Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton aláírta az ország és Észak-Koreával kötött stratégiai partnerségről szóló szerződést, amely kölcsönös védelmi rendelkezést tartalmaz. Ezzel törvénybe iktatta azt.
A megállapodás, amelyet Putyin és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető júniusban, a phenjani csúcstalálkozót követően jelentett be, arra szólítja fel mindkét felet, hogy fegyveres támadás esetén a másik fél segítségére siessenek.
A partnerséget törvényerőre emelő rendelet egy hivatalos honlapon jelent meg, amely a jogalkotási eljárásokat vázolja.
A szerződést az orosz parlament ratifikálta – említi meg a Reuters hírügynökség.
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) – reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
A KNDK közeli szomszédunk, partnerünk, kapcsolatainkat minden téren fejlesztjük, és ez a mi szuverén jogunk. Ez senkiben nem kelthet aggodalmat, mert ez az együttműködés nem irányul harmadik országok ellen. Tovább fogjuk fejleszteni ezt az együttműködést – szögezte le az orosz elnök szóvivője.
Peszkov egymásnak ellentmondónak nevezte az észak-koreai katonáktól szóló dél-koreai és amerikai kijelentéseket, és mivel szavai szerint az az ukrajnai háborút érinti, azt tanácsolta az újságíróknak, hogy vegyék fel a kapcsolatot az orosz védelmi minisztériummal.
A szöuli külügyminisztérium hétfőn bekérette a dél-koreai orosz nagykövetet, és tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Oroszország észak-koreai katonákat vet be az Ukrajna ellen vívott háborújában.
A dél-koreai titkosszolgálat a múlt héten közölte, hogy Észak-Korea októberben 1500 katonát küldött Oroszországba, hogy Ukrajnában vessék be őket, és várhatóan további észak-koreai katonákat is vezényelnek majd az ukrán frontra.
Joe Biden amerikai elnökaz idei Nobel-békedíjasok méltatása során kijelentette, hogy az Egyesült Államok készen áll a tárgyalásokra Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával a nukleáris fenyegetés csökkentése érdekében, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A 2024-es Nobel-békedíjat Nihon Hidankyo, a nukleáris bombázások áldozataival foglalkozó japán szervezet kapta az atomfegyvermentes világ megteremtésére tett erőfeszítéseiért, valamint azért, mert bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az atomfegyverek soha többé nem használhatók.
Biden megjegyezte, hogy tovább kell haladni addig a napig, amikor végre és örökre megszabadíthatjuk a világot az atomfegyverektől.
Ezért elmondása szerint az Egyesült Államok kész „előfeltételek nélkül” tárgyalni Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával a nukleáris fenyegetés csökkentéséről.
„Sem országaink, sem a világ nem profitálnak abból, ha akadályozzák a nukleáris arzenál csökkentésében való előrehaladást. A nukleáris veszély csökkentése nem a modern világ veszélyei ellenére fontos, hanem éppen ezek miatt.
Ezek a nukleáris kockázatok aláássák azokat a normákat és megállapodásokat, amelyeken közösen dolgoztunk, és ellentétesek a mai Nobel-díjasok létfontosságú munkájával” – hangsúlyozta az amerikai elnök.
Észak-Korea „tragikus következményekkel” fenyegette meg a NATO-országokat, ha továbbra is ragaszkodnak „Észak-Korea-ellenes álláspontjukhoz” – számolt be a Yonhap.
Korábban a NATO elítélte Észak-Koreát és Iránt, amiért az Ukrajna elleni orosz agressziót szították azzal, hogy közvetlen katonai támogatást nyújtottak Moszkvának. Észak-Korea válaszul elítélte ezt a kijelentést, és a NATO-t „az Egyesült Államok hegemón ambíciói termékének” nevezte.
„A NATO, amely nem más, mint az Egyesült Államok háborús eszköze, rágalmazta a független szuverén államok közötti jogi együttműködést, miközben eltorzította az ukrán incidens lényegét”, közölte az ország külügyminisztériuma. „Ha a NATO továbbra is minden erőfeszítést megtesz Észak-Korea méltóságának, szuverenitásának, biztonságának és érdekeinek elnyomására, miközben továbbra is ellenséges politikát folytat vele szemben, akkor a NATO, vakon követve az Egyesült Államokat, teljes felelősséget fog viselni az általa okozott tragikus következményekért” – tette hozzá a külügyi tárca képviselője.
Emlékeztetőül, hogy Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun nukleáris támadással fenyegetőzött, ha „az ellenség megpróbálja erőszakkal megsérteni az ország szuverenitását”.
Korábban azt mondta, hogy országa „geometriai progresszióban” fogja növelni az atomfegyverek számát.
Phenjanban tárgyalt Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára Kim Dzsongun észak-koreai elnökkel pénteken. Az orosz politikus látogatása felerősíti az újabb észak-koreai fegyverszállításokkal kapcsolatos aggodalmakat is.
