A csütörtökön tartott polgármesterválasztás szombat délután véglegessé vált adatai szerint Khan a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, a kormányzó Konzervatív Párt által indított ellenfele, Susan Hall 32,7 százalékos szavazataránnyal végzett a második helyen.
A legnagyobb brit ellenzéki erőt, a Munkáspártot képviselő Sadiq Khan harmadszor nyerte el a tisztséget: először 2016-ban, majd 2021-ben is a 9 milliós London polgármesterévé választották.
Közvetlen elődje ebben a tisztségben Boris Johnson egykori konzervatív párti brit miniszterelnök volt, akit kétszer választottak meg a brit főváros polgármesteri posztjára.
A végleges adatok szerint Khanra – 40,5 százalékos részvételi arány mellett – 1 088 225-en, Susan Hallra 812 397-en szavaztak.
A munkáspárti polgármester az első, akit egymás után háromszor választottak London – a legnagyobb nyugat-európai város – polgármesterévé azóta, hogy a néhai konzervatív párti kormányfő, Margaret Thatcher által 1986-ban felszámolt választott londoni képviselő-testületet, a Nagy-Londoni Tanácsot a Tony Blair vezette akkori munkáspárti kormány 2000-ben újjáélesztette.
Győzelmének szombat esti hivatalos bejelentése után tartott beszédében Khan hangsúlyozta: London olyan város, amely nem gyengeségnek, hanem „mindenek felett álló erősségnek” tartja lakossága sokféleségét, „elutasítja a keményvonalas szélsőjobboldali populizmust, és előre tekint, nem hátra”.
Az újjáválasztott londoni polgármester a parlamenti választások mielőbbi kiírására szólította fel Rishi Sunak konzervatív párti miniszterelnököt, kijelentve: a Munkáspárt készen áll Nagy-Britannia kormányzására is. A felmérések hosszú ideje folyamatosan azt jelzik, hogy a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt országosan 25 százalékpont körüli támogatottsági hátrányban jár a Munkáspárt mögött.
Az Ipsos közvélemény-kutató csoport legfrissebb vizsgálata szerint a Munkáspártra a választók 44 százaléka szavazna, ha most tartanák a parlamenti választásokat Nagy-Britanniában, a konzervatívokra ugyanakkor csak 19 százalék adná a voksát.
A következő nagy-britanniai parlamenti választást legkésőbb 2025 januárjában meg kell tartani, de egyöntetű az a várakozás, hogy Rishi Sunak még az idei évre kijelöli az időpontot.
Sunak nemrégiben úgy fogalmazott: munkáját „arra a feltételezésre” alapozza, hogy a választások 2024 második felében lesznek.
Angliában a londoni polgármesterválasztással egy időben tanácsi választásokat is tartottak, és több más nagyvárosban szintén polgármestert választottak. A csütörtöki helyhatósági választásokon 107 angliai tanács 2660 képviselői helyéről döntöttek választók.
Szombat estig a 107 tanács közül 106 deklarálta hivatalosan a helyi választási eredményt, és ennek alapján a konzervatívok eddig 473 helyhatósági mandátumot veszítettek, a Munkáspárt 185-tel növelte választott tanácsnokai számát.
Az eredmény azt jelenti, hogy azokban a tanácsi körzetekben, amelyekben most választásokat rendeztek, a Konzervatív Párt eddigi képviselőinek csaknem a felét elvesztette. A Munkáspárt polgármesterjelöltjei győztek ugyanakkor a Londonon kívüli két legnagyobb angliai városban, Manchesterben és Liverpoolban is.
Tanácsi és polgármesterválasztásokat tartanak csütörtökön Angliában. Valószínűleg ez az utolsó megmérettetés az országos pártok között az év második felére várt nagy-britanniai parlamenti választások előtt. A csütörtöki helyhatósági választásokon 107 angliai tanács 2660 képviselői helyéről döntenek választók, tizenegy városban pedig polgármesterre is szavaznak. A legnagyobb érdeklődéssel kísért küzdelem London polgármesteri tisztségéért folyik.
A jelenlegi londoni polgármester, a legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot képviselő Sadiq Khan harmadszor indul a tisztségért. Khant először 2016-ban, majd 2021-ben választották a 9 milliós London polgármesterévé.
