Albin Kurti koszovói miniszterelnök ma Varsóban úgy értékelte, Szerbia továbbra is fenyegetést jelent Koszovóra és balkáni szomszédaira.
A varsói Biztonsági Fórumon a banjskai fegyveres támadást követően északon tett intézkedéseit azzal indokolta, hogy azok a biztonság fokozása, valamint a szerb és orosz befolyás megakadályozása érdekében történtek.
A Fókuszban a Nyugat-Balkán: kapcsolat a geopolitika és az európai integráció között témában a Beta híre szerint megemlítette az egy évvel ezelőtti banjskai fegyveres támadást, és párhuzamot vont Oroszország ukrajnai fellépése és Szerbia koszovói fellépésa között.
„Szerbia, amely ma ugyanaz, mint Milošević idején, továbbra is fenyegeti szomszédait, megsértve az államok szuverenitását és területét, beleértve Koszovót is. Ez a 2023. szeptember 24-i banjskai terrortámadásban csúcsosodott ki. Céljuk Oroszország 2018-as donbászi hadműveletének leutánzása. A támadás után rendőrségünk fegyverek ezreit kobozta el ” – mondta Kurti.
Kijelentette: nem túlzás azt állítani, hogy a rendőrség nemcsak Koszovót védte, hanem egy nyílt konfliktust is megakadályozott, amelynek nemzetközi következményei is lehetnek.
„Amíg Szerbia továbbra is destabilizálja Koszovó északi részét, Oroszország új konfliktusokat próbál nyitni” ‒ mondta Kurti.
A fokozott északi rendőri jelenlétről és az ezzel kapcsolatos döntésekről szólva elmondta, hogy azok a biztonság növelése és a törvényesség bővítése érdekében születtek.
„Amikor védelemről és biztonságról beszélünk, nem elég csak támogatni, hanem tenni is kell az érdekében. A haladás védelme ugyanaz, mint az emberek védelme. Északon új rendőrőrsöket hoztunk létre, benzintöltő-állomásokat hoztunk létre, és megkezdődött a cégek regisztrációja, ami előrelépést jelent az ország északi részének normalizálása felé. Elkötelezettek vagyunk a biztonság és a jólét biztosítása mellett, ami etnikai hovatartozástól függetlenül, elősegíti a békét” – mondta.
Koszovóra vonatkozó jogi, gazdasági és szociális intézkedéscsomagot fogadott el a szerb kormány a szombati rendkívüli ülésén.
Az intézkedések célja a kormány szerint a Koszovóban élő szerbek jogainak megőrzése, ezeket a jogokat ugyanis a belgrádi vezetés szerint veszélyeztetik Albin Kurti koszovói miniszterelnök egyoldalú és erőszakos lépései.
A szombaton elfogadott csomag pontjait egy nappal korábban Aleksandar Vucic köztársasági elnök vázolta fel.
Milos Vucevic szerb miniszterelnök szombaton közölte: Belgrád különleges szociális védelem alatt álló területté nyilvánítja Koszovót, és tovább erősíti az ottani szerb intézményeket, nem engedi meg azok bezárását. Mint mondta: Aleksandar Vucic javaslatára Belgrád ragaszkodik ahhoz, hogy visszaálljon az a helyzet, amely Albin Kurti egyoldalú intézkedései előtt volt.
A szerb köztársasági elnök péntek este öt lépést fogalmazott meg, amelyet Szerbiának a koszovói kérdés rendezését illetően meg kell tennie.
Véleménye szerint Szerbia számára nincs jó megoldás ebben a kérdésben, de mindent meg kell tenni azért, hogy megóvják a helyi szerbeket.
A kormány az intézkedéscsomag részeként fogadta el a Koszovóban élő szerbek pénzügyi támogatását, amelynek értelmében az ott élő ötezer munkanélküli és szociálisan veszélyeztetett személy havonta 20 ezer dináros támogatást kap, a szerb diákoknak ingyen tankönyveket biztosítanak, havi ötezer dináros „uzsonnapénzt” adnak minden óvodásnak, illetve általános- és középiskolásnak, valamint új munkahelyeket nyitnak, és támogatják új lakóházak építését a szerbek számára. A kormány arról is döntött, hogy a Koszovóban élő szerbek létfontosságú nemzeti érdekeinek megvédése érdekében felállítanak egy külön ügyészséget, amely a szerbek alapvető ember jogainak megsértésével és az azokkal történő visszaélésekkel, a vagyonelkobzással, valamint a testi épségük és a méltóságuk veszélyeztetésével foglalkozna.
Emellett a kormány döntést hozott arról is, hogy illegálisnak minősítenek minden olyan szervet és intézményt Koszovó területén, amelyet az egykori szerbiai tartomány egyoldalú függetlenségének kikiáltása után hoztak létre, illetve a döntéseiket is semmisnek tekintik.
