Gerhard Kraner osztrák belügyminiszter a román kollégájával, Lucian Bode-dal Bukarestben tett nyilatkozatai során beszél a sajtónak.
Az oszták belügyminisztere utalt arra, hogy a határvédelem javulása után Ausztria feloldhatja Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságát akadályozó vétóját.
Ez azt követően történt, hogy Magnus Brunner, Ausztria kijelölt migrációs biztosa felszólította mindkét országot, hogy feleljenek meg teljes jogú tagság feltételeinek.
Ausztria az elmúlt két évben megakadályozta Románia és Bulgária teljes körű felvételét a schengeni térségbe, amely garantálja a személyek és áruk szabad mozgását az Európai Unión belül.
Az akkori érv az volt, hogy túl sok menekült érkezik Ausztriába a nyugat-balkáni útvonalon keresztül. Az előző évben aztán némileg enyhítettek a szabályokon, és lehetővé tették a szabad ki- és beutazást légi és tengeri úton.
Az osztrák belügyminisztérium szerint azóta tovább javult a helyzet.
Karner az uniós parlamentben tartott meghallgatáson elmondta: „mostanra azt látjuk, hogy az illegális migráció mértéke, különösen ezeken az országokon keresztül jelentősen csökkent. Ez azt jelenti, hogy jó úton járunk, de még nem értünk az út végére”.
Hozzátette, hogy Ausztria a vétónak köszönhetően jelentős javulást tudott elérni a határvédelem és a visszaküldés terén, de a cél az illegális migráció nullára szorítása.
Victor Negrescu román EP-képviselő nemrég bejelentette, hogy Románia a schengeni tagság felé vezető út „célegyenesében” van, és három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel: az idén meghozott döntés, hosszabb távú tárgyalások az új Európai Bizottsággal, illetve esetleges késedelem a bolgár politikai helyzet miatt.
Eközben Marcel Ciolacu román miniszterelnök kijelentette, hogy szerinte Románia 2025 tavaszára teljes mértékben csatlakozhat a schengeni övezethez, és a döntés még a december 8-i elnökválasztás második fordulója előtt megszülethet.
Ciolacu jelezte, hogy a folyamatot decemberig lezárhatják, a végrehajtás pedig jövő év márciusában kezdődhet meg. Ez a változás 2025 húsvétjára lehetővé tenné, hogy a románok ellenőrzés nélkül léphessék át az EU szárazföldi határait.
A schengeni bővítésről szóló tárgyalások „jó ütemben haladnak”, ahogyan arról Magnus Brunner, Ausztria kijelölt migrációs biztosa nemrégiben az EU Parlamentben tartott meghallgatásán beszámolt. Úgy tűnik tehát, hogy a megállapodás küszöbön van.
Az áttörést a két ország november 22-i magyarországi találkozója hozhatja meg.
November 5-én, kedden Ausztrália bejelentette 14 nagysebességű haditengerészeti motorcsónak átadását Ukrajnának, hogy megerősítse tengeri és part menti erőit.
Megjegyzendő, hogy ez a 14 millió dollár értékű segélycsomag gyors és manőverezhető motorcsónakokat tartalmaz a fegyveres erők azonnali reagálására a Fekete-tengert fenyegető veszélyekre – magyarázza az ausztrál kormány.
„Ez a segítség kibővíti a korábbi haditengerészeti felszereléseket, és kiegészíti Ausztrália jelentős katonai és humanitárius hozzájárulását, amely összesen több mint 1,3 milliárd dollár katonai segélyt nyújtott Ukrajnának a teljes körű orosz invázió kezdete óta” – áll az ausztrál védelmi minisztérium közleményében.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Újabb jelentős lépést tett Ausztrália Ukrajna támogatásában azzal, hogy a korábban szolgálatból kivont Joint Direct Attack Munition Extended-Range (JDAM-ER) siklóbombákat adományozott az országnak.
Az Australian Defence Magazine által közzétett információk szerint az ausztrál védelmi minisztérium 2021-ben vonta ki a szolgálatból az ausztrál gyártmányú Mk.82 500 fontos JDAM–ER lőszereket az F/A-18A/B Classic Hornet vadászgépflotta nyugdíjazásával egyidejűleg. A döntés, hogy ezeket a fejlett fegyvereket Ukrajnának adományozzák, jól mutatja Ausztrália elkötelezettségét a nemzetközi szövetségesei támogatása iránt.
A JDAM-ER egy rendkívül pontos, GPS-irányítású bomba, amely jelentősen megnövelt hatótávolsággal rendelkezik a hagyományos JDAM-ekhez képest. Ez a technológia lehetővé teszi az ukrán légierő számára, hogy nagyobb távolságból, pontosabban és biztonságosabban mérjen csapást ellenséges célpontokra.
