Az információkat Moszkva Iránon keresztül juttatja el a húszikhoz. A Közel-Keleten dúló konfliktus pedig segít elterelni a nyugat figyelmét az Ukrajnában dúló háborúról.
Oroszország a célpontok megtalálásában is segíti a jemeni húszikat, miközben a lázadók a Vörös-tenger hajóforgalmának akadályozásával igyekeznek zavart kelteni és a gázai műveletei lezárására rávenni Izraelt.
A nemzetközi kereskedelem fontos útvonalán keresztül haladó hajók a tavalyi év végén kerültek a húszik célkeresztjébe, és a támadásokat egy ideje már az orosz műholdak adatai is segítik a The Wall Street Journal forrásai szerint, akik azt is elárulták, hogy az orosz adatokat a húszik az Irái Forradami Gárdán keresztül kapják meg.
Moszkva örül, ha a figyelmet elterelheti Ukrajnáról
Mindez azt is jelzi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök milyen messzire hajlandó menni, ha az Egyesült Államok hegemóniáján alapuló nemzetközi gazdasági és politikai rend aláaknázásról van szó. Moszkva számára ugyanis minden konfliktus, mely amerikai erőket köt le és elvonja a figyelmet az ukrajnai háborúról pozitív fejlemény.
A tavaly október 7-i Hamász támadás után egyre szélesedő közel-keleti háború tehát pont kapóra jött az orosz elnöknek.
Ráadásul az oroszok az Ukrajnában zajló háborúban olyan autokratikus rendszerek segítségét is igénybe veszik, mint Irán vagy Észak-Korea. Ezek az országok drónokkal és rakétákkal támogatják Moszkva háborús erőfeszítéseit, sőt az elmúlt hetekben észak-koreai katonák is érkeztek Oroszországba, kiképzés céljából. Nem meglepő, hogy Dél-Korea is aggódva figyeli annak a lehetőségét, hogy az észak-koreai csapatok harctéri tapasztalatokra tehetnek szert Ukrajnában.
A fegyvergyártás terén világszerte az egyik leggyorsabb növekedést elérő Dél-Korea eddig csak Ukrajna szövetségeseinek adott el fegyvereket, ám tartózkodott Kijev közvetlen támogatásától.
A Közel-Keleten Irán az oroszok legfontosabb szövetségese
Oroszország legfontosabb szövetségese a Közel-Keleten pedig Irán, ami Putyin és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök régóta fennálló kapcsolatát is aláássa, hiszen a Teherán támogatását élvező milíciák, mint a Hamász, a Hezbollah vagy a húszik mindegyikével gyakorlatilag hadban áll a zsidó állam. Ennek az együttműködésnek lehet a része a húszik támadásainak a támogatása is, miközben Putyin gyakran kritizálja az Egyesült Államok és Izrael tevékenységét Gázában és csütörtökön arról beszélt, hogy az egész régió lángba borulhat.
A húszik tavaly óta több mint 100 hajó ellen intéztek támadást, sőt két hajót sikerült el is süllyeszteniük, míg egy harmadikat elrabolniuk. A támadások hatására az óceánjárók többsége inkább az Afrika körüli kerülőutat választotta, így augusztusban a Vörös-tengert és az Indiai-óceánt elválasztó Bab-el-Mandeb-szoroson a tankerforgalom is 77 százalékkal alacsonyabb volt, mint a támadások előtt októberben.
Noha az Egyesült Államok a hajózási útvonalak védelmét ígérte, sőt később közvetlen csapásokat is mért húszi célpontokra, az amerikai törekvések nem jártak sikerrel. Azonban ha Oroszország hajó elleni vagy légvédelmi rakétákkal is ellátná a húszikat, úgy a helyzet tovább romolhatna. Korábban arról is érkeztek jelentések, hogy a Brittney Griner Oroszországban letartóztatott kosárlabdázónő szabadságáért cserébe elengedett Viktor Bout orosz fegyverkereskedő – akiről a Fegyvernepper című film főszereplőjét is mintázták – egy 10 millió dolláros fegyverüzleten dolgozik a húszikkal. A jemeni lázadók ugyanakkor néha orosz olajat szállító tankerek ellen is intéznek támadást.
