A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Választmányi gyűlésére január 29-én került sor A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) átriumában, mely fórumhoz online csatlakozott Brenzovics László KMKSZ-elnök, valamint Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő is. A tanácskozáson megvitatták az aktuálpolitikai helyzetet, döntés született a KMKSZ közgyűléseinek menetrendjéről, valamint nyilatkozatot fogadtak el egy árnyékjelentés készítéséről.
Brenzovics László az ukrán aktuálpolitikai helyzetet ismertető beszámolójában kiemelte, meglehetősen nehéz és zavaros időket élünk, hiszen rég volt már olyan, amikor reális háborús veszély áll fenn. A háborús fenyegetettségnek Ukrajna számára rendkívül súlyos következményei vannak: a hrivnya árfolyama folyamatosan romlik, s ez a folyamat mára 5 milliárd dollár kárt okozott, az országból kivonják a tőkét, a gáz- és üzemanyagár a magasban van – mindezek az egyébként is nehéz helyzetben lévő Ukrajna számára katasztrofális gazdasági következményekkel járnak. „Ez erősíteni fogja az emigrációt, a munkanélküliséget, s az emberek életkörülményeinek romlásához fog vezetni” – mutatott rá a politikus.
A KMKSZ elnöke ugyanakkor örvendetesnek tartja azokat a tárgyalásokat, levélváltásokat – elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország között –, amelyek keresik a megoldást a kialakult helyzetre. „Az is világos, hogy a minszki megállapodás életbe léptetésén kívül jelenleg nem igazán van más terv, azonban tudjuk, hogy Ukrajna lakosságának jelentős része és az állam vezetői sem támogatják a minszki megállapodást és annak teljes körű végrehajtását” – ez furcsának tűnik, ugyanis a megállapodás értelmében Oroszország támogatná a donyecki és luhanszki területek reintegrációját Ukrajnában azzal a feltétellel, hogy ezek a területek széles önkormányzati autonóm jogokkal rendelkeznének. „Nem lesz egyszerű feladat ennek a problémahalmaznak a megoldása, azonban nincs más kiút, ha békét akarunk. Márpedig mi békét akarunk, és úgy véljük, hogy ezeknek a problémáknak a megoldása csak tárgyalásos, békés úton lehetséges. Meggyőződésünk az is, hogy kedvező módon befolyásolná a békefolyamatot, az ország stabilitását és biztonságát, ha azokat az intézkedéseket, melyek az ukrajnai kisebbségek nyelvi jogait szűkítették, megváltoztatnák, renoválnák az elvett jogokat mind a nyelvi, mind az oktatás területén” – szögezte le Brenzovics László.
A politikus tájékoztatta a választmányt a Kárpátaljai Megyei Tanács delegációjának budapesti látogatásáról: „A tárgyalások konstruktívak voltak, s arra irányultak, hogy újra megerősödjön az együttműködés a határtérségben, s azokat a nagy problémákat, amelyekkel küzdünk, próbáljuk meg a jövőben megoldani.” Ilyen probléma a Jánosiban található hulladéktároló kérdése is. A Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza EGTC) 5 millió euró támogatást nyert egy európai uniós pályázaton, mely összeget fel lehetne használni a hulladéktároló felépítésére. Ahhoz azonban, hogy az építmény megfelelő minőségű legyen, hiányzik 2–2,5 millió euró. A tanácskozáson a kárpátaljai küldöttség ígéretet kapott arra, hogy a magyar kormány kiegészíti a fennmaradt összeget.
Brenzovics László elmondta, hogy nem történt előrelépés a KMKSZ alapítványai ellen irányuló bűnvádi eljárásokban, azok továbbra is egy helyben állnak. Az abszurditást az is mutatja, hogy amikor az ország valós háborús veszélynek van kitéve, a vezetők nem tudnak összefogni, ehelyett politikai haszonszerzésre használják a zavaros helyzetet – közölte a KMKSZ elnöke.
