„Izrael népirtást végez a palesztinok ellen” – közölte Francesca Albanese az X-en, „a legszégyenletesebb koncentrációs tábornak” nevezve a Gázai övezetet. Az ENSZ palesztin ügyekkel foglalkozó különmegbízottjának nem ez az első ilyen botrányos megnyilvánulása.
„Gáza: Izrael a 21. század legnagyobb és legszégyenteljesebb koncentrációs táborában népirtást folytat a palesztinok ellen, egyszerre csak egy városrészt, egy kórházat, egy iskolát, egy menekülttábort, egy ‘biztonságos zónát’ pusztít el. Amerikai és európai fegyverekkel” – írta egyebek között az ENSZ palesztin ügyekkel foglalkozó különmegbízottja, Francesca Albanese az X-en (korábbi Twitteren).
A vezető ENSZ-hivatalnok ezzel arra reagált, hogy Izrael szombaton Gázavárosban légicsapást mért a Hamász egyik, menekültszállásként is használt katonai parancsnokságára. A terrorszervezet alá tartozó hatóságok száznál is több halottról beszéltek, Izrael szerint azonban pontos csapást mértek, amik miatt csak húsz terrorista halt meg.
A légicsapást a világ több vezetője (köztük Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is) élesen elítélte, de egyik sem vetemedett arra a szóhasználatra, mint Albanese.
A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) általánosan elfogadott definíciója szerint antiszemitizmusnak minősül egyebek mellett „Izrael jelenlegi politikájának a nácik politikájával történő összehasonlítása”, illetve „a zsidóság önrendelkezési jogának megtagadása, például azon az alapon, hogy az izraeli állam létezése a rasszizmus kifejeződése.”
Nem ez az első ilyen ügye az ENSZ vezető hivatalnokának. Mint arról beszámoltunk, idén februárban az izraeli belügyi és igazságügyi minisztérium megtiltotta, hogy Francesca Albanese az ország területére lépjen. A döntést a diplomata antiszemita és Hamász-párti kijelentései miatt hozták meg.
Albanese első jelentésében azt javasolta, hogy az ENSZ tagállamai dolgozzanak ki tervet „az izraeli telepes-gyarmati megszállás és az apartheid rezsim felszámolására”, azaz a szerinte „rasszizmusa” miatt illegitim zsidó állam felszámolására, tíz éve pedig egy Facebook bejegyzésében közölte: „Amerikát leigázza a zsidó lobbi, amely minden olyan kezdeményezést blokkol, amelyek célja, hogy Izraelt felelősségre vonják a palesztinokkal szembeni embertelen bánásmód miatt.”
Eddigi munkásságának egyik „csúcspontja” az volt, amikor a Hamász október 7-i Izrael-ellenes támadását és pogromját nem terrorcselekménynek, hanem az izraeli elnyomással szembeni jogos önvédelemnek tartotta. Mint mondta, „október 7. áldozatait nem a zsidóságuk miatt ölték meg, hanem válaszul Izrael elnyomására.”
Tavaly januárban az amerikai képviselőház 11 demokrata és republikánus képviselője Albanese menesztését követelte „felháborító antiszemita kijelentései” miatt. Az Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak címzett levél felidézi Albanese antiszemita megjegyzéseit és írásait, köztük azt, amikor a Hamász egy gázai konferenciájáról azt írta, hogy a terrorszervezet tagjainak „joguk van ellenállni a megszállásnak”.
Kamala Harris alelnök csütörtökön azt mondta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, de azt is hozzátette, hogy nem mindegy, hogyan valósítja meg ezt.
Donald Trump volt amerikai elnök tiszteletlenségnek minősítette Kamala Harris alelnök – és várható demokrata elnökjelölt – megjegyzéseit a Gázai háborúval kapcsolatban. Trump a floridai Mar-a-Lago-i birtokán négy év után először tárgyalt négyszemközt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és ugyanitt bírálta Harrist is.
„Ő egy radikális baloldali ember. Elpusztította San Franciscót. Ő egy igazi romboló. Nem tudja, hogyan kell építkezni” – mondta Trump, majd így folytatta:
„Szerintem a megjegyzései tiszteletlenek voltak. Nem voltak túl kedvesek Izraellel kapcsolatban. Igazából nem tudom, hogy egy zsidó származású ember hogyan szavazhat rá, de ez az ő dolguk”.
