] => 926540 [original_w] => 1043 [original_h] => 662 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/janus-v-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/janus-v-300x190.png [width] => 300 [height] => 190 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/janus-v-768x487.png [width] => 768 [height] => 487 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/janus-v-1024x650.png [width] => 1024 [height] => 650 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/janus-v.png [width] => 1043 [height] => 662 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/janus-v.png [width] => 1043 [height] => 662 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/janus-v.png [width] => 1043 [height] => 662 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1648128129:2 [_thumbnail_id] => 44578 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 2 [views_count] => 2213 [translation_required_done] => 1 [_oembed_3ff17ee11d3dd9014a1269dc7e780620] => [_oembed_time_3ff17ee11d3dd9014a1269dc7e780620] => 1648653610 [_oembed_d2f4261189930ecff7cfebe9fc651e51] => {{unknown}} [_oembed_db2f13683b50a9ab4e683c7c41a56189] =>
Min. @sikorskiradek rozmawiał z min. SZ🇺🇦 @DmytroKuleba, któremu pogratulował rozpoczęcia negocjacji akcesyjnych z UE.
💬Musimy przywrócić warunki uczciwej konkurencji w handlu między oboma krajami, tak by wszyscy na tym skorzystali.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
[_oembed_time_3d5ae835d6cd790a8e79bb163e94c5bf] => 1703682944 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 33 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Ukrajna [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 238 [1] => 56686 [2] => 5523 [3] => 18022 [4] => 63 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Parlament [1] => Janusz Wojciechowski mezőgazdasági és vidékfejlesztési uniós biztos [2] => mezőgazdaság [3] => orosz agresszió [4] => Ukrajna ) ) [2] => Array ( [id] => 6646 [content] =>
Ukrajnában megkezdődött a szabad földterület nagyszabású újraelosztása. Emlékeztetőül, hogy alig több mint egy év van hátra a földpiac hivatalos indítása előtt – a mezőgazdasági földterületek eladását 2021. július 1-től engedélyezik, és egy hektár ára, az előrejelzések szerint, elérheti a 2000 dollárt. De a szabad területek „gyűjtői” már most aktivizálták magukat. Azokról a parcellákról van szó, amelyekre a törvény szerint minden ukrán állampolgárnak joga van – néhány száz négyzetméter víkendház vagy garázs építéséhez, kertészkedéshez, házépítéshez vagy 2 hektárnyi mezőgazdasági gazdálkodáshoz. Régóta nincs szabad föld az átlagpolgárok számára. Legalább a helyi tisztviselők ezzel érvelnek, amikor elutasítják a polgárok ingyen járó két hektárnyi földről szóló kérelmeiket. Valójában azonban 10,6 millió hektár kiosztásra váró földterület áll rendelkezésre. Ha egy hektár föld a piac megnyitása után tényleg 2000 dollárba fog kerülni, akkor az a 10,6 millió „gazdátlan” földterület – több mint 20 milliárd dollár. Nem meglepő, hogy valódi vadászat indult ezekért a földterületekért. Most Ukrajna szerte vásárolják fel az emberektől az ingyen járó 2 hektárnyi földről való lemondásokat. Felajánlják, hogy adjon meghatalmazást valamilyen ügyvédnek, aki majd az „önnek” járó földterület kiutalásával foglalkozik és egyben mondjon le róla egy harmadik személy javára. És mindez nevetséges összegekért. „Ez csak most kezdődik, az emberek még nem is értik miről van szó, de egyesek 500–1000 UAH-ért aláírják a dokumentumokat” – mondta Rosztiszlav Kravec, a „Kravec és partnerei” ügyvédi iroda elnöke. Az ingyen földterület megszerzésének egyéb sémái is készülnek. A Parlament nemrégiben vette nyilvántartásba a 3012-2.számú törvényjavaslatot, miszerint az állami tulajdonú vállalatok földjeit osszák szét a munkavállalók (jelenlegi és nyugdíjas), a terrorizmus elleni műveletben résztvevők (ATO-sok) és a szociális szféra képviselői (tanárok, orvosok) között. Lehet, hogy a földterületekre vonatkozó sémák kiterjesztéséről van szó. „Én csak »Csernoveckij sémáinak« hívom őket, párhuzamot vonok azzal, amik valaha Kijevben működtek. Amikor a főváros földterületének hektárait állítólag a diákok között osztották szét, akik azután átírták őket a »megfelelő embereknek«. A földpiac elindításának előestéjén a tisztviselők jó pénzeket fognak keresni a »visszatérítéseken«, és azok, akiknek sikerül működtetni a sémát, hatalmas földterületekre tesznek szert, amelyeket azután nyereségesen tudnak eladni” – mondja Rosztiszlav Kravec.