„Minden nehézség ellenére a KMKSZ továbbra is él, működik, és tervekkel nézünk a jövő elé!” – jelentette ki Brenzovics László, reflektálva a Magyar Levente külügyminiszter-helyettessel folytatott tárgyalásokra, melyeken szóba került az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program folytatása is. Jelenleg a program során elért eredmények és negatívumok összegzésén dolgoznak, valamint egy újabb gazdaságfejlesztési terv kidolgozása van folyamatban. „Számunkra fontos, hogy a kárpátaljai magyarság által lakott területeken munkahelyeket teremtsünk” – szögezte le a Szövetség elnöke.
„A következő hetek, hónapok rendkívül feszültek lesznek mind Ukrajnában, mind az egész térségben, azonban legyünk optimisták és reménykedjünk abban, hogy ebből a válságos helyzetből pozitív kiutat fognak találni a nagyhatalmak, a közép-kelet-európai országok, és elkerül bennünket a háborús veszély. Ugyanakkor ennek a válságnak következményeképpen Ukrajna politikája is megváltozik, s azokat a döntéseket, amelyek feszültséget okoztak és okoznak, amelyek hátrányosan érintik az országban élő kisebbségeket, megváltoztatják” – húzta alá Brenzovics László.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő beszédében mozgalmasnak, változékonynak és kiszámíthatatlannak nevezte a jelenlegi helyzetet, amely nemcsak Európára, Ukrajnára, Kárpátaljára, hanem az egész világra jellemző. Rámutatott, hogy a koronavírus-járvány hatalmas károkat okozott világszerte, azonban az oltás megoldást jelent a vírus megfékezésére. Az orosz–ukrán konfliktus kapcsán a politikus elmondta, hogy az uniós parlamenti képviselők egy része „talán nem a józan ésszel gondolkozva majdhogynem ultimátumot is adna Oroszországnak, ők nem értik meg azt, hogy ezek a megnyilvánulások bizony az emberek bőrére mennek”. A Fidesz–KDNP delegációja minden fórumon azt hangsúlyozza, hogy a háborús konfliktus 2014 óta áll fenn, ezért nem kellene a már amúgy is feszült helyzetet jobban szítani, sokkal inkább a békés megoldásra kellene törekedni tárgyalásokkal diplomáciai úton.
A kisebbségvédelem ügye nehezebbé vált, ugyanis, aki felemeli a hangját az Ukrajnában élő kisebbségek mellett, azt a vádat kapja, hogy Oroszország kezére játszik. Bocskor Andrea ugyanakkor elmondta, hogy vannak olyan fórumok, melyeken napirenden tudják tartani a kisebbségek kérdését, s beszámolhatnak a kárpátaljai magyarság helyzetéről is.
Az április 3-ára kitűzött magyarországi országgyűlési választások kapcsán a politikus hangsúlyozta a Kárpát-medencei magyarság összefogásának jelentőségét, s mindenkit arra biztatott, hogy akinek módjában áll, éljen szavazati jogával és vegyen részt a választásokon.
Bocskor Andrea felszólalásának végén kifejezte nagyrabecsülését a KMKSZ-nek és minden tagjának, akik a nehéz körülményekben is kitartanak a Szövetség, a szülőföld, a magyar identitás és az elvek mellett. Végül Schmitt Pál egykori köztársasági elnök szavait idézve kiemelte: „Kárpátalja sokunk számára nem külügy, nem belügy, hanem szívügy.”
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke ezután ismertette a 2022. évi közgyűlések menetrendjét, majd a Választmány döntött a Szövetség alapszervezeti és középszintű szervezeteinek közgyűléseiről. A KMKSZ közgyűlését március 26-ára jelölték ki, az aktuális járványügyi szabályokhoz igazodva.
