Volodimir Zelenszkij ukrán elnök végrehajtotta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) határozatát az oroszországi és fehéroroszországi magán- és jogi személyekkel szembeni szankciók alkalmazásáról. A megfelelő rendeleteket az államfő honlapján tették közzé.
Az egyik rendelet szankciókat vezet be 15 orosz állampolgárságú személy, valamint 39 jogi személy ellen Oroszországból, Fehéroroszországból és Ukrajna megszállt területeiről.
A szankciókkal sújtott személyek között van Szevasztopol megszálló „kormányzója”, Mihajlo Razvozsajev és Volodimir Nyemcev, a „törvényhozó gyűlés elnöke”.
A fehérorosz NSKTrade vállalatot is szankcionálták.
Egy másik rendelet 63 orosz jogi személy ellen vezet be szankciókat. Ezek közé tartozik a Seremetyevo Handling Kft., a Domogyedovo Airport Handling Kft., a Vipport, amelyek székhelye a Vnukovo repülőtéren található, a Vostok Technical Service és az Airport Service Kft.
Olekszandr Lukasenko rendeletet írt alá 31, úgynevezett „szélsőséges” bűncselekményekért elítélt személynek. A határozatról a BelTA állami ügynökség számolt be.
A megkegyelmezettek között két nő és 29 férfi van; közülük 17-en krónikus betegségben szenvednek, hárman fogyatékkal élők.
„Az elítélteket a büntetett előélet törlése nélkül mentesítik a büntetés alól. A Belügyminisztérium biztosítja a jogkövető magatartásuk ellenőrzését”, áll a közleményben.
Ez az ötödik kegyelmi ügy politikai foglyok esetében Fehéroroszországban 2024-ben. A több tucat ember tölti büntetését a börtönökben, akiket Lukasenko „sértegetéséért”, „hazaárulásért” és a Btk. más politikai indíttatású cikkelyei miatt ítéltek el.
Júliusban legkevesebb 18 politikai foglyot engedtek szabadon: négy nőt és 14 férfit, köztük a rákos beteg Hrihorij Kosztuszevet, aki a Fehérorosz Népfront ellenzéki párt elnökét, és akit 10 év börtönre ítéltek.
Lukasenko augusztus közepén írta alá a második rendeletet. Ekkor 30 ember kapott kegyelmet, akiket szintén „ellenállási irányú bűncselekményekért” ítéltek el. A szabadultak között 14 nő és 16 férfi volt, köztük nyugdíjas korúak és súlyos betegek is.
Szeptember elején további 30 elítélt politikai fogoly kapott kegyelmet. Többségük kiskorú gyermekek szülei.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kért tőle engedélyt arra, hogy Belarusz területéről megtámadja Ukrajnát, mivel – mint mondta – ez egy rutinszerű „hadgyakorlat utáni csapatkivonás” volt – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Honnan tudja, hogy engedélyt adtam belorusz terület használatára?” – kérdezett vissza Lukasenka, amikor a BBC újságírója arról érdeklődött, miért engedélyezte Vlagyimir Putyinnak, hogy Belarusz területéről támadást indítson Ukrajna ellen.
Voltak hadgyakorlatok, amelyeken több ezer orosz katona vett részt. Putyin elkezdte kivonni ezeket a csapatokat onnan, ahol voltak, Fehéroroszország déli részén, lefelé, az ukrán határ mentén. Egy bizonyos ponton ezen csapatok egy részét átirányította Kijevbe. Biztos vagyok benne, hogy provokálták őket. Putyintól függ, hogyan vonja vissza a csapatait. Átmehet Kijeven keresztül. Vagy mehet Minszkben keresztül – nyilatkozta a belorusz elnök.
Azt is elmondta, hogy az incidens után nem kereste őt orosz kollégája, hogy tisztázzák a történteket. „Nem. Nem hívott fel engem. És én sem hívtam őt. Ezek az ő csapatai, és joga van visszavonni őket, ahová akarja” – nyilatkozta Aljakszandr Lukasenka.
Indulni kíván a Fehéroroszországban 2025. január 26-án esedékes elnökválasztáson Aljakszandr Lukasenka harminc éve hivatalban lévő államfő.
Ezt a fehérorosz elnök szerdán Kazanyban jelentette be a Rosszija 1 orosz televíziónak. Lukasenka a BRICS-országok csúcstalálkozójára érkezett Tatárföld fővárosába.
Aljakszandr Lukasenka 1994 óta van hatalmon, a hatodik elnöki ciklusa a végéhez közeledik. A legutóbbi választást 2020-ban tartották Fehéroroszországban. Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékát szerezte meg a voksolás első fordulójában. Az eredmények kihirdetése után az országban több hónapig nagyszabású tüntetések voltak, a résztvevők csalást emlegetve tiltakoztak.
Lukasenka idén februárban már beszélt róla, hogy újra kívánja jelöltetni magát, augusztusban azonban arra szólította fel honfitársait, hogy kezdjenek hozzászokni, hogy új elnöke lesz az országnak. Kijelentését azzal magyarázta, hogy „az életben minden előfordulhat”.
A következő fehérorosz elnökválasztást 2025. január 26-án tartják. Ezt a döntést a képviselő-testület ülésén hozták meg. A hírt a Belta fehérorosz információs ügynökség közölte.
