A szlovák miniszterelnök együttműködést ajánlott Ukrajnának a békemegoldások keresésében, és azt kívánta, hogy mihamarabb váljon az Európai Unió tagjává. Ez Robert Fico és ukrán hivatali kollégája, Denisz Smihal közös sajtótájékoztatóján hangzott el a két kormánynak a kelet-szlovákiai Nagymihályban megtartott együttes csütörtöki ülése után.
Fico a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint kijelentette: azt szeretné, ha az ukrajnai háború békésen és igazságosan, az ország területi egységét és szuverenitását tiszteletben tartó megoldással rendeződne.
Megjegyezte, hogy orosz haderő bevetése Ukrajna területén a nemzetközi jog megsértése volt, és együttműködést ajánlott Kijevnek a békemegoldások keresésében. „Szlovákia támogatása Ukrajna uniós csatlakozási ambíciói tekintetében nem spekulatív, hanem teljes értékű támogatás” – szögezte le Robert Fico a szlovák hírügynökség szerint.
Az ukrán miniszterelnök megköszönte az országa uniós integrációs tervére vonatkozó szlovák felajánlást, a két kormány együttes ülését pedig úgy értékelte: az bizonyíték arra, hogy sikerült előre lépni a két fél közös céljainak elérésében. A közös kormányülésen konkrét megállapodások is születtek. Egyebek között abban, hogy vasúti összeköttetést építenek Kassa és Kijev között. Szlovákia megígérte, hogy segít Ukrajnának területei aknamentesítésében, az ilyen gépek szervizelését végző személyzet képzésében.
Továbbá munkacsoportot hoznak létre az atomerőművek fűtőanyaga beszerzésének diverzifikálása céljából, valamint felújítják a Nagykapos és Munkács közötti elektromos távvezetéket, valamint a felsőnémeti határátkelőt.
A TASR jelentése szerint Robert Fico kijelentette: garantálni fogják, hogy az ország területén létrejöjjön egy szállítási korridor az ukrán agrárexporttermékek számára azon országok felé, amelyeknek szükségük van ezekre a termékekre. A szlovák miniszterelnök viszont rámutatott: ha ebben az ügyben nem lesz megállapodás, akkor Szlovákia megtiltja ezeknek az ukrán termékeknek a szlovákiai tranzitját is.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök csütörtökön látogatott az ukrán–szlovák határhoz közeli szlovák városba, Nagymihályba, itt tárgyalt Ficoval. Mindez annak ellenére történt, hogy Robert Fico erőteljesen ukránellenes retorikával nyert választást tavaly szeptemberben és ennek megfelelően le is állította a fegyverszállításokat Ukrajna számára.
Sürgető fontosságúnak mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter Ukrajna további és azonnali segítését katonai eszközökkel kedden, David Cameron brit külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján nemzetközi kérdésekről és kétoldalú együttműködésről szóló tárgyalásuk után.
Az amerikai külügyminiszter kiemelte a légvédelmi és tüzérségi eszközök fontosságát, valamint a lőszerutánpótlást. Egyben ismét felszólította az amerikai Kongresszus alsóházát, hogy mielőbb fogadja el a Joe Biden elnök által Ukrajna számára kért kiegészítő költségvetési keretet.
Antony Blinken beszámolt arról, hogy hétfőn meghaladta a 400-at a Gázai övezetbe bejutott, segélyeket szállító kamionok száma, amire nem volt példa október 7-e, a konfliktus kirobbanása óta. Ugyanakkor fontosnak mondta ennek fenntartását, és gyors lépéseket sürgetett Izrael részéről, részben új kapu megnyitását a humanitárius szállítmányok előtt. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy az Egyesült Államok kormányának nincs tudomása a Rafah városában tervezett izraeli hadművelet időpontjáról, de azt változatlanul ellenzi, a tervezett katonai akcióról pedig jelenleg is zajlanak amerikai-izraeli egyeztetések.
David Cameron a gázai helyzettel kapcsolatban napi 500 segélyszállító kamion bejutását nevezte célnak, valamint a vízvezeték-hálózat visszakapcsolását. A brit külügyminiszter egy átmeneti tűzszünetet fontosnak nevezett a békéhez vezető lépésekben, ugyanakkor rámutatott Izrael jogára az önvédelemhez a Hamász jelentette fenyegetéssel szemben, és fontosnak mondta, hogy ez a támogatás megmaradjon. A Hamász kezében lévő túszok, köztük két brit állampolgár, elengedésével kapcsolatban megjegyezte, hogy mindent el kell követni egy alku érdekében, és Izrael a tárgyalásokon komoly engedményeket tett palesztin foglyok elengedésével kapcsolatban.
