Mint Nauseda megjegyezte, az országok közötti memorandumot a kijevi védelmi ipari fórumon írták alá.
„Védelmi ipari fórumot nyitottak Kijevben, ahol aláírtuk a Litvánia és Ukrajna közötti védelmi együttműködésről szóló memorandumot. A védelmi iparban a foglalkoztatottság növekszik, a csúcstechnológia és a mérnöki munka pedig modern megoldások kidolgozását segíti elő a harctéren” – mondta Nauseda.
A litván elnök azt is hozzátette, hogy az egyesített erőfeszítések Ukrajna győzelméhez vezetnek.
Belarusz és Kína egy közös nyilatkozatban megállapodott, hogy erősítik biztonsági és gazdasági együttműködésüket. Li Csiang kínai miniszterelnök augusztus 22-én Minszkben találkozott Roman Golovcsenko belarusz miniszterelnökkel.
A nyilatkozat szerint Peking és Minszk nemcsak a biztonsági kapcsolatok megerősítését vállalta, hanem a pénzügyi és az energiaágazatban való együttműködés javítását is. Az országok abban is megállapodtak, hogy fokozzák az együttműködést az ipari ellátási láncok terén.
Belarusz és Kína továbbra is a Kreml legfontosabb szövetségesei, mivel – egyes vélemények szerint – a nyugati szankciók egyre inkább elszigetelik Moszkvát a nemzetközi színtéren.
Belarusz július 4-én csatlakozott a Sanghaji Együttműködési Szervezethez (SCO), az Oroszország és Kína által vezetett eurázsiai politikai, gazdasági és védelmi szervezethez. Nem sokkal később, július 8-án a kínai és a belarusz hadsereg közös hadgyakorlatot tartott az ukrán–lengyel határ melletti breszti gyakorlótéren.
Bár Kína hivatalosan semleges álláspontot képvisel Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban, és tagadja, hogy segítséget nyújtana Moszkvának, Peking és Moszkva tovább erősíti kapcsolatait. Li a találkozó után Oroszországba látogat – számolt be az Index a The Kyiv Independent nyomán.
Egyetértési és együttműködési memorandumot írt alá a tengeri felkutatásról és mentésről Alekszandr Moiszejev és Hu Csung-ming tengernagy, az orosz illetve a kínai haditengerészet parancsnoka – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
A tárgyalás során a felek rámutattak a két ország flottái közötti együttműködés szükségességére a világ óceánjainak biztonsága és stabilitása érdekében. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint a két parancsnok az Oroszországi Föderáció és a Kínai Népköztársaság közötti haditengerészeti együttműködés kérdéseinek széles körét vitatta meg.
Moiszejev az orosz védelmi tárca szerint azért utazott Kínába, hogy részt vegyen az április 22-23-án Csingtaóban megtartandó 19. Nyugat-csendes-óceáni Haditengerészeti Szimpóziumon. Az orosz flottafőparancsnok a tervek szerint előadást tart a fórumon, és kétoldalú megbeszéléseket is folytat Kína és más országok haditengerészeti parancsnokaival.
Hadiipari és infrastrukturális együttműködési megállapodást kötött Nagy-Britannia és Ukrajna.
A brit védelmi minisztérium, az üzleti és kereskedelmi ügyek minisztériuma, valamint 29 brit vállalat képviselői a szerdai londoni tájékoztatás szerint Kijevben írták alá az egyezményt az ukrán kormány illetékeseivel.
A brit üzleti és kereskedelmi tárca beszámolója szerint ez volt a legnagyobb brit kereskedelmi delegáció, amely az Oroszország indította háború kezdete óta Ukrajnába látogatott.
A minisztériumi tájékoztatás szerint a megállapodás célja az, hogy a két ország együtt léphessen fel a biztonsági kihívásokkal szemben, erősíthesse védelmi iparágait és jelentős közös üzleti programokat indíthasson el már a következő hónapokban.
