Nem szavazta meg szerdán az ukrán parlament azt a javaslatot, amely több mint háromszáz település nevét változtatta volna meg a „dekommunizáció és az orosztalanítás” jegyében. Ezt követően a parlamentben a szónoki emelvényt képviselők vonták blokád alá azzal a követeléssel, hogy az illetékes bizottság ismét terjessze az plénum elé a határozati javaslatot újbóli megvitatásra − közölte Roman Lozinszkij parlamenti képviselő szerdán a Facebookon.
„A parlament éppen most gáncsolta el a 333 település nevének orosztalanításáról szóló határozatot. Elbukott egy történelmi lehetőség, hogy Ukrajna térképéről végleg levegyék mindazt, amit Moszkva az évszázados szolgaság során ránk kényszerített” − írta a képviselő.
Kiemelte, hogy a törvényhozásban egy nem hivatalosan létrejött, Moszkvai Patriarchátus Képviselői elnevezésű csoportosulás tévesztette meg képviselőtárait „mindenféle igaz és hamis állításokkal”, aminek köszönhetően csupán 208-an támogatták az előterjesztést a szükséges 226 helyett.
Ez súlyos szégyen Ukrajnára nézve − jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez a Moszkva-barát politikai körök revansa. Lozinszkij tájékoztatása szerint a jelenlévő képviselők közül 75-en nem szavaztak, öten tartózkodtak, hárman pedig elutasították az indítványt − olvasható az MTI tájékoztatásából.
A kormány megváltoztatta két minisztérium nevét, a módosítás a Kulturális Minisztériumot és a Közösség- és Területfejlesztési Minisztériumot érinti – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a 2024. szeptember 6-i 1028. számú kormányhatározatra hivatkozva.
A jelentés szerint a kormány a következőképen változtatta meg a tárcák nevét:
Ukrajna Kulturális és Információs Politikai Minisztériuma Ukrajna Kulturális és Stratégiai Kommunikációs Minisztériuma lett;
Ukrajna Közösség-, Terület- és Infrastruktúra-fejlesztési Minisztériuma Ukrajna Közösség- és Területfejlesztési Minisztériuma új elnevezést kapta.
Szeptember 5-én a Legfelső Tanács megszavazta Mikola Tocsickij kinevezését a kulturális és stratégiai kommunikációs miniszteri posztra. Ezt megelőzően az Elnöki Hivatal vezető-helyettesi posztját töltötte be.
Ezenkívül a Legfelső Tanács Olekszij Kulebát nevezte ki Ukrajna közösség- és területfejlesztési miniszterévé, aki korábban az Elnöki Hivatal helyettes vezetője volt.
A múlt héten Volodimir Zelenszkij elnök változtatásokat kezdeményezett a kormányban, ami után számos miniszter saját elhatározásából lemondott. Ezután a Legfelső Tanács megszavazta az új miniszterek kinevezését.
Az ukrán parlament a jövő héten tárgyalja az oroszosítás következményeinek leküzdéséről szóló törvénytervezetet – közölte Olekszandr Tkacsenko kulturális és információs politikai miniszter a Jedinyi Novini telemaraton adásában.
„Ma beszélgettem a képviselőkkel és a Parlament elnökével. Nagyon remélem, hogy a jövő héten jóváhagyják az általunk jelképesen „depuskinizációsnak” nevezett törvény, és ez a kérdés a jogalkotási szinten rendeződik. Például a poltavai Nagy Péter emlékmű kapcsán kialakult vitákat is megoldja ez a törvény. A lényeg az, hogy ez normális, európai civilizált módon, a törvényeknek megfelelően történjen” – mondta.
Tkacsenko ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a törvény nem érinti egyes független intézmények, többek között a Csajkovszkijról elnevezett Nemzeti Zeneakadémia döntéseit. A miniszter elmondása szerint a konzervatórium nevével kapcsolatos kérdés a minisztérium által kezdeményezett jogi eljárásnak köszönhetően megoldódhat.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az orosz jelzők eltávolításának folyamata Ukrajna területén kis mértékben valósult meg, mert „az oroszok és a szovjet hatóságok évtizedeken keresztül helyezték el ezen jelzőket országszerte”. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában a legnépszerűbb utcák olyan neveket kaptak, mint Cskalov, Micsurin és Puskin. Felszólította továbbá a helyi önkormányzatokat, hogy kezdeményezzenek döntéseket a „nagy orosz kultúra” helynév- és emlékjeleinek eltávolításáról.
