Eddig az összes Belarusszal határos államba megpróbálta áttolni a Lukasenka-rezsim a bevándorlókat, hogy bomlassza a belpolitikai stabilitást, mostanra azonban egyértelműen Lettország lett a fő cél.
Ma már Lettországot érinti legjobban az Európai Unió keleti határára nehezedő migrációs nyomás. A tagállamok szerint Alekszandr Lukasenka belarusz elnök rendszere továbbra is politikai nyomásgyakorlásra használja a migrációt.
Az elmúlt években Lettország, Litvánia és Lengyelország viselte a Belarusz felől érkező illegális határátlépések jelentős részének terhét. A lett hatóságok szerint azonban a nyomás most egyértelműen Lettország irányába tolódott el. Az időzítés valószínűleg nem véletlen. Az országban október 3-án parlamenti választásokat tartanak, ami miatt felmerült a gyanú, hogy Minszk ismét a bevándorlók illegális áttoloncolásával próbálja destabilizálni a régiót.
A változás mértékét jól mutatják a friss határstatisztikák. Csütörtökön Lettországban – amelynek 173 kilométeres közös határa van Belarusszal – egyetlen nap alatt 111 illegális határátlépési kísérletet regisztráltak. Ezzel szemben Litvánia, amely négyszer hosszabb, 679 kilométeres határszakasszal rendelkezik Belarusz felé, ugyanazon a napon mindössze két ilyen esetet jelentett, Lengyelország pedig az előző napon egyetlen próbálkozást sem észlelt.
Közben megnégyszereződött azoknak a migránsoknak a száma is, akik Lettországon keresztül, másodlagos migrációs útvonalon próbálnak továbbjutni Litvániába.
„Ma Lettország határa vált a fő célponttá” – mondta az Euronewsnak Jānis Dombrava lett belügyminiszter.
A rigai kormány szerint az időzítés nem véletlen.
„Oroszország Ukrajna elleni háborúja, amelyet a belarusz rezsim nyíltan támogat, jelentősen növelte a régió biztonsági kockázatait, és további ösztönzést jelent Belarusz számára, hogy folytassa hibrid műveleteit, beleértve a migráció eszközként való felhasználását is” – közölte a lett belügyminisztérium szóvivője.
A tárca szerint Minszk tudatosan segíti az EU külső határai felé tartó migránsokat és embercsempészeket annak érdekében, hogy lekösse a szomszédos országok erőforrásait és növelje a rájuk nehezedő pénzügyi nyomást.
Már 5 éve tart
A jelenlegi válság 2021-ben kezdődött, amikor Lukasenka azzal fenyegetőzött, hogy migránsokkal és kábítószerrel „árasztja el” a szomszédos országokat. Lettország, Litvánia és Lengyelország ezt követően határkerítéseket épített, bővítette a megfigyelési rendszereket és növelte a járőrök számát.
A lett hatóságok azonban most elismerik: ezek az intézkedések önmagukban már nem elegendők a növekvő nyomás kezelésére.
„A határőrség mindent megtesz annak érdekében, hogy helytálljon, azonban a migrációs nyomás intenzitása miatt a jelenleg rendelkezésre álló erőforrások nem mindig elegendők ahhoz, hogy minden illegális migránscsoportot időben feltartóztassunk” – mondta Dombrava.
A helyzet romlása miatt Lettország segítséget kért szomszédaitól.
Litvánia fontolgatja a határellenőrzések szigorítását
Litvánia kilenc határőrt és két szolgálati kutyát küldött Lettországba, hogy megerősítsék a Belarusz felőli határ ellenőrzését. Az egység kilenc olyan litván határőrt váltott, akik július 1-je óta teljesítettek szolgálatot a térségben.
Észtország júniusban két, egyenként tizenkét fős határőri csapatot vezényelt Lettországba.
„A lett–belarusz határ egyben a NATO és az Európai Unió külső határa, vagyis a mi határunk is” – mondta az Euronewsnak Veiko Kommusaar, az észt rendőrség és határőrség vezetője.
A három ország célja az, hogy „egyetlen illegális határátlépő se tudjon bejutni az Európai Unió külső határain keresztül” – fogalmazott Dombrava.
A gyakorlat azonban mást mutat. A litván határőrség szerint jelentősen nőtt azoknak a száma, akik Lettországon keresztül jutnak be az EU területére, majd Litvánián át próbálnak továbbhaladni nyugat felé. Számuk több mint négyszeresére emelkedett az előző év első feléhez képest.
A növekedés miatt Litvániában vita kezdődött arról, hogy ideiglenes ellenőrzéseket vezessenek-e be a lett határon is. Lengyelország ugyanis már egy éve ellenőrzéseket végez a Litvániából és Németországból érkező utazóknál.
