Lengyelországban megkezdődött vasárnap reggel a helyhatósági választások második fordulója, a szavazók azokban a körzetekben járulnak az urnákhoz, amelyekben a két héttel ezelőtti első fordulóban a polgármesterjelöltek egyike sem szerezte meg a szavazatok több mint 50 százalékát.
Második fordulót 748 településen tartanak. A nagyobb városok közül 9 vajdasági székhelyen – köztük Kielcében, Krakkóban, Poznanban, Rzeszówban és Wroclawban – az első fordulóban nem dőlt el a polgármesteri posztért folytatott küzdelem.
Lengyelországban 16 vajdaság van, de 2 vajdaságnak két-két székhelye van, az egyik a választott közgyűlésé, a másik a központi végrehajtó hatalmat helyben képviselő hivatalé.
A 18 vajdasági székhely közül az első fordulóban 9 helyen, köztük Varsóban győzött a kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíció (KO) jelöltje, illetve a KO által támogatott független politikus.
Az április 7-i első fordulóban mind a 16 vajdasági közgyűlésben eldőlt a mandátumeloszlás. A KO más kormánykoalíciós partnerekkel együtt 11, a Jog és Igazságosság (PiS) pedig legalább 4 vajdaságot irányít majd. Egy vajdaságban nem kizárt egy PiS-többségű koalíció.
Lengyelországban egy 2018-ban elfogadott törvény értelmében ötéves az önkormányzatok hivatali ciklusa, polgármesteri tisztségre egy ember legfeljebb egyszer választható újra.
A szavazás egynapos, a szavazóhelyiségek reggel hét és este kilenc óra között vannak nyitva. Az urnazárás után a három legnagyobb hírtévében ismertetik a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezése alapján készült exit pollokat a krakkói, a wroclawi és a rzeszówi polgármester-választásra vonatkozóan. A végeredmények kihirdetését az országos választási bizottság (PKW) legkésőbb keddre tervezi.
A lengyel kormánykoalíció pártjai a várakozásaik alatt szerepeltek a helyhatósági választáson, amely miatt máris változások állhatnak be a kormányban. Időközben arról is zajlik a vita, hogy pontosan milyen konstrukcióban induljanak el a kormánypártok a két hónap múlva esedékes EP-választáson.
A vasárnap tartott lengyel helyhatósági választáson az IPSOS által készített exit poll eredmények szerint a Jog és Igazságosság (PiS) a szavazatok 33,7 százalékát kapta, míg a kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíció (KO) a voksok 31,9 százalékát szerezte meg.
A részvételi arány 51,5 százalékot tett ki, amely jelentősen elmaradt a tavaly októberi parlamenti választások 74,38 százalékos a részvételétől.
Varsóban Rafal Trzaskowski főpolgármester, a KO jelöltje győzött már az első fordulóban, emellett a KO által támogatott független jelölt győzött Gdanskban és Katowicében is. Három nagyvárosban (Krakkó, Wroclaw, Rzeszów) viszont április 21-én második fordulót kell tartani, mivel egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét.
Trzaskowski a győzelme után kérdésre válaszolva elmondta, hogy soha nem zárta ki, és most sem zárja ki, hogy indulni fog a jövő évi elnökválasztáson. A varsói főpolgármester 2020-ban szoros csatában (51,03-48,97 százalék) maradt alul Andrzej Duda jelenlegi államfővel szemben.
Mi tesz minket boldoggá? A szisztematikus felzárkózás: 2018-ban hét, 2023-ban öt, ma kettő pont hátrány. Rekordgyőzelem a városokban. Előny a regionális gyűléseken. Mi aggaszt bennünket? Demobilizáció, különösen a fiatalok körében, vereség keleten és vidéken. A következtetés számunkra? Ne nyafogj! Munkára fel! – kommentálta az eredményeket Donald Tusk miniszterelnök.
Tusk koalíciós partnerei számára azonban már kevesebb boldogságra okot adó eredmény született.
A Harmadik Út (TD) október 15-i szavazóinak több mint a felét elvesztve mindössze 13,5 százalékot szerzett, az akkori szavazóik szűk egynegyede (24,7 százalék) most a Polgári Koalíciót választotta – ismertette az exit poll részletes számait a Rzeczpospolitia.
