Rob Bauer kijelentette, hogy katonai szempontból nem tud elképzelni semmilyen olyan forgatókönyvet, amelyben Oroszország győztesen kerülhetne ki ebből a háborúból.
A NATO Katonai Bizottságának vezetője, Rob Bauer admirális Radio NV adásában kijelentette, hogy Ukrajna vagy Oroszország klasszikus katonai győzelme a háborúban jelenleg valószínűtlen.
„Egy klasszikus katonai győzelem bármelyik fél számára jelenleg valószínűtlen. Ez azért van, mert jelenleg 700 000 orosz katona tartózkodik megszállt ukrán területen” – mondta Bauer.
Úgy véli, hogy az oroszokat nehéz lesz eltávolítani, és „mindannyiunknak le kell vonnunk a tanulságot ebből”.
„Ha mindent megadtunk volna 2022-ben, amikor Ukrajna nagyon sikeresen visszaszerezte területét az oroszoktól, mondjuk, abban az évben április és augusztus között, és ha mindent megadtunk volna nektek, amit kértetek, a háború kimenetele valószínűleg nagyon-nagyon más lett volna”, jelentette ki az admirális.
Meggyőződése, hogy Oroszország „stratégiailag már elvesztette ezt a háborút, ami oda vezetett, hogy Kína csatlósállamává vált”. Kína segítsége nélkül „az oroszok nem tudták volna folytatni ezt a háborút Ukrajnában”.
„Katonai szempontból pedig nem tudok elképzelni semmilyen forgatókönyvet, amelyben Oroszország győztesen kerülhetne ki ebből a háborúból” – tette hozzá Bauer.
Litvániában hat hónapja folyamatosan csökken azoknak a lakosoknak a száma, akik pozitívan értékelik Gitanas Nauseda elnököt, és az év során ez a csökkenés a legnagyobb az összes politikus közül. A Jevropejszka pravda információja szerint ezt bizonyítja a Baltijos tyrimai cég által az ELTA megbízásából végzett felmérés, amelyről a Delfi számolt be.
A felmérés adatai szerint a tavaly decemberben végzett tanulmányhoz képest két politikus megítélése romlott: Gintautas Paluckas volt miniszterelnököt pozitívan értékelők száma 3 százalékponttal csökkent (januárban a válaszadók 20%-a gondolta így, tavaly decemberben pedig – 23%), Nausėdát pedig januárban a válaszadók 42%-a, egy hónappal korábban pedig – 45%-a értékelte pozitívan.
Az elnök pozitív értékelése hat hónapja csökken, tavaly augusztus óta. Az előző év azonos időszakához képest Nausėda pozitív értékelése 25 ponttal csökkent – 2025 januárjában a válaszadók 67%-a nyilatkozott pozitívan az ország vezetőjéről.
Az idén januárban végzett felmérés adatai azt is mutatják, hogy a válaszadók 51%-a negatívan nyilatkozik az elnökről, míg 7%-uk azt mondta, hogy nincs véleménye.
A lakosok a legpozitívabban Valdas Adamkus (81%) és Dalia Grybauskaitė (63%) volt elnökökhöz viszonyulnak.
Felmentették beosztásából Andrij Szavcsukot, a Kárpátaljai Megyei Toborzási és Szociális Támogatási Központ (TCK) vezetőjét.
A Szuszpilne megkeresésére az Ukrán Fegyveres Erők Szárazföldi Haderő kommunikációs főosztályának vezetője, Andrij Podik erősítette meg az információt.
Tájékoztatása szerint Szavcsukot 2026. január 10-én az Ukrán Fegyveres Erők tartalékos zászlóaljához helyezték át. Szavcsuk 2023. október 16. óta vezette a területi toborzási és szociális támogatási központot.
Az ügy előzménye, hogy 2025 decemberében Vlasta Repasi kárpátaljai önkéntes fenyegetésekről számolt be, amelyeket állítása szerint a TCK vezetésétől, köztük Szavcsuktól és helyetteseitől kapott.
