Törökország és Görögország kész tárgyaló asztalhoz ülni, hogy megvitassák a Földközi-tenger keleti medencéjében található energiahordozók kutatásának kérdését – közölte kedden az ankarai államfői hivatal, azt követően, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök Angela Merkel német kancellárral és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével egyeztetett.
A közlemény szerint Erdogan a videokonferencián leszögezte, hogy kölcsönös lépésekre van szükség a feszültség csökkentése és a párbeszéd fenntartása érdekében, valamint jelezte, hogy a tengerjogi tárgyalások felélénkítéséről szóló megállapodás előrehaladása szempontjából Athén lépései fontosak.
Törökország mindig is a párbeszéd és a diplomácia jelentőségét hangsúlyozta, amiből még megannyi provokáció ellenére sem engedett – húzta alá, majd elismeréssel szólt Németország erőfeszítéseiről az Ankara és Athén közötti közvetítés terén.
Erdogan meggyőződésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy egy regionális konferencia megrendezése minden érdekelt fél javát szolgálná – beleértve a ciprusi török lakosságét is -, továbbá kiemelte: nincs kétsége afelől, hogy a vámuniót, a vízumliberalizációt, illetve a migrációs egyezményt érintő jóindulatú és konkrét lépések újból „pozitív mederbe tudják terelni” a török-uniós kapcsolatokat.
Az Európai Unió „egészséges” együttműködése Törökországgal hozzájárul a térség gondjainak megoldásához – húzta alá a török államfő, majd elégedettségét fejezte ki, amiért Merkel és Michel egy „pozitív napirend megteremtésén” fáradozik Ankara és Brüsszel között.
Az Európai Parlament múlt csütörtökön arra szólította fel Ankarát, hogy azonnal állítsa le „illegális fúrásait”, tartózkodjon a görög és a ciprusi felségvizek megsértésétől, és hagyjon fel a „nacionalista háborúra uszító retorikával”. Az EP felkérte az uniós tagországok kormányait képviselő tanácsot, hogy álljon készen további célzott szankciók kidolgozására, olyanokra, amelyek nincsenek káros hatással a török népre és az ország területén tartózkodó menekültekre.
Ankara előzőleg visszahívta egyik kutatóhajóját a vitatott hovatartozású térségből, azonban egy fúróhajója és később egy másik kutatóhajója küldetését is meghosszabbította október közepéig.
Két NATO-tagállam – Törökország és Görögország a tengeri ásványkincsek kitermelési joga miatt – tengeri hadgyakorlatokkal fenyegeti egymást a Földközi-tengeren. Míg a török hadihajók egy amerikai romboló mellett gyakorlatoztak szerdán a vitatott vizeken, addig immár második napja a görög és a ciprusi hajókat francia és olasz hadihajók kísérték.
A görög kormányfő bejelentette, hogy az ország nyugati partjainál tizenkét tengeri mérföldről huszonnégyre növelik az ellenőrzött tengeri sávot.
– Ezen jog gyakorlásának lehetőségét más tengeri területek esetében is fenntartja Görögország – mondta Kiriakosz Micotakisz. – Ezt a jogot gyakorolják szomszédaink is a Tengerjogi Konvenció és a felezővonal-elv tiszteletben tartása mellett, ahol a szemben lévő partok távolsága kisebb huszonnégy mérföldnél.
A török elnök, Recep Tayyip Erdogan is harciasan nyilatkozott szerdán: azt mondta, ha valaki Törökország útjába áll, annak szembe kell néznie a következményekkel.
– Éppen úgy, ahogy senkinek a területére, szuverenitására és érdekeire nem vetettünk szemet, mi sem fogjuk átengedni azt, ami a miénk. Határozott szándékunk, hogy megteszünk mindent, ami szükséges ennek a célnak az elérése érdekében, legyen szó politikai, gazdasági vagy katonai lépésekről. Arra kérjük a partnereinket, hogy rendezzék a soraikat, és kerüljék azokat a hibákat, amelyek a romlásukhoz fognak vezetni.
Az Európai Unió és Németország kétségbeesetten igyekszik közvetíteni a felek között, mindeddig kevés sikerrel.
Az ARD bekapcsolva felejtett mikrofonja felvette a német védelmi miniszter Annegret Kramp Karrenbauer és az Unió külügyi főtárgyalója, Josep Borrell beszélgetését, amiből az derült ki, hogy a török álláspont nagyon merev, megbízhatatlannak tartják a görögöket, és a német kancellár pénteken beszél telefonon a török elnökkel.
I thank my friend Mr. President of ?? @RTErdogan and the people of ?? for their strong support. The ban on the passage of ?? warships to the Black Sea and significant military and humanitarian support for ?? are extremely important today. The people of ?? will never forget that!
Question to "peacekeepers". Want to negotiate? The algorithm is simple. 1. See photos/videos from mass burials. 2. Offer Kremlin to withdraw military from the sovereign territory of ??. 3. Form a tribunal and demand the extradition of ?? war criminals. Less fantasy, more reality.
We are grateful for the active role of the @UN and our Turkish allies in facilitating Russia’s return to the Black Sea Grain Initiative. We urge all parties to renew the Initiative. Failure to do so would hurt the world’s most vulnerable.
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
Washington aggódik Párizs katonai szerepvállalása miatt a Földközi-tengeren – jelentette ki Jonathan Hoffman, az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) szóvivője.
A Pentagon szerint aggasztó, hogy Franciaország a Földközi-tenger keleti térségében megerősítette katonai jelenlétét, arra hivatkozva, hogy támogatja Görögországot Törökországgal szemben, amely további gázkitermelést helyezett ott kilátásba. A sajtótájékoztatón a Pentagon szóvivője felhívta a figyelmet arra is, hogy „kicsi az együttműködés” Párizs és Ankara között.
„Franciaország és Törökország a NATO két rendkívül fontos tagja, és szeretnénk, hogy csökkenjen a feszültség közöttük” – fogalmazott Jonathan Hoffman.
Kiemelte, hogy Washington a további együttműködést szorgalmazza Párizs és Ankara között, s olyan megoldást tart kívánatosnak a vitájukra, amely „nem teszi szükségessé hadihajók és repülőgépek telepítését a Földközi-tengeren”.
Franciaország szerdán jelentette be, hogy két Rafale vadászbombázót és két Tonnerre helikopterhordozót küld a Földközi-tenger keleti térségébe „átmeneti időre”. A Párizs és Ankara közötti feszültség az elmúlt napokban éleződött ki, azt követően, hogy Athén megvádolta Ankarát: törvényellenes energetikai feltárásokat folytat görög felségvizeken. Az elmúlt években a Földközi-tenger keleti vidékein kiterjedt gázmezőket fedeztek fel.
Párizs korábban elítélte a török légitámadásokat Irak területén, Recep Tayyip Erdogan török államfő pedig „gyarmatosító törekvésekkel” vádolta meg Párizst libanoni szerepvállalása miatt.
Emmanuel Macron francia államfő arra hivatkozva jelentette be a vadászbombázók és a hadihajók telepítését, hogy így akarja „tiszteletben tartatni a nemzetközi jogot”. A francia elnök egyúttal tárgyalást szorgalmazott Athén és Ankara között, s Berlint is sürgette a közvetítésre. Csütörtökön Recep Tayyip Erdogan államfő be is jelentette, hogy telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral.
