Gyűlöletkeltés vádjával 10 ezer eurós pénzbüntetésre ítélte Éric Zemmour francia jobboldali publicistát, elnökjelöltet hétfőn a párizsi büntetőbíróság. Az újságíró fellebbez a döntés ellen.
Zemmourt egy 2020 szeptemberében, a CNews hírtelevízióban elhangzott kijelentése miatt ítélték el.
Egy tévévitában a publicista azt mondta a kísérő nélkül érkező kiskorú illegális bevándorlókról, hogy „nincs helyük itt, tolvajok, gyilkosok, nőket erőszakolnak meg, ezek ők, vissza kell őket küldeni, és nem is szabadna engedni, hogy idejöjjenek”.
Zemmour ellen mintegy harminc szervezet, köztük ismert jogvédők és a kiskorúakkal foglalkozó állami szervek is feljelentést tettek.
A novemberben rendezett perben a publicista nem jelent meg a tárgyaláson, s a hétfői ítélethirdetésre sem ment el. A Twitteren közzétett közleményében „ideológiai és ostoba ítéletnek” minősítette a bíróság döntését. „Véget kell venni ennek a rendszernek, amely minden nap szorosabbra húzza a hurkot a szólásszabadságon és a demokratikus vitán. Ez a rendszer ipari módon termeli ki a véleménynyilvánítási szabálysértéseket. Sürgősen ki kell űzni az ideológiát a bíróságokról. Az igazságszolgáltatásnak ismét igazságszolgáltatásként kell működnie” – írta a mikroblogn a publicista.
Az elnökjelöltre csütörtökön újabb per vár a fellebbviteli bíróságon, szintén a Cnews hírtelevízióban tett kijelentése miatt. 2019 októberében Zemmour azt állította, hogy a náci német megszállókkal kollaboráló Vichy-kormány vezetője, Philippe Pétain mentette a francia zsidókat. Az ügyben emberiesség elleni bűntett vitatásának gyanújával indult Zemmour ellen eljárás, de 2021 februárban első fokon felmentette a bíróság. Az ítélet ellen az ügyészség fellebbezett. Zemmour ügyvédje a fellebbviteli per elhalasztását kéri az elnökválasztásra tekintettel.
Az igazságszolgáltatás pénteken arról is döntött, hogy a publicistának 2023 májusában egy, a „feminista mozgalomról” nyilvánosan elhangzott kijelentése nyomán rágalmazás gyanújával kell bíróság elé állnia.
Kétmillió új bevándorló a francia választások tétje Éric Zemmour szerint.
Nagy tömeg előtt tartotta meg első kampányrendezvényét a francia szélsőjobb elnökjelöltje, aki visszahódítás néven alapított pártot. A bevándorlás-ellenes politikus november 30-án jelentette be, hogy indul az elnöki posztért. Első nagygyűlésén Franciaország visszahódításáról beszélt. Mint fogalmazott, célja, hogy vissza-szerezze a gazdaságot, a biztonságot, az identitást és az országot. A politikus azt mondta, sokan ellene vannak: az újságírók és az ellenfelei politikailag szeretnék kivégezni, a dzsihadisták pedig ténylegesen.
Éric Zemmour világhírű francia esszéista bejelentette, hogy elindul a jövő évi francia elnökválasztáson. Zemmour jelenleg a harmadik helyen áll a felmérések szerint az elnökjelölti versenyben, úgy, hogy máig még be sem jelentette indulását.
Kampányával egyesítheti a jobboldali szavazókat, és ezzel a választás nagy esélyesévé léphet elő. Az elnökjelölt a migráció ellen szólal fel már hosszú évtizedek óta. Orbán Viktor és a magyar példa nagy tisztelője, többször is kiállt a magyar miniszterelnök és a kormány Brüsszel elleni küzdelme mellett, az illegális bevándorlás és az LMBTQ-propaganda ellenében is. Bemutatjuk Éric Zemmour-t.
Zemmour ma egy élőben közvetített videóban jelentette be indulását.
Franciaországot már nem reformálni kell, hanem megmenteni. Úgy döntöttem, indulok az elnökválasztáson. (…) Éljen a Köztársaság, és különösen éljen Franciaország! – mondta egy íróasztal mögött ülve a könyvtárban, szemben egy hatalmas rádiómikrofonnal, Charles de Gaulle-ra utalva ezzel. Már bejelentésével az Ötödik Köztársasághoz, a hagyományos jobboldalhoz való visszatérést hangsúlyozta. Közben zenei aláfestésként Beethoven 7. szimfóniája szólt.
Éric Zemmour Montreuilben született 1958. augusztus 31-én, egy berber eredetű zsidó családban. Mindenekelőtt francia zsidóként azonosítja magát. Drancy-ben, később a párizsi Château Rouge kerületben nőtt fel, a Párizsi Intézetben diplomázott. Pályafutását 1986-ban kezdte a Le Quotidien de Paris-ban, a Philippe Tesson vezette újság politikai szekciójánál.
Miután az újság 1994-ben megszűnt, szerkesztő lett az Info-Matinnál, ahol egy évig maradt. Ezután 1996-ban politikai újságíróként csatlakozott a Le Figaro szerkesztőségéhez.
Zemmour 1997-ben a Marianne és 1999-ben a Valeurs Actuelles szabadúszó újságírója is volt. 2009-ben a Le Figaróból a Figaro Magazinba költözött, ahol heti rovatot írt.
Zemmour elsősorban azért népszerű, mert a francia társadalom neuralgikus pontjaira világít rá kritikáiban, sokszor szarkasztikusan fogalmazva.
Kritikáit legújabb könyvében is kifejti, amiben a fehér, katolikus Franciaország halálát vizionálja, ironikus, szarkasztikus stílusban, ami fokozza népszerűségét – mondta korábban a Magyar Nemzetnek Cseke Bence.
A jobboldali szavazótábor egyesítésén dolgozik. A Republikánusok a 2017-es szétesésük óta ugyanis nem találnak magukra, nincs nagy formátumú vezetőjük (Nicolas Sarkozy óta) – utalt Cseke Bence arra, hogy a konzervatív Republikánusok legesélyesebb jelöltjét, Xavier Bertrand-t mindössze 13-14 százalékon mérik a közvélemény-kutatók.
