A francia külkereskedelmi minisztérium elítéli az amerikai kormány beavatkozási kísérletét a vele szerződéses viszonyban lévő francia cégek személyzeti politikájába a tárca szombati közleménye szerint.
Ennek előzménye, hogy az Egyesült Államok párizsi nagykövetsége levélben felszólított több ilyen vállalatot: tegyenek eleget az új washingtoni kormány „diszkriminációellenes” törvényének, és számolják fel azokat a személyzeti programokat (sokszínűség, egyenjogúság és elfogadás – Diversity, Equity and Inclusion, röviden DEI), amelyeket az előző elnök, Joe Biden hivatali idejében kötelezővé tettek az Egyesült Államokban.
A szóban forgó francia cégeknek egy kérdőív kitöltésével kell igazolniuk a megfelelést, a kérdőív elküldésére öt napot kaptak. Ha valamely vállalat nem akarná kitölteni ezt, a nagykövetség azt kéri, hogy adjon részletes indoklást.
„Elfogadhatatlan az Egyesült Államok beavatkozása a francia cégek sokszínűségi politikájába, mint ahogy a büntetővámokkal fenyegetés is igazolhatatlan” – olvasható a francia külkereskedelmi minisztérium közleményében.
Franciaország és Nagy-Britannia úgy döntött, hogy különleges missziót küld Ukrajnába az ukrán hadsereg megerősítésére – jelentette be csütörtökön Emmanuel Macron francia elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál a BFMTV francia tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Macron közölte, hogy „francia–brit csapatot” küldenek Ukrajnába, de további részleteket nem árult el arról, hogy kik lesznek a tagjai. „Szorosan együttműködik Ukrajnával, hogy előkészítse az ukrán hadsereg jövőbeli formáját. A méret, a katonák száma és a felszerelés tekintetében” – szögezte le a francia elnök.
Ezenkívül Emmanuel Macron szerint a tervek szerint az oda küldött csapat megvizsgálja Ukrajna katonai támogatásának az igényeit.
Ukrajna vezetése arra számít, hogy a párizsi csúcstalálkozón megvitatják majd a ZSZU sürgős szükségleteit és a jövőbeli biztonsági garanciákat.
Erről Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha beszélt egy március 26-i sajtótájékoztatón.
„Ezeket a várakozásokat két blokkra osztanám. Mivel az ilyen találkozókon általában két téma kerül napirendre: az egyik – Ukrajna sürgős szükségletei most, és minden, ami erősíti Ukrajna pozícióját. A második blokk pedig – a jövőbeli biztonsági infrastruktúra, jövőbeli biztonsági garanciák”
– mondta el.
Szibiha hozzátette, hogy minden ilyen találkozó új szintre emeli a szövetségesek közötti kommunikációt.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
Emmanuel Macron francia elnök március 27-én, csütörtökön egy európai vezetőkből álló csoportot lát vendégül, hogy megvitassák Ukrajna helyzetét és Európa biztonságát – közölte három tisztviselő a Politicoval. A találkozó a tűzszüneti megállapodás elérésére tett erőfeszítések közepette valósul meg, és az EU vezetőinek csütörtöki megbeszélését követi.
Macron az Európai Tanács csütörtök esti ülését követően megerősítette a jövő heti csúcstalálkozót a „hajlandók koalíciója” és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételével.
„Véglegesítjük a megkezdett munkánkat az ukrán hadsereg rövid távú támogatásáról, a fenntartható és tartós ukrán hadseregmodell védelméről az orosz inváziók megakadályozása érdekében, majd pedig azokról a biztonsági garanciákról tárgyalunk, amelyeket az európai hadseregek nyújthatnak” – mondta Macron.
A csúcstalálkozó Macron februári és márciusi találkozóinak folytatása lesz, amelyeken európai és NATO-vezetőkkel tárgyaltak Ukrajna és az egész kontinens védelmi garanciáiról – írja a Politico.
A találkozón egy szélesebb körű vezetői csoport vesz részt – jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az EU-csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy azok az országok, amelyek a londoni találkozón részt vettek – beleértve a videóhíváson keresztül csatlakozókat is – „valószínűleg” ott lesznek a csütörtöki megbeszélésen is.
A találkozóra akkor kerül sor, amikor az európai vezetők azon fáradoznak, hogy növeljék az Európai Unió védelmi kapacitásait az Oroszországból érkező fenyegetésekkel és a Donald Trump elnök vezette amerikai külpolitika drasztikus változásaival szemben.
Hétfőn az Egyesült Államok kormányának képviselői Szaúd-Arábiában találkoznak moszkvai és kijevi diplomatákkal egy lehetséges tűzszüneti megállapodás érdekében.
A „készségesek koalíciójának” tegnapi virtuális találkozóján több mint 10 ezer fős békefenntartó misszió terve körvonalazódott – jelentette a Sunday Times magas rangú kormányzati forrásokra hivatkozva.
A beszámoló szerint a kezdeményezést több ország is támogatja, jóval többen, mint az eredetileg csapatokat ajánló három állam. A legnagyobb hozzájárulás továbbra is az Egyesült Királyságtól és Franciaországtól várható.
Egy katonai forrás úgy nyilatkozott, hogy a békefenntartók létszáma „kényelmesen meghaladja majd a 10 ezer főt”.