Ezt követően az Állami Nyomozó Iroda eljárást indított hatáskörrel való visszaélés gyanúja miatt.
Szintén 2025 decemberében házkutatásokat tartottak a kárpátaljai hadkiegészítő területén. Vitalij Hlahola újságíró saját Telegram-csatornáján azt állította, hogy a házkutatások során Szavcsuknál 100 ezer amerikai dollár készpénzt találtak. A hatóságok hivatalosan egyelőre nem nyilatkoztak erről.
Az ukránok 49%-a bízik Volodimir Zelenszkij jelenlegi elnökben, míg a legmagasabb bizalmi szintet Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka (71%) és Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetője (55%) birtokolja – derült ki a Janus Stratégiai Kutató- és Előrejelző Intézet , a SOCIS Társadalom- és Piackutató Központ és a Közhangulati Barométer című kiadvány frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A kutatás szerint az ukránok jobban bíznak az erőszervezetek képviselőiben. Így Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka a válaszadók közel 71%-ának a bizalmát élvezi, míg Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetőjében az ukránok 55%-a bízik.
Ugyanakkor az ukránok 49%-a bízik a jelenlegi elnökben, Volodimir Zelenszkijben. A válaszadók viszonylag magas szintű bizalmat fejeztek ki az ukrán fegyveres erők harmadik rohamdandárjának parancsnoka, Andrij Bileckij iránt is. A válaszadók 35%-a bízik benne.
Ugyanakkor az ukránok többnyire bizalmatlanok a felmérésben szereplő többi politikussal szemben. A válaszadók közel 80%-a mindenekeelőtt Petro Porosenkóval, Ukrajna ötödik elnökével szemben bizalmatlan. Julija Timosenkóban, a Batkivscsina Párt vezetőjében a válaszadók közel 85%-a, Vitalij Klicsko kijevi polgármesterben az ukránok közel 65%-a, Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselőben pedig a megkérdezettek 66%-a nem bízik.
A június 6. és 11. között végzett felmérésben 2000 18 év feletti válaszadó vett részt személyes interjú formájában.
Ha a közeljövőben tartanák az elnökválasztást Ukrajnában, az ukránok többsége az első fordulóban Volodimir Zelenszkijre, a hivatalban lévő elnökre és Valerij Zaluzsnijra, Ukrajna nagy-britanniai nagykövetére szavazna – derült ki a SOCIS Társadalomkutató Központ frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A kutatás adatai szerint ha ez a két politikus indulna, az ukránok 21,8%-a Zelenszkijre, 19,6%-a pedig Zaluzsnijra szavazna. A válaszadók nagy része (24,7%) nem tudott dönteni. A javasolt jelöltek listáján szerepelt Petro Porosenko volt elnök, Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetője, Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere és mások is.
Ha kizárjuk azok szavazatait, akik nem tudtak dönteni, Zelenszkij az első fordulóban 30,9%-ot, Zaluzsnij pedig 27,7%-ot kapott volna. A második fordulóban Zaluzsnij győzne, akire a megkérdezettek 41,4%-a szavazna. Zelenszkijre 27% adná a voksát, további 15,7% pedig mindkettőt ellenezné.
A felmérést június 6-11. között végezték 2000 18 éven felüli állampolgár személyes interjú formájában történt megkérdezésével. A statisztikai mintavételi hibahatár +/– 2,6%.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post [excerpt] => Ha a közeljövőben tartanák az elnökválasztást Ukrajnában, az ukránok többsége az első fordulóban Volodimir Zelenszkijre, a hivatalban lévő elnökre és Valerij Zaluzsnijra, Ukrajna nagy-britanniai nagykövetére szavazna. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1750960080 [modified] => 1750943783 ) [title] => Ha most lenne a választás, Zaluzsnij és Zelenszkij fej-fej mellett lenne az első fordulóban, a másodikban előbbi győzne [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=155046&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 155046 [uk] => 155051 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 155049 [image] => Array ( [id] => 155049 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif [original_lng] => 11284 [original_w] => 690 [original_h] => 387 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif [width] => 150 [height] => 84 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif [width] => 690 [height] => 387 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif [width] => 690 [height] => 387 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif [width] => 690 [height] => 387 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif [width] => 690 [height] => 387 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif [width] => 690 [height] => 387 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1750933010:2 [_thumbnail_id] => 155049 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2974 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 172308542002 [_oembed_b7c820a06a93a0ac86f276d470b22343] =>
I was pleased to greet Ukraine's true friend, @AndrzejDuda, at Kyiv Central Station this morning.