Szokatlan lépés: az Egyesült Államok nyilvánosan bejelenti, hogy atom-tengeralattjárót vezényel a Közel-Keletre. A USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozónak szóló utasítás is azt mutatja, hogy komoly a helyzet.
Az amerikai fegyveres erők általában nem közlik csapataik tartózkodási helyét, a Pentagon pedig különösen szűkszavú, ha a tengeralattjárók helyzetéről van szó, írja a német Spiegel.
A közel-keleti feszültség fokozódására tekintettel azonban az USA növeli katonai jelenlétét a térségben. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a Pentagon szerint egy irányított rakétákkal felszerelt tengeralattjáró térségbe telepítését rendelte el. A USS Georgia, egy Ohio osztályú atom-tengeralattjáró. Ide tartozik a 18 legnagyobb, nukleáris meghajtású amerikai tengeralattjáró.
Ezen túl Austin utasította az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót és kísérőhajóit, hogy mielőbb érkezzenek a térségbe. Az F–35-ös vadászrepülőgépekkel felszerelt repülőgép-hordozó a USS Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó csoporthoz csatlakozik.
Az amerikai hadsereg atommeghajtású repülőgép-hordozói egyenként több tucat vadászrepülőgéppel rendelkeznek, valamint a 110 méter hosszú USS Georgia tengeralattjáró akár 154 Tomahawk cirkálórakétával is felszerelhető.
Az amerikai védelmi miniszter megismételte, hogy az USA kész megvédeni Izraelt bármilyen áron. Austin hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok erősíti elrettentő potenciálját és csapásmérő képességét a térségben fokozódó feszültségek miatt – közölte a Pentagon.
Sajtóértesülések szerint Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter egy Austinnal folytatott beszélgetésben arra figyelmeztetett, hogy Irán a következő napokban nagyszabású támadást intézhet Izrael ellen.
A Hamász-vezető Iszmail Haníje teheráni meggyilkolása óta félő, hogy komoly háború törhet ki Irán és Izrael között.
A gyilkosságot Irán és a Hamász az izraeli titkosszolgálatoknak tulajdonítja. Irán „vitathatatlan jogának tekinti, hogy megvédje nemzetbiztonságunkat, szuverenitásunkat és területi integritásunkat” – mondta nemrég Nasszer Kanani külügyminisztériumi szóvivő.
Izrael viszont egy esetleges támadás esetén sokkal keményebb válasszal fenyegeti Iránt, mint Irán áprilisi támadásai után. Az Egyesült Államok és más szövetségesek kérésére Izrael visszafogta magát az agresszióra adott válaszlépésében – mondta Tzachi Hanegbi izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó.
„De ez most egy új helyzet. Egyszer lehet visszafogni magunkat, kétszer nem” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok és szövetségesei áprilisban is támogatták Izraelt az Izrael elleni első közvetlen iráni támadás során, amikor Teherán 330 rakétával, cirkálórakétákkal és drónokkal támadta a zsidó államot.
A német kancellár ugyanakkor hűtené a feszültséget a Közel-Keleten. Olaf Scholz tegnap egy esetleges a közel-keleti veszélygóc kialakulására figyelmeztette Benjamin Netanjahut. Scholz szerint most van itt az ideje a túszok szabadon bocsátásáról és a tűzszünetről szóló megállapodás véglegesítésének.
