Megkezdődtek az afgánközi béketárgyalások

A tartós béke afgánok millióinak teszi lehetővé a visszatérést hazájukba – szögezték le Dohában, Katar fővárosában a kabuli kormány békeküldöttsége részéről az afgánközi tárgyalások szombati megnyitóján, amelyen részt vett az amerikai külügyminiszter is. A felek egyebek közt a tűzszünetről, a milíciák lefegyverzéséről és a nők jogairól is tárgyalnak majd.

„E napra országunk úgy fog visszaemlékezni, mint a háború és az afgán nép szenvedéseinek a végére” – jelentette ki az afgán nemzeti megbékélési tanács elnöke, Abdulla Abdulla.

A tálib békeküldöttség vezetője, Abdul Gáni Baradar molla – aki korábban a radikálisok és az amerikaiak közti békemegállapodást aláírta – reményét fejezte ki, hogy Afganisztán elindul a béke irányába.

A kabuli küldöttség egyebek közt leszögezte, hogy egyik célja az összes afganisztáni régióra kiterjedő humanitárius tűzszünet elérése.

A megbeszélések során a tervek szerint a tűzszünet mellett terítékre kerülnek a nők és a kisebbségek jogai, több tízezer tálib harcos, illetve különböző, a hadurakhoz hű milíciák lefegyverzése, amelyek közül több a kormánynak esküdött hűséget. A napirendi pontok közt szerepel a hatalommegosztás és az alkotmánymódosítás is.

Abdulla Abdulla úgy vélte, ha a megbeszélések tartós békéhez vezetnek, tekintettel lesznek az ország szuverenitására és olyan, az iszlám értékein alapuló rendszert hoznak létre, amely mindenki jogait tiszteletben tartja, „mindkét oldal a béke hősévé válik”.

A megnyitóra az arab országba érkezett Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is, aki sürgette a feleket, tartózkodjanak a további erőszakcselekményektől és a korrupciótól, s tegyenek lépéseket a béke és a fellendülés felé. Mindazonáltal hozzátette, tisztában van vele, hogy az elkövetkezendő napok, hetek és hónapok során még sok nehézség vár a tárgyaló felekre. „Önök fogják írni az afgán történelem következő fejezetét” –mondta a küldöttségeknek.

A megnyitón felszólalt Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni katari külügyminiszter is, aki leszögezte: a béketárgyalásoknak a „sem győztes, sem legyőzött” elven kell alapulnia, valamint reményét fejezte ki, hogy a delegációk az afgán nép érdekeinek megfelelően cselekszenek majd.

Vang Ji kínai külügyminiszter óva intett attól, hogy külföldi hatalmak saját céljaikra felhasználják az afgánközi tárgyalásokat.

Az Európai Unió a feltétlen nélküli tűzszünet szükségességét hangsúlyozta a küldöttségeknek, António Guterres ENSZ-főtitkár pedig kiemelte, mindent meg kell tenni az afgán civilek védelmében.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, a megbeszélések jelentik a béke legjobb esélyét, ezért azokat az atlanti szövetség teljes mértékben támogatja.

Afganisztánban jelenleg a NATO mintegy 8600 katonája állomásozik.

Az erőszakcselekmények azonnali beszüntetésére szólított fel az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) is.

Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter kijelentette: a nemzetközi közösségnek el kell fogadnia a dohai tárgyalásokon született megállapodásokat, indiai hivatali partnere, Szubrahmanjam Dzsaishankar pedig leszögezte: kormánya támogatja az azonnali és átfogó tűzszünetet Afganisztánban.

A résztvevők által a történelminek nevezett esemény lezárhatja a csaknem 20 éve tartó fegyveres konfliktust Kabul és az Afganisztánt 1996 és 2001 közt irányító tálobok közt. A radikálisok sokáig nem voltak hajlandóak az általuk „nyugati bábnak” tartott afgán kormánnyal tárgyalni.

Az amerikai kormányzat február 29-én a katari fővárosban, Dohában írta alá az afganisztáni megbékélést is célzó megállapodást a tálibok képviselőivel. A megállapodás egyebek közt előírta a Kabul és a tálibok közti béketárgyalások megkezdését, de ezek – elsősorban a szintén előirányzott fogolycsere késlekedése következtében – csak szombaton kezdődtek el.

(MTI/origo.hu)