Földosztás második körben
Parlamenti képviselők egy csoportja nemrégiben nyújtotta be a Parlamentbe a 3012-2.számú törvényjavaslatot, köztük Mikola Szolszkij, a szakbizottság elnöke, aki egyik alkotója a földtörvénynek, és a „Nép szolgája” frakció tagjai – Szerhij Litvinenko, Sztyepan Csernyavszkij, Halina Tretyakova és mások. A törvényjavaslat az állami tulajdonban lévő földek kérdésével is foglalkozik. Az értelmező dokumentum szerint a jelenlegi földtörvénykönyvből nem derül ki egyértelműen, hogy ezen a földterületek privatizációja hogyan zajlik, mely területeket lehet privatizálni, és melyiknek kell állami tulajdonban maradnia. A javasolt a rendszer a következő – a földterület maximum 40%-t átadni a mezőgazdasági vállalkozások alkalmazottainak – mind a jelenlegi, úgy a nyugdíjasnak is -, valamint a szociális szférában működő helyi vállalkozások alkalmazottainak. Az első kategóriába tartozók részesedésének mérete a járás átlagának kell megfelelnie (régiótól függően az adatok néhány száz négyzetmétertől változhatnak nyugaton, 10-12 hektáron délen és keleten), a második kategóriába tartozók részesedése nem több, mint 2 hektár. További 20%-ot a terrorizmus elleni művelet résztvevői (ATO-sok) között kell elosztani (max. 2 hektár személynek). És a fennmaradó 40%-ot árverés által bérbe adni. Ez év februárjában Szehij Minyko („A jövőért”) parlamenti képviselő nyújtotta be az 3012.számú törvényjavaslatot a Parlamentbe. A dokumentum csupán csak az állami tulajdonú vállalatok földterületei privatizációjának szabályozását javasolta a folyamat részletes leírásával. Az értelmező megjegyzésben a képviselő megjegyezte, hogy körülbelül 10,6 millió földterület maradt elosztásra. Az 3012-1. és a 3012-2. számú törvényjavaslatok lényegében ismétlik egymást, viszont már megnevezi a privatizáció lehetséges alanyait. Májusban a szakbizottság elutasította Minyko javaslatát, és az alternatív törvényjavaslatot vette alapul, mint „az agrár ágazat szempontjából aktuálisabbat”. Andrij Kosilja szerint jelenleg probléma van az állami földterületek privatizációjával. „Az állami tulajdonban lévő vállalat egy részénél, például sok tapasztalt gazdaságnál máig sincs a föld elosztva. Az okok különbözőek, egyes gazdaságokban a vezetők voltak lassúak, és nem voltak képesek időben privatizálni, mások szándékosan blokkolták. Kiderült például, hogy az egyik faluban a lakosok kaptak részesedést, a másikban pedig nem. Az emberek évtizedek óta járnak a hivatalnokok irodáiba, de semmit sem tudtak megoldani. Ezért ezt a kérdést jogalkotási szinten kell megoldani” – mondta a szakértő.
Igaz, hogy jogalkotók a föld elosztását csak az állami agrár vállalatok számára írták elő, az önkormányzati tulajdonban lévők számára nem. Az utóbbiakkal, főleg a nemrég alakultakkal kapcsolatban „fennáll a veszélye annak, hogy a privatizációt korrupt mechanizmussá alakítják, amellyel nagy mennyiségű földet vonnak ki a közösségi tulajdonból” – olvasható az értelmező megjegyzésben. De itt sem minden olyan egyszerű. Az új törvény köszönhetően, ha elfogadják, lehetőség nyílik a szabad föld begyűjtésére szolgáló sémák kialakítására.
„Szabad” hektárok
Emlékeztetőül: a jelenlegi földtörvény szerint az ukrán állampolgároknak jár az ingyenes földterület.
„Az ukrán földtörvénykönyv 121. cikkelye hat típusú földterületet ír elő, amelyeket térítésmentesen lehet megkapni:
farmer gazdaság részére;
személyes gazdálkodás céljából – nem több, mint 2 hektár:
kertészkedés céljából – nem több, mint 0,12 hektár;
lakóház építésére illetve karbantartására – 0,1–0,25 hektár;
hétvégi ház – nem több, mint 0,1 hektár;
garázs építésére – nem több, mint 0,01 hektár.
Ma egy ukrán állampolgár, figyelembe véve a földterületek átlagos méretét (4,2 ha – szerk.), elméletileg akár 6 hektár föld tulajdonosa lehet. Gyakorlatilag nagyon kevés átlagpolgárnak sikerül azonban felsoroltak közül legalább kettőre földet kapnia. Ennek számos oka van. A legfontosabb – a hétköznapi emberek számára szinte leküzdhetetlen bürokratikus akadályok, és ugyanakkor, meglepő módon a szabad föld hiánya. „Valójában azon mezőgazdasági földterület nagy részét, ahonnan a 2 hektáros parcellát lehetne igényelni, már rég szétosztották a kolhozok korábbi tagjai között” – mondta Szerhij Golovko, a „Kredenc” ügyvédi egyesülés ügyvédje.
