Andrij Szibiha a svédországi Ukrajna–NATO Tanács ülésének margóján találkozott Bulgária új külügyminiszterével, Veliszlava Petrovával.
A találkozón a felek áttekintették a kétoldalú kapcsolatok széles körét, és megerősítették az együttműködés további erősítése iránti elkötelezettségüket.
Szibiha gratulált bolgár kollégájának kinevezéséhez, és kiemelte, hogy Bulgária fontos partner Ukrajna számára, különösen a Fekete-tenger térségének biztonsága szempontjából.
A külügyminiszter megköszönte Bulgária Ukrajna melletti határozott kiállását az orosz agresszióval szemben, valamint tájékoztatást adott a békefolyamat aktuális helyzetéről.
A felek egyetértettek abban is, hogy fontos az európai egység erősítése, valamint Bulgária további támogatása Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseiben.
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Bulgáriában, öt éven belül immáron a nyolcadikat.
A legutóbbi felmérések szerint Rumen Radev volt elnök pártja kaphatja a legtöbb szavazatot a korrupció elleni küzdelem ígéretének köszönhetően.
Az Európai Unió legszegényebb tagállamában 2021 óta tart a politikai válság, miután a hatalmas korrupcióellenes tüntetések megbuktatták Bojko Boriszov konzervatív kormányát.
A mostani választásokon befutónak tartott Rumen Radev, a légierő egykori tábornoka, az Oroszországgal való kapcsolatok felújítását szorgalmazza, elítélte a Bulgária és Ukrajna között a múlt hónapban aláírt 10 éves védelmi megállapodást és ellenezte a balkáni ország csatlakozását az euróövezethez, amire az idei év elején került sor.
Rumen Radev kilenc évig volt a balkáni ország elnöke, de januárban lemondott, hogy az újonnan alakult balközép Progresszív Bulgária pártot vezesse.
A legfrissebb közvéleménykutatások szerint a párt a szavazatok 35 százalékát szerezheti meg.
Rumen Radev azzal kampányolt, hogy meg akarja szabadítani az országot az „oligarchikus kormányzási modelltől”, és támogatta a múlt év végi korrupcióellenes tüntetéseket, amelyek megbuktatták a konzervatív kormányt.
A vasárnapi választásokon második helyre várt befutó Bojko Boriszov Európa-párti GERB pártja, amely közel egy évtizeden át gyakorlatilag megszakítás nélkül vezette az országot és a közvélemény-kutatások szerint valószínűleg most mintegy 20 százalékot szerez.
A legutóbbi kormányt 2025 januárjától vezető Roszen Zseljazkov decemberben jelentette be kabinetjének lemondását, percekkel azelőtt, hogy a parlamentnek szavaznia kellett volna a bizalmatlansági indítványról.
Roszen Zseljazkov a korrupciós ügyek és a 2026. évi költségvetés tervezett adóemelési intézkedései miatt kipattant hetekig tartó utcai tüntetések után mondott le.
A legutóbbi választásokon alacsony, 39 százalékos volt a részvételi arány, de ez most várhatón magasabb lesz, elérheti a 60 százalékot is a közvélemény-kutatások szerint. Bulgáriában vasárnap este 7 órakor zárnak a szavazóhelyiségek.
A bolgár kormány csatlakozott a PURL programhoz, amely amerikai fegyverek vásárlását és szállítását foglalja magában Ukrajnának, jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök Andrij Gjurov miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón Kijevben, idézi az Ukrinform hírügynökség.
„Hálás vagyok a pozitív jelzésért, hogy Bulgária csatlakozik a PURL programhoz. És itt, mindenekelőtt maga a jelzés fontos. Másodszor, ez egy lehetőség számunkra, hogy megerősítsük légvédelmi stratégiánkat a következő fűtési szezon előtt” – mondta.
Zelenszkij hozzátette, hogy Ukrajna és Bulgária jószomszédi kapcsolatokat ápol.
Bulgáriában április 19-én ismét parlamenti választásokat tartanak, öt év alatt a nyolcadikat, miután december közepén lemondott a konzervatívok vezette koalíciós kormány, amelyet a korrupció elleni tömegdemonstrációk kényszerítettek távozásra.
„Aláírom (…) a 2026. április 19-re kitűzött parlamenti választásokról szóló rendeletet” – jelentette be Ilijana Jotova bolgár elnök. A politikus egyben fogadta Andrej Gjurovot, a nemzeti bank volt alelnökét, akit ideiglenes miniszterelnöknek nevezett ki a választások eredményének kihirdetéséig.