Ezt követően Vida László ungvári magyar első beosztott konzul szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében emlékeztetett: „Magyarország őszintén elkötelezett a jószomszédi kapcsolatok erősítése mellett. Ezt mutatják az évek óta Ukrajnának nyújtott humanitárius és egyéb támogatások, amelyek nemzetiségi hovatartozás nélkül szolgálják a Kárpátalján és a Kárpátokon túl élő embereket.” Utalva a járvány elleni védekezés időszakában nyújtott segítségre a diplomata kiemelte: a nagy lezárások idején egy időszakban Magyarország maradt az egyetlen ország, amelyik biztosította Ukrajnából az EU-ba beutazók számára a tranzitlehetőséget; több mint 20 ezer magyar és nem magyar kárpátaljai lakos vett fel térítésmentesen védőoltást a határ magyar oldalán; s a magyar állam az elmúlt évben összesen 120 lélegeztetőgépet adományozott ukrajnai kórházaknak, ezeknek többsége nem kárpátaljai intézmény. „Magyarország a jövőben is segíteni fog Ukrajnának, egyidejűleg azonban elvárja, hogy Ukrajna is tartsa tiszteletben és biztosítsa a magyar kisebbség szerzett jogait, az anyanyelv használatához, a nemzeti önazonosság megőrzéséhez fűződő jogokat” – szögezte le.
A konzul átfogó tájékoztatást adott a 2022. április 3-i magyarországi országgyűlési választás és népszavazás gyakorlati tudnivalóiról, illetve válaszolt a választmány felől érkezett kérdésekre is. A szavazás menetéről szóló tájékoztatókhoz mindenki hozzáférhet Magyarország Ungvári Főkonzulátusának és Beregszászi Konzulátusának honlapján.
Molnár László kulturális titkár az előző évekhez hasonlóan felvázolta a KMKSZ idei rendezvényeit, melyeket a jelenlévők egyhangúlag elfogadtak.
Az ülés végén a választmány nyilatkozatot fogadott el, amelyet Darcsi Karolina politikai és kommunikációs titkár olvasott fel. A dokumentum szerint az ukrán illetékes szervek által közzétett, a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről ukrajnai végrehajtásával kapcsolatos ötödik időszakos jelentés számos pontatlanságot és a tényeknek nem megfelelő elemet tartalmaz. Ebből adódóan a KMKSZ a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek, illetve szakértők bevonásával árnyékjelentést készít, melyet közzétesz, illetve megküld az Európa Tanács illetékes szerveinek.
Brenzovics László zárszavában köszönetet mondott mindazoknak, akik képviselik a magyar ügyet Kárpátalján. A következő hetekben sok dolog el fog dőlni, s a viharfelhők eloszlanak felőlünk, s egy pozitív kibontakozási folyamat indul el – fogalmazott.
A KMKSZ Választmánya nagyra értékeli és köszöni, hogy a Magyar Kormány, figyelembe véve Szövetségünk kérését, lehetővé teszi Kárpátalja valamennyi lakója számára, hogy térítésmentesen beoltsák koronavírus elleni vakcinával. A vakcináció nemcsak életeket menthet, hanem visszaállíthatja a kárpátaljai lakosok normális kapcsolattartását Magyarországgal és az Európai Unió más országaival.
Ukrajnában a Legfelső Tanács elé terjesztették a nemzeti kisebbségekről és Ukrajna őshonos kisebbségeiről szóló törvénytervezeteit. A törvénytervezetek rendkívül diszkriminatívak, nem felelnek meg a hatályos alkotmánynak, Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak, a jelentős ukrajnai kisebbségek jogos elvárásainak. Szövetségünk – több ukrajnai kisebbségi szervezet támogatásával – módosítási javaslatokat nyújtott be a nemzeti kisebbségekről szóló törvénytervezethez, illetve levélben kérte Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy terjessze ki az őshonos kisebbségekről szóló törvény hatályát a kárpátaljai magyarságra is. Továbbra is meggyőződésünk, hogy a soknemzetiségű Ukrajna területi egységének helyreállítása, a társadalmi béke és a stabilitás fenntartása nem valósíthatóak meg az alkotmányban foglalt nemzetiségi jogok, a nemzetközi kötelezettségvállalások és a nemzeti közösségek igényeinek megfelelő biztosítása nélkül.
