Az Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka elbocsátásáról szóló pletykák gyorsan elterjedtek az interneten, de a katonai vezetés cáfolja azokat – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az ukrán fegyveres erők vezérkarának közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint a vezérkar hangsúlyozta: „Nem igazak azok a pletykák, amelyek az információs térben, különösen a közösségi hálózatokon és egyes médiumokban jelentek meg Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának állítólagos elbocsátásáról.”
Az közlemény azt is megjegyezte, hogy Olekszandr Szirszkij tábornok továbbra is ellátja az ukrán fegyveres erők főparancsnokának feladatait. Andrij Hnatov altábornagy, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke is a posztján marad, és továbbra is ellátja funkcionális feladatait.
A vezérkar emlékeztetett arra, hogy az ukrán fegyveres erők főparancsnokának és a vezérkari főnöknek a felmentése kizárólag Ukrajna elnökének rendelete alapján történik.
Volodimir Zelenszkij elnök továbbra is kommunikál az ukrán fegyveres erők parancsnokaival, a vasárnapi megbeszélések egyszerre több kritikus fontosságú területet érintettek – számolt be az rbc.ua hírportál az elnök Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij találkozott Mihajlo Drapatijjal, az ukrán fegyveres erők egyesített erőinek parancsnokával, Volodimir Horbatyukkal, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökének helyettesével és Oleh Aposztollal, az ukrán fegyveres erők légideszant rohamerőinek parancsnokával.
A megbeszélésen az egyesített erők parancsnoka beszámolt a Szumi, Harkiv, Luhanszk és Donyeck irányában kialakult helyzetről. Az elnök szerint az ukrán egységek továbbra is hatékonyan semmisítik meg az orosz megszállókat, és akadályozzák meg, hogy az ellenség megvalósítsa céljait.
A felek külön figyelmet fordítottak a nemzetközi partnerekkel kötött, Ukrajna védelmi támogatására vonatkozó megállapodások végrehajtására. A fő prioritások között azonosították a légvédelem megerősítését és a minden típusú drón gyártására vonatkozó szerződések teljes körű végrehajtását.
Megvitatták az Olekszandrivka irányában kialakult helyzetet is, ahol a légideszant rohamerők egységei aktív harci műveleteket folytatnak. „Nagyra értékelem a helyzet objektív értékelését, a frontokon lévő hadtestek és dandárok legfontosabb szükségleteinek részletes elemzését, a problémás kérdésekre és az utánpótlási hiányok kiküszöbölésére vonatkozó javaslatokat. Egyetlen napot sem veszíthetünk Ukrajna függetlenségének, pozícióink és népünk védelmében” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
For a third consecutive day, Ukrainians are taking to the streets across the country, demanding the return of former Defense Minister Mykhailo Fedorov.
Protests are continuing in Kyiv, Lviv, Dnipro, Odesa, Mykolaiv, and other cities. pic.twitter.com/UTfcble5e8
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor fél attól, hogy a hadserege hazatér és véget ér a háború – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az államfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Putyin fél attól, hogy a hadserege hazatér. Ezért fél annyira a háború győzelem nélküli végétől. Nem lesz győzelem. Fizikailag fél a hadseregétől, és ezért, ha nincs vége a háborúnak konkrét biztonsági garanciák nélkül, akkor visszatér a háborúhoz. És ezúttal mások is támadás alá kerülhetnek.”
Az elnök hozzátette, hogy Putyin a haláláig a Kremlben marad, és egyetlen célja van: a Szovjetunió visszaállítása. Ez azonban Ukrajna nélkül lehetetlen. Az európai találkozók eredményeit összefoglalva megjegyezte, hogy minden partner bízik abban, hogy Ukrajnával együtt megállíthatják Putyint.
Minden partner főbb következtetései. Ukrajna erős, ezt mindenki elismeri, abszolúte. Putyin nem akar megállni, és minden beszéde a békevágyról hazugság. Minden partner, minden európai érzi ezt, de mindenki biztos benne, hogy együtt megállítjuk őt. A kulcs az, hogy együtt megállítjuk
Az ukrán parlament jóváhagyta a 2026-os állami költségvetés módosításait, amelyek elsősorban a biztonsági és védelmi szektor finanszírozását növelik. A döntés értelmében a fegyveres erőkre fordított kiadások 1,56 ezermilliárd hrivnyával emelkednek.