Az orosz biztonsági tanács közleménye szerint a találkozón szóba került számos kétoldalú és nemzetközi kérdés, és a Kim és Vlagyimir Putyin által idén aláírt megállapodás végrehajtása is. Alig több mint egy év alatt ez már Sojgu második látogatása Észak-Koreában, hiszen az orosz politikus még hadügyminiszterként tavaly júliusban járt az országban.
Sojgu tavalyi látogatása után megindultak a fegyverszállítmányok Oroszországba
A tavalyi látogatás során az észak-koreai vezető bemutatta hazája legújabb fegyvereit, köztük ballisztikus rakétákat is, melyek pár hónappal később az ukrajnai fronton is megjelentek. A Bloomberg szerint nem sokkal a tavalyi találkozó után a műholdfelvételek is a kereskedelem növekedését jelezték a két ország között, aminek az Egyesült Államok és partnerei szerint része volt több millió tüzérségi lőszer is, akárcsak a már említett, rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták.
Sojgu tavaly szeptemberben is találkozott Kimmel, amikor az Oroszországba látogatott. A magas szintű orosz–észak-koreai találkozók sorozatában azonban megtaláljuk Putyin phenjani látogatását is, amely több mint 20 éve az első hasonló eset, de júliusban egy magas rangú katonai delegáció is járt az észak-koreai fővárosban.
Kim és Putyin júniusban írt alá kölcsönös védelmi egyezményt Oroszország és Észak-Korea között, a két ország folyamatosan fűzi szorosabbra kapcsolatait az ukrajnai háború kitörése óta.
Észak-Korea támogatja Oroszország ukrajnai háborúját, és jelentős, az orosz tüzérségi eszközökkel kompatibilis lőszerkészletet is felhalmozott az elmúlt évtizedekben, így több millió lövedéket is küldött az oroszoknak. Cserébe Moszkva technológiával és más termékekkel segítette az ország gazdaságát és fegyverfejlesztési programját.
Szakértői szintű egyeztető tanács létrehozásával újraindítaná a párbeszédet Észak-Koreával a dél-koreai elnök – erről maga Jun Szogjol beszélt csütörtökön a nemzeti felszabadulás napján elmondott beszédében.
Dél-Korea ezen a napon ünnepli, hogy 79 évvel ezelőtt a félsziget felszabadult a japán uralom alól a második világháború végén.
Jun kijelentette, hogy kész újraindítani a politikai és gazdasági együttműködést a kommunista diktatúrával, ha Phenjan „akár csak egyetlen lépést is hajlandó tenni a nukleáris leszerelés érdekében”.
A két Korea viszonya mélypontra süllyedt, miután Phenjan folytatja a nukleáris fegyverkezést és csapásmérő képességei fejlesztését. Kim Dzsongün észak-koreai vezető országa elsőszámú ellenségévé nyilvánította Dél-Koreát, kijelentette, hogy az egyesítés immár lehetetlenné vált. A két országot elválasztó demilitarizált övezetben is nőtt a feszültség, miután az ottani tevékenységeket korlátozó megállapodást felmondták.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
Észak-Korea hétfőn két ballisztikus rakétát indított, a második rakéta szabálytalan repülés közben felrobbanhatott, törmelékei szárazföldre hullottak – közölte a dél-koreai hadsereg.
Dél-Korea még elemezi az esetet, és nem tudta azonnal megerősíteni, hogy voltak-e áldozatok vagy keletkezett-e kár észak-koreai tulajdonban – derült ki a katonai szóvivő, I Szongdzsun tájékoztatásából. A dél-koreai vezérkari főnök korábban azt mondta, Észak-Korea egy rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát indított, amely mintegy 600 kilométerre repült, míg egy második ballisztikus rakéta mintegy 120 kilométert tett meg, mindkettőt a nyugati partokhoz közeli területről északkeleti irányba indítottak.
A röppálya alapján feltételezhető, hogy a második rakéta az észak-koreai főváros, Phenjan közelében lévő területre zuhanhatott.
Dél-Korea közölte, hogy már az előkészületektől kezdve figyeli az északi rakétaindításokat, egyben nyomon követi repülésüket haladásuk során. A vezérkari főnökök egyesített bizottsága közleményében kiemelte, „Határozottan elítéljük Észak-Korea rakétaindítását, amely provokációnak minősül, és súlyosan veszélyezteti a Koreai-félsziget békéjét és stabilitását”. Hozzátették: az esettel kapcsolatos információkat megosztották az amerikai és japán hatóságokkal.
A hétfői a második sikertelen kísérlet volt öt napon belül. A dél-koreai hadsereg szerint az északiak szerdán egy hiperszonikus rakétával végeztek kísérletet, de az irányíthatatlanná vált és felrobbant. A hétfői első észak-koreai rakéta egy KN-23-as rövid hatótávolságú ballisztikus rakétához volt hasonló – derült ki a dél-koreai tájékoztatásokból.
