A venezuelai legfelsőbb bíróság megerősítette Nicolás Maduro elnök július 28-i választási győzelmét, hivatalosan is legitimálva a kormányzó párt hatalmát. A választások eredménye azonban rendkívül vitatott, és a döntést követő tüntetések során több ember életét vesztette. Számos ország nem ismerte el Madurót hivatalos vezetőként.
A legfelsőbb bíróság a választási bizottságtól kapott dokumentumok áttekintése után egyetértett azzal, hogy Nicolás Maduro nyerte meg a választást Venezuelában – mondta a testület elnöke, Caryslia Rodriguez. Kiemelte, hogy a döntés kötelező érvényű, nem megfellebbezhető.
A legfelső bíróság megerősítésével a 2013 óta hivatalban levő venezuelai elnök januárban újabb 6 éves mandátumát kezdheti meg.
A választási bizottság július 28-án hivatalosan is Nicolas Madurót nyilvánította az elnökválasztás győztesének, de az ellenzék választási csalást kiáltott. A választási bizottság a szavazás utáni éjszaka óta állítja, hogy a szavazatok több mint felét Maduro szerezte meg, de az ezt alátámasztó részletes adatokat nem tette közzé.
Az ellenzék ezzel szemben internetre feltöltött dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy az ellenzék jelöltje, Edmundo González Urrutia ért el 67 százalékos támogatottságot a választók körében.
A július 28-i elnökválasztást követően Venezuelában kiterjedt tüntetések voltak. Emberi jogi szervezetek szerint ezek során huszonöten életüket vesztették, kétszázan megsebesültek, 2400 embert letartóztattak le, köztük volt olyan, akit „terrorizmussal” vádoltak, köztük néhány ellenzéki vezetőt.
Az Egyesült Államok és több latin-amerikai ország is az ellenzéki jelöltet, Edmundo Gonzálezt ismeri el a venezuelai elnökválasztás győztesének, nem pedig a Caracasban hivatalosan kihirdetett Nicolás Madurót, mert osztja azt a véleményt, hogy csalás történt.
A Legfelső Tanácshoz még nem érkezett meg a Védelmi Minisztériumtól a mozgósításra, a katonai nyilvántartásba vételre és a katonai szolgálatra vonatkozó törvénytervezet – közölte szerdán Olekszandr Zavitnevics, a parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának vezetője a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint szerda délelőtt egyes tömegtájékoztatási eszközök arról tájékoztattak, hogy a Legfelső Tanács már megkapta a mozgósításról szóló, átdolgozott törvényjavaslatot, amit holnap a munkacsoportban kellene megvitatni.
Később a parlamenti képviselők reagáltak a hírre. Zavitnevics kijelentette, hogy a tömegmédia hamis információkat terjesztett arról, hogy a kormány a mozgósításról és a katonai szolgálatról szóló törvénytervezetet állítólag benyújtotta a Legfelső Tanácsnak. „Mostanáig (szerda 17:10 óráig – a szerk.) nem nyújtott be ilyen törvényjavaslatot a kormány a Legfelső Tanácsnak” – írta.
A honatya azt is közölte, amint megjelenik egy ilyen dokumentum, hivatalos forrásból bejelentik, maga a törvénytervezet pedig megtekinthető lesz a parlament honlapján. „Még egyszer kérjük a média munkatársait, hogy a hivatalos forrásokból tájékozódjanak” – hangsúlyozta Olekszandr Zavitnevics.
Izraelben a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette azt a vitatott igazságügyi reformot, amely tavaly országos tiltakozásokat váltott ki a Netanjahu-kormány ellen.
Az izraeli legfelsőbb bíróság elutasította az igazságügyi reformokat. A változtatás korlátozta volna a Legfelsőbb Bíróság jogkörét az általa alkotmányellenesnek ítélt törvények megsemmisítésében – írja a BBC.
A kritikusok szerint ez súlyosan aláásta volna az ország demokráciáját az igazságszolgáltatási rendszer gyengítésével.
A jelenlegi Netanjahu-kormány ellen, amelyet Izrael történelmének leginkább jobboldali kormányának tartanak, erős az ellenállás. A Legfelsőbb Bíróság döntése a kormány által 2023-ban elfogadott törvény hatályon kívül helyezéséről több hónapos belső zűrzavart követően született meg.
2023 júliusában a kormány törvénybe iktatta az úgynevezett „ésszerűségi” törvényt. Ez megszüntette a Legfelsőbb Bíróság és az alsóbb szintű izraeli bíróságok hatáskörét, hogy megsemmisítsék az általuk ésszerűtlennek ítélt kormányzati döntéseket.
A törvény haragot és megosztottságot váltott ki, ami miatt tüntetők százezrei vonultak az utcára, a reformok visszavonását és Benjamin Netanjahu miniszterelnök lemondását követelte
A szervezők szerint a tüntetések Izrael történetének legnagyobb utcai megmozdulásai voltak. Akkoriban katonai tartalékosok százai azzal fenyegetőztek, hogy megtagadják a szolgálatra jelentkezést.
A Legfelsőbb Bíróság közleménye szerint a 15 bíróból 8 a törvény ellen döntött, hozzátéve, hogy az súlyos és példátlan károkat okozott volna Izrael állam mint demokratikus állam alapvető jellemzőinek. Az ellenzéki vezető, Jair Lapid üdvözölte az ítéletet.