[type] => post [excerpt] => Szokatlan lépés: az Egyesült Államok nyilvánosan bejelenti, hogy atom-tengeralattjárót vezényel a Közel-Keletre. A USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozónak szóló utasítás is azt mutatja, hogy komoly a helyzet. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1723582800 [modified] => 1723556517 ) [title] => Az Egyesült Államok tengeralattjárót küld rakétákkal a Közel-Keletre [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=123899&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 123899 [uk] => 123881 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 123882 [image] => Array ( [id] => 123882 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/1723425682-3009-large.webp [original_lng] => 25270 [original_w] => 588 [original_h] => 339 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/1723425682-3009-large-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/1723425682-3009-large-300x173.webp [width] => 300 [height] => 173 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/1723425682-3009-large.webp [width] => 588 [height] => 339 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/1723425682-3009-large.webp [width] => 588 [height] => 339 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/1723425682-3009-large.webp [width] => 588 [height] => 339 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/1723425682-3009-large.webp [width] => 588 [height] => 339 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/1723425682-3009-large.webp [width] => 588 [height] => 339 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1723545717:5 [_thumbnail_id] => 123882 [_edit_last] => 5 [views_count] => 884 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_585ccad57b6e5ebedcd7ed146faabac6] =>
I am grateful to the United States for imposing additional strong sanctions against Russia today.
Nearly 400 sanctions targets in a new US package will further weaken Russia's ability to wage an aggressive war against Ukraine.
Pressure on the aggressor must be maintained and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 23, 2024
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
A lehető legnagyobb önmérsékletre szólított fel a francia és az amerikai külügyminiszter minden felet a Közel-Keleten a térség lángba borulásának elkerülése érdekében – közölte a francia külügyminisztérium szombaton. Stéphane Séjourné francia tárcavezető telefonon beszélt amerikai kollégájával, Antony Blinkennel, és osztoztak az aggodalomban a térségben növekvő feszültségek láttán – emelte ki Christophe Lemoine, a francia minisztérium szóvivője.
„Megállapodtak, hogy a jövőben is a lehető legnagyobb önmérsékletre szólítanak fel valamennyi felet, hogy elkerüljék a térség lángba borulását, amelynek pusztító hatása lenne minden ottani országra” – tette hozzá a szóvivő.
A két miniszter folytatja a közös erőfeszítéseket a gázai tartós tűzszünet érdekében. A telefonbeszélgetésre akkor került sor, amikor megnőttek a Közel-Keleten az esetleges katonai eszkaláció veszélyei, miután Irán és szövetségesei egyre több fenyegetést intéznek Izrael ellen.
Irán, a Hamász palesztin iszlamista szervezet és szövetségese, a libanoni Hezbollah Izraelt vádolja Iszmail Haníje Hamász-vezető szerdai teheráni megölésével, amely néhány órával azt követően történt, hogy Izrael magára vállalta a libanoni fegyveres mozgalom katonai vezetőjének, Fuad Sukrnak a kedd esti bejrúti likvidálását.
Franciaország pénteken felszólította a még Iránban tartózkodó átutazó állampolgárait, hogy haladéktalanul hagyják el az országot. Libanon kapcsán Washingtontól és Londontól eltérően Párizs nem szólított fel kifejezetten azonnali távozásra, de felhívta állampolgárai figyelmét, hogy rendelkezésükre állnak a Franciaországba tartó kereskedelmi járatok. A gázai háború óta Franciaország hivatalosan azt ajánlja állampolgárainak, hogy a halaszthatatlan okoktól eltekintve ne utazzanak Libanonba sem turisztikai, sem családlátogatási céllal.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának több tagja aggodalmát fejezte ki szerda délután a közel-keleti konfliktus eszkalálódásának veszélye miatt, rámutatva a válságos helyzetre, miután a Hamász vezetőjét Teheránban megölték.
Iszmáil Haníje, az iszlamista palesztin mozgalom vezetője légicsapásban történt meggyilkolása után Irán kérésére, Oroszország, Kína és Algéria támogatásával sürgősséggel ült össze a Biztonsági Tanács. „A Tanácsnak haladéktalan intézkedéseket kell hoznia, hogy Izraelt felelőssé tegyék ezért az agressziós cselekedetért, beleértve szankciók és más szükséges intézkedések tervbe vételét, hogy megakadályozza a további erőszakot, és tanújelét adja, hogy Izrael rosszindulatú tetteit nem tűri el a nemzetközi közösség” – jelentette ki Amir Szaid Iravani, Irán ENSZ-nagykövete.