Az első ismert JDAM-ER-bevetésre Ukrajnában 2023 márciusában került sor, amikor ukrán MiG–29-es vadászgépek használták ezeket a fegyvereket. Akkor még az Egyesült Államok által szállított bombákról volt szó. Ausztrália csak 2024 áprilisában erősítette meg hivatalosan, hogy nem részletezett légi-földi precíziós lőszereket szállított Ukrajnának.
Richard Marles védelmi miniszter 2024 áprilisában, ukrajnai látogatása során jelentette be: „Azt is bejelenthettük ma, hogy légi-földi precíziós lőszereket biztosítottunk Ukrajnának.” Ez a nyilatkozat jelzi, hogy Ausztrália aktívan részt vesz Ukrajna védelmi képességeinek erősítésében.
Az ausztrál támogatás nem korlátozódik kizárólag a JDAM-ER bombákra. 2024 júliusában a védelmi minisztérium bejelentette, hogy további, meg nem nevezett légi-földi fegyvereket adományoz egy 250 millió dolláros csomag részeként. Ez a lépés tovább erősíti Ausztrália elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett a folyamatban lévő konfliktusban.
A JDAM-ER bombák használata komoly előnyökkel jár az ukrán hadsereg számára. A megnövelt hatótávolság lehetővé teszi, hogy az ukrán repülőgépek távolabbról indítsák el a támadásokat, így csökkentve a pilóták és a repülőgépek kockázatát. A GPS-irányítás pedig biztosítja a rendkívüli pontosságot, minimalizálva a civil áldozatok számát és a járulékos károkat.
Ausztrália újabb, 245 millió dollár összegű katonai támogatási csomag részeként 49 Abrams tankot ad át Ukrajnának, számolt be az RBC-Ukrajina az ABC-re hivatkozva.
Mint a kiadvány írja, Ausztrália átadja Ukrajnának az Abrams tankokat, amelyeket hamarosan kivonnak a forgalomból. Pat Conroy ausztrál védelmi miniszter a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján jelenti be hivatalosan a tankok átadását.
Érdemes megjegyezni, hogy Ausztrália a közelmúltban megkapta az elsőt a 75 új M1A2 tank közül, amelyek fokozatosan felváltják a régebbi M1A1 modelleket. A harckocsik átadásához a nemzetközi fegyverkereskedelmi szabályozás értelmében az Egyesült Államok engedélyére volt szükség.
Az ausztrál kormány tervet dolgoz ki a korábban kivont amerikai gyártmányú Abrams tankok Ukrajnába való átszállítására. Ugyanakkor Washingtonnal azon dolgoznak, hogy ne sértsék meg az amerikai védelmi export szabályait.
Az ország álláspontja a Kijevnek nyújtott segélyekkel kapcsolatban enyhült. Richard Marles ausztrál védelmi miniszter 2024 februárjában kijelentette, hogy nem ad át kivont harckocsikat Ukrajnának.
Számos lehetőség van, amiről az ukrán kormánnyal tárgyalunk, közölte Richard Marles.
Az álláspontváltás összefüggésben lehet az Ausztráliában élő ukrán diaszpóra felháborodásával.
Marles vonakodása, miszerint tankokat szállítson Ukrajnába, meglepett néhány tábornokot. Többek között az ausztrál védelmi minisztérium egykori vezetőjét, Peter Leahy-t és a tárca korábbi magas rangú tisztviselőjét, Michael Shawbridge-t. Megjegyezték, hogy az Abrams tankok továbbra is alkalmasak harci küldetésekre. Ráadásul a függetlenséget választó Ukrajnának katonai felszerelésre van szüksége.
Az ausztrál védelmi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy az ország 2027-től kezdődően saját haditengerészeti rakétákat (NSM és JSM) fog gyártani a norvég Kongsberg Defence and Aerospace vállalattal együttműködve, megerősítve ezzel hadiipari kapacitásait.
A hadihajókról indítható NSM-eket és a harci gépekről is indítható JSM-eket eddig csak Norvégiában gyártotta annak kifejlesztője, a Kongsberg, de néhány év múlva a kelet-ausztráliai Newcastle-ban is fogják őket gyártani a norvég állami céggel megkötött 850 millió ausztrál dollár értékű megállapodás keretében.