Az új litván belügyminiszter, Martynas Katelynas nem zárta ki ezt a lehetőséget.
„Ha nem lenne más módunk a helyzet kezelésére és a migránsok határon történő megállítására, akkor szükség lehet erre az intézkedésre” – mondta a litván közszolgálati televíziónak, az LRT-nek.
Egyelőre azonban a hangsúly továbbra is az EU külső határainak megerősítésén van, nem pedig a belső határellenőrzések visszaállításán – közölte Dombrava, miután a két ország csütörtökön megállapodást írt alá a hatóságok közötti együttműködés elmélyítéséről.
A migráció mint fegyver
A három balti ország vezetői szerint a migránsok nem önállóan indulnak útnak, hanem egy állami irányítású művelet részeként használják fel őket.
„Ami a lett–belarusz határon történik, az egy tudatos, Belarusz támogatásával megszervezett művelet, amelynek célja a határbiztonság és az általános biztonságérzet aláásása” – mondta Kommusaar.
„Az egyszerű embereket használják fel eszközként céljaik elérésére.”
A lett belügyminisztérium szerint sok migráns legálisan érkezik Belaruszba, majd onnan szállítják őket a lett, litván vagy lengyel határ irányába, ahol a határátlépésre kijelölt pontok felé terelik őket.
A hatóságok azt állítják, hogy a belarusz biztonsági erők egyes esetekben elkísérik a migránsokat a határig, felszerelést biztosítanak számukra a határakadályok leküzdéséhez, illetve megakadályozzák, hogy visszatérjenek Belaruszba.
A migránsok állampolgársága az idő múlásával változott – írta az Euronews kérdésére Lina Laurinaitytė, a litván állami határőrség szóvivője.
A korábbi hullámokban többek között iraki, szíriai, afgán, iráni, jemeni, szomáliai, kameruni és kongói állampolgárok érkeztek.
„Ez nem spontán migráció” – fogalmazott Laurinaitytė. „Ez egy államilag megszervezett művelet, amelynek célja politikai nyomás gyakorlása az Európai Unióra.”
A cikk megjelenéséig a lengyel belügyminisztérium nem reagált az Euronews megkeresésére.
Az orosz kormány úgy döntött, hogy 2026. július 1-től ideiglenesen felfüggeszti a személy-, áru- és vasúti forgalmat több határátkelőn Finnország, Észtország és Lettország irányába.
A legtöbb lezárás az orosz–finn határszakaszt érinti. A korlátozás alá kerül a Viborg, Värtsilä, Ljutja, Szentpétervár–Finn pályaudvar és Szvetogorszk vasúti határátkelő.
Emellett teljesen leáll a vasúti forgalom az orosz–észt határon a Pecsori–Pszkov átkelőnél, valamint az orosz–lett határon a Pitalovo vasúti határátkelőn is.
Az orosz külügyminisztérium feladata lesz hivatalosan értesíteni Finnországot, Észtországot és Lettországot a döntésről. A lezárások indokát a kormány nem közölte.
Andris Kulbergs lett miniszterelnök úgy véli, hogy még nem jött el az ideje annak, hogy Európa Oroszországgal tárgyaljon, ehelyett az erő demonstrálását javasolja Moszkvával szemben, idézi az Euractiv, közölte a Jevropejszka Pravda.
A lett kormányfő kijelentette, hogy ebben a szakaszban „nem hisz” egy békemegállapodásban Oroszországgal. Ezért véleménye szerint az európaiak feladata nem a kompromisszumokra való felkészülés, hanem annak biztosítása, hogy ne legyen „gyenge láncszem” Európa keleti határán.
Kulbergs, aki nemrégiben lépett hivatalba Lettország miniszterelnökeként, miközben viták robbantak ki az előző kormány drónok elleni fellépéséről az ország légterében, az európai fegyverkezést hangsúlyozta a Moszkvával való együttműködés helyett.
„Egységes megközelítést kell alkalmaznunk – csak akkor nem lesznek nevetséges ötletek… Először is bíznunk kell magunkban. Erőt kell mutatnunk” –jelentette ki a tisztviselő.
Kulbergs meg van győződve arról, hogy a NATO és az Egyesült Államok támogatni fogja országát, ha Oroszország közvetlenül fenyegetné Lettországot vagy más európai szövetségeseit a keleti szárnyon.