Iszmáil Haníjét szerda hajnalban ölték meg a Hamász által Izraelnek tulajdonított légicsapásban, a palesztin mozgalom bosszút esküdött a vezetője haláláért, ami miatt megnőttek az aggodalmak, hogy a gázai háború idején lángba borulhat a térség.
A tanács több tagja, közöttük Kína, Oroszország és Algéria közvetlenül elítélte a gyilkosságot, a többiek viszont csak az eszkaláció veszélye miatt fejezték ki aggodalmukat. A tanácskozás előtt António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője útján fejezte ki aggodalmát a teheráni támadás, illetve a bejrúti légicsapás miatt, amelynek egy magas rangú Hezbollah-vezető volt a célpontja, mondván, hogy ezek a támadások veszélyes eszkalációt jelentenek. Robert Wood, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének helyettese szerint „nem kellene a legutóbbi fejleményeknek a közel-keleti békére és biztonságra gyakorolt hatásán elmélkedni, egy szélesebb háború nem küszöbönálló, sem elkerülhetetlen”.
Oroszország Haníje megölését elítélő sajtónyilatkozat kiadását indítványozta, de Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország ezt megvétózta.
Jordániában 33 ország, köztük az Egyesült Államok részvételével kezdődött vasárnap az évente megrendezésre kerülő Eager Lion fedőnevű hadgyakorlat.
Mosztafa al-Hijári, a jordániai fegyveres erők sajtószolgálatának vezetője szerint szárazföldi, haditengerészeti és légi erők részvételével folytatott manővereket május 23-ig fogják tartani az arab országban.
Mint mondta, a hadgyakorlat a partnerek közötti kommunikáció elősegítését szolgálja mindenek előtt olyan határokon átnyúló fenyegetések elhárítására, mint a terrorszervezetek vagy a pusztító fegyverek elterjedése.
Hijári elmondta, hogy egyebek között a szárazföldi, légi és tengeri, valamint logisztikai támogató műveletek tervezését és lebonyolítását, illetve természeti csapások és járványok következményeinek elhárítását fogják gyakorolni.
A katonai tisztségviselő hangsúlyozta, hogy az arab királyság különböző régióiban lefolytatott hadgyakorlatnak nincs köze a térségben zajló fejleményekhez.
Hijári ezzel a Gázai övezetben zajló háborúra utalt.
Herbert Lee Breard, az Egyesült Államok közel-keleti műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hadgyakorlatokban illetékes parancsnoka sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az idei Eager Lion a többi között abban fog eltérni a korábbiaktól, hogy partnerségekre és természeti csapások nyomán nyújtott humanitárius segélyezésre helyezi a hangsúlyt.
A brit királyi légierő (RAF) megerősíti a közel-keleti jelenlétét az Izrael elleni iráni támadások után.
A londoni védelmi minisztérium vasárnap hajnali tájékoztatása szerint a kormány több harci, illetve légi üzemanyag-utántöltő repülőgéppel egészítette ki a térségben tevékenykedő RAF-kontingenst.
Ezek a gépek az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet ellen Irakban és Szíriában zajló, Operation Shader nevű brit hadművelethez nyújtanak segítséget, emellett azonban kérés esetén, jelenlegi műveleti hatósugarukon belül részt vesznek légi támadóeszközök elfogásában is – fogalmazott vasárnapi közleményében a brit védelmi tárca.
A minisztérium hangsúlyozta: a megnövekedett iráni fenyegetés és a közel-keleti eszkaláció ugyancsak növekvő kockázata miatt a brit kormány térségi partnereivel együtt az eszkaláció megállításán és a további támadások megelőzésén dolgozik.