A Baloldal (Lewica) is jelentős veszteségeket könyvelt el a KO javára: szavazóik 20,1 százaléka támogatta ezúttal Tuskékat, így 6,8 százalékos eredményükkel az ötödik helyre szorultak a radikális jobboldali Konföderáció (7,5 százalék) mögött.
A KO a hírek szerint titokban a PiS feletti győzelemmel számolt, a Harmadik Út 15 százalék, míg a Baloldal 10 százalék körüli eredménnyel. Az ezektől a számoktól való elmaradás pedig máris változásokhoz vezethet a koalícióban.
Megőriztük harmadik pozíciónkat, és nélkülünk nincs győzelem a PiS felett – ütött meg pozitív hangot Władysław Kosiniak-Kamysz az eredményeket kommentálva, a Lengyel Néppárt (PSL) vezetője azonban kritikát fogalmazott meg a Baloldallal szemben, amiért ideológiai kérdésekkel „takarózik”.
A baloldali politikusok ugyanis azzal magyarázzák a gyengébb eredményeket, hogy az abortuszról szóló vita elhalasztása a Szejmben a választók, különösen a fiatalok urnáktól való távolmaradásához vezetett.
Az európai választások után, amennyiben hasonló eredmények születnek, a KO kihasználhatja a helyzetet, például visszavághatja a baloldali miniszterhelyettesek számát a kormányban.
Az is nyitott kérdés még ugyanakkor, hogy pontosan milyen konstrukcióban indulnak el a kormánypártok az EP-választáson. Az elmúlt napokban ugyanis olyan információk láttak napvilágot, hogy a KO megállapodott a PSL-lel egy EPP-szövetségről. Pénteken azonban Kosiniak-Kamysz cáfolta az értesülést és mindenkit óva intett attól, hogy azt állítsa, bármi is eldőlt már ezzel kapcsolatban.
Egy másik lehetőség a KO részéről a Baloldal felkérése egy közös európai parlamenti listára, majd akár a teljes egybeolvadás. Erre azért kerülhet sor, mert sokak szerint nincsen szükség egy Polgári Platformhoz hasonló tömörülésre, amelynek előnye a baloldallal szemben, hogy erősebb, és ezért természetes választás azok számára, akik nem akarják, hogy a PiS visszatérjen a hatalomba.
Mindeközben az ellenzéki PiS láthatóan úrrá lett az októberi vereség okozta válságon. Rafał Chwedoruk a Business Insider Polskának arról beszélt, hogy a párt a mostani eredményével időt nyert, sikeresen használták ki az alacsonyabb részvételt.
A politológus szerint az, hogy a PiS még mindig megelőzi a Polgári Platformot, késlelteti a párton belüli változásokat. Véleménye szerint ezért csak az európai parlamenti választások után jöhet el a mélyreható reformok ideje. Azt azonban nem lehet tagadni, hogy a területi közgyűlések szintjén fájó veszteségeket szenvedett el Jarosław Kaczyński pártja.
Helyhatósági választásokat tartanak vasárnap Törökországban, a legfontosabb verseny Ankara és Isztambul irányításáért folyik, és az eredményeket széles körben a kormány támogatottsága felmérésének is tekintik – jelentették hírügynökségek. Parlamenti és elnökválasztás tavaly volt az országban, és ezeken a már két évtizede hatalmon lévő Recep Tayyip Erdogan elnök és pártja (Igazság és Fejlődés, AKP) újabb mandátumot nyert.
Isztambulnak 2019 óta ellenzéki polgármestere van, a szekuláris Köztársasági Néppártot (CHP) képviselő Ekrem Imamoglu, aki ismét indult a tisztségért. Az ország legnagyobb városát előtte 25 éven át az AKP irányította. Erdogannak érzelmileg is fontos Isztambul irányítása, mert ott kezdte politikai karrierjét: 1994-ben ő lett a polgármester. Aztán 2003-ban miniszterelnök, és 2014-től elnök.