„A legfontosabb feladat a törvényes parlamenti választások előkészítése, az ország törvényeinek megfelelően” – hangoztatta Jotova.
Gjurov válaszában kijelentette, hogy nagyon komolyan veszi ezt a feladatot. Ennek érdekében javasolta egy olyan civil társadalmi aktivista kinevezését felelős miniszterelnök-helyettesi posztra, aki évek óta elkötelezett híve volt a választási szabálytalanságok elleni küzdelemnek.
Roszen Zseljazkov törékeny kormánya 2025 januárjában alakult, összefogva a volt miniszterelnök, Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű konzervatív pártot és három másik formációt. Kevesebb mint egy évig maradt hatalmon.
A Zseljazkov bukását kiváltó elégedetlenség hulláma az elmúlt évek során példátlan volt, és a fiatalok jelentős részét mozgósította. Tavaly november végén botrányba fulladt a kormánynak az a kísérlete, hogy gyorsított szavazáson fogadtassa el a parlamenttel a 2026-os, az első euróban számított költségvetés tervezetét. Ez a költségvetés adó- és társadalombiztosítási járulékemelést irányzott elő.
A kormány lemondását követően Rumen Radev államfő január közepén lemondott tisztségéről, azzal a céllal, hogy új pártot alapítson, és induljon a parlamenti választásokon.
Rumen Radev bolgár elnök hétfőn bejelentette lemondását, hogy részt vehessen az előrehozott parlamenti választásokon, amelyek a parlamenti pártok kormányalakítási kudarcai miatt elkerülhetetlenné váltak. A leköszönő elnök kiemelte, hogy alelnöke, Ilijana Jotova méltó utódja lesz az elnöki poszton, megerősítve, hogy a pénteken bejelentett politikai patthelyzet miatt szükséges az új választás – írja az Index.
Bejelentette lemondását Rumen Radev bolgár elnök hétfőn a nemzethez intézett beszédében. Közölte, hogy indulni akar az előrehozott parlamenti választásokon, amelyek elkerülhetetlenné váltak, miután a jelenlegi parlamenti pártok elutasították az új kormány megalakítására irányuló lépéseket.
Reggel benyújtom a lemondásomat. Meggyőződésem, hogy Ilijana Jotova méltó utódom lesz az elnöki poszton – idézte az MTI Rumen Radevet, aki a jelenlegi alelnökre utalt.
Az MTI emlékeztetett: Rumen Radev már pénteken közölte, hogy Bulgáriában előrehozott parlamenti választásokat kell tartani, miután a harmadik párt, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) is visszaadta a kormányalakítási megbízatást.
Bulgária legnagyobb parlamenti frakciója – a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért-Demokratikus Erők Szövetsége (GERB-SZDSZ) – hétfőn lemondott a jogáról, hogy új kormányt alakítson, arra hivatkozva, hogy mihamarabb új választásokat kell tartani.
Roszen Zseljazkov, a jobbközép pártegyesülés képviselője, az előző miniszterelnök, akinek kormánya az állami szintű korrupció és a megszorításokat tartalmazó új költségvetés elleni, hetekig tartó tüntetések nyomán mondott le röviddel az euró januári bevezetése előtt, új megbízatást kapott Rumen Radev elnöktől a kabinet megalakítására, amit azonnal visszaadott a államfőnek. Az eseményt a bolgár állami tévé élőben közvetítette.
Zseljazkov azt mondta: „egy évvel ezelőtt megbíztak egy új kormány megalakításával. A kormány sikeresen működött, biztosítva az állam stabilitását és biztonságát, de számos ok miatt lemondott. Most visszaadom az újabb megbízatást. Úgy véljük, hogy a lehető leggyorsabban új választásokat kell tartani. Úgy véljük, hogy március 29. megfelelő nap lesz az új parlamenti választások megtartására” – tette hozzá.
„Az első mandátumot érvénytelennek nyilvánítom, a következő napokban a második legnagyobb parlamenti frakciónak, a Folytatjuk a Változást-Demokratikus Bulgária (PP-DB) koalíciójának adok kormányalakítási megbízást, hogy ne akadályozzuk az alkotmányos eljárást” – jelentette ki Rumen Radev államfő.
A PP-DB vezetői korábban már bejelentették, hogy nem alakítanak kormányt, és a mandátumot azonnal visszaadják az elnöknek, miután megkapták.
Az első két kísérlet kudarca után a harmadik mandátumot az államfő döntése alapján bármely politikai szövetség megkaphatja. Ha a mostani törvényhozás keretében minden lehetőséget kimerítettek a kormány megalakítására, az elnök ideiglenes kormányt nevez ki a parlamenti választások előrehozatalára.
