Verekedés tört ki csütörtökön a koszovói parlamentben a kormánykoalíció és az ellenzék képviselői között, miután egy ellenzéki politikus vízzel akarta leönteni Albin Kurti miniszterelnököt – közölte internetes oldalán a Koha Ditore című pristinai napilap.
A dulakodás akkor tört ki, amikor az éppen beszélő Albin Kurtit az ellenzéki Koszovói Demokrata Párt (PDK) politikusa, Mergim Lushtaku vízzel akarta leönteni. Végül a víz a kormányfőt védő politikusokra fröccsent, de Besnik Bislimi miniszterelnök-helyettes is kapott belőle. A parlamenti képviselők vizespalackokkal és ököllel ütötték egymást, egyikük a kormányfő nyakát is megragadta. Végül Albin Kurti testőrei is közbeléptek, a tömegverekedés pedig azzal ért véget, hogy kimenekítették a miniszterelnököt a teremből.
Az ellenzék azért dühös a kormányfőre, mert árulásnak és meghátrálásnak tartja, hogy Albin Kurti bejelentette, csökkenti a rendőrségi jelenlétet a szerbek lakta észak-koszovói önkormányzatokban, és előre hozott választásokat ír ki az érintett településeken.
A Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű ellenzéki párt képviselője a csütörtöki ülésen bírálta a kormányt, mert nem tartja megfelelőnek, ahogyan az az észak-koszovói helyzetet kezeli. Mint mondta, a miniszterelnöknek választ kell adnia arra, miért nem hallgatta meg az Egyesült Államok megoldási javaslatait, miért hozta Koszovót olyan helyzetbe, hogy szankciókat vezettek be Pristina ellen, miért veszélyeztette a koszovói rendőrök életét, és miért okozott szenvedést az állampolgároknak.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat.
A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak.
Az Európai Unió ezt követően gazdasági és politikai szankciókat vezetett be Koszovóval szemben, mert az ország vezetése nem tett semmit a helyzet kezelése érdekében. Az intézkedések között a koszovói politikusok uniós intézményekbe történő meghívásának, és a pénzügyi támogatásoknak a felfüggesztése is szerepel.
The scenes from Armenia's parliament today, after the opposition began throwing water bottles at the podium. Government MPs happily joined in afterwards and taunted and mocked them in their own turn. What a disgrace as the country is supposed to be turning a new page. https://t.co/mLTtPo66d8
🇬🇪 Salome Samadashvili, MP of the opposition LELO party, went live on air and showed what is happening in the Parliament of Georgia right now. Journalists are not allowed in. pic.twitter.com/9VT8zBSJ8B
🇬🇪 Salome Samadashvili, MP of the opposition LELO party, went live on air and showed what is happening in the Parliament of Georgia right now. Journalists are not allowed in. pic.twitter.com/9VT8zBSJ8B
Elfogadhatónak tartja Albin Kurti koszovói miniszterelnök az Európai Unió javaslatát, amely a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat rendezésére vonatkozik, a politikus a közösségi médiában emellett a rendezési tervet a további tárgyalások megfelelő és szilárd alapjának nevezte.
Albin Kurti a Twitteren úgy fogalmazott: a nemzetközi garanciákra, a megvalósítási mechanizmusokra és az időkeretre vonatkozó bizonyos kérdéseket azonban még meg kell tárgyalni a közeljövőben tartandó brüsszeli megbeszélések során.
„Az európai irányultságra vonatkozó demokratikus elképzelések bizakodóvá tesznek bennünket” – fogalmazott a koszovói miniszterelnök azt követően, hogy tárgyalt Miroslav Lajcakkal, az Európai Unió Koszovó és Szerbia közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával.
Miroslav Lajcak a pristinai tárgyalással összefüggésben azt mondta, Albin Kurtival a párbeszéd folytatásáról beszélt, és a brüsszeli megállapodások mindegyikét át kell ültetni a gyakorlatba.
Az uniós megbízott Pristinából Belgrádba utazott, ahol az este folyamán találkozik Aleksandar Vucic köztársasági elnökkel.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a kapcsolatok rendezését célzó párbeszéd, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazottak közül csak kevés valósult meg.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
A német Weltnek adott interjút a koszovói miniszterelnök Albin Kurti, és még annál is több katonát és fegyvert kért a NATO-tól, amennyit a Szerbiával feszült viszonyban lévő balkáni állam már felhalmozott.
