Az ukrajnai háború nem érhet véget „szíriai” vagy „koreai” forgatókönyv szerint, az egyetlen lehetőség az, hogy elhiggyük, az ukrán fegyveres erők és az egész védelmi szektor képes győzni – jelentette ki csütörtökön Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában.
Mint Reznyikov a háború befejezésének lehetséges forgatókönyveit elemezve elmondta, az ukrajnai háború nem érhet véget „koreai forgatókönyv” szerint, mivel Oroszország még 2014-ben elszalasztotta a fegyveres konfliktus befagyasztásának lehetőségét. A miniszter ugyanakkor úgy vélte, hogy a „szíriai” forgatókönyv Ukrajnában szintén lehetetlen. „Ami Szíriát illeti, az oroszok is kifogynak az erőforrásaikból: mind embereket, mind a fegyvereket illetően. A mi esetünk épp ellenkező, nekünk vannak partnereink. Vagyis, ahogy mondani szokás, ez a kollektív Nyugat, a civilizált Nyugat, amelyet ma egyre jobban és jobban érdekel a győzelmünk” – mutatott rá.
A védelmi tárcavezető megjegyezte, hogy amikor a világ országai globális gazdasági problémákkal szembesülnek, néhány politikus arról fog „álmodozni”, hogy Ukrajnát és Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültesse. „Ezért önöknek és nekem nyerő helyzetben kell lennünk, amennyire csak lehetséges, köszönhetően a megfelelő döntéseknek, a fegyveres erők intézkedéseinek, a partneri fegyverszállítások folytatásának és annak a meggyőződésnek, hogy az ukrán fegyveres erők, a teljes biztonsági és védelmi szektor képes győzni. Teljesen úgy gondolom, hogy ez egy valós terv” – összegezte Olekszij Reznyikov.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukrajnai háború nem érhet véget „szíriai” vagy „koreai” forgatókönyv szerint, az egyetlen lehetőség az, hogy elhiggyük, az ukrán fegyveres erők és az egész védelmi szektor képes győzni. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1660216980 [modified] => 1660226178 ) [title] => A háború csak Ukrajna győzelmével fejeződhet be – Reznyikov [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=55314&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 55314 [uk] => 55342 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 55316 [image] => Array ( [id] => 55316 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/reznyikovfb.jpg [original_lng] => 285472 [original_w] => 1680 [original_h] => 1000 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/reznyikovfb-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/reznyikovfb-300x179.jpg [width] => 300 [height] => 179 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/reznyikovfb-768x457.jpg [width] => 768 [height] => 457 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/reznyikovfb-1024x610.jpg [width] => 1024 [height] => 610 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/reznyikovfb-1536x914.jpg [width] => 1536 [height] => 914 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/reznyikovfb.jpg [width] => 1680 [height] => 1000 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/reznyikovfb.jpg [width] => 1680 [height] => 1000 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1660220410:8 [views_count] => 2185 [_thumbnail_id] => 55316 [_edit_last] => 15 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_52df6d78ad15470862f3dd4a367792d0] =>
Great news from my ?? colleague @AnitaAnandMP. Canada restarts Operation Unifier - up to 225 Canadian service members are being deployed to the UK to train ??troops. With your help our soldiers will become an unstoppable force. I’m grateful to ??for their staunch support! ????? pic.twitter.com/xNbyQ9c6LN
Earlier today, I again spoke with my good friend and ?? Ukrainian counterpart @oleksiireznikov to discuss U.S. support for Ukraine as Russia’s brutal invasion nears its sixth month. pic.twitter.com/ppFn23th4Q
— Secretary of Defense Lloyd J. Austin III (@SecDef) August 17, 2022
Валентині Матвієнко. «Рабі, подножці, грязі Москви», людині без честі, проклятій своєю Батьківщиною, варто пам’ятати:??має вистачити тільки одного ресурсу – на виплати репарацій і контрибуцій ??, на масові поховання своїх військових і на справедливість вироку Гаазького трибуналу.
.@oleksiireznikov After Mariupol and Bucha and missile attacks, we will not be intimidated by nuclear weapons. We say to all partners - stop being afraid of ??. This is not the second army of the world, these are tramps, marauders and rapists. This is a prison which attacked ??.