Fehéroroszország Központi Választási Bizottsága kijelentette, hogy készen áll a választási kampány megkezdésére. Ihor Karpenko, az bizottság vezetője kijelentette, hogy a januári választások „teljes mértékben” megfelelnek az ország alkotmányának és a választási törvénykönyvnek.
A hírek szerint Olekszandr Lukasenka is jelölteti magát.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor kijelentette, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket is bevethet „Oroszország és Fehéroroszország elleni agresszió esetén”. Ezt az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának a nukleáris elrettentésről szóló ülésén jelentette ki, amelyről először tudósítottak nyilvánosan.
„Oroszország fenntartja magának a jogot nukleáris fegyverek bevetésére, ha Oroszország és Fehéroroszország ellen, mint az Unió tagjai ellen agressziót indítanak” – mondta Putyin diktátor.
Biztosított arról, hogy „ezekről a kérdésekről az önjelölt fehérorosz elnökkel, Lukasenkával egyeztek meg”.
„Beleértve azt is, ha az ellenség a hagyományos fegyvereket használva kritikus fenyegetést jelent szuverenitásunkra” – tette hozzá Putyin.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök arról számolt be, hogy „megegyezett az ukránokkal” a Fehéroroszországba zuhanó drónok titokban tartásáról.
Megállapodtunk az ukránokkal, hogy nem fogjuk a területünkre – orosz és ukrán – drónok belépésének tényét ismertetni a médiában. Ezzel mindkét fél rosszul jár – mondta az oroszpárti vezető. Szerinte a bevetett drónok mindkét fél számára újak, ezért nehéz az irányításuk, ráadásul az elektronikus hadviselés eszközei is letéríthetik őket pályájukról.
Arról is beszélt, hogy nemrég egy ukrán drónt találtak Bobrujszk közelében, Belarusz központjában, azonban orosz drónok is rendszeresen sértik meg a kelet-európai ország légterét – írja az Ukrajinszka Pravda.
A belarusz védelmi minisztérium egyik tisztviselője szerint a játékot arra használták, hogy információt gyűjtsenek egy Minszk környéki katonai bázisról.
Alekszandr Ivanov, a belarusz védelmi minisztérium ideológiai munkaért felelős osztályvezetője mindezt azzal magyarázta egy tévéműsorban, hogy a játék népszerűségének a csúcsán a Minszk melletti, 50-es számú légibázis területén volt a legtöbb pokémon. „A kifutópálya környékén, tehát ott, ahol a legtöbb katonai felszerelés van. Ez nem titkosszolgálati információ?” – vetette fel a kérdést.
Ivanov a népszerű applikációt akkor említette meg, amikor a kémek számára érdekes célpontokról esett szó.
Emlékeztetőül: a Pokémon Go egy 2016-ban kiadott applikáció okostelefonra, mely a kiterjesztett valóság elvén működik. A játékosok szerte a világon vadászhattak digitális pokémonokra, a fejlesztők egyenesen azt ígérték, hogy „a pokémonok a föld minden sarkában megtalálhatóak.”
Oroszország már akkor is figyelmeztetett, hogy a játék biztonsági kockázatot jelent, az orosz média pedig azt állította, hogy a CIA áll a fejlesztés mögött. A játék fejlesztője, Niantic cáfolta, hogy a Pokémon GO kémeszköz lett volna.
A fehérorosz védelmi minisztérium úgy döntött, hogy a Lengyelországgal és Litvániával határos Grodno és Brest körzetben tart hadgyakorlatokat, amelyek szeptember végéig folytatódnak.
Szeptember 26-ig a Grodnói körzetben tartanak kiképzést a területi csapatok hadköteleseivel. A tartalékból mintegy 105 személyt hívnak be.
A hírek szerint a képzés során a területi csapatokból külön lövészzászlóalj megalakítását tervezik.
A sorkatonák a Szuzirja gyermekrehabilitációs táborba kerülnek, amely 8 kilométerre található a litván határtól.
Szeptember 3. és 27. között területvédelmi gyakorlatokat is tartanak a Lengyelországgal határos Brest régióban.
Belarusz és Kína egy közös nyilatkozatban megállapodott, hogy erősítik biztonsági és gazdasági együttműködésüket. Li Csiang kínai miniszterelnök augusztus 22-én Minszkben találkozott Roman Golovcsenko belarusz miniszterelnökkel.
A nyilatkozat szerint Peking és Minszk nemcsak a biztonsági kapcsolatok megerősítését vállalta, hanem a pénzügyi és az energiaágazatban való együttműködés javítását is. Az országok abban is megállapodtak, hogy fokozzák az együttműködést az ipari ellátási láncok terén.
Belarusz és Kína továbbra is a Kreml legfontosabb szövetségesei, mivel – egyes vélemények szerint – a nyugati szankciók egyre inkább elszigetelik Moszkvát a nemzetközi színtéren.
Belarusz július 4-én csatlakozott a Sanghaji Együttműködési Szervezethez (SCO), az Oroszország és Kína által vezetett eurázsiai politikai, gazdasági és védelmi szervezethez. Nem sokkal később, július 8-án a kínai és a belarusz hadsereg közös hadgyakorlatot tartott az ukrán–lengyel határ melletti breszti gyakorlótéren.
Bár Kína hivatalosan semleges álláspontot képvisel Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban, és tagadja, hogy segítséget nyújtana Moszkvának, Peking és Moszkva tovább erősíti kapcsolatait. Li a találkozó után Oroszországba látogat – számolt be az Index a The Kyiv Independent nyomán.
