Az Európai Unió további szankciók bevezetésére készül az orosz hadigépezet feltámasztásában részt vevő iráni magánszemélyek és entitások ellen – jelent meg a The Kyiv Independent oldalán.
„Lesznek további szankciók. Politikai megállapodásunk van az Irán elleni második csomagról, amiért ballisztikus rakétákkal adnak át továbbra is Oroszországnak” – közölte egy meg nem nevezett forrás.
Az Unió és más nyugati hatalmak azután sújtották a perzsa államot szankciókkal, miután kiderült, hogy Teherán Fath-360 típusú ballisztikus rakétákat szállított Moszkvának. A legutóbbi szankciócsomag egy iráni személyt, valamint négy olyan iráni entitást céloz meg, melyek katonai árukat szállít Oroszországba.
„Folytatni akarjuk az Iránra nehezedő nyomást, világos üzenetet küldve Teheránnak, hogy le kell állítania a katonai együttműködést Oroszországgal” – mondta az EU-tisztviselő.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) összehívását kezdeményezte a hazáját ért izraeli légicsapások miatt.
Diplomaták vasárnapi tájékoztatása szerint az ENSZ BT várhatóan hétfőn ül össze, hogy megvitassa Izrael szombatra virradóra végrehajtott légitámadását Irán ellen.
„Az izraeli rezsim cselekedetei súlyos fenyegetést jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra, és csak tovább rontanak az amúgy is ingatag térségbeli helyzeten” – szögezte le az iráni diplomácia vezetője a világszervezet vezető testületének szombaton megküldött levelében.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság összhangban az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban rögzített elvekkel fenntartja a jogot magának arra, hogy a megfelelő időben törvényes és legitim választ adjon e törvénytelen támadásokra” – húzta alá Aragcsi.
Szombatra virradóra az izraeli hadsereg közlése szerint harci gépei három hullámban támadtak iráni célpontokat – rakétagyártó üzemeket és egyéb létesítményeket Teherán térségében és az ország nyugati régióiban – válaszul az október 1-jén Iránból indított rakétatámadásra.
Danni Danon, Izrael állandó ENSZ-képviselője vasárnapi állásfoglalásában visszautasította Irán panaszát, mondván, hogy a teheráni vezetés „azzal a képtelen állítással próbálkozik ellenünk a diplomáciai porondon, miszerint Izrael megsértette a nemzetközi jogot”.
„Mint azt már többször leszögeztük, jogunk és kötelességünk megvédeni önmagunkat, és minden rendelkezésre álló eszközzel meg is óvjuk Izrael állampolgárait” – tette hozzá Danon.
António Guterres, a világszervezet főtitkára szombaton szóvivője útján újfent arra szólította fel a Közel-Keleten hadban álló feleket, hogy állítsák le a harcokat mind a Gázai övezetben, mind Libanonban, és tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy elejét vegyék az egész régiót lángba borító háborúnak, valamint térjenek vissza a diplomácia útjára.
A szivárgás túl sok konkrétumot tartalmaz az azonnali támadáshoz. Izraelnek most alternatív megoldást kell találnia az iráni válaszcsapásra.
Izrael egy, az Egyesült Államokból származó, potenciálisan érzékeny katonai információk kiszivárgása miatt késlelteti az Irán elleni megtorló csapását. A szivárgás felfedte Izrael előrehaladott terveit, amelyekkel válaszolt volna arra a közel 200 iráni ballisztikus rakétára, amelyeket Irán lőtt ki Izrael ellen a hónap elején.
Egy Irán-párti Telegram-csatornán publikált titkos dokumentum egy jelentés volt, ami egy amerikai kiértékelés volt Izrael támadására műholdas képek és más hírszerzési információk alapján. A dokumentumban utaltak a Golden Horizon és a Rocks nevű izraeli ballisztikus rakétákra is.