Росія вже програла цю війну – мобілізація лише відтягує її поразку в часі. Після того, як Україна звільнить території, а поразка Рф буде оформлена офіційно, треба зробити все, аби ru-агресія не повторилася. Це просто: спецтрибунал, вироки авторам війни та прийняття ?? в НАТО.
Had a phone call with @SecDef Lloyd J. Austin III Grateful for another package of security assistance, especially for the new capabilities to defend our skies from russia's brutal attacks. ?? PATRIOTic soldiers will master these systems quickly.They proved their skills many times pic.twitter.com/fB9zo32q3q
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
Excellent discussion with NATO Secretary General @jensstoltenberg I expressed my gratitude to him for coordinating the Alliance's assistance to Ukraine. On the eve of the Vilnius summit, a number of concrete projects were discussed.
Afganisztánban az elmúlt hetekben lezajlott események tanulságai is segíthetnek megérteni annak fontosságát, hogy az Európai Uniónak haladnia kell a bővítési folyamattal – mondta Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja szerdán a szlovéniai Bledben.
A magyar biztos a csúcsszinten megrendezett nemzetközi stratégiai fórumon (BSF) vett részt, ahol több nyugat-balkáni ország vezetőjével kétoldalú találkozókat is folytatott. A fórumon az uniós bővítés és Európa jövőjének kapcsolatáról szóló beszélgetés résztvevője volt, a térség több országának állam- vagy kormányfőjével együtt.
Nyilatkozatában Várhelyi Olivér úgy vélte, az uniós bővítési folyamat „nehéz periódust él át”, és meg kell találni azokat az okokat, amelyek ide vezettek, illetve meg kell találni a kiutat ebből.
Az afganisztáni tanulságokat is érlelve meg kell érteni, miért is fontos Európának, hogy a saját szomszédságában a hitelességével törődjön, és a hitelességét ki is használja – fogalmazott. Hozzátette, hogy az elmúlt hetek történéseinek tükrében sok tagország újra fogja értékelni geopolitikai választásait.
Leszögezte, hogy a 2015-ös migránsválság megismétlődését sem szeretné senki.
A Nyugat-Balkán számára az unió mindig is a tagság perspektíváját ajánlotta, és úgy vélte, az afganisztáni kudarc remélhetőleg „mindenkit rádöbbentett arra, hogy nem várhatunk”. A csatlakozni vágyóktól meg kell követelnünk a feltételek teljesítését, de az EU-nak is minél gyorsabban meg kell hoznia a szükséges döntéseket – hangoztatta.
Szerbiáról szólva azt emelte ki: az EU-nak és Belgrádnak közös érdeke, hogy Szerbia mielőbb az unió része legyen, hiszen az ország meghatározó része a Balkánnak, de a Balkán stabilitása nem képzelhető el egy olyan hosszú távú megállapodás nélkül, amelynek az a lényege, hogy Szerbia hogyan lesz Európa része. Látható, hogy Szerbiában felgyorsultak a reformfolyamatok, és remélhető, hogy most már ebből eredményeket is fel lehet mutatni a csatlakozási folyamatban.
Várhelyi Olivér felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Bizottság letett az asztalra egy jelentős gazdasági tervet, amellyel a nyugat-balkáni országokban felgyorsítható a reálgazdasági-társadalmi csatlakozási folyamat, és ez segíthet a politikai folyamat felgyorsításában is.
A testület nagyjából egy évvel ezelőtt ismertette a térségre vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervét, amely a járvány utáni helyreállítás mellett a térség gazdasági potenciáljának kihasználását, valamint a térségen belüli együttműködés és kereskedelem fellendítését is célozza.
Az EU-tagországok és a Nyugat-Balkán országai októberben csúcstalálkozót tartanak, de ennek várható eredményeiről még túlságosan korai lenne találgatásokba bocsátkozni – vélte a bővítési biztos.
Az Európai Unióban régóta jelen van egy szakértői vélemény, miszerint ennek a nemzetek feletti uniónak nincs közös geopolitikai jövője. A tézisnek időnként újabb és újabb támogatói akadnak.
Reno Girard, közismert geopolitológus, a nemzetközi politikai szakértő Franciaország egyik legnépszerűbb újságja, a Le Figaro rovatvezetője cikkében egyértelműen megerősíti ezt a nézőpontot. Íme, néhány közülük…
„Az Európai Unió gazdasági nagyhatalom, de nem lett politikai állam (és nem valószínű, hogy valaha is azzá válik). Az EU GDP-je 14 billió amerikai dollár, ami megfelel Kína GDP-jének. Ma egyike a három „világgazdasági óriásnak”(a világ legnagyobb piaca), és jól szervezett.