A londoni tájékoztatás az együttműködés fejlesztésének lehetséges területei között említi a hadfelszerelések javítására szolgáló létesítmények ukrajnai kiépítését, a civil infrastruktúra újjáépítését és a kibertámadások kivédésére szolgáló technológiák telepítését.
A brit delegáció kijevi látogatásának idején a legnagyobb európai hadiipari konglomerátum, a BAE Systems megállapodást írt alá a Nagy-Britannia által Ukrajnának adományozott L119 típusú könnyű tarackágyúk karbantartásáról és javításáról.
A londoni üzleti tárca ismertetése szerint az egyezmény azt jelenti, hogy ezeket a könnyű tüzérségi eszközöket ezentúl Ukrajna területén lehet javítani, és így gyorsabban visszakerülhetnek a frontszakaszokra.
A szerdai minisztériumi tájékoztatás felidézi, hogy Nagy-Britannia eddig csaknem 12 milliárd font értékű katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának.
A londoni beszámoló kiemeli azt is, hogy a brit exportfinanszírozási kormányhivatal (UK Export Finance, UKEF) és az ukrán kormány együttműködésének eredményeként az újjáépítésre kijelölt hat ukrajnai közúti híd közül az elsőt már átadták a forgalomnak.
Ehhez a programhoz a brit kormány 26,3 millió font értékű hitelcsomagra vállalt garanciát.
Japán és az Egyesült Államok katonai együttműködésről tárgyal, hogy több lőszert és fegyvert szállítsanak Ukrajnának, és bővítsék Japán lehetőségeit az amerikai hajók és repülőgépek javítására, számolt be a Bloomberg a japán sajtóra hivatkozva.
Az országok még az április 10-i washingtoni csúcstalálkozó kezdete előtt igyekeznek megegyezésre jutni, amelyen Fumio Kishida japán miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök is részt vesz. Fő témája azoknak a lehetőségeknek a keresése lesz, amelyek révén Japán segíthet bővíteni az amerikai fegyverek arzenálját.
A katonai exportra vonatkozó tokiói korlátozások enyhítése segítheti az Egyesült Államokat és Európát rövid távon fegyverek Ukrajnának való szállításában, hosszú távon pedig Japán külföldi fegyvereladási lehetőségeit.
Az országok mérlegelik a megállapodás kibővítésének lehetőségét is, amely lehetővé teszi a japán cégek számára, hogy rendszeresen végezzenek karbantartást és javítást amerikai haditechnikai eszközökön.
[type] => post [excerpt] => Japán és az Egyesült Államok katonai együttműködésről tárgyal, hogy több lőszert és fegyvert szállítsanak Ukrajnának, és bővítsék Japán lehetőségeit az amerikai hajók és repülőgépek javítására, számolt be a Bloomberg a japán sajtóra hivatkozva. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1710239400 [modified] => 1710222545 ) [title] => Bloomberg: az Egyesült Államok és Japán védelmi együttműködésről tárgyal Ukrajna megsegítésére [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=106412&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 106412 [uk] => 106279 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 106280 [image] => Array ( [id] => 106280 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/78-main-v1709742384.jpg [original_lng] => 47845 [original_w] => 630 [original_h] => 420 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/78-main-v1709742384-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/78-main-v1709742384-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/78-main-v1709742384.jpg [width] => 630 [height] => 420 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/78-main-v1709742384.jpg [width] => 630 [height] => 420 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/78-main-v1709742384.jpg [width] => 630 [height] => 420 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/78-main-v1709742384.jpg [width] => 630 [height] => 420 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/78-main-v1709742384.jpg [width] => 630 [height] => 420 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1710215346:12 [_thumbnail_id] => 106280 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1062 [_oembed_4d8c8caf31049a48f4862809cf528379] =>
The port city of Mykolaiv has faced repeated Russian attacks. @USAID recently delivered 7 power transformers to replace equipment damaged by Russian attacks and the destruction of the Kakhovka Dam, helping provide power to 400+ households. pic.twitter.com/pV6jXwAwJS
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 16, 2024
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
A hírt Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség vezetője közölte hivatalos Facebook-oldalán.