A módosítást a Legfelső Tanács második olvasatban és végleges formában fogadta el. A javaslatot 242 képviselő támogatta, míg 19-en ellene szavaztak, 17-en pedig tartózkodtak.
A változtatások szerint az állami költségvetés bevételei 2026-ban mintegy 2,291 ezermilliárd hrivnyával nőnek, így a teljes bevétel megközelíti az 5,196 ezermilliárd hrivnyát.
A többletforrások három fő helyről érkeznek: az Európai Unió megerősített együttműködési mechanizmusán keresztüli pénzügyi támogatásból, az Ukraine Facility program keretében biztosított forrásokból, valamint a katonák magasabb illetményei miatt növekvő személyi jövedelemadó-bevételekből.
A kormány szerint az intézkedés célja Ukrajna védelmi képességeinek megerősítése és a hadsereg támogatása a jelenlegi biztonsági helyzetben.
Repülőgép-hordozó hajókból álló egység lépett be az amerikai Déli parancsnokság illetékességi területére, egyben belépett a karibi térségbe, számolt be május 20-án az amerikai fegyveres erők Dél-amerikai és Karib-öböli parancsnoksága (SOUTHCOM) X közösségi oldalán.
A hadsereg adatai szerint a csoporthoz tartozik a Nimitz repülőgép-hordozó, a Carrier Air Wing 17 repülőgép-hordozó légicsoport, a Gridley romboló és a Patuxent tartályhajó.
A parancsnokság közölte, ezek az erők „a harci készenlét megtestesítői”, és „páratlan hatótávolságot és halálos erőt, valamint stratégiai fölényt” mutatnak.
A jelentésben megjegyezték, hogy a Nimitz „a világ különböző régióiban bizonyította harci képességét”, biztosítva a stabilitást és „védelmet nyújtva a demokráciának” – a Tajvani-szorostól a Perzsa-öbölig.
[type] => post [excerpt] => Repülőgép-hordozó hajókból álló egység lépett be az amerikai Déli parancsnokság illetékességi területére, egyben belépett a karibi térségbe, számolt be május 20-án az amerikai fegyveres erők Dél-amerikai és Karib-öböli parancsnoksága (SOUTHCOM) X ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779457800 [modified] => 1779457855 ) [title] => Az USA Kuba köré telepíti csapatait [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186936&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186936 [uk] => 186792 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186793 [image] => Array ( [id] => 186793 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436942.jpg [original_lng] => 38571 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436942-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436942-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436942.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436942.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436942.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436942.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436942.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1779447095:12 [views_count] => 639 [_thumbnail_id] => 186793 [_edit_last] => 12 [_algolia_sync] => 943464041001 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_0316960d7e4b73e2aaf17db08427bdee] =>
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Ukrajna további „hosszú távú szankciókat” fog végrehajtani Oroszország ellen szemben a teljes körű háború és az ukrán települések elleni ellenséges támadások miatt – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök hangsúlyozta: „Ukrajna nem fogja következmények nélkül hagyni az agresszor minden egyes csapását, amely népünk életét veszi el.” Megjegyezte, hogy Ukrajna „jogosan” válaszol az orosz olajiparnak és katonai termelésnek, valamint azoknak a személyeknek, akik közvetlenül háborús bűncselekményeket követnek el az ország és az ukránok ellen.
„Hálás vagyok katonáinknak az ukrán érdekek védelmében tanúsított elkötelezettségükért, és minden érintett ukrán struktúrának – amiért kiépítették a nagy hatótávolságú szankcióink valóban erős rendszerét. Ez kézzelfogható dolog” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna készen áll arra, hogy még évekig harcoljon, de a területekért és az erőforrásokért folytatott minden harcnak egyszer véget kell érnie – jelentette ki pénteken Olekszandr Pivnenko dandártábornok, a Nemzeti Gárda parancsnoka a ВВС-nek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pivnenko elmondta: „Még néhány évig 100%-osan harcolhatunk. De úgy vélem, hogy általánosságban a háborúknak véget kell vetni. Általánosságban, ezen a bolygón és általában véve az emberek területek és erőforrások érdekében történő megölése nagyon felfoghatatlan történet számunkra. Ennek véget kell vetni.”