Az is biztos, hogy a világ minden országa kereskedni akar az EU-val, és emiatt megalázó feltételeknek vetik alá magukat az egészségügyi, műszaki, társadalmi vagy ökológiai szabványok szempontjából… „Az EU ma nem köteles alkalmazkodni más országok szabványaihoz, azok alkalmazkodnak az EU szabályaihoz” – véli a Reno Girard.
„Végül is az Európai Unió a világ második legnagyobb pénzügyi országa az Egyesült Államokat követően. Pénzneme az euró, amelyet az egész világon elfogadnak, központi bankja egyenrangúként tárgyal az Egyesült Államok szövetségi rendszerével, hitelképessége nem ismer határokat”, közölte a szerző.
Az 1992-es Maastrichti Szerződésben megfogalmazott szándékok ellenére azonban az EU nem vált geopolitikai nagyhatalommá. „A nagyon különböző tagországai nem érzékelik közös hovatartozásukat. Ezt láthattuk a 2021. június 24-25-i brüsszeli csúcstalálkozón. A franciák és a németek azt akarták, hogy az EU ugyanazt tegye, amit Biden Amerikája, és csúcstalálkozót tartson Volodimir Putyin Oroszországával, ahol nyíltan megvitatnák a vitás kérdéseket. A projekt azonban kudarcot vallott, a múltban „megbántott” balti országok és Lengyelország ellene foglalt állást.
A cikk szerzője történelmi áttekintése során az alábbiakat írta:
„Tizenöt nappal Lengyelország EU-csatlakozását követően, miután a közösség csaknem 300 milliárd strukturális és gazdasági támogatást biztosított számára, az vadászgépet készült beszerezni. Három közül választhatott, amelyek közül kettő európai volt: svéd, francia és amerikai. És ő a harmadikat választotta. Lengyelország erőteljesen ragaszkodott ahhoz, hogy 2014-ben a franciák tagadja meg két „Mistral” osztályú parancsnoki hajó eladását Oroszországnak, amiket Saint-Nazaire-ben építettek számukra” – utalt a cikk írója.
„Az EU geopolitikai létének hiánya már a világ 2003-as iraki angolszász inváziója során kiderült. Annak ellenére, hogy Franciaország, Németország, Belgium és Luxemburg óvatosságra intett Washingtonnal szemben, Lengyelország, Olaszország és Spanyolország sietett csapatokat küldeni a területre” – emlékeztetett a Le Figaro szakértője.
„A 2015-ös migrációs válság idején Angela Merkel, Németország kancellárja elfelejtett egyeztetni európai kollégáival, mielőtt meghozta történelmi döntését, hogy megnyitja határait” – jegyezte meg a francia szakértő.
„Törökország Földközi-tengeri és a Kaukázusi terjeszkedésével szemben az EU nem tudott erőteljes jelzést küldeni az autokrata Erdogan elnöknek. És amíg az európaiak kiabálnak, Erdogan folytatja tevékenységét, de elegendő, hogy az amerikaiak összevonják szemöldökeiket, azonnal leáll… Az európaiak folytathatják a párbeszédet Kínával, mivel az ázsiai-csendes-óceáni térség geopolitikai céljai és céljai messze vannak tőlük.
A szomszéd Oroszországgal folytatott tárgyalások kapcsán csak a francia–német tandem marad meg, amelynek már sikerült megállítania a vérontást 2015 februárjában Donbaszon” – összegezte Reni Girard.
A nemzetközi szakértők 2021-es geopolitikai kilátásai meglehetősen komorak, mivel a koronavírus a feje tetejére állította az egész világot, a veszélyes államközi konfliktusok sem oldódtak meg. Egészében nézve, a nemzetek közötti jelenlegi konfrontációk 2021-ben még súlyosbodhatnak is. Annak ellenére, a járvány számos problémát a háttérbe szorított, attól még ezek nem oldódtak meg. Ennek viszont számos oka van.