Közvetlen elődje ebben a tisztségben Boris Johnson egykori konzervatív párti brit miniszterelnök volt, akit kétszer választottak meg a brit főváros polgármesteri posztjára. A kormányzó Konzervatív Párt mostani londoni polgármesterjelöltje Susan Hall, akinek egyik elsődleges választási ígérete az, hogy visszavonja az úgynevezett ultraalacsony szennyezéskibocsátási övezet (Ultra Low Emission Zone, Ulez) Khan által tavaly nyáron végrehajtott, London egész területére kiterjedő kiszélesítését.
Az övezetben a régebbi, korszerűtlenebb motorral felszerelt járművek csak napi 12,50 font (5725 forint) díjfizetés ellenében közlekedhetnek. Az Ulez-zóna kiterjesztését rendkívüli felháborodás fogadta az érintett külső londoni kerületekben.
Boris Johnson volt nyugat-londoni választókörzetében a tavaly nyári időközi parlamenti választásokat a Munkáspárt országos átlagban igen jelentős támogatottsági előnye ellenére a Konzervatív Párt jelöltje nyerte, és annak idején a Munkáspárt vezető köreiben is elismerték, hogy ennek egyik fő oka Khan hevesen vitatott döntése volt az Ulez-zóna kiterjesztéséről.
Ennek ellenére a friss felmérések továbbra is Sadiq Khan harmadik polgármesterválasztási győzelmét valószínűsítik. A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov 1192 londoni választó bevonásával e héten elvégzett vizsgálata szerint a részvételüket biztosra mondó londoniak 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Khanra adja voksát a csütörtöki választáson.
Susan Hall a szavazatok 25 százalékára számíthat, vagyis e felmérés szerint London munkáspárti polgármestere a konzervatív jelölthöz képest 22 százalékpontos támogatottsági előnnyel indul a választáson.
Ukrajna elnökének a háború végéig kell ellátnia a feladatait – jelentette ki Vitalij Klicsko Kijev tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Klicsko elmondta: „Nagyon sok a spekuláció ebben a témában (Volodimir Zelenszkij elnök legitimációjának 2024. május 20-i lejárta után – a szerk.), de ezeket veszélyesnek tartom, amikor háború van az országban. Mert az elnök, mint legfőbb főparancsnok felelős az állam irányításáért, védelméért és megóvásáért, ezért véleményem szerint a háború végéig neki kell ellátnia ezeket a feladatokat, de ez az én véleményem.”
A kijevi városvezető szkeptikus volt a háború alatti demokratikus választások lehetőségével kapcsolatban is. „Hogyan képzelhető el a háború alatt a demokratikus választások megtartása Ukrajna egész területén?” – tette fel a költői kérdést Vitalij Klicsko.
Lövöldözésekkel, gyilkosságokkal és szavazógépek tönkretételével zárult a harmadik napja az indiai választásoknak. Az állampolgárok 6 héten keresztül tudják leadni szavazataikat.
Több szavazókörzetben is meg kell semmisíteni az eddig leadott voksokat, hiszen az indiai választási ügynökség súlyos kihágásokat tapasztalt – írja a Euronews.
A jogilag is szabályos végkimenetel érdekében több helyen is új szavazást tartanak, például Manipur szövetségi államban is.
Péntek este a manipuri rendőrségnek több embert is le kellett tartóztatnia miután az egyik szavazóhelységként működő iskolában tűz ütött ki. Emellett érkeztek, olyan bejelentések is, hogy fegyveresek szavazófülkéket foglaltak el és egy megadott voks leadására kényszerítették az lakosokat.
A győzelemre idén is Narendra Modi jelenlegi miniszterelnöknek van leginkább esélye az elemzők szerint. A 73 éves politikusról egy rendkívül vegyes kép alakult ki az emberekben. Vannak, akik diktátornak tartják, mások a nők elleni fellépéseit nézik rossz szemmel, de akad olyan állampolgár is, aki elkötelezett nyugati politikája miatt kifejezetten támogatná az újraválasztását.
Az viszont elvitathatatlan érdeme, hogy évtizedes toporgás után India gazdasági fejlődésnek indult, még Oroszország jövedelemtermelését is megelőzve. Jelenleg a nemzeti jövedelmi ranglista ötödik helyén áll, hiszen 7,2 százalékos növekedést tudhat magáénak.
Az indiai választások egyedülálló jellemzője, hogy rendkívül hosszú ideig tartanak. Ennek hátterében a 969 milliós regisztrált választópolgár áll, valamint olyan alapszabályok, amelyek szerint minden lakott körzeten belül 2 kilométerenként szavazóhelyiséget kell állítani.
Ez összesen 1,1 millió állomást jelent, amelyhez 15 millió választási ügynök tartozik. A hét részből álló szavazás során az ügynökök folyamatosan mozgásba vannak április 19-től egészen június 1-ig.