President Duda has stood by Ukraine's side during the most difficult times of Russia's full-scale aggression.
Z okazji Dnia Konstytucji wyrażamy solidarność z 🇺🇦, szczególnie w obliczu bohaterskiej walki o wolność i niepodległość.
Życzymy, aby demokratyczne wartości, które są fundamentem konstytucji Ukrainy, mogły jak najszybciej zostać przywrócone na obecnie okupowanych ziemiach 🇺🇦.
— Ministerstwo Spraw Zagranicznych RP 🇵🇱 (@MSZ_RP) June 28, 2025
A szlovák kormánypártok jelenlegi támogatottsága nem tenné lehetővé számukra a koalíció létrehozását. Ezt bizonyítják az Ipsos a Denník N számára készített felmérésének eredményei, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A Progresszív Szlovákia ellenzéki mozgalom megnyerte volna a választásokat, ha azokat május közepén tartják, a szavazatok 21,9%-ának megszerzésével. Robert Fico miniszterelnök Smer pártja a második helyen végezne a leadott szavazatok 19,6%-ával, míg a Köztársaság a harmadik helyen a válaszadók 9,3%-ának támogatásával.
A Holosz koalíciós párt támogatottsága tíz százalék alá esett, és most a szlovákok 8,4%-a szavazna rá, ami történelmileg a legalacsonyabb értéknek számít. A Holosz 2020-ban alakult meg a Smerből való kiválás eredményeként. A 2023-as választásokon a szavazatok közel 15%-át szerezte meg. A Holoszt megalapító Peter Pellegrinit 2024-ben választották meg elnöknek, utódja, Matusz Šutaj Eštok belügyminiszter alatt pedig a párt nézettsége tovább csökken.
Jelenleg mindössze a megkérdezettek 3%-a hajlandó szavazni a koalícióban részt vevő Szlovák Nemzeti Pártra.
Vagyis a három kormánypárt együtt nem lenne képes a kormányzáshoz szükséges többséget kialakítani.
A Kereszténydemokrata Mozgalom (7,5%), a Szlovák Mozgalom (7,3%), valamint a Szabadság és Szolidaritás Pártja (6,6%) is bejutna a parlamentbe. A Szövetség (4,8%) és a Demokraták (4,7%) pártok viszont nem jutnának be a törvényhozásba.
A legutóbbi, 2023-as szlovákiai parlamenti választásokon a Smer párt 22,94%-kal nyert, őket a Progresszív Szlovákia párt követte 17,96%-kal. A következő volt a Holosz (14,7%), az OLANO, KÚ és Za lidi koalíciója (8,89%), a KDH (6,82%), az SaS (6,32%) és az SNS (5,62%).
Körfelmérést végez az ukrajnai béketárgyalások előkészítése közben Európában az Egyesült Államok. Ukrajna támogatása, illetve a fővárosok tervei a téma: Kijev fő békefeltétele, hogy kapjon biztonsági garanciákat a lezárt háború után, és a háborút is csak támogatással tudja folytatni.
Kérdőívet küldött európai szövetségeseinek az amerikai adminisztráció, miközben gőzerővel folytatja az ukrajnai békekötés előkészületeit. Washington olyan témákról kérdezi az európai kormányokat, milyen biztonsági garanciákat hajlandók nyújtani Ukrajnának, milyen fegyvereket tudnának szállítani, hány békefenntartó katonát tudnának mozgósítani – írja a Magyar Nemzet.