Rishi Sunak brit miniszterelnök nem sokkal a védelmi tárca tájékoztatása előtt, a Downing Street által ismertetett nyilatkozatában közölte, hogy „a lehető legerőteljesebb módon” elítéli az iráni rezsim Izrael elleni felelőtlen támadását.
A brit kormányfő állásfoglalásának előzményeként Irán szombat éjjel – a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott légicsapásra válaszul – számos pilóta nélküli légi támadóeszközt és rakétát indított Izrael ellen.
Rishi Sunak szerint az ilyen csapásmérések a feszültségek fellángolásának és a térség destabilizálódásának kockázatával járnak.
„Irán újból megmutatta, hogy káoszt akar teremteni saját szomszédságában is” – áll a konzervatív párti brit kormányfő nyilatkozatában.
Rishi Sunak hangsúlyozta: Nagy-Britannia változatlanul kiáll Izrael és saját regionális partnerei – köztük Jordánia és Irak – biztonsága mellett.
A brit miniszterelnök szerint London a szövetségeseivel vállvetve sürgősséggel dolgozik a helyzet stabilizálása és a további eszkaláció megelőzése érdekében, mivel senki nem akar még több vérontást.
Az Európai Tanács elnöke virtuális csúcstalálkozót hívott össze az Európai Unió vezetőivel a jövő hétre, hogy megvitassák az Izrael és a Hamász között zajló háborút.
„Kiemelkedően fontos, hogy az Európai Tanács a szerződésekkel és értékeinkkel összhangban meghatározza közös álláspontunkat, és világosan egységes cselekvési irányt alakítson ki, amely tükrözi a kialakult helyzet összetettségét” – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a The Guardian cikke szerint.
Michel, aki a találkozót kedd délutánra tűzte ki, továbbra is támogatásának adott hangot Izraelnek, mondván:
„Teljes szolidaritást vállalunk Izrael népével és a terrortámadások áldozataival. Izraelnek joga van megvédeni magát a nemzetközi joggal, különösen a nemzetközi humanitárius joggal összhangban ”- tette hozzá.
Tragikus jelenetnek nevezte a palesztinok ezreinek folyamatban lévő gázai evakuálását is , mondván, hogy ezek „riasztóharangot kongatnak a nemzetközi közösségben”.
Josep Borrell, az EU külügyi főnöke szerint a világ kudarcot vallott azon erőfeszítései során, hogy kétállami megoldást találjanak az izraeliek és a palesztinok számára – közölte a Haaretz.com.
„A világ szánalmas kudarcot szenved” – mondta Borrell szombaton Pekingben, rámutatva, hogy a kétállami megoldás 30 éve nem járt sikerrel. Azt is elismerte, hogy bár a két külön állam kívánatos célja a jövőben az izraeliek és a palesztinok számára, ez nem fogja megoldani a múlt hétvégén kirobbantott jelenlegi konfliktust.
Borrell a kínai fővárosban beszélt Wang Ji külügyminiszterrel a nemzetközi biztonsági kérdésekről. „Jelenleg súlyos humanitárius helyzetnek vagyunk tanúi Gázában” – mondta Borrell. Megismételte, hogy támogatja az ENSZ álláspontját, nyilvánosan elhatárolódva az izraeli hadsereg felhívásától Gáza északi részének tömeges evakuálására. Ennyi ember nem tudott ilyen rövid idő alatt elindulni, ez „egyszerűen lehetetlen, nem lehet ekkora embert megmozgatni” – mondta Borrell.
Izraelnek joga van megvédeni magát – tette hozzá, de mint mondta, ezt a jogot a nemzetközi joggal összhangban kell gyakorolni.
Arra a kérdésre, hogy felszólította-e Kínát, hogy használja ki befolyását a Közel-Keleten, Borrell azt mondta, megbeszélték, mit tehetnek a helyzet kezelése érdekében. Kína igyekszik megőrizni semleges pozícióját és jó kapcsolatokat fenntartani Izraellel és a palesztinokkal. Peking nem ítélte el a Hamász támadásait, de bírálta, hogy civilek haltak meg a konfliktusban.
