Az Európai Parlament szerdán új, a sajtószabadság megerősítését célzó európai uniós jogszabályt fogadott el, amely a média függetlenségének védelmére kötelezi a tagállamokat, és tiltja a szerkesztői döntések befolyásolásának minden formáját.
Az uniós képviselőtestület strasbourgi közleménye szerint a plenáris ülésen megszavazott új szabályok értelmében a hatóságok nem gyakorolhatnak nyomást az újságírókra és a szerkesztőkre, nem kényszeríthetik őket forrásaik felfedésére őrizetbe vétellel, szankciókkal, házkutatással, megfigyelő szoftverek telepítésével és egyéb módszerekkel.
A közlemény szerint a parlament biztosítékokat épített be a jogszabályba annak érdekében, hogy kémprogramokat csak eseti alapon lehessen alkalmazni, kizárólag akkor, ha egy szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény alapos gyanúja miatt egy független igazságügyi hatóság ezt engedélyezi. Azonban még ezekben az esetekben is joguk lesz ahhoz a megfigyelt személyeknek, hogy a megfigyelést követően tájékoztatást kapjanak, lehetőséget adva számukra arra, hogy a bíróságon megtámadják az intézkedést.
Annak megakadályozása érdekében, hogy a közszolgálati médiát politikai célokra használják fel, az új szabályok azt is előírják, hogy a közmédia vezetőit és igazgatósági tagjait átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárásokkal kell kiválasztani, kellően hosszú hivatali időre. A szerződésük lejárta előtt nem lehet őket elbocsátani, kivéve, ha már nem felelnek meg a szakmai kritériumoknak. A közszolgálati médiát átlátható és objektív eljárásokkal kell finanszírozni, és a finanszírozásnak fenntarthatónak és kiszámíthatónak kell lennie.
A jogszabály azt is tartalmazza, hogy minden hír- és aktuálpolitikai csatornának egy nemzeti adatbázisban közzé kell tennie a tulajdonosairól szóló információkat akkor is, ha közvetlenül vagy közvetve állami tulajdonban vannak. A médiának az állami hirdetésekből származó pénzeszközökről és pénzügyi támogatásról is be kell számolnia, ami magában foglalja a nem uniós országokból származó hozzájárulásokat is.
Emellett a médiának vagy online platformoknak juttatott közpénzeket nyilvános, arányos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kell majd elosztani.
A jogszabályban szerepel egy olyan mechanizmus is, amely megakadályozza, hogy a nagy online platformok – például a Facebook, az X vagy az Instagram – önkényesen korlátozzák vagy töröljék a független médiatartalmakat. A platformoknak először is meg kell különböztetniük a független médiát a nem független hírforrásoktól. A médiumok értesítést kapnak, ha a platform törölni vagy korlátozni kívánja a tartalmukat, és 24 órájuk lesz a válaszadásra. A platform csak a válaszadás után vagy annak hiányában törölheti vagy korlátozhatja a tartalmat, ha az továbbra sem felel meg a feltételeknek.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a jogszabállyal kapcsolatos sajtóközleményében úgy vélte, hogy „bár a rendelet elvileg a médiapluralizmust és a média függetlenségét kívánta védeni, valójában azonban ez egy brüsszeli cenzúratörvény, amely a Soros-hálózat szervezeteinek a véleményezése alapján, a tagállamok hatásköreibe beavatkozva akarja rendszabályozni a tagállami médiarendszereket”.
„A jogszabály egy újabb brüsszeli beavatkozás a tagállamok szuverenitásába. Az uniós szabályozás célja, hogy csak Brüsszel hangja szólalhasson meg a tagállami nyilvánosságban, és lehetőséget teremt arra, hogy Brüsszel elnyomja a nemzeti és keresztény-konzervatív véleményeket, értékeket. Ez elfogadhatatlan. Brüsszel a szemünk láttára építi fel a média feletti totális kontrollt, egy központosított cenzúrát” – fogalmazott.