Az Ukrán Oktatási Minisztérium és Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma tárgyalásokat folytat, többek között a kárpátaljai magyar és a magyarországi ukrán nemzeti közösségek oktatási helyzetéről. A tárgyalásokra az érintett közösségek képviselői nem kaptak meghívást, ugyanakkor szakmai konzultációk történtek. A KMKSZ Választmánya úgy véli, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jog az alapvető emberi jogok része. A hatályban lévő, idevágó ukrán törvények diszkriminatívak, és igen jelentős mértékben korlátozzák a kárpátaljai magyarság meglévő jogait. A hatályos oktatási és nyelvtörvény keretein belül a kárpátaljai magyarság oktatási igényeinek kielégítése nem valósítható meg. A tervezett intézkedések a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás degradációjához, a magyar pedagógusok állásvesztéséhez, a kivándorlás felgyorsulásához vezethetnek.
Vidékünk egyik legjelentősebb problémája a határátkelés kérdése. A határokon való átlépés lassúsága, kényelmetlensége akadályozza a kapcsolattartást, gátolja Kárpátalja gazdasági fejlődését. A kérdés egyetlen hosszú távú megoldási lehetősége: új határátkelők nyitása és a meglévők bővítése, korszerűsítése. A KMKSZ Választmánya arra kéri az ukrán és a magyar kormányt, hogy mielőbb egyezzenek meg a Nagypalád–Nagyhódos határátkelő megnyitásáról, a beregszászi elkerülő út építéséről, új Tisza-híd építéséről, az autópálya-összeköttetés megteremtéséről az ukrán–magyar határon.
A kárpátaljai magyarság megmaradása és fejlődése szempontjából rendkívül fontosak a magyar kormány által nyújtott támogatások, melyeket a Szövetségünk részvételével létrehozott alapítványok bonyolítanak. Örvendetes, hogy a nehéz gazdasági helyzet, az alapítványok ellen folytatott alaptalan bűnvádi eljárások ellenére folytatódik a szociális támogatások folyósítása és Kárpátalja oktatási, szociális, egészségügyi intézményeinek felújítása.
A KMKSZ Választmánya üdvözli, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács levélben fordult Ukrajna államelnökéhez és főügyészéhez a KMKSZ által létrehozott jótékonysági alapítványok ellen folytatott alaptalan eljárások leállítása ügyében.
A KMKSZ továbbra is támogatja Ukrajna európai integrációs törekvéseit, és a kárpátaljai magyarság, Kárpátalja fejlődésének érdekében nyitott az együttműködésre valamennyi politikai erővel.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözli az Ukrajna és Magyarország közötti megromlott kapcsolatok helyreállítását célzó törekvéseket, melyet a 2021 januárjában megtartott magas szintű külügyminiszteri találkozó is jelez. Mindenképp biztató, hogy a felek egyetértettek a párbeszédek folytatásában, s Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba külön biztosította kollégáját, Szijjártó Pétert arról, hogy az ukránoknak „Semmi alapjuk nincs feltételezni azt, hogy az ukrajnai magyarok hajlanának a szeparatizmusra”. Hasonló véleményen van Kárpátalja megye volt kormányzója, a megyei közgyűlés jelenlegi elnöke, Olekszij Petrov is, aki az ukrán sajtónak adott interjúiban többször is kijelentette, hogy „Kárpátalján nem magyar szeparatizmus, hanem orosz agresszió van jelen”. Szövetségünk számára épp ezért érthetetlen, hogy miért indított eljárást mégis a magyarság intézményei ellen szeparatizmus vádjával az Ukrán Biztonsági Szolgálat. Továbbra sem érthető közösségünk számára, hogy a 2020. november 30-án végrehajtott házkutatásokat és vádakat a biztonsági szervek mire alapozzák.
Úgy véljük, ezek a cselekmények károsan hatnak nemcsak az ukrajnai magyar kisebbségre, de az ország nemzetközi megítélésére is, s nagyban hátráltatják Ukrajna és Magyarország jószomszédi viszonyának helyreállítását.