A köztársasági elnök bejelentését, illetve a szerb kormány döntését az indokolta, hogy kedden a koszovói rendőrök három szerb férfit megvertek, majd az ezt videóra vevő társukkal együtt előállítottak, ami a belgrádi vezetés szerint sok más pristinai lépéssel együtt azt bizonyítja, hogy az Albin Kurti vezette koszovói kormány el akarja üldözni szülőföldjükről a koszovói szerbeket.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él.
Május 15-én Olaszország, Németország és Franciaország vezetői – Georgia Maloney, Olaf Scholz és Emmanuel Macron – egy közös levelet küldtek Koszovó miniszterelnökének, Albin Kurtinak, amelyben kijelentették, hogy országa az Európa Tanácshoz való csatlakozási kérelmét a közeljövőben nem hagyják jóvá.
A Jevropejszka pravda jelentése szerint a levél szövegét pénteken az Elysee-palotában megerősítették az AFP ügynökségnek; előző nap a koszovói és az albán sajtó is nyilvánosságra hozta.
A levélben a három európai vezető bírálta Koszovót, amiért nem hajlandó teljesíteni a Szerbiai Önkormányzatok Szövetségének, az ország szerb lakossága önkormányzati struktúrájának létrehozására vonatkozó kötelezettségvállalását.
„Az Ön javaslata (az Európa Tanácshoz való csatlakozásról – a szerk.) nem megfelelő és fenntarthatatlan az ezekben az önkormányzatokban fennálló jelenlegi körülmények miatt” – áll Macron, Scholz és Maloney levelében.
Arra hivatkoznak, hogy Koszovó négy, túlnyomórészt szerbek lakta településének albán polgármestere van: a szerb lakosság figyelmen kívül hagyta a legutóbbi választást, amelyen 3%-os volt a részvétel.
„Határozott előrelépés nélkül valós a veszélye annak, hogy az Európa Tanács tagállamai nem nyújtanak kellő támogatást Koszovó jelöltségéhez” – figyelmeztettek Olaszország, Németország és Franciaország vezetői.
[type] => post [excerpt] => Május 15-én Olaszország, Németország és Franciaország vezetői – Georgia Maloney, Olaf Scholz és Emmanuel Macron – egy közös levelet küldtek Koszovó miniszterelnökének, Albin Kurtinak, amelyben kijelentették, hogy országa az Európa Tanácshoz való c... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1716230640 [modified] => 1716223607 ) [title] => Három uniós ország előre közölte Koszovóval, hogy a közeljövőben nem veszik be az Európa Tanácsba [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113574&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 113574 [uk] => 113381 ) [trid] => ild5234 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 113382 [image] => Array ( [id] => 113382 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg [original_lng] => 40385 [original_w] => 640 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1716212808:5 [_thumbnail_id] => 113382 [_edit_last] => 5 [views_count] => 910 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 10998 [1] => 389 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európa Tanács (ET) [1] => Koszovó ) ) [3] => Array ( [id] => 107325 [content] =>
A Koszovói Köztársaság védelmi minisztere, Ejup Maqedonci a Rammstein-formátumú találkozón jelentette be Ukrajna második katonai segélycsomagját, amely aknavető lövedékeket is tartalmaz.
Ezt a miniszter az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport 20. németországi ülése után jelentette be a közösségi médiában – írja az Interfax-Ukrajna.
„Koszovó továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni hősies háborújában. Ma az UDCG ülésén bejelentettem az Ukrajnának szánt második katonai segélycsomagot, amely aknákat is tartalmaz. Az első tételt – teherautókat, taktikai és páncélozott járműveket – a jövő héten szállítják ki” – írta.
Eltörölte a szerbiai rendszámtáblák leragasztására vonatkozó döntését a koszovói kormány pénteken, néhány nappal az után, hogy Belgrád is hasonló döntést hozott.
A döntés a jószomszédi viszony fenntartása érdekében született, válaszként arra, hogy Szerbia elismerte a koszovói rendszámtáblákat – közölte a pristinai kormány pénteken.
Szerbia és Koszovó még 2011-ben európai uniós közvetítés mellett egyezett meg arról, hogy kölcsönösen elismeri egymás rendszámtábláit, Szerbia azonban erre nem volt hajlandó, mivel még mindig a saját, déli tartományának tekinti a területet annak ellenére, hogy Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét. Emiatt Belgrád korábban úgy vélekedett, hogy a Koszovó területéről Szerbia területére érkező autóknak is szerb rendszámtáblával kell rendelkezniük. Válaszlépésként a koszovói kormány 2021-ben kötelezővé tette a Szerbiából Koszovó területére lépő autók számára a rendszámtáblára ragasztható matrica használatát, mellyel a szerb nemzeti szimbólumokat takarták le.
