Mark Rutte, a NATO főtitkára kijelentette, megérti Donald Trump amerikai elnök csalódottságát a szövetséggel kapcsolatban, de ugyanakkor kiemelte Donald Trump vezető szerepét. Rutte ezt a Fox Newsnak adott interjújában jelentette ki a Fehér Házban tett látogatása előestéjén, közölte a Jevropejszka Pravda.
A főtitkár kommentálta Trump a NATO-nak címzett kritikáját.
„Ami a NATO-t illeti, tudom, hogy csalódás van, de vegyük figyelembe, hogy ezek egyedi esetek” – mondta.
A NATO-főtitkár emlékeztetett arra, hogy a tagállamok biztosították bázisaikat az Irán elleni amerikai „Epic Fury” hadművelet során.
„Teljesen megértem a csalódást, de ha például Olaszországot vesszük, 500 amerikai repülőgép szállt fel olaszországi bázisokról, hogy támogassa az Epic Fury hadműveletet. A román fővárosban, Bukarestben csökkenteni kellett a kereskedelmi járatok számát, mert a repülőteret amerikai repülőgépek utántöltésére kellett használni” – mondta Rutte.
Egyben kiemelte Trump vezető szerepét abban is, hogy rávette a szövetségeseit védelmi kiadásaik növelésére. „Ez erősebbé teszi az egész Szövetséget, és biztonságosabbá az Egyesült Államokat a védelmi beruházások miatt, de azért is, mert a NATO-szövetségesek növelik védelmi kiadásaikat” – mondta Rutte.
Ukrajna felszólította Lengyelországot, hogy tanúsítson önmérsékletet és diplomáciai érzéket a kétoldalú kapcsolatokban, kilátásba helyezve, hogy kész válaszolni a feléje irányuló barátságtalan lépésekre – jelentette ki vasárnap Andrij Szibiha külügyminiszter egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a külügyminiszter elmondta, hogy Kijev nem akart feszültséget kelteni Varsóval, és mindig is nagyra értékelte a Lengyelország által Ukrajnának nyújtott támogatást. „Ukrajna nem törekedett arra, hogy ilyen feszültséget keltsen a kétoldalú kapcsolatainkban. Mindig konstruktívan közelítettük meg a helyzetet, nagyra értékeltük a Lengyelországgal való kapcsolatainkat, és hálásak voltunk a kapott segítségért” – mutatott rá.
Szibiha hangsúlyozta azt is, hogy nem szabad politizálni a közös történelmi múltunk összetett kérdéseit. Véleménye szerint az érzékeny történelmi témáknak továbbra is a történészek szakmai megbeszélései tárgyát kell képezniük, és nem szabad politikai vitákra felhasználni őket. A miniszter ugyanakkor kijelentette, hogy Ukrajna válaszolni fog azokra a cselekedetekre, amelyeket barátságtalannak vagy tiszteletlennek tart. „Mi is követni fogunk minden lépést, különösen, ha ezek a lépések barátságtalanok, tiszteletlenek az országunkkal szemben. Az oda nem figyelés ideje lejárt” – tette hozzá.
A külügyminiszter külön bírálta Karol Nawrocki lengyel elnököt, mert szerinte a lengyel politikus az Ukrajna és Lengyelország által a közelmúltban elért pozitív eredmények „lerombolójává” vált. „Nem véletlenül kap tapsot Moszkvából” – jegyezte meg. Ennek ellenére hangsúlyozta, hogy Kijev továbbra is nyitott a további politikai párbeszédre Varsóval. „Felszólítjuk a lengyeleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet és diplomáciai érzéket. Nyitottak vagyunk a politikai párbeszédre” – összegezte Andrij Szibiha.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Az amerikai elnök a NATO-t egy, a választási győzelem utáni „kampányadományozó emberhez” hasonlította.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke ismét bírálta a NATO-t, azzal vádolva a szövetséget, hogy nem hajlandó csatlakozni az USA és Izrael által Irán ellen vívott háborúhoz. Ezt bizonyítja az arizonai Turning Point Action rendezvényen elmondott beszéde, amelyet az NBC News idézett.
Trump megemlítette az Észak-atlanti Szervezetet, amire a közönség kifütyülte, míg ő maga kijelentette, hogy a NATO „teljesen hatástalan volt, amikor szükségünk volt rá”. A NATO-t egy olyan személyhez hasonlította, aki, Trump elmondása szerint az elnökválasztás megnyerése után megpróbált adományozni a kampányának.