Kezdetét vette a világ legnagyobb parlamenti választása Indiában, amelynek keretében péntektől hat héten keresztül közel egymilliárd ember választhat a harmadik elnöki ciklusára törekvő Narendra Modi miniszterelnök Bháratíja Dzsanata Pártja (BJP) és a regnáló hatalmat kihívó ellenzéki INDIA pártszövetség között.
A világ legnépesebb országában hét szakaszban tartják a választásokat, a különböző államokban különböző időpontokban voksolnak. Az eredményt a tervek szerint június 4-én jelentik be.
A parlamenti választás első és egyben legkiterjedtebb fázisában, péntektől kezdve egy héten keresztül 166 millió szavazó adhatja le voksát 21 állam 102 választókerületében, köztük a déli-indiai Tamilnádu államban, a Kínával határos, északkeleti Arunácsal Pradesben és Uttar Pradesben is, India legnépesebb északi államban.
A felmérések szerint a választóknak a munkanélküliséggel, az infláció növekedésével és a vidéki területeken élők nehézségeivel kapcsolatos aggályai ellenére elkönyvelhető Narendra Modi pártjának győzelme, és az igazi kérdés az lesz, hogy a kormánypárt mennyivel tud javítani 2019-ben elért eredményén.
„Az elkövetkezendő öt évben nemzetünket a világ három legnagyobb gazdasága közé emeljük, végleg hadat üzenünk a szegénységnek, új távlatokat nyitunk a növekedésben, és bemutatjuk a reformok következő nemzedékét” – áll a BJP választási kiadványában, amely az indiai miniszterelnök beváltott kampányígéreteit igyekszik felsorakoztatni.
„Minden szavazat és minden hang számít” – írta Modi a szavazás megkezdése előtt, ahol a fiatalokat külön is szavazásra buzdította.
Győzelme esetén Modi lesz India második olyan miniszterelnöke, aki egymás után három parlamenti választásokon is győzelmet arat. Ez korábban csak Dzsaváharlál Nehrunak, az indiai függetlenségi mozgalom egyik vezetőjének, a független India első miniszterelnökének sikerült.
Modit és kormányát az ellenzék egyebek között azt hangoztatva bírálta, hogy a keményvonalas hindu nacionalista szavazóbázis megtartása érdekében diszkriminálja India több mint 200 millió fős muszlim kisebbségét.
Az ellenzéki INDIA szövetséghez tartozó Indiai Nemzeti Kongresszus vezetője, Rahul Gandi szerint a BJP fokozatosan eltereli a figyelmet az országot sújtó legfontosabb kérdésekről, így a munkanélküliségről és az inflációról. Az ellenzéki szövetség azzal is megvádolta a BJP-t, hogy az ellenzéki jelöltek őrizetbe vételével és a választás előtt bejelentett hatalmas adóköveteléseikkel ellehetetlenítik az ellenzék győzelmi esélyeit.
A parlamenti választást megelőzően az ellenzéki pártszövetség a támogató intézkedések fokozását és a juttatások növelését ígérte, továbbá azzal kampányolt, hogy „megmenti a demokratikus intézményeket Modi diktatórikus hatalmától”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a jobbközép Európai Néppárt (EPP) európai választási jelöltje megfogadta, hogy „visszavág” a szélsőjobboldali „Putyin barátai” ellen, akik „eltéríteni” akarják Európa jövőjét.
Ursula von der Leyen a görög kormányzó Új Demokrácia Párt (EPP) rendezvényének 50. évfordulóján Athénban indított uniós kampányát megtámadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt és európai szövetségeseit.
Kijelentette, hogy a júniusban sorra kerülő európai uniós választásokon „egyesült és békés Európánkat kívülről és belülről egyaránt kihívás elé állítják”.
Felvázolva azt a sok fenyegetést, amellyel Európa most szembesül, azt mondta: „Oroszország nem csak Ukrajnát próbálja eltörölni a föld színéről. De Oroszország agressziója szélesebb körű: éveken át vállalt hibrid támadásokat Európa ellen. Legyen szó kibertámadásokról, a közösségi média manipulációjáról vagy a migránsok instrumentalizálásáról.”
Hozzátette, hogy „Putyin barátai itt Európában” megpróbálják „újraírni történelmünket és eltéríteni a jövőnket, akár populisták, akár demagógok álarcában”.