A múlt év végén a szerb kormány elfogadta azt a határozatot, amely voltaképpen elismeri a koszovói rendszámtáblák létjogosultságát, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti Koszovó függetlenségének az elismerését.
Tavaly egyébként többször is igencsak veszélyes szintre eszkalálódott a Koszovó és Szerbia közti feszültség: két alkalommal is felvonult a szerb hadsereg a határon, amiért úgy látták, a koszovói hatóságok a szerb kisebbséggel szemben hátrányos intézkedéseket hoztak. A mostani enyhülés kedvező fordulatként értékelhető.
Az Európai Bizottság javaslatot fogadott el annak biztosítására, hogy a koszovói szerbekre is vonatkozzon a vízummentesség az Európai Unióba történő beutazáskor – erősítette meg Christian Wigand, a brüsszeli testület szóvivője pénteken.
Az uniós vízumrendelet módosítására irányuló javaslat lehetővé teszi , hogy azok, akik a szerb Koordinációs Igazgatóság által kiállított útlevéllel rendelkeznek, vízummentesen utazhassanak be az EU-ba – tette hozzá.
A javaslatot még megvitatja az uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács és az Európai Parlament is.
A nyugat-balkáni térségben már csak a koszovói szerbekre nem vonatkozik a vízummentesség. Szerbia lakosai már 2009 óta vízum nélkül utazhatnak a schengeni övezet országaiba rövid tartózkodás céljából.
Idén az EU úgy döntött, hogy a koszovói állampolgároknak is vízummentességet biztosít a jövő év első napjától. Ezt terjesztené ki a mostani javaslat a mintegy 120 ezer koszovói szerbre is.
Aggodalomra ad okot, hogy holtpontra jutott a Koszovó és Szerbia közötti normalizálási folyamat – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a két ország kapcsolatának rendezését célzó úgynevezett Belgrád-Pristina párbeszéd péntek hajnalban befejeződött ülését követően.
Josep Borrell, a szerb és a koszovói vezetők részvételével folyatott megbeszélést követően kiadott közleményében kijelentette: a megbeszélés ismét megmutatta, hogy a kialakult helyzet javítását szolgáló egyetlen előre vezető út a párbeszéd folytatása, és bizonyította, hogy az érintett országok európai útja megköveteli a kapcsolatok normalizálását.
Elmondta, a folyamat előre haladását segítené egy, az észak-koszovói szerb többségű önkormányzatok szövetségének létrehozása. Az Európai Unió ragaszkodik ahhoz, hogy a felek éljenek az önkormányzati szövetség létrehozásáról szóló új európai, komoly és kiegyensúlyozott javaslat lehetőségével. Szavai szerint, ez nagy előrelépést jelentene a normalizációs folyamatban, és segíthet elkerülni egy esetleges újabb erőszakhullámot.
„Sajnos azonban a felek nem voltak készek arra, hogy megegyezésre jussanak” – fogalmazott Borrell. Hozzátette: az unió megköveteli, hogy mindkét fél őszintén vegyen részt a folyamatban, törekedjen a párbeszédre, ugyanis – mint kiemelte – csak így haladhatnak előre az európai úton.
Az EU és partnerei továbbra is kitartanak a folyamat fenntartása mellett és dolgoznak a megállapodás elérésén, ami nem lehetséges úgy, ha mindkét fél ragaszkodik saját, de a másik számára elfogadhatatlan feltételeihez – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet.
A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
A csapatösszevonások a határon, illetve a szerb kormány retorikája mind az orosz magatartásra emlékeztet, mielőtt megtámadták Ukrajnát – mondta a koszovói külügyminiszter, Donika Gervalla-Schwarz. A tárcavezető arra kéri az Európai Uniót, hogy Szerbiát a tagjelölti státusz elvételével tartsa féken, mielőtt kitörne a háború.
A szerb csapatösszevonás Koszovó határán, valamint a szerb kormány retorikája és módszerei azt a magatartást idézik, amelyet Oroszország tanúsított Ukrajnával szemben a háború megindítása előtt – jelentette ki hétfőn Donika Gervalla-Schwarz koszovói külügyminiszter. A Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak adott interjúban a tárcavezető egyúttal felszólította az Európai Uniót, hogy tegyen lépéseket, és akár Szerbia tagjelöltségének felfüggesztésével kényszerítse csapatai visszavonására Belgrádot.
A politikus szerint „az elmúlt években példátlan méretű csapatösszevonás rossz érzéseket kelt” Koszovóban, mivel nem tudni, hogyan reagál arra a nemzetközi közösség.