[type] => post [excerpt] => Andris Kulbergs lett miniszterelnök úgy véli, hogy még nem jött el az ideje annak, hogy Európa Oroszországgal tárgyaljon, ehelyett az erő demonstrálását javasolja Moszkvával szemben, idézi az Euractiv, közölte a Jevropejszka Pravda. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1782848760 [modified] => 1782835715 ) [title] => A lett miniszterelnök jelenleg nem látja értelmét az Oroszországgal folytatott tárgyalásoknak [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=190584&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 190584 [uk] => 190474 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 190475 [image] => Array ( [id] => 190475 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/andris-kulbergs.webp [original_lng] => 56816 [original_w] => 1194 [original_h] => 796 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/andris-kulbergs-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/andris-kulbergs-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/andris-kulbergs-768x512.webp [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/andris-kulbergs-1024x683.webp [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/andris-kulbergs.webp [width] => 1194 [height] => 796 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/andris-kulbergs.webp [width] => 1194 [height] => 796 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/andris-kulbergs.webp [width] => 1194 [height] => 796 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1782824916:12 [_thumbnail_id] => 190475 [_edit_last] => 12 [views_count] => 524 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 1017141225001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 2058 [1] => 41 [2] => 53452 [3] => 49 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Háború [3] => Hírek [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 2170033 [1] => 20313 [2] => 124 [3] => 6077 ) [tags_name] => Array ( [0] => Andris Kulbergs [1] => Lettország [2] => Oroszország [3] => tárgyalások ) ) [3] => Array ( [id] => 189602 [content] =>
Lettország további támogatást nyújt az úgynevezett PURL kezdeményezéshez, amelynek célja amerikai fegyverek beszerzése Ukrajna számára – jelentette be Andris Kulbergs lett miniszterelnök.
A kormányfő Brüsszelben, Mark Rutte NATO-főtitkárral közös sajtótájékoztatón közölte, hogy Lettország újabb 7 millió euróval járul hozzá a programhoz.
Kulbergs hangsúlyozta, hogy országa Ukrajnát partnerének tekinti, és úgy véli, hogy az ukrán védelem Európa biztonságát is szolgálja az orosz fenyegetéssel szemben.
A lett miniszterelnök szerint országa ezzel együtt már összesen 24 millió eurót fordított a PURL kezdeményezés támogatására. A program keretében Ukrajna számára amerikai gyártású védelmi eszközök beszerzését finanszírozzák.
Ukrajna és Lettország új védelmi együttműködési megállapodást írt alá, amely a drónok fejlesztésére és gyártására fókuszál. A dokumentumot Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Andris Kulbergs lett miniszterelnök látta el kézjegyével.
Az úgynevezett Drone Deal már a hatodik hasonló megállapodás, amelyet Ukrajna nemzetközi partnereivel kötött. A cél a közös gyártás bővítése, a védelmi képességek erősítése és az új biztonsági kihívásokra való felkészülés.
Lettország támogatást nyújt Ukrajna számára a dróntechnológia, a légvédelem és a rakétavédelem területén. Az együttműködés része lehet védelmi eszközök szállítása, ukrán gyártási projektek finanszírozása, valamint technológiák és tapasztalatok megosztása.
A találkozón Zelenszkij az ukrán légvédelem szükségleteiről is beszélt, és megköszönte Lettország támogatását. A felek emellett az Oroszország elleni szankciók szigorításáról, különösen az orosz „árnyékflotta” korlátozásáról is tárgyaltak.
Lettország és Ukrajna hamarosan együttműködési megállapodást írhat alá a drónok területén, számolt be a Delfi.
Hétfőn ukrán és lett tisztviselők megvitatták az Oroszország által átirányított drónok felderítésének lehetőségeit, jelentette ki Baiba Braže külügyminiszter.
Emlékeztetett arra, hogy a drónokat nem Ukrajna, hanem Oroszország indítja a lett légtérbe, amelynek megváltoztatja az útvonalát. Arra a kérdésre, hogy lehet-e valamit tenni ez ellen a probléma megoldása érdekében, Braže azt válaszolta, hogy mindenképpen lehetséges, és erről tárgyaltak Lettország és Ukrajna képviselői hétfőn. Részleteket nem árult el, csak annyit jegyzett meg, hogy ez mind a felderítő eszközökre, mind a szakemberek bevonására vonatkozik.
Korábban a lett média arról számolt be, hogy Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök keddig Lettországban tartózkodik. Kedden találkozott Daiga Mierinejával, a Szenátus elnökével és Edgars Rinkevis lett elnökkel.
Hétfőn, miután találkozott Szviridenkóval, Andris Kulbergs miniszterelnök kijelentette, hogy Lettország és Ukrajna a közeljövőben együttműködési megállapodást tervez aláírni a drónok területén.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a Szviridenkóval folytatott tárgyalások során megvitatták az ukrán technológiák átadásával kapcsolatos további munkálatokat, amelyek elősegítik a dróngyártás fejlesztését mind Lettországban, mind Ukrajnában. Elmondása szerint a felek arra a következtetésre jutottak, hogy nincsenek akadályok a megállapodás aláírásának a közeljövőben.