Szövetségünk megdöbbenéssel tapasztalja, hogy egyre több olyan törvénytervezetet regisztrálnak, mely korlátozná a kisebbségek jogait, ellentétes Ukrajna Alkotmányával és törvényeivel. A nemzetiségi szimbólumok (nemzeti trikolór, himnusz, címer) használatát a kulturális autonómia keretén belül Ukrajna Alkotmánya és az 1992-es nemzetiségi törvény is biztosítja. A Szürtei kistérségben a nemzeti imádság eléneklése kapcsán indított eljárás és a hazaárulással való megvádolás példátlan eset a független Ukrajna eddigi történetében. A KMKSZ továbbra is úgy véli, a szürtei eset is annak a koholt politikai vádak alapján tervszerűen felépített eljárásnak a része, amelynek célja a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésén túl a kárpátaljai magyarság és vezetőinek megfélemlítése. Szövetségünk ismételten felhívja Magyarország és a nemzetközi szervezetek figyelmét az ellenünk állambiztonsági eszközökkel folytatott politikai nyomásgyakorlásra, s felszólítja az ukrajnai illetékes szerveket, hogy haladéktalanul vessenek véget a kárpátaljai magyarok ellen folytatott koncepciós eljárásoknak.
Aggasztónak tartjuk az elmúlt hetekben bekövetkezett intézkedéseket az ukrán vezetés részéről a sajtószabadság korlátozása terén. Meggyőződésünk, hogy egy demokratikus országban a működési engedéllyel rendelkező médiacsatornák betiltását bírósági eljárás keretében kell megvizsgálni.
Nyugtalanságra ad okot az is, hogy az ukrán sajtóban újra erősödött a magyarellenes médiakampány, és folytatódnak a magyarellenes akciók: feljelentik iskoláinkat, névtelen fenyegetőleveleket kapunk és még hosszan sorolhatnánk.
Örömmel értesültünk, hogy idén is folytatódnak az anyaország által indított szociális programok és gazdasági támogatások, melyek az elmúlt években is nagyban segítették az itt élő közösség megmaradását, vidékünk fejlődését, s amiért hálával és köszönettel tartozunk a magyar kormánynak.
Február 13-án Jánosiban – a karanténszabályokat betartva – tartotta soron következő választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Az eseményen a szervezet vezetői felvázolták az aktuálpolitikai helyzetképet a választmány tagjai számára, valamint nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a Szövetség üdvözli, hogy a legutóbbi magyar–ukrán külügyminiszteri találkozó során is megerősítésre került az a tény, hogy Kárpátalján nincs szeparatizmus. A nyilatkozatban a Szövetség felhívja az illetékes szervek figyelmét, hogy egyszer s mindenkorra vessenek véget a koncepciós eljárásoknak a kárpátaljai magyarsággal szemben, és garantálják a magyar közösségek biztonságát.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke online vett részt az ülésen. Beszámolójában az elnök többek között kiemelte: a kárpátaljai magyarság történelmi eredményt ért el az októberi önkormányzati választások során, így a következő öt évben az önkormányzatok szintjén biztosított közösségünk érdekképviselete. Beszélt arról is, hogy koholt vádak alapján eljárás zajlik az általa vezetett több szervezet ellen, illetve ellene is. A vád minden esetben szeparatizmus és hazaárulás. Brenzovics László szerint teljesen nyilvánvaló az abszurditása ezen koholt vádaknak, s már-már koncepciós eljárásokra hasonlítanak mindazok a támadások, megfélemlítések amelyek az elmúlt hónapok során a kárpátaljai magyarságot és a Szövetséget érték. Az elnök felhívta a figyelmet a járványhelyzet súlyosbodására, és Ukrajna kilátástalan vakcinabeszerzésére. Szerinte a KMKSZ-nek ebben a kérdésben is részt kell vállalnia, és segítenie kell a kárpátaljai embereket, hogy mielőbb megfelelő oltóanyaghoz jussanak. Az elnök aggasztónak véli a hatalomnak azt a döntését, melynek eredményeként a közelmúltban betiltottak három ukrajnai televíziós csatornát, hiszen a szólásszabadság kérdése fontos, és azt védeni kell. Beszámolójában arra is kitért, hogy a magyar kormány továbbra is segíti a kárpátaljai magyar közösséget, s hamarosan elindul egy grandiózus oktatási program megvalósítása a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség közreműködésével.
Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője Brüsszelből élőben jelentkezve tájékoztatta a megjelenteket az Európai Unió állásfoglalása kapcsán a kárpátaljai magyarságot ért sorozatos atrocitások ügyében. A parlamenti képviselő elmondta: „Ukrajna mind ez idáig nem a kisebbségek védelmét folytatta, hanem a kisebbségi jogok megnyirbálását és asszimilációt folytatott.” A képviselő szerint súlyos eseményeknek kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy az Európai Unió ingerküszöbét is elérje, azonban az utóbbi hetek eseményeiben az Unió több úton is felszólította Ukrajnát, hogy számolják fel a szélsőséges Mirotvorec oldal halállistáját, és a kárpátaljai magyar kisebbséggel a viszonyt tereljék megfelelő mederbe. Bocskor Andrea szerint mindezen felszólítások és nyilatkozatok formájában szükségesek, hogy kézzel fogható eredményei is legyenek. A képviselő, mint mondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarok hangja eljusson az illetékesekhez.
Barta József, a KMKSZ alelnöke, megyei képviselő a nemrég lezajlott ukrán–magyar külügyminiszteri találkozó kapcsán megjegyezte: „Sajnos, azt kell mondjam, a találkozó nem törte át azt a gátat, amely akadályt jelent a két ország és a két nép viszonyának normalizálódásában. Azonban a gáton réseket ütött, amelyen a szivárgás elindult, s abban bízunk, hogy idővel át is törhet. A találkozó pozitív eredménye volt azonban az az egyetértés, hogy Kárpátalján nincs szeparatizmus.” Éppen ezért az alelnök számára érthetetlen, hogyha nincs szeparatizmus, akkor hogyan vádolhatják a KMKSZ alapítványát, az Egán Ede-alapítvány tevékenységét szeparatizmussal. Arra is felhívta a figyelmet Barta József, mennyire fontos lenne, bevonni a kárpátaljai magyarságot is a leendő új kisebbségi törvény előkészítésébe. Magyarország és Ukrajna kapcsolatához visszatérve az alelnök hangsúlyozta, hogy a két ország közötti gazdasági együttműködés elindulása, a közös határ menti infrastrukturális fejlesztések pozitív előremutatást jelentenek. „Abban bízunk, hogy a gazdasági kérdésben való együttműködés talán átmoshatja a »gátat«, s így a számunkra is fontos kérdésekben kielégítő megoldások születhetnek.”
Mivel mind ez idáig napirendre sem kerültek olyan életbevágó fontosságú kérdések, mint az anyanyelven történő oktatás lehetőségeinek visszaadása, ezért a Szövetség azt a kompromisszumos megoldást látná, ha az ukrán állam elismerné, hogy a kárpátaljai magyarság őshonos kisebbség, ezáltal garantálná az oktatás anyanyelven történő jogát a középiskola befejezéséig, mint ahogyan az jelenleg megilleti a krimi tatárokat.
Az alelnök felhívta arra is a figyelmet, hogy az alkotmány 24 cikkelye kimondja, hogy bármiféle diszkrimináció szigorúan tilos többek között nyelvi, politikai, faji alapon stb. „A mi javaslatunk az lenne, hogy fogadjanak el egy jogszabályt, amelyben minket is őshonos kisebbségként ismernek el – ez egy kompromisszumos javaslat” – fogalmazott Barta József. Szerinte ők már annak is örülnének, ha az ukrán kormány figyelembe venné a Velencei Bizottság javaslatait. „Szeretnénk, ha a magyarok elleni provokációkat végre befejeznék, és felelősségre vonnák azokat, akik ezeket teszik” – jegyezte meg beszéde végén.
Az ülés zárásaként a megjelentek elfogadták a Szövetség nyilatkozatát, mely elsősorban üdvözli a nemrég lezajlott ukrán–magyar külügyminiszteri találkozót, elítéli a kárpátaljai magyarságot és a Szövetség alapítványait ért megfélemlítési akciókat, szeparatista vádakat. Ezt követően a választmányi tagok újra bizalmat szavaztak a szervezet titkárainak és irodavezetőjének, ennek értelmében továbbra is Budai Zsuzsanna látja el a Szövetség irodájának vezetését. A következő három évben is Balogh Oszkár a KMKSZ gazdasági felelőse, Darcsi Karolina a politikai kommunikációs titkára, Mester András a gazdasági-önkormányzati titkára, Molnár László a kulturális titkára.