„Mindegy, hogy ez az AfD Németországban, a Rassemblement national Franciaországban, a Konfederacja Lengyelországban vagy mások. A nevek eltérőek lehetnek, de a cél ugyanaz: lábbal tiporják értékeinket, és el akarják rontani a jövőnket.”
Az EPP vezető jelöltje a második mandátumra az EU Bizottság élén hozzátette: „Az előttünk álló napokban, hetekben és hónapokban az a dolgunk, hogy visszavágjunk.”
A maga részéről Kyriakos Mitsotakisz görög miniszterelnök, aki lengyel kollégájával, Donald Tuskkal együtt jelölte von der Leyen második pályázatát az EU Bizottságában, azt mondta, Európának nincs tere a kísérletezésre.
„Jelenleg van mozgásterünk Görögországként, Európaként a kísérletezésre és az új kalandokra?” – mondta Mitsotakis, és felszólította az embereket, hogy vegyenek részt az európai uniós választásokon.
Mitsotakisz beszédében az ellenzéki szocialista és baloldali pártokat rótta fel, mondván, a gazdasági válság tovább tart Görögországban, mert „a populizmus megakadályozta az újjáéledését”.
Bírálta az ellenzéki szocialista és baloldali pártokat is, mondván, hogy Görögország gazdasági válsága tovább tartott, mert „a populizmus megakadályozta annak újjáéledését”.
Ugyanakkor von der Leyen beszédét a görög ellenzék bírálta. Az Európai Parlament és a baloldali Sziriza párt tagja, Kostas Arvanitis bírálta az Európai Bizottság vezetőjének döntését, hogy Görögországból kezdi választási kampányát, mert szerinte az országnak problémái vannak a jogállamisággal.
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
A fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság párt a szavazatok 33,7 százalékát kapta vasárnap a lengyel helyhatósági választások első fordulójában, míg a kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíció (KO) a voksok 31,9 százalékára tett szert – derül ki a szavazóhelyiségekből távozók körében végzett felmérésből (exit poll). Az IPSOS közvéleménykutató-cég által készített exit poll eredmények szerint a 16 lengyelországi vajdaság közül a Polgári Koalíció 10-ben, a Jog és Igazságosság (PiS) pedig 6-ban győzött. Az önkormányzati koalíciók alakításakor a KO feltehetőleg más kormánykoalíciós partnerekkel lép majd szövetségbe, így több mint 10 vajdaságot is irányíthat majd.
A részvételi arány 51,5 százalékot tett ki – kevesebbet, mint az előző, 2018-as helyhatósági választáson (54,9 százalék).
[type] => post [excerpt] => A fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság párt a szavazatok 33,7 százalékát kapta vasárnap a lengyel helyhatósági választások első fordulójában, míg a kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíció (KO) a voksok 31,9 százalékára tett szert – derül ki a ... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1712565420 [modified] => 1712540158 ) [title] => Exit poll: országos viszonylatban az ellenzéki PiS kapta a legtöbb szavazatot a lengyel helyhatósági választások első fordulójában [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109064&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 109064 [uk] => 109094 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 109065 [image] => Array ( [id] => 109065 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1200x675-cmsv2-b235e990-7cc1-5cd3-a7ec-330ee20cb588-7972730.webp [original_lng] => 43068 [original_w] => 1200 [original_h] => 675 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1200x675-cmsv2-b235e990-7cc1-5cd3-a7ec-330ee20cb588-7972730-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1200x675-cmsv2-b235e990-7cc1-5cd3-a7ec-330ee20cb588-7972730-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1200x675-cmsv2-b235e990-7cc1-5cd3-a7ec-330ee20cb588-7972730-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1200x675-cmsv2-b235e990-7cc1-5cd3-a7ec-330ee20cb588-7972730-1024x576.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1200x675-cmsv2-b235e990-7cc1-5cd3-a7ec-330ee20cb588-7972730.webp [width] => 1200 [height] => 675 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1200x675-cmsv2-b235e990-7cc1-5cd3-a7ec-330ee20cb588-7972730.webp [width] => 1200 [height] => 675 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1200x675-cmsv2-b235e990-7cc1-5cd3-a7ec-330ee20cb588-7972730.webp [width] => 1200 [height] => 675 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1712573217:8 [_thumbnail_id] => 109065 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 447 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 371236 [1] => 1063 [2] => 5665 ) [tags_name] => Array ( [0] => Jog és Igazságosság (PiS) [1] => Lengyelország [2] => választások ) ) [7] => Array ( [id] => 108798 [content] =>
A szerb parlament elnöke azt mondta, hogy a köztársasági képviselőházban írta alá a választások kiírásáról szóló határozatot.