Csütörtökön Netanjahu a Fehér Házban találkozott Joe Biden leköszönő elnökkel és alelnökével, Harrisszel. A megbeszéléseik nagyrészt a gázai tűzszüneti tárgyalások állásáról szóltak.
A Netanjahuval való találkozóját követően Harris azt mondta, hogy itt az ideje a háború befejezésének, és aggodalmát fejezte ki a Gázában kialakult szörnyű humanitárius helyzet miatt. A politikus azt is kijelentette, hogy nem fog hallgatni a gázai eseményekkel kapcsolatban.
Harris elegendő támogatást szerzett a demokrata küldöttek körében ahhoz, hogy a párt jelöltje legyen a novemberi elnökválasztási versenyben. Ez azonban csak az augusztusi chicagói országos kongresszuson válik hivatalossá.
A Fehér Ház szerint a célegyenesbe értek a béketárgyalások Harris csütörtökön arról beszélt, hogy „rendíthetetlenül elkötelezett” Izrael létezése mellett, és azt mondta, hogy az országnak joga van az önvédelemhez, de hozzátette, hogy „nem mindegy, hogyan valósítja meg ezt”. Ez a kijelentés kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok Izrarelhez való hozzáállása hogyan változna, ha Kamala Harris lenne az ország új elnöke. Az USA hagyományosan Izrael legerősebb szövetségese.
A Fehér Ház tisztviselői csütörtökön azt mondták, hogy a hetek óta alig haladó tűzszüneti tárgyalások most már a záró szakaszba értek, de még mindig vannak megoldásra váró kérdések. Netaynahu ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Izrael „alig várja”, hogy véget érjen a kilenc hónapja tartó gázai háború, de arra a kérdésre, hogy közel van-e a megállapodás, csak annyit mondott: „Azt hiszem, az idő majd megmutatja”.
Az izraeli katonai offenzívát Gázában a Hamász október 7-i terrortámadása váltotta ki, amelynek során mintegy 1200 embert, főként civileket öltek meg, további 250-et pedig elraboltak és visszavittek Gázába. Az ellencsapás pusztító volt, a harcokban már több tízezren haltak meg, a lakosság jelentős részének pedig el kellett hagynia az otthonát.
A harcok a gázai ingatlanok legalább 62%-át lerombolták, és az ENSZ és a Világbank becslése szerint az övezet újjáépítése mintegy 18 milliárd dollárba fog kerülni.
Donald Trump republikánus elnökjelölt hivatalosan azzal a céllal találkozott Netanjahuval, hogy helyreállítsák a fontos politikai szövetséget, amely megszakadt, miután az izraeli miniszterelnök gratulált Joe Biden 2020-as elnökválasztási győzelméhez. Trump azonban visszautasította azt a feltételezést, hogy megromlott volna a kapcsolatuk:
„Soha nem volt rossz, azt mondanám, hogy mindig jó volt. Egyetlen elnök sem tette meg azt, amit én tettem Izraelért, és mindig nagyon jó volt a kapcsolatunk” – mondta.
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…
Egy sor háborús bűnnel vádolta meg mind Izraelt, mind a Hamászt az ENSZ – írja a BBC.
A jelentés a 2023 vége óta tartó időszakot öleli fel, és áldozatokkal való interjúkat, orvosi látleleteket és más hasonló információkat tartalmaz.
ENSZ vizsgálóbizottsága szerint a vizsgált időszakban mindkét fél támadta a polgári lakosságot, és szándékosan gyilkolt. A vizsgálatot lefolytató tisztviselők Izraelt emberiesség elleni bűncselekményekkel, népirtással, kínzással és palesztin férfiakat és fiúkat célzó „nemi üldözéssel” vádolja. Szerintük az, hogy Izraeli nehézfegyverzetet vetett be a lakott területeken, közvetlen támadás volt a civilekre nézve.
A jelentés szerint bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a Hamász által foglyul ejtett izraeli nők rendszerszintű szexuális erőszak áldozatai voltak.
„A nőket és a nők testét győzelmi trófeaként használták a támadók”– írja a jelentés. Az izraeli erőket szintén szexuális erőszakkal vádolják, amiért „nyilvánosan vetkőztették le a palesztin közösség egyes tagjait, hogy megalázzák őket, és hangsúlyozzák a palesztinok alárendeltségét”.
Izrael nem volt hajlandó asszisztálni a vizsgálathoz, de elutasította a jelentésben foglaltakat, és azzal vádolta az ENSZ-t, hogy szűk látókörű politikai program vezérli őket. A Hamász még nem kommentálta a jelentést.