Az „ésszerűségi” törvény része volt a Netanjahu-kormány által bevezetett szélesebb körű igazságügyi reformoknak. A kormány arra is kísérletet tett, hogy nagyobb hatalmat szerezzen a bírák kinevezése felett, és eltörölje a miniszterek azon kötelezettségét, hogy engedelmeskedjenek jogi tanácsadóiknak. Netanjahu azzal érvelt, hogy a változtatásokra azért van szükség, hogy helyreálljon az egyensúly a bírák és a politikusok között.
Izrael vezetése belpolitikai nyomás alatt áll, mert úgy vélték, hogy kudarcot vallott a Hamász október 7-i támadásának megakadályozásában, és mert eddig képtelen volt megmenteni a Gázába hurcolt izraeli túszokat.
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
A brit legfelsőbb bíróság szerdán kihirdetett végzése szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról. A skót kormány a nyáron kérte a brit legfelsőbb bíróság állásfoglalását arról, hogy a skót törvényhozás a nyolc évvel ezelőtti népszavazás megismétlését jelenleg mereven elutasító konzervatív párti brit kormány hozzájárulása nélkül is megalkothatja-e az újabb függetlenségi referendumhoz szükséges jogszabályokat.
A legfőbb brit jogi fórum nyolcezer oldalnyi jogi érvelés áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy az újabb referendum olyan hatásköröket érintene, amelyeket a skóciai autonómiáról szóló törvény meghagyott a brit parlament és a brit kormány döntési felelősségi körében. E felelősségi körbe tartoznak a brit unió sorsáról szóló döntések is, így a skóciai parlament nem alkothat jogszabályt önállóan ilyen ügyekben – hangzott a legfelsőbb bíróság indoklásában.
?L'application #TikTok sera désormais interdite au niveau fédéral. Une décision logique et nécessaire. J'attendrai donc pour essayer d'y rivaliser avec la créativité sans borne de l'excellente @pdsutter. Mais je reste à votre disposition sur Facebook et Twitter ?. A bientôt ! pic.twitter.com/CKUcIbOop0
Stressed the importance of providing weapons for??, sanctions and isolation of ??, holding ?? accountable, #PeaceFormula by @ZelenskyyUa, rebuilding of ??
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
A Legfőbb Ügyészség hétfőn hivatalosan hazaárulással gyanúsította meg Petro Porosenkót, Ukrajna ötödik elnökét, a dokumentumot a legfőbb ügyész egyik helyettese írta alá – közölte Olekszandr Turcsinov, az Európai Szolidaritás párt központi törzsének vezetője, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Turcsinov elmondta: a gyanúsítást nem Irina Venediktova legfőbb ügyész írta alá, hanem a Szimonenko nevű egyik helyettese. Turcsinov szerint a Porosenko elleni gyanú az, hogy 2014–2015-ben közreműködött szén szállításában az ideiglenesen megszállt Donbász területéről. „Ukrajnának a szénnel való ellátásáról van szó a 2014–2015-ös katonai szembenállás közepette. A hadi helyzet rendkívül nehéz volt és súlyosbodott. Ilyen körülmények között az ország akkori vezetése biztosítani tudta az energiaellátását biztonságát” – mutatott rá Turcsinov.
Mint a hírportál emlékeztetett rá, december 17-én az Állami Nyomozóiroda (DBR) nyomozói megpróbálták átadni az idézést Porosenkónak, de az orosz nyelven káromkodva reagált a kérésre és nem vette át, majd autójával elhajtatott a helyszínről. Ezt követően a volt elnök sajtószolgálata bejelentette, hogy Porosenko diplomáciai körútra indult Törökországba és Lengyelországba.
Az Alkotmánybíróság törvénytelennek nyilvánította az ukrán Legfelsőbb Bíróság felszámolását és az új pályázati kiírást.
Ukrajna Alkotmánybírósága nyilvánosságra hozta a 2016-os igazságügyi reform kapcsán hozott határozatát. Az erre vonatkozó következtetéseket az Alkotmánybíróság honlapján tette közzé.
Határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította az ukrán Legfelsőbb Bíróság felszámolását az új összetételű Legfelsőbb Bíróság felállásának napjától kezdve, amelyet a 2016-os igazságügyi reform valamint „Az igazságszolgáltatás és a bírák státusza” törvény alapján határoztak meg.
Egyben alkotmányellenesnek itélte meg a Legfelsőbb Bíróság elnöke poszt betöltésére megtartott pályázatot is. Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az Alkotmányban a bírák értékelésére vonatkozó rendelkezéseit törvényben kell kifejteni. Tehát a Parlamentnek meg kell határoznia az erre vonatkozó eljárást és meghatározni a bírák értékelésére vonatkozó kritériumokat.
Az Alkotmánybíróság egyben felhívja a figyelmet arra, hogy Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának átnevezése Legfelsőbb Bíróságra nem történhet meg a bírák átvezetése (automatikus) nélkül, mivel az Ukrajna Legfelsőbb Bírósága vagy a Legfelsőbb Bíróság bírája jogi státusza között nincs különbség. Az „Ukrajna”szó eltávolítása nem lehet indok az Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának bírái elbocsátásához vagy egy alacsonyabb szintű bírósághoz történő átvezetéshez.
Tehát az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának bírái a továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság bíráiként kell gyakorolniuk hatáskörük betöltését. Továbbá alkotmányellenesnek ítélte meg a normát, miszerint, az a bíró, aki minősítés nélkül vonul nyugdíjba, annak alacsonyabb összegű az élethosszig tartó ellátása. Az Alkotmánybíróság véleménye szerint, a nyugdíjas bíró havai ellátásának arányosnak kell lennie a még hatáskörét betöltő bíróéval.