Emmanuel Macron francia elnök egyértelművé tette, Kijev jogosult dönteni arról, hogy békefenntartó csapatokat küldjenek-e Ukrajnába, és ez nem Moszkva hatásköre. Macron a francia sajtónak nyilatkozva úgy fogalmazott:
„Ukrajna független állam. Ha úgy dönt, hogy szövetséges erők jelenlétét kéri a területén, azt nem Oroszországnak kell jóváhagynia”
A francia elnök és a brit Sir Keir Starmer vezeti azt az úgynevezett „készségesek koalícióját”, melynek célja, hogy békefenntartó alakulatokat állomásoztassanak Ukrajnában a jövőbeni békemegállapodás biztosítása érdekében.
Macron kifejtette, egy ilyen misszió keretében „országonként néhány ezer katonát” helyeznének ki stratégiailag fontos helyszínekre, s azt is jelezte, hogy több európai és Európán kívüli ország is érdeklődik a részvétel iránt.
Jordan Bardella, a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoport és a francia Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke szerint Oroszország fenyegetést jelent.
„Oroszország jelenleg egyértelműen többdimenziós fenyegetést jelent Franciaország és az európai érdekek számára” – mondta Jordan Bardella hétfőn a France Inter francia közrádióban. Az ellenzéki politikus példaként említette az orosz beavatkozást a tavalyi nemzetgyűlési választások teljes kampánya alatt, valamint a Fekete-tengeren kialakult helyzetet, ahol „a francia hadsereg hajóit rendszeresen célba veszik” – számolt be róla az MTI.
„Az alapvető kérdés, amelyet fel kell tennünk magunknak, a következő: Oroszország fenyegeti-e annyira a francia érdekeket, hogy egy olyan helyzetben találjuk magunkat, amikor is szemtől szembe kerülünk egy nukleáris hatalommal, és háborúba kerülünk?” – tette fel a kérdést a Nemzeti Tömörülés elnöke.
„Én megvédem Ukrajna területi szuverenitását, de úgy vélem, hogy Franciaország és Európa jövője nem egy atomhatalom elleni rejtett háborúban lehet” – hangsúlyozta Bardella.
Az ukrajnai háborút lezáró béke elérése érdekében az ellenzéki politikus úgy vélte, hogy „mindenekelőtt a nyugatiakat kellene egy asztalhoz ültetni”.
„Nem szállhatunk szembe egy olyan hatalommal, amely kihívást jelent a francia és a nyugati érdekek ellen, ha maguk a nyugatiak nem egységesek” – fogalmazott Bardella, támogatva Giorgia Meloni olasz miniszterelnök álláspontját, aki arra ösztönzi az európaiakat, hogy maradjanak a Donald Trump által vezetett Egyesült Államok szövetségesei.
A Nemzeti Tömörülés elnöke az olasz kormányfőhöz hasonlóan csúcstalálkozót sürgetett az összes nyugati állam részvételével ahhoz, hogy „meghatározzuk a béke lehetséges feltételeit, amelyek alapján aztán Oroszországhoz mennénk”. Emlékeztetett az amerikaiakkal való szemléletbeli különbségre az Ukrajnából kivágott húszszázaléknyi területet illetően.
„Már a tárgyalások megkezdése előtt sem tekinthetjük úgy, hogy az Oroszország által megszerzett húszszázaléknyi területi Oroszországé marad” – mondta a francia politikus.
Párizsban a keddi tárgyalásokon több mint 30 ország katonai képviselői vesznek részt, akik megvitatják nemzetközi biztonsági erők létrehozását Ukrajna számára – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Sky News tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a francia hadsereg szóvivője a brit televíziónak elmondta: „Az ilyen erők célja, hogy visszatartsák Oroszországot egy esetleges tűzszünet utáni új offenzívától.” Hozzátette, hogy Ázsia és Óceánia országainak képviselői távolról kapcsolódnak be a tárgyalásokba.
A tárgyaló felek nemzetközi összetétele jól mutatja, hogy Franciaország és Nagy-Britannia milyen széles körben keres támogatást egy olyan ország-koalíció létrehozásához, amely megerősíti Ukrajna biztonságát a harcok megszűnése esetén
– szögezte le egy francia diplomata.
A brit médium megjegyezte, hogy ez a hír azután jelent meg, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök online formátumban bejelentette a „hajlandók koalíciójának” újabb találkozóját.
Sebastian Lecornu, a francia fegyveres erők minisztere bejelentette, hogy Franciaország 195 millió euró értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának, az ügylet finanszírozása a befagyasztott orosz vagyon után fizetett kamatokból történik majd – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a miniszter La Tribune Dimanche című francia kiadványnak adott interjúra hivatkozva.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy a csomag 155 mm-es tüzérségi lövedékeket és AASM légibombákat tartalmaz majd, amelyeket az Ukrajnába szállított francia Mirage 2000 vadászgépek használnak.
Franciaország felgyorsítja a korábban a francia hadsereg által használt AMX-10RC könnyű harckocsik és VAB páncélozott szállítójárművek szállítását is.
Lecornu az interjúban kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők és saját hadseregének támogatására Franciaország a katonai felszerelések gyártásának növelését tervezi.