A Nemzeti Gárda parancsnoka ugyanakkor meg van győződve, hogy az ukránok belefáradtak a totális háborúba. „Mindenki azt akarja, hogy véget érjen a háború. De a fő kérdés számunkra az, hogy milyen áron? Vagy tűzszünet, amivel szerintem mindenki egyetért. Azután pedig a további lépések és megállapodások újragondolása. Vagy területvesztés. Fogalmazzunk úgy, hogy semmit sem adunk el, biztos vagyok benne” – tette hozzá Olekszandr Pivnenko.
Dánia fokozni fogja katonai jelenlétét Grönlandon, miután az Egyesült Államok bírálta a sziget védelmi beruházásait – nyilatkozta Troels Lund Poulsen, az ország védelmi minisztere a The Guardiannek.
„Folytatjuk katonai jelenlétünk megerősítését Grönlandon, de a NATO-n belül is még nagyobb figyelmet fogunk fordítani a további gyakorlatok lebonyolítására és a NATO jelenlétének megerősítésére az Északi-sarkvidéken” – mondta a miniszter.
Hozzátette, hogy Dánia „folyamatos párbeszédet folytat szövetségeseivel a 2026-os új és megerősített intézkedésekről”.
Dán katonáknak parancs nélkül is tüzet kell nyitniuk, ha bármely külföldi erő – akár az Egyesült Államok csapatai – megpróbálnák fegyverrel elfoglalni Grönlandot. Ez egy 1952-es katonai irányelv alapján kötelező, amelyről a dán védelmi minisztérium megerősítette, hogy ma is érvényben van – számolt be róla a dán sajtó.
Az utasítás szerint a dán hadsereg tagjainak azonnal harcba kell lépniük, ha támadás éri Dánia területét, akkor is, ha nincs hivatalos hadüzenet, vagy ha a parancsnokok még nem adtak ki utasítást.
Az irányelv azért került most a figyelem középpontjába, mert Donald Trump amerikai elnök többször is azzal fenyegetőzött, hogy szükség esetén erővel venné át Grönland irányítását, mondván: a sziget kulcsfontosságú az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a héten kijelentette: ha bármely ország – beleértve az Egyesült Államokat – katonailag megtámadná Grönlandot, az a NATO végét jelentené.
„Ha az Egyesült Államok katonailag megtámadna egy másik NATO-tagállamot, akkor mindennek vége lenne” – mondta Frederiksen a dán TV2 csatornának.
„Ez magát a NATO-t is jelentené, és azt a biztonságot is, amelyet a második világháború vége óta nyújt” – tette hozzá.
Az 1952-es parancs kimondja, hogy támadás esetén a katonai erőknek azonnal reagálniuk kell, késlekedés vagy felsőbb engedély kérése nélkül. A dán védelmi minisztérium a Berlingske napilapnak megerősítette, hogy az irányelv „továbbra is érvényben van” – erről dán és grönlandi médiumok is beszámoltak.
Grönlandon a Dán Királyság sarkvidéki katonai parancsnoksága (Arctic Command) jogosult eldönteni, hogy egy adott helyzet támadásnak minősül-e, a hatályos eljárások alapján.
Az irányelvet a náci Németország 1940 áprilisi dániai támadása után hozták létre.
Akkoriban a kommunikáció részben összeomlott, és sok katonai egység nem tudta, hogyan kellene reagálnia – írja a Dán Nemzeti Enciklopédia.
A parancs célja az, hogy támadás esetén a hadsereg automatikusan harcba lépjen, külön parancs kiadása nélkül. Mind Dánia, mind Grönland kormánya elutasítja Donald Trump azon javaslatait, amelyek szerint az Egyesült Államok megvásárolná vagy erővel megszerezné a szigetet.
Magas szintű találkozó készül
Közben Dánia üdvözölte egy jövő hétre tervezett amerikai–dán találkozó ötletét, amelyen Trump Grönland feletti amerikai ellenőrzésre irányuló törekvéseit tárgyalnák.
„Szükség van erre a megbeszélésre, ezt a dán kormány a grönlandi vezetéssel közösen kezdeményezte”– mondta Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter csütörtökön a DR dán közszolgálati csatornának.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán közölte, hogy a Grönlandról szóló találkozó jövő héten megvalósul, de nem közölt részleteket az időpontról, a helyszínről vagy a résztvevőkről.
„Nem Dániáról vagy katonai beavatkozásról beszélek. Jövő héten találkozom velük, és akkor folytatjuk ezeket a megbeszéléseket” – mondta Rubio újságíróknak a Capitoliumon.