„Örömmel tudatom, hogy Korodi Attila polgármesterrel együttműködési megállapodást írtunk alá Csíkszereda (Románia) megyei jogú várossal, melynek célja jelenlegi kapcsolataink megerősítése és fejlesztése a barátság és az egységes Európa értékei jegyében, valamint a településeink közötti testvéri kapcsolatok kialakítása. A jövőben önkormányzati szerveink hatékonyságának növelése érdekében dolgozunk együtt, ezenkívül együttműködünk majd a kulturális, turisztikai, gazdasági és a szociális szférában is” – olvasható a bejegyzésben.
Szövetségesi együttműködési megállapodást írt alá Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azeri elnök kedden a moszkvai Kremlben.
Putyin a „stratégiai dokumentumot” egy „minőségileg új szakaszba való átmenetnek” nevezte a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország 30 éve létesített diplomáciai viszonyt egymással. Aliyev úgy vélekedett, hogy a dokumentum, amely „szövetségesi szintre emeli” Baku és Moszkva viszonyát, „egyértelműen nagyon pozitív hatással lesz” mindkét országra és a regionális biztonságra nézve. Az azeri államfő azt hangoztatta, hogy hazája Oroszországot tekinti fő partnerének abban, hogy megtalálják a módját az Örményországhoz fűződő viszony normalizálásának. (Mint emlékezetes, Azerbajdzsán 2020-ban török haditechnikai támogatással aratott győzelmet a Hegyi-Karabahért és a környező azeri területekért vívott háborúban.) Aliyev megismételte, hogy Azerbajdzsán kész megkezdeni Örményországgal a tárgyalást a békemegállapodásról. Méltatta Putyin szerepét a hegyi-karabahi háború lezárásában. Hozzátette, hogy Baku elvárja Jerevántól a 2020. november 9-i háromoldalú nyilatkozat betartását, beleértve az örmény fegyveres erők maradéktalan kivonását Karabahból, valamint az azeri anyaország és a Nahicseván közötti közlekedési folyosó megnyitását. A 43 pontból álló, az orosz-azeri kétoldalú viszony minden jelentősebb területére kitérő nyilatkozat egyebek között leszögezi, hogy a két ország fejleszti a nemzeti érdekeiknek megfelelő katonai-politikai együttműködést, amely nem irányul harmadik országok ellen. A felek megállapodtak, hogy szükség esetén katonai segítséget nyújthatnak egymásnak, valamint hogy konzultációba kezdenek, ha valamelyik biztonságát veszély fenyegeti. A felek megállapodtak abban is, hogy előmozdítják a nemzeti devizák használatát a kölcsönös elszámolásokban, valamint a fizetési rendszerek interoperabilitását, beleértve a bankkártyák közös kiszolgálását. Aliyev egy nappal azt követően utazott az orosz fővárosba, hogy Putyin elismerte a két délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaság” függetlenségét. Az orosz elnök azeri hivatali partnerét a Kremlben fogadva kijelentette: „Mint tudja, Oroszország tegnap úgy döntött, hogy elismeri a Donyec-medence két népköztársaságának szuverenitását. Rögtön el akarom mondani: látjuk és előre láttuk az arra vonatkozó spekulációkat, hogy Oroszország helyre akarja állítani a birodalmat a birodalmi határok között. Ez abszolút nem felel meg a valóságnak” – mondta. Putyin egyebek között azt hangoztatta, hogy Oroszország kész segítséget nyújtani minden szomszédjának a szuverenitása megőrzéséhez. „Ukrajnával más a helyzet, ami sajnos azzal áll összefüggésben, hogy ennek az országnak a területét harmadik országok arra használják fel, hogy fenyegetéseket hozzanak létre az Oroszországi Föderáció számára. Csak erről van szó” – hangoztatta az orosz elnök.