Ahhoz, hogy a tárgyalóasztalhoz üljenek, az orosz és az ukrán félnek is vannak előzetes elvárásai, Washington pedig azt közölte, milyen módon ösztönzi őket, ha vonakodnának tárgyalni.
A kérdőív azt a célt szolgálja, hogy a béke feletti bábáskodást magára vállaló világhatalom egyértelmű képet kapjon róla, Európa – ahol fogadkozásokból továbbra sincs hiány, amint az elmúlt években sem volt – milyen szerepet vállal a háborút követő stabilizációban. Az amerikai külügyminisztérium egyértelművé tette: elvárja az európai partnerektől, hogy vezető szerepet vállaljanak egy hosszú távú védelmi rendszer kialakításában – írta a Financial Times és a Reuters értesüléseire hivatkozva a lap.
Az EU politikusai maguk követelik, hogy részt vegyenek a folyamatban, a kérdés: hogyan
Uniós vezetők egyébként maguk követelték, hogy helyet kapjanak a tárgyalóasztalnál, ahogy Ukrajna is előre tiltakozott az ellen, hogy kihagyják a megegyezésből a saját sorsáról.
Sőt, Emmanuel Macron a kezdeményezést magához ragadva hétfőre válságtalálkozót hívott össze Párizsba, hogy az európai vezetők itt tárgyalják meg Ukrajna támogatásának ügyét. A „kit hívjak fel, ha Európát kérem” klasszikus kérdésére a francia elnök azt a választ adta ezzel, hogy őt. A német kancellár kizárva, Olaf Scholz bejelentette, hogy visszavonul a politikától, ha egy hét múlva elveszíti a választást, és szinte kizárható, hogy nem veszíti el.
Az amerikai kérdőív hat kérdést tartalmaz, amelyek egyike kifejezetten az Európai Unió tagállamainak szól. A NATO főtitkára, Mark Rutte hangsúlyozta, hogy Európának előbb egymás között kell egyeztetnie, mielőtt válaszolna Washingtonnak.
Ukrajnai béke: milyen asztalhoz ültetik az uniós vezetőket, kétséges
Az, hogy az asztalhoz is odaülhessenek az európai vezetők, továbbra is kétséges.
A tárgyalások minden bizonnyal több körben zajlanak majd, és könnyen lehet, hogy a fő döntéseket egy olyan asztalnál hozzák meg, ahol nem ül majd uniós politikus. Az események felgyorsultak, szombaton kétoldalú megbeszélést folytatott Mark Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között.
A jelenlegi helyzet a kiszivárgott információk szerint, hogy egy amerikai–orosz csúcs előkészületeire nemzetbiztonsági tanácsadói szinten folytatnának tárgyalásokat Szaúd-Arábiában. De még ennek a rijádi találkozónak a részletei is képlékenyek. Most úgy tudni, ukrán résztvevők is lesznek, de Kijevben szombaton még erről sem tudtak – írta a Világgazdaság a Bloomberg jelentése alapján.