A képviselő kifejtette: A jogszabály a médiapiaci sajátosságokat figyelmen kívül hagyva egységes, minden tagállam számára kötelező szabályrendszert határoz meg, s akár szankciókkal is korlátozhatja bizonyos tartalmak megjelenését a tagállami közmédiában. Ebből világosan látszik, hogy mi a szabályozás valós célja.
Magyarország elkötelezett a szabad véleménynyilvánítás és a sokszínű médiatartalom iránt. Mi, magyarok, már 1848-ban is tudtuk, mi a sajtószabadság. Ezért egyértelmű, hogy a közelgő uniós parlamenti választásokra is tekintettel ez a szabályozás is egy újabb eszköz a jobboldali erők gyengítésére, elhallgattatására! – tette hozzá a képviselő.
Bocskor Andrea azt írta: a most elfogadott jogszabály alattomos hatáskörbővítést jelent az EU részéről, hiszen a szabályozás tárgya az alapító szerződése szerint nem uniós hatáskör, hanem tagállami, amibe Brüsszel nem szólhat bele. „Kiállunk Magyarország szuverenitásáért és a vélemény- és szólásszabadság mellett!” – emelte ki a képviselő.
Az Európai Parlament „állandó tűzszünetre” és a politikai megoldás érdekében tett erőfeszítések újraindítására szólít fel csütörtökön megszavazott állásfoglalásában az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban, azzal a feltétellel azonban, hogy előbb minden túszt azonnal és feltétel nélkül szabadon engednek, és felszámolják a Hamász terrorszervezetet.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők a lehető leghatározottabban elítélik a Hamász által Izrael ellen elkövetett „aljas” terrortámadást, azonban az arra adott aránytalan izraeli katonai választ is, amely „soha nem látott mértékű” polgári áldozatokat követelt – áll a testület sajtóközleményében.
A dokumentum hangsúlyozza: Izraelnek joga van a nemzetközi jog keretein belül megvédeni magát, ami azt jelenti, hogy egy konfliktus minden résztvevőjének különbséget kell tennie az ellenség és a civilek között, és támadásaik csakis katonai célpontokra irányulhatnak.
A Gázai övezetben uralkodó szörnyű és gyorsan romló humanitárius helyzet miatti aggodalmuknak adva hangot a képviselők kiemelték: sürgős szükség van a teljes, gyors, biztonságos és akadálytalan humanitárius hozzáférésre a Gázai övezet egészében, és a létfontosságú infrastruktúra azonnali helyreállítására.
Az állásfoglalás európai kezdeményezésre szólít fel a kétállami megoldás érdekében, és hangsúlyozza a békefolyamat azonnali újraindításának szükségességét.
A képviselők támogatják a 2002-es arab békekezdeményezést is, amely Izrael állam és valamennyi arab állam közötti kapcsolatok teljes normalizálását ajánlja fel, cserébe Izrael teljes kivonulásáért az 1967 óta megszállt valamennyi palesztin és arab területről, és szorgalmazzák a Palesztin Hatóság teljes bevonását ebbe a folyamatba.
Felszólítanak tovább a palesztin területek megszállásának megszüntetésére, és hangsúlyozzák, hogy a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi zsidó telepek a nemzetközi jog szerint illegálisak. Az Európai Parlament határozottan elítéli a palesztinok ellen szélsőséges telepesek által elkövetett erőszakcselekményeket és uniós korlátozó intézkedések bevezetésére szólítanak fel az emberi jogokat és a nemzetközi jogot sértő telepesekkel szemben – olvasható az állásfoglalásban. A testület tagjai a terrorcselekmények és a nemzetközi jog megsértését elkövető személyek felelősségre vonását is hangsúlyozzák.
A túszejtés és a civilek elleni szándékos támadások súlyosan sértik a nemzetközi jogot – hívták fel a figyelmet a képviselők.