Izrael attól tart, hogy a szivárgás segíthet Iránnak előre jelezni támadási mintáikat, ezért egy alternatív terv kidolgozására kényszerültek, mely különlegesen kényes stratégiát igényel a támadás megkezdése előtt. Egy hírszerzési forrás megerősíti, hogy a támadást a szivárgás késlelteti, bár a dokumentum nem említette az iráni célpontokat, az Egyesült Államok figyelmeztette Izraelt, hogy ne támadja meg Irán nukleáris infrastruktúráját vagy olajiparát – derül ki a The Times cikkéből.
Izrael mindenképpen vissza fog vágni Iránnak
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztosította az Egyesült Államokat, hogy a megtorlás katonai célpontokra fog összpontosítani. Izrael többször is kijelentette, hogy válaszolni fog Irán október 1-jei rakétatámadására. Az iszlám állam megtorlásként indított válaszcsapást, Izrael gázai és libanoni katonai műveletei, valamint a Hamász és a Hezbollah számos vezetőjének meggyilkolása miatt.
Az Iszlám Forradalmi Gárda és annak önkéntes Basij paramilitáris erői, amelyek a legfelsőbb vezető, Ali Hamenei rezsimjét támogatják – ők mind valószínű célpontok lehetnek.
Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter a héten meglátogatta a Hatzerim légibázist, ahol azt mondta a pilótáknak: „miután megtámadjuk Iránt, mindenki meg fogja érteni, mit tettetek a felkészülés és kiképzés során”. Antony Blinken amerikai külügyminiszter az FBI által vizsgált szivárgás után utazott Izraelbe.
Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács korlátozó intézkedéseket fogadott el hét iráni állampolgár és hét szervezet ellen, amiért rakétákat és drónokat szállítottak Oroszországnak – közölte a testület hétfőn.
A szankciós listán három iráni légitársaság – a Saha Airlines, Mahan Air és Iran Air – valamint két beszerző cég szerepel. Ezek a cégek felelősek az Iránban gyártott drónok és a kapcsolódó alkatrészek technológiák Oroszországnak történő, transznacionális beszerzési hálózatokon keresztül történő átadásáért és szállításáért, amelyeket Moszkva Ukrajna elleni háborújában használnak. A listán szerepel továbbá két olyan vállalat is, amely rakéták és rakéták indításához használt hajtóanyag gyártásával foglalkozik.
A tanács továbbá úgy döntött, hogy korlátozó intézkedéseket rendel el Szejid Hamza Galandari, Irán védelmiminiszter-helyettese, a Forradalmi Gárda neves tisztviselői, valamint két iráni katonai repülőgépeket gyártó nagyvállalat ügyvezető igazgatói ellen is.
A célszemélyekre vagyonbefagyasztás és beutazási tilalom vonatkozik. Ezen túlmenően tilos a felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek számára javára közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat biztosítani.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Beutazási tilalommal és pénzeszközök zárolásával büntet London az Izraelt célzó rakétatámadás miatt.
Szankciókkal sújtja a brit kormány az iráni hadvezetés legmagasabb rangú tagjait az Izrael ellen az október elején végrehajtott iráni rakétatámadás miatt.
A londoni külügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint a pénzügyi eszközök zárolásával és beutazási tilalommal járó büntetőintézkedések Abdolrahim Muszavira, az iráni hadsereg főparancsnokára, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács tagjára, Mohammad-Hosszein Dadraszra, Muszavi helyettesére, Hamid Vahedire, az iráni légierő főparancsnokára, Mohammad Kazemire, az iráni forradalmi gárda hírszerzési főnökére, Habibollah Szajjárira, az iráni fegyveres erők vezérkari főnökére és Ali-Mohammad Nainire, a forradalmi gárda szóvivőjére vonatkoznak.
Hasonló szankciókat jelentett be a brit kormány az első számú iráni rakétahajtómű-tervező konglomerátum, valamint az iráni állami űrügynökség ellen is.
