Az ukrán hírszerzés titkos dokumentumokhoz jutott, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz diktátornak mutatnak be, ezek elsősorban a Kreml vezetőjének értékelésével és az oroszok elégedetlenségével kapcsolatosak – közölte vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij kifejtette: „Hírszerző szolgálataink jelentései az orosz belső helyzet felmérésével és az orosz vezető asztalára kerülő dokumentumok megszerzésével kapcsolatos munka eredményein alapultak. Tudjuk, hogy Putyin ritkán kap teljesen igaz, szépítés nélküli információkat. De még az is, amit a hozzá eljutó dokumentumokban lát, lehetővé teszi számára a következtetések levonását.”
A jelentések szerint elsősorban az úgynevezett előrejelzett orosz elégedetlenségi mutatók Putyinnal szemben továbbra is folyamatosan növekedni fognak, és már elkezdték kioktatni, hogy az elégedetlenség növekedését nem lehet megállítani, és ez a mutató csak szeptemberben, az Oroszországban kitűzött parlamenti választások idején éri el a platót. Az orosz kormánypárt támogatottságának mutatóját tekintve folyamatosan csökkenő tendencia figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy sokkal nagyobb csalásra van szükség.
A hírszerzési jelentések a tiltakozó hangulat jelentős növekedéséről is beszámolnak az oroszországi régiókban. „Úgy véljük, hogy ezek a jelentések még csak figyelembe sem veszik a júniusi, júliusi és augusztusi lehetséges eseményeket, amelyeknek további hatásuk lesz az oroszországi helyzetre” – jegyezte meg az elnök.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a háború miatt Oroszországra nehezedő, teljesen jogos nyomás folytatódni és fokozódni fog. „Ezért szeptemberben Putyin még rosszabb jelzésekkel fog előállni. Sajnos minden nyilvános és nem nyilvános békejavaslatunkat csak a háború folytatásáról szóló szavakkal fogadta” – tette hozzá.
Az elnök szerint az orosz belső helyzetnek az ellenkezőjéről kell meggyőznie minket arról, hogy békére van szükség. „Ukrajna felajánlja, hogy tárgyal egy tisztességes békéről. Nyilvánvaló, hogy a trendek nem fognak változni, és idővel ez azt jelentheti, hogy valaki mással kell megállapodást kötni Oroszországból – valakivel, aki nem zárkózik el a valóságtól” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
A román külügyminisztérium közleményt tett közzé csütörtökön azzal kapcsolatban, hogy a Legfelső Tanács december 13-án elfogadta a nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényt, amely az egyik feltétele Ukrajna európai integrációs útjának – adta hírül pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a román külügyminiszter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán parlament a törvényt a Velencei Bizottsággal folytatott további egyeztetések nélkül, valamint az ukrajnai román közösség képviselőivel való megfelelő egyeztetés nélkül fogadta el, ahogyan azt a román fél követelte. „A külügyminisztérium felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy ebben a szakaszban konzultáljanak a Velencei Bizottsággal, és maradéktalanul hajtsák végre annak ajánlásait, figyelembe véve azt a tényt, hogy a törvény hat hónapos időszakot ír elő a hatálybalépésre” – áll a közleményben.
A román külügyminisztérium szerint a törvény negatív oldalai között szerepel az oktatás nyelvének és a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának tisztázatlan szabályozása a hivatali és üzleti szférában, valamint a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának kérdései, valamint a törvényhozás jogköre, a végrehajtó hatalom központi szerve, amelynek végre kell hajtania a vonatkozó politikát, valamint a hozzá tartozó konzultatív és tanácsadó testület. „Románia teljes mértékben támogatja Ukrajna európai irányvonalát, és megérti azt a természetes vágyat, hogy felgyorsítsa az Európai Unióhoz való közeledés folyamatát, de felhívja a figyelmet arra, hogy a jogalkotási folyamat idő előtti felgyorsítása ezen a területen (a nemzeti kisebbségek esetében) jelentősen érintette az EU-hoz való közeledés folyamatát, miáltal a nemzeti kisebbségek képviselőivel folytatott konzultációk folyamatának érdeminek kell lennie a törvény elfogadásáig” – közölte a román külügyminisztérium.
A külügyminisztérium hozzátette, hogy a nemzeti kisebbségekről szóló törvénytervezet elemzését Bogdan Aurescu román külügyminiszter Dmitro Kulebának címzett levelében az ukrán félnek átadta, és a külügyminisztérium ez ügyben konzultálni fog Ukrajna bukaresti nagykövetségén keresztül a kijevi hatalommal.
Egy friss felmérés szerint az olaszok több, mint fele elhagyná az Európai Uniót vagy az Eurozónát, 40 százalékuk mindegyiket – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. A felmérés megerősítette az alig egy hónapos közvélemény kutatást, mely szerint az olaszok 70 százaléka nem bízik az unióban, ami valószínűsíthetően az EU járványhelyzet során mutatott közömbösségét tükrözi. Egyre többen használják az Italexit kifejezést, a Brexitre utalva.
A Termometro Politico által készített felmérés szerint az EU komoly presztízsveszteséget szenvedett, amikor közömbösen nézte az olasz járványhelyzet kibontakozását. A friss felmérés szerint az olaszok 40 százaléka úgy gondolja, hogy szeretné elhagyni az uniót és az eurozónát is, 6,1 százalék szerint elég csak az unióból kilépni (ugyanakkor unión kívüli országként nehezen lehetne megtartani a eurót), 7,3 százalék szerint pedig elég csak az eurozónát elhagyni, míg 41,7 százalék szeretné megtartani tagságát mindkettőben. A maradék 4,9 százalék nem válaszolt a kérdésre.
A La Repubblica által készíttetett korábbi közvéleménykutatás azonban még nagyobb arányú bizalmatlanságot tükröz. Abban a megkérdezettek mintegy 70 százaléka nem bízik az Európai Unióban.
Ebből 49 százalék kissé, míg 21 százalék egyáltalán nem érez bizalmat a térség iránt. A Financial Times április eleji cikkében fel is teszi a kérdést, hogy vajon „Európa elveszíti-e Olaszországot?” A megszólaltatott korábbi olasz miniszter, jelenlegi EP-képviselő Carlo Calenda úgy fogalmazott, hogy ez több komoly kérdést vet fel, hiszen pártja a leguniópártibbak közé tartozik, ám ennek ellenére számos képviselőtársa csalódott az EU hozzáállásában. A poltikus szerint képviselőtársai közül volt, aki úgy fogalmazott, hogy „Miért maradnánk az EU-ban? Hasztalan.”
Korábban Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) volt elnöke is élesen bírálta Brüsszelt. Azt mondta, miközben a nemzeti kormányok időben léptek, az EU válsághelyzetben hezitált, ez pedig „visszafordíthatatlan károkat okozhat” a gazdaságban.
„Előre nem látható körülmények között a gondolkodásmód megváltoztatására éppen úgy szükség van a mostani válságban, mint háború idején. Ilyenkor a tétovázás visszafordíthatatlan károkat okozhat”, írta Mario Draghi a Financial Timesban.
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök baloldali politikusoktól meglepően szintén többször egyértelműen bírálta Brüsszelt, illetve a német és holland kormányt, többek közt a koronavírus-kötvények elutasítása miatt.
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
I value that @Antonio_Tajani held his first call as Italy’s new Foreign Minister with me. A clear sign of the new government’s priorities. I wished him all the success in his endeavors and emphasized that Ukraine’s highest priority now is to swiftly receive air defense systems.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