Az a tény, hogy a az utóbbi években megnőtt a katonai feszültség az indiai-csendes óceáni térségben, arra kényszerítette Ausztráliát, hogy átalakítsa védelmi stratégiáját. Ennek részeként megerősíti nagy hatótávolságú, precíziós csapásmérő képességét, amihez célra vezethető fegyverekre van szüksége. Pat Conroy védelmi miniszter ezzel kapcsolatban csütörtöki sajtóértekezletén elmondta, hogy az ország a saját gyártással egyrészt gyorsabban és olcsóbban ki tudja szolgálni haderejét, másrészt exportálni is tud. Az üzem évi száz rakétát lesz képes gyártani.
Ezeket a rakétákat a nyugati világ számos országa használja. Az F35-ös harci gépek csak JSM-ekkel szerelhetők fel, és Ausztráliának két F-35-ös repülőszázada van. Az indiai-csendes-óceáni térségben Japánnak és Dél-Koreának is vannak F-35-ös századai, illetve a térségben több helyen állomásoznak amerikai erők.
Ausztrália tagja az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal 2021 szeptemberében megkötött AUKUS katonai szövetségnek. A három ország hétfőn megállapodást írt alá, miszerint együttműködnek a haditengerészeti nukleáris meghajtás fejlesztésében, és ennek eredményeképpen Ausztráliának 2040-től lesznek nukleáris meghajtású tengeralattjárói.
Ausztrália tagja a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quad) néven ismert biztonsági együttműködésnek is, amely egy informális szövetség az Egyesült Államokkal, Indiával és Japánnal. Legutóbbi, július végi találkozójukon közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben hitet tettek a „szabad és nyitott” ázsiai-csendes-óceáni térség mellett. A nyilatkozat utalt Kína és a Fülöp-szigetek dél-kínai-tengeri ellentétére.
Ausztrália megígérte szerdán, hogy számon kéri Oroszországon a Malaysia Airlines MH17-es járatának 10 évvel ezelőtti, Ukrajna feletti lelövését, amely 298 ember halálát okozta.
Az Amszterdamból a malajziai fővárosba, Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-est 2014. július 17-én találta egy orosz gyártmányú BUK föld-levegő rakéta az oroszbarát szeparatisták által tartott ukrajnai terület felett. Minden utas és a személyzet életét vesztette, köztük 38 ausztrál is.
Ausztrália „nem hagyja magát eltántorítani attól az elkötelezettségétől, hogy elszámoltassa Oroszországot” – mondta Penny Wong külügyminiszter a canberrai parlamentben tartott megemlékezésen az áldozatok családtagjainak és a kormány képviselőinek.
„Megerősítem közös törekvésünket az igazság kiderítésére, az igazságszolgáltatásra és az elszámoltatásra a 2014. július 17-i kegyetlenség ügyében” – mondta a külügyminiszter az eseményen, amelyen az összes elhunyt ausztrál nevét felolvasták, a családok pedig aranyszínű virágokat helyeztek el egy koszorún.
Egy holland bíróság 2022-ben három férfit – két orosz és egy ukrán állampolgárt – távollétében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt gyilkosságért és a repülőgép megsemmisítésében játszott szerepért.
Ausztrália és Hollandia a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez (ICAO) fordult Oroszországgal szemben, amely az ENSZ korlátozott hatáskörrel rendelkező szerve. Oroszország tagadja, hogy bármi köze lenne az incidenshez.
Paul Guard, aki a szüleit vesztette el a balesetben, azt mondta, hogy az elmúlt tíz év „hosszú út” volt. „Mindig is a konfliktusnak tulajdonítottam a fő felelősséget ezért a tragédiáért. Nem hiszem, hogy bárkinek is szándékában állt volna lelőni egy utasszállító repülőgépet” – mondta az ABC ausztrál televíziónak.
Ausztrália kémkedéssel gyanúsított meg egy orosz származású házaspárt, aminek hatására Oroszország ezért „oroszellenes paranoia” szításával vádolja a nyugati szövetségest. Az ausztrál állampolgársággal rendelkező házaspárt Brisbane-ben tartóztatták le azzal a váddal, hogy Ausztrália nemzetbiztonságával kapcsolatos anyagokhoz próbáltak meg hozzáférni.
A canberrai orosz nagykövetség közleményt adott ki, amelyben az áll, hogy a letartóztatások célja az oroszellenes paranoia újabb hullámának gerjesztése és az ausztrálok figyelmének elterelése a kormányzó Munkáspárt kudarcairól. Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök válaszul azt mondta Oroszországnak, hogy „vonuljon vissza, és ne avatkozzon bele más szuverén nemzetek belügyeibe” – írja a CNBC.