Várhatóan a jelenlegi parlament keretében a kormányalakítási kísérlet nem jár sikerrel, és március végén vagy április elején előrehozott választásokat tartanak az országban.
A GERB-SZDSZ koalíció az első helyen végzett a 2024 októberében tartott legutóbbi választásokon, bár csak 2025 januárjában vette át a kormányzást, hónapokig tartó tárgyalások után, és a megosztott parlamentben más pártok támogatására szorult. A 240 fős jelenlegi törvényhozásban csupán 66 mandátuma van, és nem volt valószínű, hogy elegendő támogatást tudna szerezni egy új kormány megalakításához.
Jóváhagyta pénteken a bolgár parlament a kormány előző nap benyújtott lemondását, miközben hetek óta utcai tömegtüntetések folynak a kormánykoalíció politikájával szemben.
A kabinet ügyvivő testületként irányít, amíg új kormány nem alakul.
Csütörtökön Roszen Zseljazkov kormányfő azt mondta, egyre nagyobb súllyal nehezedett rájuk a közvélemény nyomása, és a kormány távozását követelő hangokat már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Hozzátette, hogy lemondásukkal a társadalmi elvárásnak megfelelően cselekedtek, mert „a hatalom a nép hangjából fakad.”
A tüntetők a társadalombiztosítási járulékok és az osztalékadó tervezett emelése ellen tiltakoztak, de az elégedetlenségnek mélyebb okai is vannak. Sokan úgy látják, hogy mindent átsző a korrupció, és az egymást követő kormányok rendre kudarcot vallanak ennek felszámolásában.
A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért-Demokratikus Erők Szövetsége (GERB-SZDSZ) vezetésével létrejött kormánykoalícióban – amely január óta vezette Bulgáriát – a Bolgár Szocialista Párt-Egyesült Baloldal koalíciója és a jobboldali Van Ilyen Nép párt vett részt. Öt éven belül ez volt a kilencedik kormány, amely megbukott Bulgáriában.
A kormány lemondása után Rumen Radev államfő lehetőséget ad a legnagyobb parlamenti frakciónak a kormányalakításra. Ha az nem jár sikerrel, akkor a második legnagyobb frakcióra kerül a sor. Ha minden kormányalakítási kísérlet kudarcba fullad, akkor ismét előrehozott választást tartanak.
Október 31-én, pénteken a bolgár parlament megszavazta az üzemanyagexport korlátozását az EU-ba, miután az USA szankciókat vezetett be az orosz Lukoil vállalattal szemben, számolt be a BTA hírügynökség.
A bolgár parlament költségvetési bizottságának elnöke, Delyan Dobrev kijelentette, hogy az olajexport tilalma megelőző intézkedés, amelynek célja a piaci visszaélések elkerülése.
„Az ok az árakkal való spekuláció megakadályozása, mivel vannak érdekelt felek, akik megpróbálnak ilyen gyakorlatokat folytatni” – mondta.
Dobrev elmondása szerint Bulgária jelenleg főként dízelolajat fogyaszt – több mint 80%-ot, míg a benzin kevesebb mint 20%-ot tesz ki.
Ugyanakkor a tilalom nem vonatkozik a bolgár és külföldi hajók és repülőgépek üzemanyaggal való feltöltésére, valamint az EU és a NATO tagállamainak fegyveres erőinek üzemanyaggal való ellátására.
Bulgáriában a Lukoil svájci leányvállalatán, a Litascon keresztül birtokolja a Balkán legnagyobb olajfinomítóját.
Az orosz vállalat rajta keresztül ellenőrzi a „Lukoil-Bulgáriát” is, amely az ország egyik vezető üzemanyag-kiskereskedője.
Emlékeztetőül: október 23-án az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankciók bevezetését jelentette be a nagy orosz olajtársaságok, a Rosznyeft és a Lukoil ellen. A szankciók bevezetésének oka Oroszország komoly felkészültségének hiánya egy ukrajnai háború lezárását célzó békefolyamatra.
Október 24-én vált ismertté, hogy az orosz diktátor különleges megbízottja, Kirill Dmitrijev hivatalos tárgyalások céljából az Egyesült Államokba érkezett.