Ana Brnabić arra szólított fel mindenkit, hogy a választások tisztességesek és korrektek legyenek, és minden szavazópolgár menjen el voksolni, és mutassa meg, milyen irányba kell Belgrádnak mennie és fejlődnie.
Ana Brnabić, a köztársasági képviselőház elnöke, Szerbia: „Mint tudják, a legvégső időpontot választottam a belgrádi választások kiírására, mert az ellenzék követelésére, és Aleksandar Vučić szerb államfő határozott kérésére úgy döntöttünk, hogy ezeket a választásokat a lehető legtávolabbi időpontban kell megtartani, mindezt Szerbia alkotmányával és törvényes rendelkezéseivel összhangban. A választások kiírását megelőző időt arra használtam ki, hogy megpróbáljam beindítani a párbeszédet az összes parlamenti politikai szereplővel folytatott beszélgetés révén, és megtegyek mindent, hogy ez és ezentúl minden választás Szerbiában a lehető legnagyobb rendben történjen, a legmagasabb demokratikus normáknak megfelelően. Mutassuk meg, ami számomra különösen fontos, a komolyságot és a felelősséget. Ezzel tartozunk Szerbia minden polgárának.”
Törvénytelenül fosztották meg a helyhatósági választáson aratott győzelmétől a legjelentősebb kurdbarát párt polgármesterjelöltjét a törökországi Van városában, mandátumát pedig önkényesen adták oda az országot vezető Recep Tayyip Erdogan elnök pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltjének – közölte kedden a jelöltet indító DEM párt.
A többségében kurdok lakta, 1,13 millió lakosú kelet-törökországi nagyvárosban az ellenzéki DEM jelöltjeként induló Abdullah Zeydan a voksok 55,48 százalékával nyert; míg ellenfele, az AKP jelöltje a szavazatok 27,15 százalékát megszerezve lett második.
A DEM közleménye szerint a választási eredmény eltörlésének indoklásaként közölt, a voksolás előtt kevesebb mint két nappal bejelentett törvényességi kifogás nem felel meg a valóságnak, mert jelöltjük „a választáson való részvétel minden törvényes előfeltételének megfelelt, jelöltségét pedig hivatalosan is jóváhagyta a központi választási bizottság.”
A helyi választási bizottság döntése elleni tiltakozásul a DEM több száz szimpatizánsa jelent meg kedden a párt vani székháza előtt.
A helyhatósági választások országos nyertese és az ellenzék vezető ereje, a Köztársasági Néppárt (CHP) úgy kommentálta a vani választási eredmény érvénytelenítését, hogy „a város lakosságának akaratával szembemenő döntés született”.
Abdullah Zeydant korábban, 2015-ös képviselővé választását követően hat évre bebörtönözték azzal a váddal, hogy részt vett az Ankara által terrorszervezetként kezelt Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak a temetésén.
Törökország fő ellenzéki pártja, a CHP jelentős győzelmet aratott az ország kulcsfontosságú városaiban, köztük Isztambulban és Ankarában is, ami komoly csapást jelent Erdogan elnöknek és pártjának, akik évtizedek óta domináltak ezeken a területeken – írja a BBC.
A mostani eredmények komoly csapást jelentenek Recep Tayyip Erdogan elnök számára, aki harmadik elnöki ciklusát követően remélte, hogy visszaszerezheti az irányítást ezek felett a városok felett. Isztambulban Ekrem Imamoglu másodszor is győzedelmeskedett, a szavazatok több mint 50 százalékával, Ankara főpolgármestere, Mansur Yavas pedig a szavazatok 59 százalékát kapta.
„Nem értük el azt az eredményt, amelyet akartunk, illetve amelyben reménykedtünk” – mondta még vasárnap késő este Erdogan támogatóihoz intézett beszédében Ankarában. Kijelentette, hogy tiszteletben tartja a török nemzet döntését.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy ez nem „a vég”, hanem „egy fordulópont” az AKP számára annak érdekében, hogy azonosítsák és kijavítsák a hibákat.
„Köszönhetően állampolgáraink észszerűségének, a török demokrácia ismételten megmutatta érettségét” – tette hozzá.
A vasárnapi választásokon mintegy 61 millió török vehetett részt, amelyen több mint egymillió fiatal először szavazhatott. A részvételi arány országosan meghaladta a 77 százalékot. Erdogan 21 évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta pedig ez volt az első alkalom, hogy pártja országszerte vereséget szenvedett az urnáknál.