„És azt mondtam: „Hallgassanak meg, hogy megértsék: a kampánytámogatások a győzelmem után nem számítanak…” És a NATO sem számít, miután mi győztünk, ugyanaz a helyzet” – mondta az amerikai elnök.
Trump megismételte azt az állítását, hogy az Iránnal vívott háború csak egy „kirándulás” volt.
„Ez csak egy katonai kirándulás volt. Nem ez a legfontosabb dolog. Nem ez a legjelentősebb esemény” – mondta a Fehér Ház kabinetfőnöke.
Trump többször is bírálta a NATO-t, amiért nem csatlakozott a Hormuzi-szorosban a hajózás helyreállítására irányuló erőfeszítésekhez.
Kíméletlen kritikát fogalmazott meg Ukrajnával és apja, Joe Biden korábbi politikájával szemben az Egyesült Államok korábbi elnökének fia – írta meg az Apostrophe.
Hunter Biden a Shawn Ryannek adott podcast-interjúban az ukrajnai korrupciót elképesztő mértékűnek nevezte, az afganisztáni csapatkivonást pedig súlyos hibaként értékelte.
Hunter Biden, aki 2014 és 2019 között az ukrán Burisma Holdings gázipari vállalat igazgatótanácsának tagja volt, visszatekintve hibának nevezte ukrajnai szerepvállalását. Úgy véli, a bonyolult politikai helyzet miatt nem lett volna szabad elvállalnia a posztot. Erről így beszélt. „Nagyon, nagyon naiv voltam azzal kapcsolatban, hogy milyen kígyófészek Ukrajna. A korrupció szintje ott még mindig olyan, ami teljesen megdöbbentő. Ez abszolút hiba volt” – tette hozzá.
Biden azt is mondta, hogy bár jogi tanácsokat adott a cégnek energetikai tapasztalat nélkül, tagadta, hogy bármilyen összeférhetetlenség vagy szégyellnivaló történt volna részéről. Az ifjabb Biden élesen bírálta a 2021-es afganisztáni kivonulást is, amit „nyilvánvaló kudarcnak” nevezett. Kiemelte, hogy a művelet során 13 amerikai tengerészgyalogos vesztette életét.
A történtekről így fogalmazott: „Meggyőződésem, hogy lett volna jobb módja ennek. Hibáztathatom a tábornokokat vagy a végrehajtás módját, de apám mindig tudta: a felelősség végső soron őt terheli” A belpolitika terén az illegális bevándorlást érintette kritikával. Álláspontja szerint bár Amerikának szüksége van a bevándorlásra, nem fogadható el, hogy az illegálisan érkezők kimerítsék az erőforrásokat, és előnyt élvezzenek a „valódi hősökkel” szemben.
Hunter Biden végül beszélt azokról a nehézségekről is, amelyek akkor érték, amikor apja alelnök lett Barack Obama kormányzatában. Elmondása szerint a lobbisták összeférhetetlenséget láttak tevékenységében, ezért csapatát a munka befejezésére kényszerítették.
Gyakorlatilag nulláról kellett kezdenem. Helyre kellett állnom, nem voltak megtakarításaim, miközben három lányom járt magániskolába, és nem volt pénzem – panaszolta a volt elnök fia.
Marie Bjerre, Dánia európai ügyekért felelős minisztere egy koppenhágai sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök és Vlagyimir Putyin, a Kreml elnöke közötti találkozó „nem jó jelzés”, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Fico és Putyin találkozóját kommentálva a dán miniszter hangsúlyozta az EU egysége megőrzésének fontosságát.
„Ez nem jó jelzés. Fontos, hogy az EU következetes maradjon kül- és biztonságpolitikájában. Egyértelmű, hogy ez nem jó jelzés az Európai Unió számára” – mondta Bjerre.
Amit Zelenszkij művel, az semmiben sem különbözik Oroszországtól – erről beszélt Petro Porosenko volt ukrán elnök egy interjúban. Porosenko szavainak különös súlyt ad az a tény, hogy a vallásszabadság megsértése miatt a Freedom House is hibrid rezsimnek nevezi Ukrajnát.
Vasmarokkal irányítja Ukrajnát, valamint mindent megtesz politikai ellenfeleinek eltávolításáért Volodimir Zelenszkij – ilyen és ennél is súlyosabb vádakat fogalmazott meg az ukrán elnök hivatali elődje, Petro Porosenko a Timesnak adott interjúban. „Őszintén szólva, én sem kedvelem Zelenszkijt. De soha nem tettem ellenséges lépéseket vele szemben a háború ideje alatt” – tette hozzá, egyúttal azt is hozzátette, hogy nem tekinti Zelenszkij ellenségének saját magát. Porosenko kijelentései azért is érdekesek most, mert három éve még személyesen állt ki Zelenszkij mellett a háború 2022. február 24-ei kirobbanása után. „Vált vetve állok ön mellett. Nem azért, mert nincsenek fenntartásaim önnel szemben, hanem azért, mert az egység a kulcs a győzelemhez” – idézte Porosenko szavait a Times.