A Kira és Igor Koroljovként azonosított házaspár pénteken jelent meg a bíróságon, és kémkedés előkészületével vádolták meg őket, amiért legfeljebb 15 év börtönbüntetés jár. A vádak az elsőek a 2018-ban bevezetett törvények alapján. A feleség, aki az ausztrál hadseregnél dolgozott információs rendszertechnikusként, Oroszországba utazott, és arra utasította férjét, hogy lépjen be a hivatalos fiókjába, hogy hozzáférjen védelmi anyagokhoz.
Ausztrália – nem NATO-tagállamként – jelentős támogatást nyújt Ukrajnának Oroszország 2022-es inváziója óta, és nemrég egy 250 millió ausztrál dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Kijevnek egy washingtoni NATO-csúcstalálkozón. Az orosz nagykövetség írásbeli tájékoztatást kért az ausztrál hatóságoktól a házaspár helyzetéről, és fontolgatja a megfelelő konzuli segítségnyújtási intézkedéseket.
A házaspár nem kérte óvadék megállapítását, és a következő, szeptember 20-i bírósági megjelenésükig előzetes letartóztatásba helyezték őket.
Ausztrália kormánya bejelentette legnagyobb egyedi katonai segélycsomagját Ukrajnának, közel 250 millió dollár értékben az oroszok elleni harcban.
Az ország védelmi minisztériuma közölte, hogy küldeménye tartalmazni fog minden olyan harci eszközt – lőfegyvereket, rakétavetőket és lőszert –, melyek segítenek Ukrajnának megvédeni magát az orosz támadásoktól.
A bejelentés szerint Ausztrália Ukrajnának nyújtott teljes katonai segítsége meghaladja az 1,1 milliárd dollárt.
Ahogy azt korábban megírtuk, nem Ausztrália az egyetlen, aki támogatja Ukrajnát: miközben Oroszország szinte megállíthatatlanul tör előre az ukrajnai Donyeck megyében, a nyugati országok elkezdték fokozni a fegyverszállítmányokat.
Miután az Egyesült Államok Kongresszusa megállapodott egy 61 milliárd dolláros csomagról, az európai nemzetek egy része is a tettek mezejére lépett: a lett kormány Ukrajnának újabb katonai segélycsomagot hagyott jóvá, amely egyebek mellett rövid hatótávolságú légvédelmi fegyvereket és megfigyelő drónokat fog tartalmazni – jelentette be Evika Silina lett miniszterelnök kedden az X közösségi portálon.
Norvégia is megnyitotta a fegyvercsapokat
Norvégia 7 milliárd koronával növeli az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius segélyt idén, amely így 22 milliárd koronát tesz ki – jelentette be kedden a norvég kormányfő.
Brüsszel is segít Ukrajnának az orosz offenzíva megfékezésében
Ursula von der Leyen még júniusban bejelentette, hogy 550 milliárd forintnyi támogatás adnak Ukrajnának a háború utáni helyreállításra és újjáépítésre. A pénzből Kijev befektetőket vonzhat az országba, hogy az ország talpra állása minél gyorsabban menjen. Erről a Berlinben tartott Ukrajna Fellendülési Konferencián döntöttek.
Az Európai Unió pénzügyi tűzerőt gyűjt, hogy segítse Ukrajnát az ellenállásban és a talpra állásban. Az immobilizált orosz eszközökből származó bevételtől az 50 milliárd eurós ukrán segélycsomagig gondoskodunk arról, hogy Ukrajna minden támogatást megkapjon. Elindítjuk az eszköz keretén belüli beruházási tervünket, és aláírjuk az első 1,4 milliárd euró értékű megállapodásokat partnerbankjainkkal, hogy további magánszektorbeli befektetéseket vonzzunk. Az üzleti szféra fokozni akarja hozzájárulását. Együtt segítünk Ukrajnának ellenállni és talpra állni – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Ausztrália 100 millió dollár értékű újabb katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára, amely elsősorban légvédelmi rendszereket és pilóta nélküli légirendszereket fog tartalmazni, számolt be az ukrán védelmi minisztérium.
„Hálásak vagyunk ausztrál barátainknak a megingathatatlan támogatásukért. Együtt erősebbek vagyunk!” – kommentálta a védelmi minisztérium.
Ausztrália 100 millió dolláros katonai segélycsomagja 50 millió dollár értékben rövid hatótávolságú légvédelmi rendszereket; 30 millió dollár értékben pilóta nélküli légiközlekedési rendszereket; 15 millió dollár értékben egyéb kiemelten fontos felszereléseket, például harci sisakokat, merev törzsű felfújható csónakokat, speciális lábbelit, tűzvédelmi álarcokat és generátorokat tartalmaz.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