A dpa hírügynökség szerint ha Imamoglu most is nyer, akkor akár ellenfele is lehet Erdogannak a 2028-as elnökválasztáson. Viszont a polgármester ellen per folyik választási tisztségviselők megsértése vádjával, és ha ebben jogerősen elítélik, akkor többé nem vállalhat köztisztséget.
Isztambulban az AKP polgármesterjelöltje Murat Kurum, aki várostervezési miniszter volt Erdogan egyik kormányában. A felmérések szerint szoros verseny várható közte és Imamoglu között. Mindazonáltal még 47 másik polgármesterjelölt van a 16 millió lakosú metropoliszban.
Ankarának szintén ellenzéki polgármestere van, Mansur Yavas, és szintén újraindult a választáson, amelyet a felmérések szerint meg is fog nyerni az AKP jelöltjével, Turgut Altinokkal szemben. A szavazásra jogosultak száma 61 millió a 85 millió lakosú Törökországban.
Hongkongban a helyhatósági választásokon rekordalacsony, 27,5%-os volt a részvételi arány, valószínűleg a kínai hatalomátvétel következtében – jelentette a Bloomberg.
Hongkongban a közelmúltban tartott helyhatósági választásokon harminc éves mélypontot ütött meg a részvételi arány, valószínűleg azért, mert a kínai hatalomátvételt követően a valós alternatívák lényegében eltűntek. David Lok, a választási bizottság elnöke arról számolt be, hogy a 4,3 millió választásra jogosultnak mindössze 27,5%-a vett részt a vasárnapi választásokon. Ez a legalacsonyabb részvételi arány az 1994-es, az akkori brit gyarmati kormányzó, Chris Patten idején tartott szavazás óta.
Ez az alacsony részvételi arány jelentős elmozdulást jelent a 2019-es előző választáshoz képest, amely rekordot jelentő 71%-os részvételt hozott, és a demokráciapárti jelöltek elsöprő győzelmét eredményezte.
A helyiek igazából akkor sem örülhettek sokáig az eredményeknek: Hszi Csin-ping elnök vezette kínai kommunista párt átfogó nemzetbiztonsági törvényt vezetett be Hongkongban, melynek következtében több embert be is börtönöztek. A törvénycsomag mindemellett lényegében ellehetetlenítette a demokráciapárti jelöltek indulását a választásokon.
John Burns, a Hongkongi Egyetem Politikai és Közigazgatási Tanszékének professzora megjegyezte, ha a hatóságok megengedték volna, hogy néhány pándemokrata vagy mérsékelt jelölt induljon, a választási részvétel talán magasabb lett volna.
Az idei jelöltek többsége Kínához hű politikus volt. Ahhoz, hogy jelöltethessék magukat, a kormány által kinevezett, pekingi lojalistákkal teli bizottságok támogatására volt szükségük. Lo Kin-hei, a hongkongi Demokrata Párt elnöke nem kívánt nyilatkozni a mostani választásokról, miután pártja nem tudott jelölést szerezni.
Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) nyerte a helyhatósági választásokat a szavazatok hétfő hajnali, 99 százalékot meghaladó feldolgozottsága alapján.
Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) nyerte a helyhatósági választásokat a szavazatok hétfő hajnali, 99 százalékot meghaladó feldolgozottsága alapján.