Az űrügynökséget sújtó intézkedéseket a brit külügyminisztérium azzal indokolta, hogy ez a szervezet űreszközök felbocsátásához szükséges technológiák tervezésével foglalkozik, és ez a tevékenység is kötődik a ballisztikus rakéták kifejlesztéséhez.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök nem sokkal az Izrael ellen október 1-én végrehajtott iráni rakétatámadás után tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy London megítélése szerint az akció nem önvédelmi cselekedet, hanem agresszió volt, és a közel-keleti konfliktus komoly mértékű eszkalációját jelentette.
Szeptemberben vált ismertté, hogy Iráni ballisztikus rakétákat adott Oroszországnak. Az Európai Unió emiatt már a jövő hét elején szankciókat vezethet be Iránnal szemben.
Az európai tisztviselők valószínűleg október 14-én, hétfőn hozzák meg döntésüket. Erről a Reuters számolt be. Egy névtelenséget kérő magas rangú uniós tisztviselő elmondta, hogy a blokk külügyminisztereinek ülését hétfőre tervezik. E találkozót követően vezetik be a korlátozásokat.
Az első szankciócsomag magánszemélyekre és szervezetekre egyaránt vonatkozik majd. A szankciók pontos részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra – írja az Telegraf.
Irán nem vezényel harcosokat Libanonba vagy a Gázai övezetbe az Izrael elleni háborúba, „a libanoni és a palesztin kormánynak megvan a kellő képessége és ereje arra, hogy felvegye a harcot az agresszív cionista rezsimmel, nincs ott szükség paramilitáris vagy önkéntes iráni erőkre” – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján az iráni külügyminisztérium szóvivője.
Nászir Kanani hozzátette, hogy Irán nem is kapott erre felkérést.
A szóvivő azzal fenyegette meg Izraelt, hogy „nem maradnak büntetlenek azok a bűncselekményei, amelyeket az iráni nép, az (Irán támogatását élvező) ellenállási erők, valamint az iráni civilek és katonák ellen követett el”.
Az izraeli hadsereg immár csaknem két hete intenzív légitámadásokat hajt végre a Hezbollah libanoni síita milícia ellen, nemcsak a libanoni főváros déli külterületein, de a szervezet más erődítményei ellen is szerte az országban. A légicsapások következtében hétfőre több mint 1030 ember, köztük a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah, valamint 156 nő és 87 gyermek lelte halálát.
Az iráni kormány közleménye szerint Maszúd Peszeskján államfő a Hezbollah teheráni képviseletére látogatott, hogy lerója kegyeletét Naszrallah emléke előtt. Ali Hamenei ajatollah, az ország legfőbb politikai és vallási vezetője pedig kijelentette, hogy „Naszrallah halála nem volt hiábavaló”. Mohammed Reza Aref iráni első alelnök szombaton azt mondta, hogy a Hezbollah vezetőjének meggyilkolása „Izrael pusztulását” vonja majd maga után.
Az Oroszország ballisztikus rakétákkal való ellátásával kapcsolatos vádak hátterében Irán új nyilatkozatot tett az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Masoud Pezeshkian azt mondta, országa soha nem hagyta jóvá Putyin invázióját.
Irán új vezetője, Masoud Pezeshkian az ENSZ New York-i közgyűlésén az újságíróknak azt nyilatkozta, hogy tárgyalásokat kíván folytatni a Nyugattal Oroszország Ukrajna elleni háborújáról.
Pezeshkian megismételte, hogy Teherán állítólag nem szállított rakétákat Moszkvának.
„Készek vagyunk egy asztalhoz ülni az európaiakkal és az amerikaiakkal párbeszéd és tárgyalások céljából. Soha nem hagytuk jóvá az orosz agressziót Ukrajna területe ellen” – mondta a politikus.
Irán nem adott át mobil indítóállásokat azokhoz a közeli hatótávolságú Fath-360-as ballisztikus rakétákhoz, amelyeket nemrégiben Oroszországnak szállított le, írja három, egymástól független forrás alapján a Reuters. A rakétákat az Egyesült Államok szerint az oroszok Ukrajna elleni használnák fel, de kérdés, hogy a fegyverek működőképesek lesznek-e így, az indítóállások nélkül.