[type] => post [excerpt] => Körfelmérést végez az ukrajnai béketárgyalások előkészítése közben Európában az Egyesült Államok. Ukrajna támogatása, illetve a fővárosok tervei a téma: Kijev fő békefeltétele, hogy kapjon biztonsági garanciákat a lezárt háború után, és a háborút ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1739790660 [modified] => 1739754338 ) [title] => Washington körbevizsgálja az európai fővárosok Ukrajna-terveit [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=141215&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 141215 [uk] => 141380 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 141216 [image] => Array ( [id] => 141216 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ukrajna-4.jpg [original_lng] => 184708 [original_w] => 1024 [original_h] => 681 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ukrajna-4-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ukrajna-4-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ukrajna-4-768x511.jpg [width] => 768 [height] => 511 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ukrajna-4.jpg [width] => 1024 [height] => 681 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ukrajna-4.jpg [width] => 1024 [height] => 681 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ukrajna-4.jpg [width] => 1024 [height] => 681 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ukrajna-4.jpg [width] => 1024 [height] => 681 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1739871231:2 [_thumbnail_id] => 141216 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 3067 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 1202969258001 [_oembed_fbecca3469c76128c74a506c49cecf5d] =>
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
Az ukránok több mint 44,6%-a kijelentette, bízik az Egyesült Államok megválasztott elnökében, Donald Trumpban. Ezt bizonyítják az Új Európa Központ megbízásából készült felmérés eredményei, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A mutató az ukránok körében lényegesen magasabb, mint például a Trump-párti Magyarországon, ahol a lakosság 37%-a bízik Trumpban, Franciaországban 16%, Nagy-Britanniában 30% bízik a megválasztott amerikai elnökben, Trumpban.
Az Új Európa Központ tavaly azt a kérdést tette fel, hogy a két amerikai vezető közül melyikkel szimpatizálnak jobban az ukránok. Abban az időben Joe Biden volt a szimpátia vitathatatlan vezetője 78,1%-os mutatójával, miközben a válaszadók mindössze 10,1%-a állt ki Trump mellett.
A tavaly Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár iránt voltak bizalommal ukránok.
A válaszadók 52,2%-a úgy gondolja, hogy a partnerek most nem tesznek eleget Ukrajna győzelméért. Ez az érzés nyilvánvalóan tükröződött a külföldi vezetőkbe vetett bizalom értékelésében.
Az ukránok körében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Andrzej Duda lengyel elnök iránt a legnagyobb bizalom – valójában egyforma mutatókkal (65%).
A harmadik helyen Justin Trudeau kanadai miniszterelnök áll (csaknem 60%), Emmanuel Macron francia elnök a negyedik (58,4%).
Az ötödik helyet Moldova elnöke, Maia Sandu (57,3%) foglalja el.
A legnagyobb mértékben Joe Biden amerikai elnök iránt csökkent a bizalom: tavaly 82%-kal vezette aranglistát, most ez a mutató 55,2%.
A Scholz iránti bizalom egy éve még 61,4% volt, most 24,5 százalékponttal kevesebb.
Andrzej Duda értékelése is 13,1 százalékponttal esett a tavalyihoz képest, 2022 óta pedig még ennél is többet, amikor is 86,8%-kal vezette a listát.
Macron az egyetlen nyugati vezető, aki iránt 2024-ben nőtt a bizalom szintje: tavaly a megkérdezett ukránok 54,5 százaléka, idén pedig 58,4 százaléka bízik benne.
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
A vezető külföldi politikusok közül Szlovákiában a megkérdezettek legnagyobb hányada Orbán Viktor magyar miniszterelnökben és Petr Pavel cseh államfőben bízik a leginkább – derült ki egy, a DennikN által készíttetett aktuális felmérésből, amelynek eredményeit a pozsonyi újság honlapján tették közzé kedden.
Az Ipsos közvélemény-kutató ügynökség által szeptemberben készített felmérés szerint azok aránya, akik a „határozottan bízom benne”, vagy az „inkább bízom benne” válaszokat fűzték a felmérésben szereplő vezető politikusok nevéhez, Orbán Viktor és Petr Pavel esetében volt a legmagasabb, mindkét politikusnál 33 százalékot tett ki.
A felmérés a lista harmadik helyére Donald Trumpot hozta ki: az amerikai elnökjelöltnél a megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy határozottan vagy inkább bízik benne. A lista negyedik és ötödik helyén holtversenyben Vlagyimir Putyin orosz, illetve Emmanuel Macron francia elnök szerepel a megkérdezettek 25 százalékának bizalmi indexével.
A hatodik és a hetedik helyen, ugyancsak holtversenyben Kamala Harris amerikai alelnök és elnökjelölt, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének neve szerepel, esetükben a megkérdezettek 24 százaléka állította azt, hogy határozottan vagy inkább bízik bennük.