A Néppártra a választásra jogosultak több mint 31,5 százaléka, 7 millió szavazó voksolt, az országot koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspártot (PSOE) a szavazók 28,1 százaléka, 6,2 millió ember támogatta. A helyhatósági választásokon Spanyolország 17 tartománya közül 12-ben döntöttek most a régió vezetéséről és autonóm parlamentjének összetételéről a választók, emellett több mint nyolcezer település önkormányzatának képviseletéről is szavaztak. A 63,9 százalékos választási részvétel 1,3 százalékkal maradt el a négy évvel ezelőtti eredménytől. A PSOE vereséget szenvedett a tartományok többségében, köztük olyan régióban is, amelyeket eddig irányított, ilyen például Valencia, Kantábria vagy Aragónia. A városok esetében a konzervatívok két ciklus után újból nyerni tudtak például Valenciában, amely korábban több mint húsz évig a párt fontos bázisa volt. Ráadásul győzedelmeskedtek az andalúziai Sevillában, amelyet 1999 óta folyamatosan a PSOE vezetett. A madridi autonóm tartományban és a fővárosban megtartotta az irányítást a PP, mindkét választást abszolút többséggel nyerte, így önálló kormányzásra készülhet. Nem mondható el ugyanez a tartományok és városok többségéről, ahol nagyon szűk különbséggel végeztek az élen a konzervatívok, így a többség megszerzéséhez más párttal, pártokkal kell együttműködést kötniük. A politika palettán a PP-től jobbra elhelyezkedő Vox pártot nevesíti a spanyol sajtó lehetséges szövetségesként, ahogy arra már a most lezárult ciklusban is volt példa. A pártok a választást megelőzően nem kötöttek együttműködési megállapodást. A szavazás legnagyobb vesztese az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középpárt, amely 1,3 százalékos támogatottságával lényegben eltűnt a politikai térképről. A helyhatósági választásokat az év végén esedékes parlamenti választások főpróbájának tartják Spanyolországban.
Helyhatósági választásokat tartanak ma Spanyolországban, ahol több mint nyolcezer település, továbbá tizenkét tartomány vezetéséről dönt mintegy 35,5 millió szavazásra jogosult.
A szavazóhelyiségek reggel kilenc órakor nyitnak, a választók este nyolc óráig adhatják le voksaikat. Választási felmérést utoljára hétfőn hozhattak nyilvánosságra, ennek alapján szoros eredményekre lehet számítani az országot koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a legnagyobb ellenzéki erőnek számító konzervatív Néppárt (PP) között. A mostani szavazásban érintett 12 tartomány közül tízben jelenleg a PSOE, kettőben a PP kormányoz. A közvélemény-kutatások szinte biztosra veszik, hogy a PP megtartja Murcia és Madrid régiókat, de akár további négy-hat tartományban is fordíthat. Az abszolút többség, és így az önálló kormányzás megszerzését viszont nem valószínűsítik a felmérések függetlenül attól, hogy végül ki győz egy-egy térségben. A legnagyobb spanyol városok is hasonló képet mutatnak, a kutatások szoros eredményt és az abszolút többség hiányát vetítik előre. A helyhatósági választásokat a spanyol sajtó az év végén esedékes parlamenti választások főpróbájának nevezi. Spanyolországban 1979-ben tartották az első demokratikus helyhatósági választást, amelyet azóta most rendeznek meg tizenkettedik alkalommal. A nap folyamán mintegy 99 ezer rendfenntartó vigyáz a biztonságra országszerte.
A jobboldali kormánykoalíció Lombardiában és Lazióban is túllépte az ötvenszázalékos támogatottságot a helyhatósági választásokon a belügyminisztérium hétfő este közölt, még nem végleges adatai szerint. Az urnákat hétfő délután három órakor zárták le. A választás vasárnap reggeltől estig, hétfőn pedig reggeltől kora délutánig tartott.