Beszámolt arról is, hogy a következő hetekben Lettországba érkeznek azok az ukrán szakértők, akik a legjobban ismerik a drónok felderítését, megállítását és semlegesítését.
A kiadvány publikációja szerint Szviridenko elmondta, hogy Ukrajna kész szakembereit Lettországban küldeni az ország védelmi képességeinek megerősítésére a drónok okozta fenyegetések elhárítása terén.
Ukrajna rövid időn belül energetikai berendezéseket kap Lettországtól a hőerőművek és kapcsolt hőerőművek helyreállításához. A szállítás segítheti az ukrán energiarendszer felkészítését a következő fűtési szezonra.
Julia Szviridenko ukrán miniszterelnök lettországi látogatása során az ország vezetésével tárgyalt a védelmi együttműködés fejlesztéséről, Ukrajna energiaellátásának megerősítéséről és humanitárius kezdeményezésekről.
A tárgyalásokon szó esett többek között a kétoldalú Drone Deal megállapodás előkészítéséről, az ukrán védelmi innovációk támogatásáról, valamint az elektronikai hadviselés és légvédelem területén szerzett tapasztalatok cseréjéről.
A felek megállapodtak az energetikai eszközök szállításáról is. Lettország emellett továbbra is támogatja Ukrajnát a biztonsági és humanitárius programokban, köztük az elhurcolt ukrán gyermekek hazahozatalát célzó nemzetközi kezdeményezésekben.
Lemondott Andris Spruds lett védelmi miniszter vasárnap a balti ország területén a héten becsapódott két drón ügyével összefüggésben.
Csütörtökön két drón lépett be Oroszország felől a lett légtérbe, majd olajtározó létesítményekbe csapódott.
Az eset miatt Evika Silina miniszterelnök lemondásra szólította fel a védelmi minisztert arra hivatkozva, hogy a drónelhárító rendszereket nem aktiválták időben. Helyére Raivis Melnis ezredest nevezte ki a tárca élére.
Az LSM lett közszolgálati műsorszóró csütörtökön azt jelentette, hogy az orosz határhoz közeli Rezekne városnál csapódtak be a drónok, de jelentős károk nem keletkeztek, és sérültekről sem érkezett jelentés.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter vasárnap az X-en azt írta, ukrán drónok csapódtak be Lettország területén. A repülőeszközök annak következtében repültek be a lett légtérbe, hogy
Oroszország elektronikus hadviselést folytat, amellyel szándékosan eltéríti az ukrán drónokat az oroszországi célpontoktól – írta Szibiha. Az ukrán külügyminiszter pénteken elmondta: Ukrajna fontolgatja, hogy szakértőket küldene a balti országok légvédelmének megerősítésére.
Csütörtökön Lettország és Litvánia felkérte a NATO-t, hogy erősítse meg a légvédelmet a balti régióban.
Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy Litvánia és Lettország nem engedélyezte, hogy gépe átrepüljön a légterükön Moszkvába tartó úton, ahol május 9-én a díszszemlén kíván részt venni. A politikus ezt Facebookon közzétett videóüzenetben jelentette be.
Fico elmondása szerint mindkét balti ország már hivatalosan is tájékoztatta Pozsonyt a tranzitjárat engedélyezésének megtagadásáról.
„Litvánia és Lettország már tájékoztatott minket, hogy nem engedélyezik a Moszkvába tartó járatot területük fölött átrepülni” – mondta.
A szlovák kormányfő hozzátette, hogy alternatív útvonalat tervez keresni. Emlékeztetett arra is, hogy hasonló helyzet már korábban is előfordult, amikor elmondása szerint Észtország nehezítette meg a repülést.
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
Edgars Rinkēvičs lett elnök X bejegyzésében közölte, aláírta a védelmi kiadások a GDP 5%-nak mértékű meghatározásáról szóló törvényt.
Március 26-án Rinkēvičs bejelentette, hogy aláírta a védelmi szektor finanszírozásról szóló törvényt, amelyben 2027-től a GDP 5%-át fordítják a kiadásokra.
I have just promulgated the Law on Defense Financing, mandating 5% of GDP for defense from 2027 onwards.
This will strengthen Latvia’s defense capabilities and resilience while honoring NATO commitments from the Hague Summit.
„Ez erősíti Lettország védelmi képességeit és ellenálló képességünket, valamint teljesíti a NATO-tagok által a hágai csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásokat. Remélem, hogy hamarosan több szövetséges csatlakozik az 5%-os klubhoz” – közölte a lett elnök.