Ahogyan Ukrajnában úgy folytatódott 2023, amint 2022-ben kezdték – háborúval –, nem enyhül a helyzet a másik európai feszültséggócban, a Nyugat-Balkánon sem: Albin Kurti koszovói miniszterelnök még több külföldi katonai segítséget sürgetett a német Weltnek adott interjúban.
Az országunkban lévő NATO-csapatok és katonai felszerelés masszív növelése javítaná a biztonságot és a békét Koszovóban és az egész nyugat-balkáni régióban – idézte a kormányfő szavait a Bloomberg.
A jórészt albánok és részben szerbek lakta Koszovó feszült viszonyban van szomszédjával, Szerbiával, amelytől 2008-ban egyoldalú döntéssel elszakadt, a feszültség az elmúlt hónapokban fokozódott, és tovább tudott nőni még a múlt év utolsó napjaiban is. A a héten Szerbia fokozott készültségbe helyezte a koszovói határ közelében állomásozó csapatait, és egy időre a koszovói szerbek emelte torlaszok akadályozták a határátkelést is.
NATO-vezetésű békefenntartó csapatok – a Kosovo Force (KFOR) – 1999 óta jelen vannak, a jelenlegi létszám 3800.
Kurti szerint több kell belőlük, mivel a szerbek csapatokat és tüzérséget vontak össze a határnál, és élesedett Belgrád – és a mellette kiálló Moszkva – retorikája.
With @MFA_Ukraine@DmytroKuleba, we continue working together towards the urgent establishment of a nuclear safety & security protection zone around #ZaporizhzhyaNPP
I also confirmed that IAEA will strengthen its presence in all ??’s #NPPs to protect its energy infrastructure pic.twitter.com/NhDK10C2zC
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
A koszovói kormány azzal vádolja Szerbiát, hogy feszültséget és bizonytalanságot akar kelteni Koszovóban azzal, hogy a helyi szerbeket útlezárások felállítására buzdítja, míg Szerbia szerint a koszovóiak keltenek feszültséget azzal, hogy a szerb kisebbség jogait csorbítják.
A pristinai kormány bejelentette, augusztus elsejétől azok, akik szerbiai dokumentumokkal akarnak belépni Koszovóba, kilépési és belépési igazolást kapnak az átkelőknél. Emellett pedig ismét felvetették, hogy szerb rendszámtáblájú autók nem léphetnek be az országba, és belépésnél ideiglenes koszovói táblát kell igényelniük.
Aleksandar Vucic szerb államfő vasárnap rendkívüli sajtótájékoztató keretében reagált a koszovói bejelentésekre. Mint mondta, ezekkel az intézkedésekkel az Albin Kurti vezette pristinai kormány csak feszültségeket akar kelteni, semmi okuk nincs arra, hogy ilyen döntéseket hozzanak. Albin Kurti hatalomra kerülése óta jelentősen megnőtt a koszovói szerbek és szerb intézmények ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma – közölte a szerb elnök, aki egyben arra kért mindenkit, hogy őrizze meg nyugalmát, és „ne üljön fel a provokációnak”.
A szerb elnök sajtótájékoztatóját követően a Koszovó északi részén élő szerbek elzárták a Szerbia és Koszovó közötti átkelőkhöz vezető utakat. Rövid időre a koszovói különleges rendőri egység is kivonult, hogy biztosítsa a helyszínt, de komolyabb incidens nem történt.
A koszovói vezetés végül úgy döntött, hogy amennyiben a szerbek eltávolítják a barikádokat, Pristina egy hónappal elhalasztja a személyi igazolványokra és a rendszámtáblákra vonatkozó határozat alkalmazását. A koszovói kormány azt kérte, hogy Szerbia is szüntesse meg hasonló előírásait, vagyis a koszovói dokumentumokat is fogadják el a Szerbiába történő belépéskor.
Albin Kurti szerint a helyi szerb kisebbség lépéseit Belgrád irányítja, a tiltakozásokért a szerb kormány és Aleksandar Vucic tehető felelőssé. Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök pedig a közösségi médiában azt írta: „Aleksandar Vucic destabilizációs törekvései el fognak bukni”.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
Szócsatába keveredett vasárnap a szerbiai és a koszovói vezetés: míg Albin Kurti koszovói miniszterelnök „kis Putyinnak” titulálta Aleksandar Vucic szerb államfőt, addig Nikola Selakovic szerb külügyminiszter szerint a koszovói kormányfő egy „kis balkáni Hitler”.