A közvélemény-kutatásban lehetőségként megadott külföldi vezetők közül a legalacsonyabb – 5 százalékos – bizalmi indexszel Keir Starmer brit kormányfő rendelkezik.
Ellenben az ő esetében volt a legmagasabb azok aránya, akik azt állították, hogy nem ismerik a személyét: a megkérdezettek 51 százaléka adott ilyen választ.
A „nem ismerem” választ adók aránya viszonylag magas volt még Hszi Csin-ping kínai elnök és Kamala Harris esetében, előbbiről a megkérdezettek 33, utóbbiról pedig 25 százalékuk mondta ezt.
A felmérésben részt vevők legnagyobb arányban és holtversenyben Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök esetében adták a „határozottan nem bízom benne” választ, mindkét politikus esetében a válaszadók 46 százaléka mondta ezt.
[type] => post [excerpt] => A vezető külföldi politikusok közül Szlovákiában a megkérdezettek legnagyobb hányada Orbán Viktor magyar miniszterelnökben és Petr Pavel cseh államfőben bízik a leginkább – derült ki egy, a DennikN által készíttetett aktuális felmérésből, amelynek... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1730924700 [modified] => 1730849298 ) [title] => A külföldi politikusok közül Orbán Viktorban és Petr Pavelben bíznak a legtöbben Szlovákiában [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131512&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 131512 [uk] => 131644 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 131513 [image] => Array ( [id] => 131513 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png [original_lng] => 517929 [original_w] => 984 [original_h] => 497 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-300x152.png [width] => 300 [height] => 152 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-768x388.png [width] => 768 [height] => 388 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png [width] => 984 [height] => 497 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png [width] => 984 [height] => 497 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png [width] => 984 [height] => 497 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png [width] => 984 [height] => 497 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1730971648:2 [_thumbnail_id] => 131513 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 2737 [translation_required_done] => 1 [_oembed_09b40ada5660d765f619f0851f5dac34] =>
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
A The Wall Street Journal című amerikai lap pénteken publikált közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek úgy vélték, hogy Donald Trump volt amerikai elnök és jelenlegi republikánus elnökjelölt jobban kezelné az ukrajnai háborút vagy a közel-keleti válságot, mint Kamala Harris demokrata elnökjelölt.
A felmérést szeptember 28. és október 8. között végezték az ország kulcsfontosságú úgynevezett csatatér- vagy ingadozó államaiban, amelyekben eldőlhet a november 5-i elnökválasztás.
A közvélemény-kutatásban az egyes államokban 600-600 regisztrált szavazó vett részt. A hibahatár minden államban 4 százalékpont volt. Az általános támogatottságot tekintve a hét államban Harris és Trump döntetlenre áll a kutatás alapján.
A felmérés szerint Harris 2 százalékponttal vezet Arizonában, Georgiában és Michiganben, Trumpnak Nevadában 6, Pennsylvaniában 1 százalékpontos előnye van, Észak-Karolinában és Wisconsinban pedig fej fej mellett állnak.
A WSJ felmérése alapján Trump 50 százalékkal vezet Harris 39 százalékával szemben a hét ingadozó államban azzal kapcsolatban, hogy ki tudná jobban kezelni az ukrajnai háborút. Trump 48 százalékkal vezet Harris 33 százalékával szemben abban a kérdésben is, hogy ki lenne alkalmasabb az Izrael és a Hamász közötti háború kezelésére.
A WSJ kutatása szerint a választók közül többen támogatnák Trumpot a gazdaság és a bevándorlás kérdésében, míg a lakhatás, az egészségügy és az emberekkel való törődés terén Harris jobban teljesítene. A Reuters/Ipsos e heti felmérése szerint Trump és Harris országos szinten is szoros versenyben van, Harris 46 százalékkal vezet, míg Trump 43 százalékon áll.
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