Peking újra tiltakozott az Iránnal szembeni egyoldalú amerikai szankciók ellen, miközben megkezdte negyedszázadra szóló együttműködését Teheránnal – közölte a kínai külügyminisztérium szombaton az MTI szerint.
Vang Ji kínai külügyminiszter és iráni kollégája, Hoszein Amirabdollahián a Csiangszu tartománybeli Vuhsziben találkozott pénteken.
A találkozón a kínai miniszter támogatásáról biztosította az atomalkut, amelyet Irán 2015-ben kötött az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Németországgal. Ez lehetővé tette az iráni gazdaságot fojtogató szankciók egy részének feloldását, cserébe a szigorú ENSZ-ellenőrzés alá helyezett iráni nukleáris program drasztikus csökkentéséért. Az Egyesült Államok azonban 2018-ban felmondta a nemzetközi szerződést, és újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket Teheránnal szemben. Ezután Irán is fokozatosan kihátrált kötelezettségvállalásai teljesítése alól.
Vang szerint elsősorban az Egyesült Államok felelős a jelenlegi nehézségekért az iszlám köztárssággal. Leszögezte: Peking határozottan ellenzi az egyoldalú szankciókat Iránnal szemben, a politikai manipulációt az emberi jogokhoz hasonló ügyeken keresztül, illetve a beavatkozást a térség országainak belügyeibe.
Kína és Irán tavaly márciusban huszonöt évre szóló együttműködési megállapodást kötött egymással. A kínai külügyminisztérium friss közleménye szerint a megállapodás kiterjed az energiaügy, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, az egészségügy, a kultúra, a kiberbiztonság és más országokkal való együttműködés területére.
Az egyezménynek köszönhetően Irán az Új Selyemút néven ismert kínai infrastrukturális projekt részesévé válik. Kína az Iráni Iszlám Köztársaság legnagyobb kereskedelmi partnere, annak ellenére, hogy iráni adatok szerint a két ország közötti kereskedelem volumene csökkent az amerikai szankciók nyomán.
1/3 The Ministry of Foreign Affairs is concerned at last night’s parade, held in the heart of the city of Kiev, to mark the establishment of the SS “Galicia” Division. The SS Waffen units were involved in some of the worst crimes that took place during the Holocaust. pic.twitter.com/XLzCEjVb7k
“We will fight, we will die, we will get our rights” chanted a group of brave Afghan women during a protest against Taliban regime in Kabul.
Among other restrictions, Taliban have banned female education almost altogether & placed severe restrictions on female employment. pic.twitter.com/jtTN6cTM9s
#Afghanwomen took to the street in Kabul today afternoon and asked the world not to recognize the Taliban while they were violently dispersed. The protesters chanted “recognition of the Taliban is a disgrace to the world”, and “Afghan people are hostages of the Taliban”. pic.twitter.com/5dvmMiC2dB
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Ukrajna és Törökország együttműködési megállapodást írt alá, amely a két ország közötti határátlépési szabályok enyhítését és új charterjáratok indítását írja elő, számolt be Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter Telegram-csatornáján.
A miniszter megjegyezte, hogy a május 17-ig érvényben lévő törökországi lockdown nem érinti az ukrán turistákat, akik szabadon mozoghatnak az országban, és látogathatják a nevezetességeket.
Ukrajna és Törökország közötti együttműködési megállapodás előírja:
a turisztikai biztonság megerősítése, a turisztikai szolgáltatások minőségének javítása és a turisták jogainak védelme;
a határátlépés szabályainak enyhítése mindkét ország állampolgárainak utazása során;
újabb charter és menetrendi járatok létrehozása Ukrajna és Törökország között;
RENDKÍVÜLI | Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy a KMKSZ kérésére Magyarország biztosítja területére a karanténmentes beutazás lehetőségét azon állampolgáraink számára, akik hazautaznak a hétvégi ukrajnai helyhatósági választásokra.További részletekért tekintse meg az alábbi rövid videót! ?
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