A Reutersnek nyilatkozó források egyike, egy amerikai tisztviselő azt mondta, hogy Irán nem szállította le az indítóállásokat, míg egy európai hírszerzési tisztviselő részletek nélkül azt közölte: nem is számítanak arra, hogy Irán azokat le fogja szállítani – írta a 444.hu.
A szakértők szerint több oka is lehet az iráni döntésnek. Az egyik az, hogy az oroszországi és ukrajnai téli időjárást az irániak által gyártott indítóállások nem bírnák el, így azokat át kell alakítani. Irán a Mercedes és más cégek által gyártott polgári teherautókat alakítja át könnyen álcázható rakétaindítóvá, a szakértők szerint ezek nem alkalmasak arra, hogy „az ukrajnai zord télben kemény terepen működjenek”.
A másik lehetséges magyarázat az, hogy a rakétaindítók visszatartásával Irán teret enged a nyugati hatalmakkal a feszültség enyhítéséről folytatott új tárgyalásoknak.
Az ügyben az orosz védelmi minisztérium, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa, a Pentagon és Irán ENSZ-képviselete sem reagált, vagy csak annyit közölt, hogy nem kívánnak nyilatkozni. Teherán eleve azt tagadja, hogy Moszkvának rakétákat vagy több ezer drónt biztosítana, amelyeket Oroszország katonai és polgári célpontok ellen használhat.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szeptember 10-én azt mondta, hogy Irán leszállította a Fath-360-asokat Oroszországnak, és „valószínűleg heteken belül beveti őket Ukrajnában”. Az iráni félhivatalos Fars hírügynökség szerint a rakéta a hangsebesség négyszeresével halad a célpontok megközelítésekor.
A Kreml annak idején nem volt hajlandó megerősíteni, hogy megkapta a rakétákat, de elismerte, hogy az Iránnal folytatott együttműködése „a legérzékenyebb területekre” is kiterjed.
A Reuters hajózási adatok alapján megállapította, hogy egy Washington által szankcionált orosz teherhajó, a Port Olja-3 május és szeptember 12. között többször is tett utakat az iráni Kaszpi-tengeri kikötő, Amirabad és az oroszországi Olya kikötő között.
Irán visszatartotta az Oroszországnak szállított Fath-360-as rakétákhoz való mobil indítóállások átadását – tudta meg a Reuters három névtelenséget kérő informátortól.
Egyelőre nem világos, hogy ezt miért csinálta Irán, az egyik kézenfekvő magyarázat az, hogy a jövő heti New York-i ENSZ Közgyűlés előtt nem volt célszerű ezeket átadni, hogy tárgyalási mozgásteret biztosítsanak maguknak, és a potenciális kritikákat elkerüljék.
A másik potenciális magyarázat az lehet, hogy az iráni rakéták indítóállásai (teherautók) nem bírnák a téli időszakot az orosz–ukrán harcok során, így át kell őket alakítani, amihez idő kell.
Egyik magyarázat se igazán biztató Ukrajnának, amely további nehézségekkel nézne szembe, ha az oroszok megkapnák a 120 km-es hatótávolságú rövid távú ballisztikus rakéták mobil indítóállomásait. Ezzel szemben a három forrás egyike, egy európai hírszerzési tisztviselő azt mondta: nem is számítanak rá, hogy Irán átadná ezeket a teherautókat Oroszországnak.
Az amerikai tisztviselő azt közölte a hírügynökséggel: „Irán nem szállította le az indítóállásokat akkor, amikor az Egyesült Államok bejelentette, hogy Irán leszállította a fegyvereket.”
Teherán tagadja, hogy Moszkvának rakétákat vagy drónokat biztosítana. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szeptember 10-én azt állította, hogy Irán leszállította a Fath-360-asokat Oroszországnak, és „valószínűleg heteken belül beveti őket Ukrajnában”.