Aleksandar Vucic szerb elnök „nem fogja annyiban hagyni, hacsak nem hangzanak el világos szavak tetteinek várható következményeiről” – fogalmazott Gervalla-Schwarz, megjegyezve, hogy ez magában foglalhatja akár a Szerbiának szánt uniós források és az ország tagjelölti státuszának felfüggesztését is.
Vucic a múlt héten leszögezte, hogy nem áll szándékában a hadsereget Koszovó területére vezényelni és visszahívja a csapatokat, a konfliktus további eszkalációja ugyanis ártana Szerbia európai uniós törekvéseinek. Kijelentette továbbá, hogy Szerbia nem növelte a koszovói határ közelében állomásozó katonák számát: tavaly 14 ezer, jelenleg csak 7500 szerb katona tartózkodik ott, a tervek szerint pedig hamarosan ezt a számot négyezerre csökkentik.
Nyolc nappal ezelőtt tűzharc bontakozott ki szerb nemzetiségű fegyveresek és a rendőrök között észak-Koszovóban. Az összecsapásban egy rendőr és négy szerb vesztette életét. Xhelal Svecla koszovói belügyminiszter szerint a támadók Belgrád támogatását élvezték, míg Szerbia mindent tagad, ugyanakkor bejelentették, ha parancsot kapnak rá, bevonulnak Koszovóba.
Milos Vucevic szerb hadügyminiszter egy hétfői sajtótájékoztató során elmondta, hogy amennyiben Aleksandar Vucic elnöktől erre parancsot kapnak, úgy haladéktalanul megkezdik a bevonulást a Belgrád által továbbra is szerb területnek tartott Koszovóba.
A hadügyminiszter ugyanakkor elmondta azt is, hogy Szerbia és a Koszovóban állomásozó NATO-békefenntartók (KFOR) közötti viszony kifejezetten jó, így egy ilyen lépésről feltétlenül értesítenék a katonai szövetséget is, ami azért érdekes kijelentés, mert az érvényben lévő, NATO-val kötött megállapodások szerint szerb katona nem léphet Koszovó területére.
Az indulatok legutóbb akkor hágtak a tetőfokukra a Balkánon, amikor májusban a szerb többségű települések élére albán származású polgármestereket jelöltek ki.
A Belgrádból éppen hazaérkező tüntetők a KFOR békefenntartóival is összecsaptak, melynek során több olasz és magyar katona szenvedett súlyos, esetenként maradandó sérüléseket.
Szerbia visszavonta a koszovói határ közeléből a katonákat – közölte Alekszandar Vucsics szerb elnök.
A Fehér Ház péntek este felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia jelentős haderőt vont össze a koszovói határ közelében. Koszovó miniszterelnöke a minap már egy lehetséges háborúról beszélt. Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) munkatársa viszont azt mondta az Indexnek a fejleményekről: Alekszandar Vucsics szerb elnök vélhetően nem akar háborút, „viszont érdeke az instabil helyzet és a status quo fenntartása Észak-Koszovóban”.
Úgy fest, hogy azóta a szerb katonai erőket visszavonták a határ mellől. A The Guardian szerint a szerb elnök mindezt a Financial Timesszal közölte. Alekszandar Vucsics azt mondta: visszavonja a határ közeléből a csapatokat, mert a katonai akció nem vezetne célra a konfliktusban, és ártana Szerbia európai uniós csatlakozási törekvéseinek is.
Szerbia nem akar háborút – szögezte le a közleményében Vucsics, aki azt is állította, hogy Szerbia a közelmúltban nem növelte a határon lévő katonák számát, jelenleg csak 7500 szerb katona tartózkodik ott, a tervek szerint pedig hamarosan ezt a számot négyezerre csökkentik.
Koszovó a szerb hadsereg visszarendelését követelte
Koszovó még Vucsics közleménye előtt követelte azt, hogy Szerbia vonja vissza a hadseregét a koszovói határ közeléből. Az MTI szerint közölték: külföldi partnereikkel együtt készen állnak megvédeni az ország területi integritását.
Azt állították, hogy a szerb hadsereg három irányból közelítette meg a határt. „Felszólítjuk Alekszandar Vucsics elnököt és a szerbiai intézményeket, hogy azonnal hívjanak vissza minden egységet a Koszovóval közös határról”.
A The Guardian szerint a koszovói kormányzat egy tisztviselője is megerősítette azt, hogy Szerbia visszavonta csapatait és harceszközeit szombaton. Állítása szerint a szerbek azokat az egységeket vonták vissza, amelyeket az utóbbi 5 napban odavezényeltek. Azok az egységek viszont, amelyek állandó jelleggel a térségben állomásoznak, továbbra is ott maradtak.