Grönland kormánya a DR-nek megerősítette, hogy részt vesz a Dániával és az Egyesült Államokkal tervezett találkozón.
„Grönlandról nem lehet Grönland megkérdezése nélkül dönteni. Természetes, hogy ott leszünk a tárgyaláson, hiszen mi kértük, hogy erre sor kerüljön” – mondta Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter.
Grönland szigetének 80 százaléka az északi sarkkörön túl fekszik, lakossága körülbelül 56 000 fő, többségük inuit (eszkimó) származású.
[type] => post [excerpt] => Dán katonáknak parancs nélkül is tüzet kell nyitniuk, ha bármely külföldi erő – akár az Egyesült Államok csapatai – megpróbálnák fegyverrel elfoglalni Grönlandot. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1767981960 [modified] => 1767957129 ) [title] => A dán kormány megerősítette: egy Grönland elleni támadás esetén a katonák azonnal tüzet nyitnának [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174634&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 174634 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 174635 [image] => Array ( [id] => 174635 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/dankatonak.png [original_lng] => 1165691 [original_w] => 1315 [original_h] => 825 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/dankatonak-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/dankatonak-300x188.png [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/dankatonak-768x482.png [width] => 768 [height] => 482 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/dankatonak-1024x642.png [width] => 1024 [height] => 642 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/dankatonak.png [width] => 1315 [height] => 825 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/dankatonak.png [width] => 1315 [height] => 825 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/dankatonak.png [width] => 1315 [height] => 825 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1767949947:12 [_thumbnail_id] => 174635 [views_count] => 851 [_algolia_sync] => 670335231000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 764277 [1] => 12771 [2] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => Grönland [1] => hadsereg [2] => USA ) ) [9] => Array ( [id] => 174062 [content] =>
Vladimir Padrino venezuelai védelmi miniszter szombaton kijelentette, hogy Caracas „felvonultatja valamennyi katonai eszközét”, miután szombat hajnalban amerikai légitámadás ért több venezuelai várost.
Beszédében Padrino azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy helikopterekről indított rakétákkal lakóövezetekre mért csapást. Hozzátette, hogy még tájékozódik arról, voltak-e áldozatai a támadásnak.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social internetes közösségi oldalán bejelentette, hogy az Egyesült Államok sikeresen végrehajtott egy nagyszabású támadást Venezuela és vezetője,
Nicolás Maduro elnök ellen, akit feleségével együtt elfogtak.
Delcy Rodríguez venezuelai alelnök ezt követően úgy nyilatkozott, hogy a kormányzatnak nincsenek információi Maduro és neje tartózkodási helyéről, és azonnali tájékoztatást kérnek arról, hogy még életben vannak-e.
„Szemben állva ezzel a kegyetlen támadással, nem tudjuk, hol tartózkodik Nicolás Maduro és a felesége, Cilia Flores. Bizonyítékot követelünk Donald Trump elnök kormányától arra vonatkozóan, hogy életben vannak” – mondta az alelnök a közszolgálati televíziónak adott interjúban.
Hozzátette, hogy az elfogott államfő előzőleg „nagyon világos utasításokat adott a bolívari nemzeti fegyveres erőknek (…) a teljes nemzetvédelmi terv minden tervének aktiválására. Átadtuk Maduro elnök utasításait.”
A venezuelai ellenzék vezetői, a Nobel-békedíjas María Corina Machado, valamint Edmundo Gonzáles Urrutia szombaton – az ellenzéki szervezetek hivatalos szóvivőjének az X közösségi portálon közzétett üzenete szerint – kijelentették, hogy egyelőre nem kommentálják az amerikai műveletet.
Gustavo Petro kolumbiai elnök szombaton bejelentette, hogy utasítást adott katonák felvonultatására a venezuelai határra.
Az államfő aki mindig a párbeszédet szorgalmazta, Latin-Amerika szuverenitása elleni agressziónak nevezte a Venezuela elleni támadást. Előzőleg kérte az Amerikai Államok Szervezete (OAS) és az ENSZ illetékes testületeinek az összehívását is, hogy foglaljanak állást arról: a művelet megfelel-e a nemzetközi jogi normáinak.
Kolumbia idén az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó tagja.
The Higuerote Airport, east of Caracas, has been struck as part of the ongoing U.S. military operation. Secondary explosions are clearly visible. pic.twitter.com/bHYzROXkSi
