Mi vár Németországra Angela Merkel „visszavonulását” követően?

Kezdjük azzal, hogy az európaiak jelentős része számára Angela Merkel az a vezető, aki a legnagyobb bizalmat váltja ki. És az a Németország, amelyet a szeptember 26-i választásokat követően az utódjára hagy, már nem vált ki félelmet az európaiakban.

Valójában ez a következtetés lett az eredménye annak a tanulmánynak, amelyet a napokban az ECFR, az Európai tanács nemzetközi kapcsolatokért felelős elemző központja végzett. A felmérésben tizenkét uniós ország – Németország, Ausztria, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Spanyolország és Svédország mintegy 16 000 válaszadója vett részt. „Annak ellenére, hogy amit a múltban tapasztaltunk, Németország ereje és jóléte most hozzájárul ahhoz, hogy megbízható partner státuszt kapjon” – írták Petro Buras és Jana Pulerin kutatók a jelentésükben.

Mit várnak az európaiak Németországtól Angela Merkel után?

Először is elmondhatjuk, hogy az imidzs, amely évek alatt alakult ki, Merkel személyiségével függ össze. Angela Merkel az egykori NDK-ban nőtt fel, és mindenekelőtt az európai blokk egységének megőrzésére törekedett. Az euró övezet válsága tíz évvel ezelőtt, a migránshullám 2015-ben, a 2016-os Brexit szavazás és a jelenlegi koronavírus járvány… Amint látjuk, az elmúlt évtizedben Európa egységét súlyosan megpróbáltatások érték. Éppen ezért, mivel Angela Merkel tizenhat évig felülmúlhatatlan mestere volt a kompromisszum művészetének, 16 évig döntő szerepet játszott a különböző történelemmel, kultúrával és érdekekkel rendelkező országok szeparatista ambíciói visszaszorításában.

Mindezen események hátterében válaszolva a kérdésre: „Ha választások lennének Európa elnöki posztjára, és választania kellene Angela Merkel és Emmanuel Macron között, kire szavazna?”, a válaszadók többsége, 41% a kancellárt részesítette előnyben, a francia elnökre 14% szavazott.

„Technokrata vezetői stílusának köszönhetően magabiztosabb, mint Macron megalázó felszólalásaival” – áll a jelentésben. Ellenben senki nem felejtette el azt az időszakot, amikor Görögország a csőd szélén állt, Németország pedig megszállottja volt a megszorító politikának, és ez az álláspont megosztotta Európát. Angela Merkel azóta megváltozott, támogatja az Európai Unió a járvány okozta gazdasági helyreállítási tervét. A szövetségi kancellár mindig ügyesen pozicionálta Németországot, mint egyesítő erőt.

Érdekesnek tűnik az a tény, hogy az ECFR kérdésére: „Jó vagy rossz Európa számára, hogy az Európai Bizottság vezetője német nő?” A válaszadók 27%-a azt válaszolta, hogy jó, 10%-a – hogy rossz. Az európai polgárok „nem látják Ursula von de Leyenben a német kormány lobbistáját”, áll a jelentésben. Csupán két ország, Olaszország és Lengyelország áll kritikusan az EU végrehajtó testülete élére való kinevezése kapcsán.

„Az európaiak arra számítanak, hogy Németország továbbra is vezető szerepet fog betölteni az EU-ban”, jegyezték meg az elemző központ munkatársai. Véleményük szerint Merkel utódja számára az ő politikája, miszerint az EU kohéziója mindenek fölött, vonzónak és könnyűnek bizonyulhat, de ugyanakkor nem biztos, hogy teljes mértékben működni fog.

Általánosságban elmondható, Angela Merkel vezetése megnyugtatta az európaiakat és megerősítette Németország vezető szerepét. Az EU-ra váró problémák azonban egyre több konkrét álláspontot követelnek meg a leendő kancellártól számos kérdésben, beleértve az egységes Európa helyét a Kínával, Oroszországgal és az USA-val való kapcsolatokban.

Az ECFR közvélemény kutatása kimutatta, Berlin tekintélye a geopolitikai szférában nagyon alacsony, mivel a válaszadók mindössze 20%-a gondolja úgy, hogy Németország vezetheti az EU blokkot az Oroszországgal való kapcsolatokban, 17%-uk úgy véli, hogy képes megvédeni az EU érdekeit Kínával szemben, 25%-uk pedig abban bízik, hogy tudja kezelni Brüsszel és Washington közötti kapcsolatokat.

Közben Merkel egyik potenciális utódja bemutatta „100 napos tervét”. A hét elején, Armin Laschet és ellenlábasai Olaf Scholz és Annalena Baerbock közötti második televíziós vitát követően Laschet bemutatta azokat a kiemelt projekteket, amelyeket mandátumának első napjaiban tervez megkezdeni (a szeptember 26-i választásokon való győzelme esetében). Ez egy 19 pontból álló „sürgősségi cselekvési program” (Sofortprogramm), amely elsősorban a német családokat célozza meg, és Armin Laschet a támogatások növelését és további kedvezményeket ígér nekik. A biztonság is fontos helyet foglal el programjában: 1000 videó megfigyelő kamerát kihelyezése évente, „nemzeti biztonsági tanács” létrehozása a külpolitika és a védelmi kérdések jobb koordinálása céljából.

Ami a környezetvédelmet és az éghajlatot illeti, Armin Laschet ígéretet tett: amint hivatalba lép, eltörli azokat a bürokratikus akadályokat, amelyek fékezik a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos projektek jóváhagyási folyamatát.

Néhány nappal a választások előtt a „100 napos terv” „átcsomagolása” valójában jobban illik egy amerikai elnökhöz, mint egy németországi kancellárhoz, és annak a jele, hogy a kormánypárt jelöltje kísérletet tesz arra, hogy meggyőzze a szavazókat arról, hogy az kereszténydemokraták győzelme Angela Merkel 16 évez vezetését követően nem lesz a „stagnálás” szinonimája.

NEWSMAKER