Ha az új módszer szerint valósul meg az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalatok földjeinek szétosztása, mint ahogyan azt a képviselők javasolják, majdnem 11 millió hektár „szabad” föld jelenik meg. És ez a földterület nemcsak a vidékiek és nyugdíjasok számára osztható szét konyhakertnek, hanem jól működő sémák alapján is szétoszthatók.
Két hektár helyett – tíz
„Néhány séma már a jogalkotási újításokban is feltételezhető. Végül is egy állami tulajdonú vállalat »kollektív« földterületének privatizációja és szétosztása az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején végbement kollektív vállalkozások privatizációjára emlékeztet” – mondta Golovko. Elmondása szerint azokban a régiókban, ahol nagy, még nem szétosztott földterületek vannak, már megkezdődött a potenciális tulajdonosok jogainak felvásárlása.
„Csekély összegekért az ajánlják az embereknek, hogy meghatalmazás révén egy másik személyre ruházzák át a vállalat gyűlésén való részvételt, a szavazati jogot, az illetékes hatósághoz való dokumentumok benyújtását és végül – a megkapott telek átírását vagy átadását harmadik személy javára. Ebben az esetben annak megerősítésére, ha valaki nem akarja személyesen birtokolni a privatizálandó földterületet, benyújt egy kérelmet, amelyben lemond az ingyenes földterületről, átadva a birtoklási jogot egy másik személynek. Az kérdés, hogy ez mennyire jogszerű nyitott és a konkrét körülményektől függ. Abban az esetben, ha közvetlen nyomást gyakorolnak egy személyre és megtévesztik, akkor megnyilvánulnak a bűncselekmények jelei. De amikor nincs nyomás, a következmények tisztázva vannak, valójában az van, hogy egy személynek pénzt ajánlanak egy jövőbeni, nem mindenki számára érthető jog helyett, akkor ez törvényes kereteken belül van” – mondta Szerhij Golovko. Vagyis formálisan a felvásárlók ellen nincs mit felmutatni, még akkor sem, ha egy üveg vodkáért vagy pár száz hrivnyáért megkapják a lemondó nyilatkozatot, és sajnos ilyen esetek is vannak. Mellesleg, nem csak a jövőbeli részvényesektől, hanem más polgároktól is megvásárolják az ingyenes földterület jogát. Végül is a törvény szerint mindenkinek joga van arra a 2 hektár földre a személyes gazdálkodására céljából. „Ez a »biznisz« még csak most kezdődik, az emberek a meghatalmazást akár 500 hrivnya ellenében is aláírják. Egyértelmű, hogy a kínálat csökkenésével a szolgáltatás drágább lesz” – mondja Kravec. Az árak azonban most is eltérőek. Egyes kedvezményezettek maguk megpróbálják eladni a jogot. Például egy „Paj. Ukr”-on olvasható az alábbi hirdetés: – Eladom a terrorizmus elleni művelet veteránjának 2 hektárnyi földterület kiutalásának jogát Ukrajna bármely pontján. Még egyetlen dokumentumot sem nyújtottam be, az árban megegyezünk. Referenciaárként 80 ezer hrivnya szerepel. Ám egy átlagpolgár vagy a terrorizmus elleni művelet résztvevője számára legfeljebb 2 hektár adható ki. Ezen túlmenően nem egy tisztviselőnek kell fizetni, hogy a helyi tanácsok meghozzák a szükséges döntést. Egy másik dolog – a mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak részesedése. Az új törvényjavaslat előírja, hogy nem lehetnek kisebbek, mint a járási átlag. Andrij Kosil szerint ezek a mutatók a régiónként változóak. De például a déli és a keleti megyék egyes járásaiban az átlag eléri a 10–11 hektárt (annak ellenére, hogy az országos átlag 4,2 hektár). Vagyis azzal, hogy megvásárolja a részesedéshez való jogot, nem 2 hektárt szerez be, hanem ötször többet. Mi több, nagyon egyszerű eljárással. „A Parlament elé beterjesztett törvényjavaslatok részletezik és részben egyszerűsítik a vállalatok földterülete privatizációs eljárását, konkrétan meghatározva, hogy a privatizáció kezdeményezői a vállalat alkalmazottai, és a hatóságoknak mindenképpen egyet kell fogadnia a munkavállalók többsége által hozott döntést” – mondta Golovko. „Ideje felszámolni az ingyenes privatizációt, de az alkotmány szerint ezt nem lehet megtenni, mivel ez az állampolgárok jogainak korlátozása. A kialakult sémákat likvidálni nem lehet. Alternatív megoldás az lehet, hogy a kedvezményezetteknek nem a földet nem adják oda, hanem virtuális pénzt számítanak fel számukra, amelyért megvásárolhatják ezt a földet (esetleg felár ellenében). Végül is a telek ára más Kijevben és más egy távoli faluban. Viszont az eljárás szerint a 2 hektárnyi föld egy gyermek számára is kiadható. De valószínűleg semmit sem kaphat kapcsolatok és „visszatérítés” nélkül. Az indok egyszerű: nincs szabad föld” – mondja Kosil.