A jelentést jövő héten átadják az ENSZ emberi jogi bizottságának. A Hamász vezetői, és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen már több nemzetközi elfogatóparancs érvényben van.
Az ENSZ Alapokmányának 99. cikke által biztosított jogkörrel élve hivatalosan figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot helyi idő szerint szerdán António Guterres ENSZ-főtitkár, hogy a gázai konfliktus fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.
A portugál politikus levelében azt írja, hogy az övezetben fennáll a humanitárius rendszer teljes összeomlásának veszélye, ami visszafordíthatatlan körülményekkel járhat a palesztinokra és a régió biztonságára nézve, ezért azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel.
Stéphane Dujarric, a főtitkár szóvivője emlékeztetett, hogy az alapokmány 99. cikkében rögzített jogkörrel évtizedek óta nem élt ENSZ-főtitkár.
„Az izraeli fegyveres erők folyamatos bombázása és a túléléshez szükséges menedék totális hiánya miatt arra lehet számítani, hogy a kilátástalan körülmények következtében teljes mértékben összeomlik a közrend a Gázai övezetben, ami még a korlátozott humanitárius segélyszállításokat is ellehetetleníti” – figyelmeztetett a főtitkár. A politikus szerint a helyzet járványok kialakulásához és a palesztinok tömeges megindulásához vezethet a szomszédos országok irányába.
Mindehhez Guterres hozzátette, hogy elégtelen mennyiségű segély jut csak be az övezetbe, és a világszervezet képtelen elérni azokat, akiknek szüksége van rá az övezet belsejében.
Eli Kohen izraeli külügyminiszter élesen bírálta a főtitkár üzenetét, és azzal vádolta a politikust, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezetet támogatja. Izrael és az Egyesült Államok azért nem támogatja a tűzszüneti kezdeményezéseket, mert megítélésük szerint a fegyvernyugvás egyedül a Hamásznak kedvezne. Kohen szerint az ENSZ-főtitkár jelent veszélyt a nemzetközi békére és biztonságra.
A főtitkár levelére reagálva az Egyesült Arab Emírségek rövid határozattervezet terjesztett a BT elé, melyben a testület azonnali humanitárius tűzszünet kihirdetését követelné.
Ennek elfogadásához a vétóval rendelkező öt állandó tag, az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Kína támogatása mellett még négy ország igen szavazatára lenne szükség a BT-ben. Az Egyesült Államok nagykövete már tudatta, egyelőre nem látja indokoltnak, hogy a BT lépéseket tegyen. A testület pénteken vitatja meg a gázai helyzetet.
Izrael azt követően indított háborút a Hamász ellen a Gázai övezetben, hogy a terrorszervezet fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak onnan a zsidó állam ellen, betörtek az ország déli részébe, mintegy 1200 embert megöltek, mintegy háromezret megsebesítettek és körülbelül 240-et elraboltak.
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
Több mint 30%-kal csökkent az Egyesült Államok által Ukrajnának szállított NATO-szabványú tüzérségi lövedékek mennyisége, miután Izrael a múlt hónapban háborút indított a Hamász ellen a Gázai övezetben számolt be kedden az rbc.ua hírportál az ABC Newsra amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai televízió emlékeztetett arra, hogy a 155 mm-es tüzérségi lövedékek Ukrajna számára talán a legfontosabb lőszerek az orosz erők elleni harcban, de az Ukrajnának szánt amerikai készletek egy részét Izraelbe irányították át. Amerikai tisztviselők az elmúlt hetekben többször kijelentették, hogy a lőszerek szállítása Izraelnek nem lesz hatással az ukrajnai háborúra. „Ők (amerikai tisztviselők) azt mondták nekünk, hogy ez nem érinti (az Egyesült Államok) kötelezettségeit, de igen” – mondta el egy névtelenséget kérő ukrán tisztviselő az amerikai tévécsatornának.
Az ukrán tisztviselő azt mondta, hogy ezeknek a létfontosságú tüzérségi lövedékeknek a készletei „a teljes készlet körülbelül 60-70%-át teszik ki”. Az amerikai védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője azonban azt mondta, hogy a lőszercsökkenésnek „semmi köze nincs ahhoz, ami Gázában történik”. Az elnök készletcsökkentési csomagjai „hetekkel korábban kezdtek összeállni, így nincs összefüggés a Gázai övezetben és Ukrajnában zajló események között” – mutatott rá az amerikai tisztviselő.
