A lengyel kormánynak nem áll szándékában engedni Ukrajnának a volinyi tragédia áldozatainak exhumálása ügyében – jelentette ki Radoslaw Sikorski, lengyel külügyminiszter, számolt be a PAP.
Megjegyezte, hogy ezt a kérdést megvitatta az ukrán külügyminisztérium vezetőjével és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.
„Ez nem politikai kérdés, nem lehet alku tárgya, hanem egyszerűen egy keresztény kötelesség, amely rólunk tanúskodik. Nem alkudozunk. Nem alkudoztunk a németekkel katonáik lengyelországi eltemetéséről, sem a zsidó féllel, amely éppen ellenkezőleg azt akarta, hogy ne exhumálják a jedwabnói bűncselekmény áldozatait”, fogalmazott Sikorski.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy egy időben Ukrajna megengedte Németországnak, hogy exhumáljon 100 ezer Wehrmacht-katonát.
„Úgy gondoljuk, hogy honfitársainknak, akik nem voltak ott agresszorok, legalább olyan jogaik vannak, mint a Wehrmacht katonáinak” – tette hozzá.
Marcin Terlik lengyel újságíró az Onetnek írt cikkébentájékozott beszélgetőpartnerekre hivatkozva közölte, a lengyel külügyminisztérium vezetője, Radoslaw Sikorski és Volodimir Zelenszkij elnök között kellemetlen tárgyalások voltak a volinyi tragédia áldozatainak exhumálásával kapcsolatban – számolt be a Jevropejszka Pravda az Onetre hivatkozva.
Az újságíró közölte, a lengyel delegációt meglepte Volodimir Zelenszkij elnök kommunikációs stílusa a múlt heti kijevi tárgyalásokon. Beavatott beszélgetőpartnerekre hivatkozva megjegyezte, hogy az ukrán politikusok álláspontja a volinyi tragédia áldozatainak exhumálása ügyében csalódást okoz Varsóban, ezért a lengyel külügy „konkrét intézkedéseket tervez”.
És éppen ezért, a kiadvány szerint a Külügyminisztérium „az elkövetkező hónapokban azt tervezi, hogy Ukrajna európai integrációs törekvéseit a Kijevre való nyomás eszközeként használja fel”. A tárgyalópartner, aki ismeri a tárgyalások menetét, megjegyezte, hogy „Ukrajna követelőző álláspontot foglalt el”.
„Tudjuk, hogy Zelenszkijre óriási nyomás nehezedik, de az nem fordulhat elő, hogy a kedvezmények egyirányúak legyenek. Eközben Ukrajna követelőző álláspontot foglalt el. A védelem szférájában ezt megérthetjük. De más területeken változnia kell” – mondta.
A lengyel külügyminisztérium névtelen képviselője a kiadványnak elmondta, hogy a Voliny ügye országának jelenleg „a legfőbb és egyetlen követelése”.
Ezért, miután Lengyelország 2025 januárjában átveszi az EU hat hónapos elnökségét, úgy tűnik, az ország külügyminisztériuma azt tervezi, hogy Ukrajna európai integrációs törekvéseit a Kijevre való nyomás eszközeként használja fel.
„Szikorszkij megpróbálta meggyőzni Zelenszkijt, hogy most rendezze a történelmi kérdéseket Lengyelországgal, mivel alacsonyabb árat fizet értük, mint a csatlakozási tárgyalások során. Ez nem jutott el Zelenszkijhez” – mondta az egyik tájékozott beszélgetőtárs a kiadványnak.
Megjegyezte: a politikusok találkozóját követően ismertté vált, hogy Ukrajna „azt szeretné, ha Lengyelország az elnöksége alatt egy időben nyitná meg az összes tárgyalási szakaszt”, ami „példátlan és nagyon bonyolult lenne”.
„Kijevnek szüksége van Varsó csatlakozási kötelezettségére. És itt van tere a beszélgetésnek. Segítünk nekik, ha segítenek nekünk” – hangsúlyozta az újságíró beszélgetőtársa. A lengyel diplomácia képviselője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások során „a katonai és védelmi kérdések nem lesznek alku tárgyai”.