A szavazatszámlálás a hajnali órákban ér majd véget. A győzelemhez elég a szavazatok egyszerű többsége, nem tartanak második fordulót. A nem végleges adatok szerint Lombardiában és Lazióban is a jobbközép jelöltje nyert több mint ötvenszázalékos támogatottsággal. Az ellenzéki jelöltek már elismerték vereségüket. Több mint 12 millió szavazásra jogosultat polgárt vártak az urnákhoz az ország két legnépesebb tartományában. Lombardia az ország gazdasági húzótérségének számít, Lazio pedig kormányzási és közigazgatási központ. A szinten nem végleges adatok szerint a csaknem tízmillió lakosú Lombardiában a szavazók 41,6 százaléka, a kevesebb mint hatmillió lakosú Lazióban valamivel több mint 37,8 százalék adta le voksát. Ez a mindenkori legalacsonyabb részvételi arány a helyhatósági választások történetében. Rómában maradtak a legtöbben távol az urnáktól: a szavazásra jogosultak 33 százaléka ment el voksolni. Öt évvel ezelőtt Lombardiában a választásra jogosultak több mint 74 százaléka, Lazióban több mint 66 százalék szavazott, de 2018-ban egynapos volt a helyhatósági választás és egybeesett a parlamenti voksolással. A részleges adatok az előrejelzéseket erősítik meg. Lombardiában az utóbbi öt évben – a pandémia időszaka alatt is – kormányzó Attilio Fontana hatalomban maradását mutatják a számok: a jobbközép pártkoalíció jelöltje túllépte az 55 százalékot. A balközép Demokrata Párt (PD) és a Öt Csillag Mozgalom (M5S) közös jelöltje, Pierfrancesco Majorino eredményét valamivel több mint mint harminc százalékra mérik. Lazióban szintén a jobbközép jelölt, Francesco Rocca vezet, 50 százalék fölötti eredménnyel. Vetélytársa, a PD-s Andrea D’Amato jóval negyven százalék alatt maradt. Ha a végleges adatok megerősítik a jobboldal győzelmét, a 21 olaszországi tartományból már 16 lesz a kormánypártok kezében. Ahogyan már a tavaly szeptemberi parlamenti választásokon, a legerősebb pártnak a Giorgia Meloni kormányfő vezette Olasz Testvérek (FdI) bizonyult: Lombardiában megközelítette a 26 százalékot, Lazióban majdnem elérte a 34 százalékos támogatottságot. Giorgia Meloni pártja az öt évvel ezelőtti helyhatósági választáson 8,6 százalékot ért el. Az influenzája miatt közleményben nyilatkozó Giorgia Meloni hangoztatta, hogy a helyhatósági eredmény tovább erősíti a kabinet és a kormánytöbbség munkáját.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
A G7 országok ukrajnai nagykövetei a helyhatósági választások mielőbbi megtartására szólítottak fel Donyeck és Luhanszk megyék 18 területi közösségében.
Following Russian strike on Ukraine’s energy grid yesterday, we held a G7+ meeting convened by FM Hayashi and led by @SecBlinken. The energy coalition is ready to address immediate needs, prepare for the next winter season, and invest in Ukraine’s long-term energy modernisation. pic.twitter.com/9XMeGALvp3
A Központi Választási Bizottság 2020. november 11-i adatai szerint a helyi önkormányzati majdnem 99,24%-ban, valamint a falusi, községi és városi polgármesteri esetében 99,51%-ban már megállapították a választások végleges eredményeit. „Ugyanakkor még nem állapították meg 2 megyei, 2 járási, 5 városi, 2 községi tanács képviselői, valamint 6 városi és 1 falusi polgármesteri választásának eredményeit.
A késedelemnek két oka van: a választási folyamattal kapcsolatos bírósági fellebbezések, valamint egyes választási körzetekben a területi választási bizottságok elrendelték a szavazatok újraszámlálását”- áll a közleményben.
A Központi Választási Bizottság 2020. november 11-i adatai szerint a helyi önkormányzati majdnem 99,24%-ban, a falusi, a községi és a városi polgármesteri 99,51%-ban már megállapították a választások végleges eredményeit.
„Ugyanakkor még nem állapították meg 2 megyei, 2 járási, 5 városi, 2 községi tanács képviselői, valamint 6 városi és 1 falusi polgármesteri választásának eredményeit. A késedelemnek két oka van: a választási folyamattal kapcsolatos bírósági fellebbezések, valamint egyes választási körzetekben a területi választási bizottságok elrendelte a szavazatok újraszámlálását” – áll a közleményben.
A sajtószolgálat hozzátette, hogy problémás helyzetek a Központi Választási Bizottság ellenőrzése alatt állnak. A Bizottság minden lehetséges intézkedést megtett és továbbra is megtesz a helyhatósági választások eredményeinek mielőbbi megállapítása érdekében.
„Nem a Központi Választási Bizottság határozza meg a helyhatósági választások eredményeit. Ukrajna Választási törvénykönyvének megfelelően, a helyi választások eredményeit az illetékes területi választási bizottságok állapítják meg, és a megállapítás napját követően, legkésőbb az ötödik napon hozzák nyilvánosságra a helyi sajtóban. Így a Központi Választási Bizottság hivatalos honlapján közzétett eredmények nem tekinthetőek hivatalosnak, csupán tájékoztató jellegűek” – olvasható a közleményben.
