Georgiában augusztus 1-jén megkezdte működését a külföldről finanszírozott civil szervezeteket és tömegtájékoztatási sajtóorgánumokat regisztráló nyilvántartás, amelyet a „külföldi ügynökökről” szóló botrányos és vitatott törvény alapján hoztak létre, számolt be a NewsGeorgia.
A törvény kötelezi a civil szervezetek és a tömegtájékoztatási eszközök nyilvántartásába vételét, amennyiben finanszírozásuk több mint 20%-a külföldről érkezik. „Idegen hatalom érdekeit szolgáló szervezeteknek” nyilvánítják őket.
2025. január 1-jéig kell benyújtaniuk az Igazságügyi Minisztériumnak a 2023. évi jövedelemnyilatkozatukat. Január 1-től közzé kell tenni a 2024-es finanszírozás forrásáról és céljairól szóló adatokat.
A nyilatkozat benyújtásának elmulasztása esetén 25 000 lari (9200 USD) pénzbírságot szabnak ki. Ezt követően további 20 000 larit (7300 dollárt) kell befizetni minden elmulasztott hónapért.
Megjegyezték, hogy a külföldi ügynökökről szóló törvényt, amelyet hivatalosan „A külföldi befolyás átláthatóságáról” neveznek, a grúz parlament május 14-én fogadta el végső olvasatában. Salomi Zurabisvili elnök május 18-án megvétózta, de a parlament május 28-án felülbírálta.
Mint ismeretes, a grúz nép „oroszbarátnak” nevezte ezt a törvényt, mert hasonlít az agresszor országban hatályos törvényhez.
Ugyanakkor az EU és az USA úgy véli, hogy a grúz törvény célja a „kritikus hangok elhallgattatása”. A Nyugat rámutatott, hogy ez elkerülhetetlenül negatív hatással lesz a közelgő grúziai parlamenti választásokra.
Iraklij Kobakhidze grúz miniszterelnök ugyanakkor biztosított arról, hogy az elfogadott törvény ellenére a civil szervezeteket és a tömegmédiát nem zárják be a választások előtt. Eközben Kakha Kaladze, a Grúz álom kormánypárt vezetője kijelentette, hogy a követelmények be nem tartása esetén a civil szervezetek és a tömegtájékoztatási eszközök számláit lefoglalják, ami után lehetetlenné válik a munkájuk folytatása.