Porosenko példát is mondott arra, mire is gondol pontosan, amikor Zelenszkijt autokratikus viselkedéssel vádolja. „Én egy választott politikus vagyok, az enyém a második legnagyobb frakció a parlamentben. És komolyan azt hiszi, hogy hatalmában áll kitiltania engem a törvényhozásból?”
„Ez egész egyszerűen az alkotmány megsértése.”
„És ebben abszolúte semmiben sem különbözik Oroszországtól” – fejtette ki Porosenko, egyúttal rávilágított arra, hogyan is szalámizza le ellenfeleit Zelenszkij. „Ma Porosenko, holnap Zaluzsnyij, holnapután bárki más.”
„Ez egyértelműen tekintélyelvűség” – szögezte le Porosenko, amivel kapcsolatban a Times megjegyzi: hozzá hasonló állásponton van Vitalij Klicsko kijevi polgármester is Zelenszkijjel kapcsolatban. Nem ismeretlen a sajtó előtt az ukrán elnök és a kijevi városvezetés közötti politikai konfliktus. Korábban arról már beszámoltunk Klicskónak egy interjúban tett kijelentéséről, amikor a kijevi polgármester úgy fogalmazott: „Bűzlik a zsarnokságtól a Zelenszkij-rezsim.”
Arról is beszélt, hogy Zelenszkijék más polgármestereket megfélemlítenek, mindezt a városi tanács elleni eljárásokkal kapcsolatban nyilatkozta.
Porosenko arról is beszélt, hogy szerinte Zelenszkij „lopakodó tekintélyelvű” uralma vezetett elhíresült vitájához Donald Trumppal idén februárban, egyúttal szembe állította Zelenszkij politikáját Benjámin Netanjahu tárgyalási stratégiájával, amivel meggyőzte a Fehér Házat, hogy csatlakozzon az Irán elleni precíziós légitámadásokhoz Izrael oldalán. „Tanulni kell Bibi tapasztalatából” – mondta. A fehér házi vitához szerinte az is hozzájárult, hogy „súlyos kommunikációs problémája” van az ukránokkal az amerikaiaknak, mivel bizonyíthatóan nem bíznak a republikánusok sem Andrij Jermákban, Zelenszkij kabinetfőnökében, sem pedig Okszana Markarovában, amerikai ukrán nagykövetben, amiért a 2024-es elnökválasztási versenyben nyíltan kampányoltak a demokratáknak.
Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő Donald Trump amerikai elnököt bírálta csütörtökön, amiért az előző nap a béketárgyalások szempontjából nagyon károsnak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek a Krím hovatartozására vonatkozó nyilatkozatát, mert szerinte az csak nehezíti az ukrajnai háború lezárását.
A valódi akadály nem Ukrajna, hanem Oroszország, amelynek hadi céljai nem változtak – mondta Kallas, hozzátéve, hogy Oroszország csak úgy tesz, mintha békét keresne, de közben halálos légicsapást indított Kijev ellen. Az uniós diplomata szerint ez nem a béke keresése, hanem ennek éppen a kigúnyolása. A légi csapás egyébként Trumpnál is kiverte a biztosítékot, aki ugyancsak csütörtökön leállásra szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Macron szerint is Putyinon múlik, lesz-e béke?
Madagaszkáron tett látogatása során pedig Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg Putyint, hogy hazudik, ami állítólagos béketörekvéseit illeti. A mindeddig sikertelen tűzszüneti tárgyalások kapcsán azt mondta, hogy az amerikaiaknak csupán egy ember miatt kell felháborodniuk, ez pedig Putyin elnök. Hozzátette, hogy ha Putyin hozzájárul, úgy a fegyverek azonnal elhallgathatnak, és ezzel életeket menthetnek meg.
A francia államfő, akit a francia BFMTV hírtelevízió idézett, szóvá tette azt is, hogy a Krím félsziget státusa egyelőre nem téma. Ehhez kapcsolódva Macron elismerte, hogy Trump a de facto helyzetet írta le, ám szerinte ez nem jelenti azt, hogy engedi kellene Oroszországnak. A félsziget kérdésének sorsát azonban nem most kell eldönteni.