„Nem véletlen, hogy Ukrajnában a legnépszerűbb utcák a Cskalova, Micsurin, Puskin. Miért van utca elnevezve a tiszteletére egy faluban, ahol soha nem volt ott Puskin? Ez a „nagy orosz világ” jelzője. A jelzők pedig ürügyet jelentenek a Kreml számára, hogy megvédje ezt az „orosz világot” – hangsúlyozta Tkacsenko.
Az Ukrinform korábban közölte, az oroszosítás következményeinek leküzdéséről szóló törvény egyszerűsíti a birodalmi és szovjet alakok tiszteletére állított emlékművek áthelyezésének és lebontásának mechanizmusát.
A Kulturális és Információs Politikai Minisztérium levelet küldött a Nemzeti Zeneakadémiának, amelyben azt javasolta, hogy az intézmény megnevezéséből távolítsák el Csajkovszkij nevét, mivel ez a személy „orosznak vallotta magát” és nincs közvetlen köze a Nemzeti Zeneakadémia fejlődéséhez.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök jóváhagyásával erről szóló törvényjavaslatot terjesztettek be a közép-ázsiai ország parlamentjében.
A kazah fővárost 2019-ben nevezték át Nurszultan Nazarbajev korábbi államfő tiszteletére.
Tokajev mindazonáltal közölte, hogy a hivatali elődjéről elnevezett más helységeknek és intézményeknek meg kell tartaniuk jelenlegi nevüket.
Kazahsztánban júniusban népszavazáson hagyták jóvá az alkotmányos reformot, amivel a 30 évig tartó Nazarbajev-korszakot szándékozták lezárni.
Kazahsztán fővárosát várhatóan újra Asztanának fogják nevezni.Forrás: Juhász Péter
Az észak-kazahsztáni sztyeppén 1830-ban alapított, ma milliós város története során több nevet is viselt. Először Akmolinszknak, a szovjet korszakban pedig Celinogradnak hívták.
A Szovjetunió szétesését követően, 1992-ben a függetlenné vált Kazahsztán Akmolának nevezte el a várost, ami fehér sírt jelent.
Az 1990-től tekintélyelvű rendszert fenntartó Nazarbajev 1998-ban tette meg Kazahsztán fővárosává a semleges Asztana néven, ami kazah nyelven fővárost jelent, és az Arab-öböl menti államok mintájára futurisztikus épületeket emeltetett benne.
A jövőben egy jogszabály-módosításnak köszönhetően a hadkiegészítő parancsnokságok (vojenkomátok) helyett hivatalosan a „területi toborzó és szociális támogatási központok” elnevezést fogják használni – adta hírül a korrespondent.net hírportál csütörtökön a Védelmi Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A közlemény szerint a kormány módosította az ukrán állampolgárok katonai sorozásra és arra való felkészítéséről és a sorkötelesek szerződéses katonai szolgálatra történő felvételéről szóló szabályzatot. Ennek értelmében a jövőben Ukrajnában a hadkiegészítő parancsnokságok helyett hivatalosan a „területi toborzó és szociális támogatási központok” elnevezést fogják használni.
A módosítás elsősorban a terminológia egységesítését szolgálja. Így a szabályzat szövegében a „hadkiegészítő parancsnokságok” helyett a „területi toborzó és szociális támogatási központok”, a „hadkiegészítő parancsnokok” helyett a „területi toborzó és szociális támogatási központok vezetői” kifejezések szerepelnek.
Emellett módosítások történtek a szabályzatban a területi toborzó és szociális támogatási központok állami szervekkel, szervezetekkel, intézményekkel, vállalatokkal történő együttműködésére vonatkozó egyes kérdéseket, így a nyilvántartásba vételi és sorozási tevékenységet illetően.
