Botrány a COP 29-en: a szegény államok kivonultak a bakui klímacsúcsról

Teljesen megfeneklett a bakui klímacsúcs: a kis szigetországok és a legkevésbé fejlett államok csoportjai otthagyták a központi tárgyalási fordulót. „Úgy érezzük, nem hallgattak meg minket” – jelentette ki sokak nevében Susana Muhamad kolumbiai környezetvédelmi miniszter.

A COP 29 klímakonferenciának elvileg már pénteken be kellett volna fejeződnie, ehelyett még szombaton sem látszik a lehetséges megegyezés. A kis szigetországok és a szegény államok ezért azzal akarták felhívni gondjaikra a figyelmet, hogy délután kivonultak a központi tárgyalási fordulóról.

„Azért jöttünk erre a klímakonferenciára, hogy tisztességes megállapodást kössünk” – mondta Pa’olelei Luteru, Szamoa tárgyalóküldöttje és a Kis Szigetállamok Csoportjának szóvivője, akinek nem az volt a benyomása, hogy az igényeiket komolyan veszik.

A kivonulás után a kis szigetországok érzelmes felhívást intéztek a nyilvánossághoz: „Szó szerint süllyedünk” – jelentették ki. „Hogyan várhatják el tőlünk, hogy visszamenjünk az országainkban élő nőkhöz, férfiakhoz és gyermekekhez, és egy olyan rossz alkuval álljunk elő, amely még nagyobb veszélybe sodorja őket?”

A klímacsúcson a legfőbb vitatéma a 2035-ig, elsősorban az iparosodott országok által klímavédelemre és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra a fejlődő országoknak felajánlott teljes összegre vonatkozik. A jelenlegi összeg 250 vagy 300 milliárd dollár, a szegényebb országok azonban 1,3 billió dollárt tartanának szükségesnek.

Közgazdászok becslése szerint a fejlődő országoknak az évtized végéig évente legalább egy billió dollárhoz kell hozzáférniük, hogy megbirkózzanak a klímaváltozás következményeivel és átálljanak a megújuló energiákra.

Az intézkedések középpontjában az üvegházhatású szén-dioxid globális kibocsátásának csökkentése áll, amelyet elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, például a kőolaj, a kőolajtermékek és a szén termelnek – írja a Spiegel, emlékeztetve arra, hogy a vita nemcsak arról szól, hogy növelni kell a klímavédelem finanszírozását, hanem arról is, hogy ki fizessen érte.

A német lap által megszerzett dokumentumok egyébként azt látszanak igazolni, hogy főként Szaúd-Arábia és a házigazda Azerbajdzsán igyekszik blokkolni a klímaalku sikerét.

A nyugati iparosodott országok ragaszkodnak ahhoz, hogy a fejlett gazdaságok, például Kína vagy a gazdag olajexportőrök, mint Szaúd-Arábia vagy Azerbajdzsán, növeljék hozzájárulásukat – ezek az országok jelenleg „fejlődőknek” számítanak, és kapják, nem pedig adják a pénzt.

Az EU küldöttsége abból indul ki, hogy a tárgyalások a kis szigetországok és a legkevésbé fejlett országok tiltakozása ellenére folytatódni fognak. A tárgyalásokon mindent megtettek azért, hogy „hidakat építsenek” – jelentette ki Wopke Hoekstra uniós főtárgyaló. Abban azonban nem volt biztos, hogy ez sikerül-e.

Forrás