A Truth Social közösségi oldalon szerdán megjelent bejegyzésében Trump elnök arra reagált, hogy az ukrán elnök kizárta a Krím 2014-es orosz megszállásának jogi értelemben való elismerését.
Új-Zéland bejelentette, hogy visszahívja londoni nagykövetét, miután nyilvánosan kritizálta az amerikai elnök történelmi eseményekkel kapcsolatos felfogását.
Phil Goff, Új-Zéland brit nagykövete kedden egy, az ukrajnai orosz támadásról szóló kerekasztal-beszélgetésen megkérdőjelezte, hogy az amerikai elnök „valóban érti-e a történelmet”. Goff az Ukrajnáról szóló béketárgyalások lehetőségét az 1938-as müncheni megállapodáshoz hasonlította, amely lehetővé tette a náci Németország számára Csehszlovákia egyes részeinek annektálását.
„Újraolvastam Winston Churchill 1938-ban, a müncheni megállapodás után az alsóházban elmondott beszédét” – mondta Goff a héten a londoni Chatham House-ban. Az akkori miniszterelnökhöz, Neville Chamberlainhez fordult, és azt mondta: „Választhattak a háború és a becstelenség között. A becstelenséget választottátok, és háborút kaptok” – idézte az MTI.
„Trump elnök visszatette Churchill mellszobrát az irodájába, de önök szerint tényleg érti a történelmet?” – kérdezte Goff. Az új-zélandi külügyminiszter, Winston Peters szóvivője csütörtökön reagált ezekre a „mélységesen kiábrándító” megjegyzésekre. Hozzátette, hogy kijelentései „nem képviselik az új-zélandi kormány álláspontját”, és „Londonban tarthatatlanná tették” Goff helyzetét.
Donald Trump amerikai elnök úgy véli, nem túl fontos, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelen legyen a háború lezárását célzó tárgyalásokon – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Associated Press News amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Trump elmagyarázta, miért nem hívták meg Zelenszkijt a szaúd-arábiai találkozóra. Szerinte ez nem volt prioritás, „mert rossz tárgyaló volt”. „Szerintem ő nem annyira fontos, hogy ott legyen a tárgyalásokon” – tette hozzá.
Az amerikai elnök hiábavalónak nevezte Scott Bessent pénzügyminiszter kijevi útját is. Emellett hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök békemegállapodást akar kötni, de „nem kell alkut kötnie, mert ha akarná, övé lehetne az egész ország”.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem tett semmit a háború befejezése érdekében három év alatt, mert nem szervezett tárgyalásokat – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Amerika Hangja rádió adására hivatkozva.
A jelentés szerint Trump egy miami befektetési fórumon azt mondta: „Sikeresen tárgyalunk arról, hogyan fejezzük be a háborút Oroszországgal. Ezt pedig csak a Trump-kormány teheti meg, ezt még Putyin is elismerte. Nem tudom, mit akar Zelenszkij: hogy folyjon a pénz? Mérges, hogy nem hívták meg Szaúd-Arábiába. De három év alatt egyetlen találkozót, egyetlen telefonhívást sem szervezett.”
Az amerikai elnök szerint Zelenszkij azért tagadja meg a választások megszervezését, mert alacsony a támogatottsága, ami „nem lehet magas, ha romokban hevernek a városok”. Egyúttal „választások nélküli diktátornak” nevezte Zelenszkijt, és azt tanácsolta neki, hogy „gyorsabban cselekedjen, különben nem marad semmi az országából és nem lesz mit kormányoznia”.
Donald Trump mindkét oldalon megnevezte a halálos áldozatok számát is. Elmondása szerint Ukrajna 700 ezer embert, Oroszország pedig 900 ezret veszített. „Szörnyű. Szeretem Ukrajnát, de Zelenszkij nagyon rosszul teljesített, három éve nem csinált semmit” – tette hozzá.
Az orosz és az amerikai delegáció Szaúd-Arábiában lezajlott tárgyalásait kommentálva Trump megjegyezte, hogy azok nagyon jól mentek, és előrelépést jelentenek. Reményét fejezte ki, hogy eléri a békét, béketeremtőként vonul be a történelembe, és „Amerika aranykora közeleg”. „Remélem, a legfőbb örökségem az lesz, hogy békét értem el. Béketeremtőként vonulok be a történelembe. Végül azt kell mondanom, hogy Amerika aranykora közeleg, ezt minden polgárunk tudja” – hangsúlyozta Donald Trump.