[type] => post [excerpt] => Október 31-én, pénteken a bolgár parlament megszavazta az üzemanyagexport korlátozását az EU-ba, miután az USA szankciókat vezetett be az orosz Lukoil vállalattal szemben, számolt be a BTA hírügynökség. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1762099920 [modified] => 1762157121 ) [title] => Bulgária az USA Lukoil elleni szankcióikat követően korlátozta az olajexportot az EU-ba [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167495&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 167495 [uk] => 167437 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 167438 [image] => Array ( [id] => 167438 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-5.png [original_lng] => 1107829 [original_w] => 1300 [original_h] => 727 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-5-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-5-300x168.png [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-5-768x429.png [width] => 768 [height] => 429 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-5-1024x573.png [width] => 1024 [height] => 573 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-5.png [width] => 1300 [height] => 727 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-5.png [width] => 1300 [height] => 727 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-5.png [width] => 1300 [height] => 727 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1762149928:12 [_thumbnail_id] => 167438 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1640 [_algolia_sync] => 490665027002 [_oembed_03e6a16498052df0ff645222fb9e7853] =>
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Bulgária és a német védelmi konszern, a Rheinmetall több mint 1 milliárd eurós szerződést írt alá egy gyár felépítésére, amely lőport és 155 mm-es tüzérségi lövedékeket fog gyártani – írja a Reuters.
A projekt stratégiai jelentőségű Bulgária, illetve egész Európa számára, amely a teljes körű orosz támadás kezdete óta növeli védelmi kapacitásait. A Rheinmetall az egyik fő haszonélvezője az EU-ban növekvő katonai kiadásoknak.
A vállalatot vegyesvállalatként hozzák létre a Rheinmetall és a bolgár állami vállalat, a VMZ között: a német konszern 51%-os, a VMZ pedig 49%-os részesedést kap. Bulgária a részét az európai SAFE mechanizmuson keresztül felvett hitelből finanszírozza, amely a védelmi befektetések támogatására szolgál.
Armin Papperger vezérigazgató szerint a gyárat 14 hónap alatt tervezik felépíteni, és Bulgária „jelentősen megerősíti Európa és a NATO lőszergyártó képességeit”.
Bulgária hétfőn jelezte: kérésre engedélyezné Vlagyimir Putyin orosz elnök repülőgépének, hogy átrepüljön légterén a tervezett budapesti csúcstalálkozóra.
„Ha a béke érdekében van hajlandóság erőfeszítésre, és ennek feltétele egy találkozó, akkor a legészszerűbb, ha ennek a találkozónak a megrendezését minden lehetséges eszközzel támogatják” – jelentette ki Georg Georgiev bolgár külügyminiszter, akit a BNR bolgár közrádió idézett az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának luxemburgi ülésének szünetében.
Kérdésre válaszolva, hogy ez egy légi folyosó biztosítását jelenti-e, a bolgár diplomácia vezetője a Fakti című helyi hírportál beszámolója szerint így válaszolt: „Mégis mi módon tarthatnák meg a találkozót, ha az egyik résztvevő nem tud eljutni oda?”.
„Nagyon reméljük, hogy közelebb kerültünk a tartós ukrajnai békéhez, bár az orosz fél egyértelműen nem ilyen irányú erőfeszítéseket tett a közelmúltban, amikor még intenzívebbé tette drón- és rakétatámadásait, és ezzel tovább erősödött az ellenséges hangulat” – tette hozzá.
Georgiev beszélt arról is, hogy Bulgária támogatja az újabb szankciókat Oroszországgal szemben, valamint Ukrajna szuverenitását és területi épségét.
Hogyan utazik Putyin Budapestre?
Putyin ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs, illetve a szankciók miatt nehéz eljutnia a magyar fővárosba.
Az egyik lehetséges légi útvonal Moszkvából Budapestre a Fekete-tengeren át vezet Bulgária és Szerbia érintésével (bár Bulgáriát szükség esetén meg is kerülhetik délnyugati irányból, csak akkor jóval hosszabb a tengeren, Montenegrón és Szerbián átvezető útvonal). Az ukrajnai háború kitörését követően azonban a bolgár légteret lezárták az orosz repülőgépek előtt. Más lehetséges útvonalak északabbra vannak Fehéroroszország és Lengyelország, illetve a Balti-tengeren keresztül Németország és Csehország érintésével.
Vlagyimir Putyin és Donald Trump csütörtökön beszélt telefonon egymással. A felek egyebek között az ukrajnai háború ügyében folytattak eszmecserét. A beszélgetést követően az amerikai elnök bejelentette, hogy találkozni akar orosz hivatali partnerével Budapesten. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója közölte, hogy a magyar fővárost Trump javasolta, Putyin pedig támogatta az ötletet.