Russia carried out its largest missile attack against UA cities in 2 months. Need to strengthen UA Armed Forces, including air defense systems. At the next FAC we’ll discuss EU security commitments, w/proposals on the table to increase our contribution to UA military capabilities
A Raytheon Technologies vezérigazgatója, Greg Hayes elárulta, az Egyesült Államok azt tervezi, hogy a következő hónapokban újabb NASAMS légvédelmi rendszereket küld Ukrajnába.
Ezt a manővert viszont nem új eszközök gyártásával akarja megoldani, ugyanis az hosszú időt venne igénybe, hanem átcsoportosításokkal.
A NASAMS légvédelmi rendszerek a Közel-Keleten és néhány NATO-szövetségesünknél vannak telepítve, ezeket a rendszereket most megpróbáljuk átirányítani Ukrajnába – árulta el Hayes a Sky News beszámolója szerint.
Hozzátette, az Egyesült Államok a következő két évben pótolja majd a közel-keleti rendszereket. A lépést ugyanakkor a Biden-kormányzatnak előbb jóvá kell hagynia, és mint emlékeztetnek a beszámolóban, még nem történt hivatalos nyilatkozott az ügyben.
Ukrajna többször is követelte az újabb NASAMS légvédelmi rendszerek szállítását, amelyek szerintük komoly segítséget nyújthatnának az orosz rakétatámadások elhárításában. A NASAMS hatékonyságáról az alábbi cikkünkben írtunk korábban:
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
A közel-keleti stabilitás nem lehetséges a palesztin helyzet rendezése nélkül – szögezte le csütörtökön Hoszein Amirabdollahián, iráni külügyminiszter António Guterres ENSZ-főtitkárhoz, az Iszlám Együttműködés Szervezetéhez (OIC), valamint és az iszlám országok külügyminiszteri tanácsához írott leveleiben.
Az IRNA iráni állami hírügynökség közlése szerint a tárcavezető hangsúlyozta: véget kell vetni a palesztin területek megszállásának, lehetővé kell tenni az összes palesztin menekült visszatérését őseik földjére, s mihamarabb ki kell kiáltani a palesztin államot, Jeruzsálem fővárossal.
Amirabdollahián emellett kijelentette: a „kettős mérce” és néhány ország, valamint nemzetközi szervezet némasága a palesztin népet érő agresszió kapcsán csak a feszültség növekedéséhez vezet. Mély aggodalmát fejezte ki továbbá a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetnél a napokban kirobbant zavargások miatt, emlékeztetve arra, hogy az erőszakos cselekményeknek legalább 170 palesztin sebesültjük van.
„Az iszlám szent helyeinek bármely megszentségtelenítése elfogadhatatlan” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a palesztin ügy és a palesztinok támogatása régóta az iráni külpolitika szerves része.
Leveleiben a tárcavezető a többi között felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát is, hogy mihamarabb reagáljon a zavargásokra.
Az Al-Aksza mecsetnél múlt héten robbantak ki összecsapások a palesztinok és az izraeli biztonsági erők között. A palesztinok haragját az váltotta ki, hogy az interneten hírek terjedtek el arról: maroknyi zsidónak szándékában áll felmenni a Templom-hegyre – ahol a Kr. után 70-ben lerombolt zsidó szentély helyén a muszlimok harmadik legfontosabb szent helye, az Al-Aksza áll –, és ott hagyományos pészahi áldozatot mutatna be.
Az izraeli rendőrség csütörtök reggel azt jelentette, hogy az épületnél ismét összecsaptak a palesztinok és az izraeli rendfenntartó erők. A zavargásokról szerdán este Naftali Bennett izraeli kormányfő is nyilatkozott. Az amerikai CNN hírtelevízióban – utalva arra, hogy a Templom-hegyen izraeli katonák vannak, akik beléptek az Al-Aksza mecsetbe is – a kormányfő kifejtette: „amikor erőszakkal nézünk szembe, keményen kell fellépni”.