Kezdjük azzal, hogy az Egyesült Államok, a koronavírus-járvány elleni küzdelmének kudarca okán, még hosszú ideig nem lesz képes komolyan összpontosítani külpolitikájára, Kínát pedig a világ országai egyre kevésbé tekintik „baráti nagyhatalomnak”. És a két óriás között kialakulhat egy konfrontáció, az azonban egy új csatatéren – a digitális területen fog kibontakozni.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok és Kína közötti államközi kapcsolatok a hatvanas évek óta, az Egyesült Államok és Oroszország közöttiek pedig a nyolcvanas évek óta a legrosszabb időket meg. A Kína és India közötti helyzet is veszélyesnek mondható, ugyanúgy, mint 1975-ben. Ezen túlmenően, miután Donald Trump négy éves elnöksége után Európa és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban, a II. világháború vége óta először, a meghatározatlanság és az jövőkép hiánya uralkodik.
Joe Biden hatalomra kerülésével azonban az európai és amerikai kapcsolatokban szinte biztos javulás várható, ha másban nem, legalább a légkörben. Ami viszont a világ többi országának kapcsolatait illeti, a helyzet korántsem napos és barátságos. Ehhez nyugodtan hozzáadhatjuk az autokratikus uralkodók külpolitikai kalandjait, Örményországban – Azerbajdzsán és Törökország, Oroszországban – Ukrajna és Szíria, Kínáét pedig a Dél-kínai-tengeren. Egyébként a múltban az Egyesült Államok egyoldalú dominanciája számos konfliktus kiéleződését akadályozta meg, többé-kevésbé puha nyomás alatt. De Joe Bidenek nem lesz olyan könnyű visszaszerezni ezt a dominanciát, mivel először „belpolitikai sebeit” kell meggyógyítania, majd csak azután kezdheti meg a külpolitikai felderítést és első „csatáit”.
Ezen túlmenően az Egyesült Államok komolyan feltárta gyenge pontjait a Covid-19 járvány elleni küzdelemben, amely hosszú távon nagy kárt okozott a renoméjában. Ugyanakkor az a sokoldalú rendszer, ami az Egyesült Államok komoly ütőkártyája volt, és amelynek alapja az ENSZ, az elmúlt 1 év alatt komolyan megingott.
Kína viszont „nem az Egyesült Államok nyomdokaiba lép”: Kína szuperhatalommá válik, de az Egyesült Államokkal ellentétben, Kínának „nem sikerült erős szövetségesekre szert tennie”. A Kína által javasolt új Selyem utat más országok „nem a tisztességes partnerségre irányuló javaslatnak fogják fel, hanem a befolyás növelésére tett kísérletnek”.
A hivatalos Peking dacos és agresszív viselkedése sok szimpatizáns elvesztését okozta – a kelet-ázsiai országoktól kezdve az európai, afrikai és ázsiai országokig. Nem kerülte el a világ figyelmét az sem, hogy Kína a koronavírus járványt, ami mellesleg a kínai Vuhan városban indult, arra használja, hogy szigorításokat vezet be saját országában valamint Hongkongtól Tibetig és Hszincsiangig, a muszlim ujgurok lakta régióban. Ennek eredményeként egyre kevesebb ország látnak Kínában jóindulatú világhatalmat.
Általánosságban elmondható, hogy a geopolitikai térképen a Nyugat (USA, Európai Unió, Nagy-Britannia, NATO) helyét nem katonai úton fogják meghatározni. A szakértők egy „Nagy digitális játékot” (Digital Great Game) jósolnak. A szakemberek szerint ebben a csoportban még mindig hiányoznak a szabályok és a résztvevők, a játék, mint korábban is, eléggé durva. A nyertest pedig még nem határozták meg. Ezért az államközi kapcsolatok fejlődése kapcsán létező számos forgatókönyv ellenére egy biztos – ez az ellenállás egyértelműen súlyos terhet ró az egész világra.
A jövőben kialakuló konfliktusok megoldása ugyanolyan nehéz lesz, mint például az éghajlatváltozás vagy a Covid-19 járvány elleni küzdelem megközelítése. 2021-ben a geopolitikai feszültség, a szakértők előrejelzései szerint, valószínűleg nőni fog. És ez nagyon veszélyes, mert az időnként kialakuló feszültséget egy igazi geopolitikai mennydörgéses, villámlással teli vihar oldhat fel, és azok is megsínylik, akik egyszerűen csak ott voltak a közelben…