Mindkét ország sajtója nagy terjedelemben foglalkozott hétfőn a vasárnapi sértegetésekkel. A Koha Ditore című pristinai napilap hétfőn beszámolt arról, hogy Albin Kurti a közösségi médiában adott hangot nemtetszésének, kijelentve, hogy „míg a demokratikus világ távolságot tart Vlagyimir Putyintól, addig Szerbiában az orosz elnököt támogató gyűléseket tartanak. Megfogalmazása szerint „a kis szerb Putyin”, valamint a boszniai Szerb Köztársaságban élő barátja, Milorad Dodik célja az, hogy Oroszországot a Balkánra csábítsa, így a Nyugat-Balkán békéje és biztonsága soha nem volt még nagyobb veszélyben. Hozzátette, a fasizmus nemcsak Németországban vagy Olaszországban létezett, hanem bármely ország vagy nemzet válhat fasisztává. Albin Kurti rámutatott, hogy a Nyugat-Balkánon csak Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és még arra is képes lenne, hogy felhagyjon az európai integrációs folyamattal csak azért, hogy lojális maradjon Vlagyimir Putyinhoz. Emellett a koszovói miniszterelnök szerint Szerbia nem véletlenül fegyverkezik, és a védekezésről szóló belgrádi kijelentéseket csak a legnaivabbak hiszik el. Mindezekre reagálva Nikola Selakovic szerb külügyminiszter közleményében azt írta, hogy éppen Aleksandar Vucic az, aki a béke és a stabilitás politikáját képviseli a térségben, míg a „kis balkáni Hitler” csak arról álmodozik, hogyan hódítsa meg a szerbek lakta Észak-Koszovót, és létrehozza az úgynevezett Nagy-Albániát. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Albánia és Koszovó vezetői közös kormányülést tartottak, a két miniszterelnök pedig kijelentette, hogy országaik egyesülése mellett szavaznának egy esetleges népszavazáson – számolt be az albán Exit hírportál alapján az Euractiv. A két európai állam egyesülésének hatalmas támogatottsága van a lakosság körében, így nem elképzelhetetlen egy jövőbeni népszavazás.
Pénteken Albánia miniszterelnöke Edi Rama és a koszovói miniszterelnök, Albin Kurti, valamint kormányaik az albániai Elbasanban találkoztak.
A találkozó során a vezetők megállapodásokat írtak alá a szomszédos országba szállított áruk ellenőrzésének enyhítéséről, a járművek határellenőrzésének megszüntetéséről, valamint az Albániába vagy Koszovóba költözni kívánó állampolgáraik ötéves tartózkodási és munkavállalási engedélyének kölcsönös bevezetéséről.
Az Albánia és Koszovó lehetséges egyesüléséről szóló újságírói kérdésre Edi Rama azt válaszolta, hogy az egyesülés mellett szavazna. Rama azonban azt is elmondta, hogy bár számít egy ilyen népszavazásra a jövőben, nem tudja, mikor és hogyan fog megtörténni.
Albin Kurti úgy véli, a népszavazás egy hosszú folyamat része, amely kívül esik kormánya ellenőrzésén. Koszovó miniszterelnöke a Monocle brit magazinnak adott interjújában viszont kijelentette, hogy ha demokratikus népszavazást szerveznének az ügyben, ő is az egyesülésre szavazna.
Szerbia vezetői erősen bírálták a kijelentéseket, Ana Brnabić szerb miniszterelnök szerint a megjegyzések aláássák a regionális stabilitás és biztonság alapjait.
Az Euronews által végzett felmérés kimutatta, hogy az albán állampolgárok 79%-a az egyesülés mellett van.
A kutatás során arról is megkérdezték az albánokat, hogy a két állam összeolvadása után mely város lehetne az ország központja: az albánok 70%-a szerint Albánia jelenlegi fővárosának, Tiranának kellene a fővárosnak lennie. A közvélemény-kutatás szerint albánok túlnyomó többsége, több mint 90%-a úgy gondolja, hogy Albánia és Koszovó egy nemzet.
Ennek ellenére az albánok kevesebb mint fele, 46,3%-a gondolja úgy, hogy a következő 10 évben létrejöhet az egyesülés a két ország között.