Észak-Korea ballisztikus rakétát lőtt ki a Japán(Keleti)-tenger felé, azonban a rakéta a levegőben felrobbant – jelentette a szöuli vezérkar helyi idő szerint szerdán.
A vezérkar adatai szerint a nagy valószínűséggel hiperszonikus rakétát helyi idő szerint hajnali 5 óra 30 perckor indították Phenjan területéről. A dél-koreai hírszerző szolgálat és az Egyesült Államok további vizsgálatot folytat az üggyel kapcsolatban.
A vezérkar egyik tagja azt közölte a Yonhap dél-koreai hírügynökséggel, hogy megfigyeléseik szerint a rakétából jelentős mennyiségű füst áradt, ami felveti az üzemanyag égésével kapcsolatos problémák lehetőségét.
A szakértők szerint a rakéta szilárd üzemanyaggal működött. Ezeknek a rakétáknak az észlelése sokkal nehezebb, mint azoké, amelyek meghajtását folyékony üzemanyaggal biztosítják.
Észak-Korea a tesztkilövés mellett szerdán további 250 szemeteszsákot szállító léggömböt küldött déli szomszédja felé. Május vége óta ez volt a hatodik ilyen eset. Phenjan ez idő alatt több mint 2000 hasonló zsákot küldött át a Korea-közi határon.
Dél-Korea vasárnap bejelentette, hogy ismét megkezdi a határra telepített hangosbemondókon keresztül a propagandakampányt válaszul az északi szemétbombázásra.
Phenjang több száz hőlégballont küld hetek óta szeméttel és ürülékkel a határ túloldalára, amire reagálva Szöul felfüggesztette a két ország között 2018 óta volt hatályban egy egyezményt arról, hogy korlátozzák hadgyakorlataikat a demilitarizált zónában.
A hangosbeszélő-kampány újraindításáról az elnöki hivatal tájékoztatott vasárnapi közleményében, amelyben „a két Korea közötti feszültség eszkalálásáért” minden felelősséget Északra hárított.
„Bár az általunk hozott intézkedéseket az észak-koreai rezsim nehezen viseli majd, ezek a fény és a remény üzenetét közvetítik az észak-koreai hadsereg és a polgárok számára” – olvasható a közleményben.
A France 24 internetes oldala a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy déli aktivisták átvették az északi módszereket, és az elmúlt hetekben K-popot, dollárbankókat és Kim Dzsongun-ellenes propagandát tartalmazó léggömbök tucatjait eresztették észak felé, felbőszítve Phenjant.
A szöuli hadsereg egyébként azt is közölte, hogy „az elemzés szerint nem voltak a biztonságot veszélyeztető anyagok” a ballonokban, a legutóbbi léggömbök hulladékpapírt és műanyagot tartalmaztak. Ugyanakkor arra figyelmeztette a lakosságot, hogy maradjanak távol, és jelentsenek minden léggömböt a hatóságoknak.
Cseong Szeongcsang, a Sejong Institute igazgatója azonban úgy gondolja, igen nagy az esélye annak, hogy a hangosbeszélő-kampány fegyveres konfliktushoz vezethet a két ország között.
Észak-Korea nem fogja tétlenül szemlélni. Valószínűleg ismét tüzet nyitnak majd a Sárga-tengeren vagy a délről küldött ballonokra – nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek, emlékeztetve arra is, hogy Észak-Korea napok óta zavarja a GPS-jeleket.
Az ellenzéki Demokrata Párt sem tartja bölcsnek a hangszórók újbóli bevetését, mert szintén attól tartanak, hogy az regionális háború kirobbanásához vezethet.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
Fehérorosz küldöttség járt Phenjanban, a két ország pedig az erősödő együttműködésükről tárgyalt. Észak-Korea és Fehéroroszország képviselői többször fognak találkozni a továbbiakban.
Észak-Korea és Fehéroroszország a magas szintű kormányzati együttműködés megerősítéséről állapodott meg a két ország vezető diplomatái között Phenjanban folytatott tárgyalások eredményeként – jelentette az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA pénteken.
Im Csonil észak-koreai külügyminiszter-helyettes és fehérorosz kollégája, Javhenyij Sesztyakov még csütörtökön tartott megbeszélést az észak-koreai fővárosban. A felek a változó időkben kialakuló igényeknek megfelelően a magas szintű kapcsolatok erősítéséről, találkozók gyakoribb szervezéséről, valamint a gazdasági és kulturális együttműködés előmozdításáról állapodtak meg.
Fehéroroszország azon kevés államok egyike, amelyekbe Észak-Korea munkásokat küldött, megsértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának Phenjan nukleáris programja miatt kiszabott szankcióit.
Észak-Korea az utóbbi időben Oroszország mellett Kínával is igyekszik elmélyíteni jó viszonyát: nemrég magas rangú kínai delegáció járt Phenjanban, Csao Lecsi törvényhozási vezetővel az élen. A látogatást Észak-Korea kérte, és az egybeesik a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulójával. Peking azóta is Phenjan legfontosabb támogatója.