Cameron az ukrajnai háborút illetően a katonai szállítások folytatása mellett érvelt, mint mondta, ezek révén Ukrajna képes lehet a győzelemre és a számára „megérdemelt igazságos békére”.
Hozzátette azt is, hogy van előrelépés a befagyasztott orosz vagyonok átirányításáról szóló egyeztetéseken, amelyek révén sikerül ebből a forrásból hozzájárulni Ukrajna pénzügyi szükségleteinek kielégítéséhez.
A brit külügyminiszter arról is beszámolt, hogy hétfőn találkozott Donald Trump republikánus elnökjelölttel, amit a kormányzati gyakorlatba illeszkedőnek nevezett. Hangsúlyozta, hogy Trump személyében egy választásra készülő ellenzéki politikussal tárgyalt, és utalt arra, hogy ez nem szokatlan. A találkozót magánjellegűnek nevezte, így annak tartalmáról csak annyit mondott, hogy geopolitikai témák széles körét is áttekintették.
A Gázai övezetben és Ukrajnában dúló háborúkról tárgyalt az amerikai külügyminiszter francia kollégáival. A World Central Kitchen munkatársai elleni izraeli légicsapást az USA és Párizs is elítélte, abban pedig egyetértettek, hogy Ukrajnát fel kell venni a NATO-ba.
Izraelnek többet kell tennie az „ártatlan civilek védelméért” a Gázai övezetben, be kell engednie a segélyeket, és „gyorsan” ki kell vizsgálnia a World Central Kitchen (WCK) amerikai segélyszervezet hét alkalmazottja halálának körülményeit – mondta kedden Párizsban Antony Blinken amerikai külügyminiszter francia kollégájával, Stéphane Séjournéval folytatott megbeszélése után.
A két ország diplomáciai vezetője közös sajtótájékoztatót tartott a találkozó után, amelyen a főbb nemzetközi válságokról, mindenekelőtt az ukrajnai és a gázai háborúról beszéltek. Külön kitértek a WKC hét segélymunkásának halálára, akik hétfőn egy izraeli légicsapásban vesztették életüket. Stéphane Séjourné Franciaország „határozott elítélését” fejezte ki, Antony Blinken pedig „gyors és pártatlan” vizsgálatot szorgalmazott annak érdekében, hogy fény derüljön a tragédia körülményeire.
Az amerikai külügyminiszter egyben sürgette Izraelt, hogy tegyen többet „az ártatlan civil életek védelméért, legyenek azok ártatlan palesztin gyerekek vagy humanitárius munkások”, és megismételte „a segélyek jelentős növelésének szükségességét” a közel hat hónapja tartó háború által elpusztított, és súlyos humanitárius válsággal küzdő palesztin területnek.
Ukrajnával kapcsolatban a diplomáciai vezetők megerősítették, hogy mind az Egyesült Államok, mind Franciaország folytatni kívánja a segítségnyújtást.
Franciaország fantasztikus vezető szerepet játszott ebben az erőfeszítésben – fogalmazott Antony Blinken, aki az amerikai közvéleményhez szólva sürgette, hogy a Kongresszus szavazza meg a döntő fontosságú, Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros katonai segélyprogramot, amelyet hónapok óta blokkol a republikánus képviselőházi többség.
Blinken arról is beszélt, hogy Washington szüntelenül dolgozik azon, hogy megakadályozza fegyverek és felszerelések Oroszországba történő szállítását, mégpedig Iránból vagy Észak-Koreából, de Kínából is, melyeket aztán Ukrajna ellen használnak fel.
A francia és amerikai külügyminiszter a júliusban Washingtonban tartandó NATO-csúcstalálkozó előkészületeiről, s ennek keretében Ukrajna esetleges NATO-tagságáról is tárgyalt. Újságírói kérdésére mindketten a tavaly júliusi vilniusi találkozó utáni nyilatkozatra utaltak, amely szerint a tagságról menetrend nélkül esett szó.
A tagállamok elkötelezettek amellett, hogy támogassák Ukrajna reformjait a NATO-integráció felé vezető úton. A következő órákban, a következő napokban meg fogjuk erősíteni a NATO-országok egységét ezen megfogalmazás körül, amelynek változatlannak kell maradnia a vilniusihoz képest – jelentette ki Stéphane Séjourné.
„Ahogy a szövetségesek Vilniusban mondták, Ukrajna a NATO tagja lesz” – mondta Antony Blinken, hozzátéve, hogy szükség van „egy nagyon jó és nagyon világos útitervre, hogy erre a következtetésre jussunk”. „És úgy vélem, hogy a NATO-csúcs és a 75. évforduló nagyon konkrétan arra fog összpontosítani, hogyan lehet ezt az útitervet létrehozni” – hangsúlyozta.
Az amerikai külügyminiszter az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) párizsi székhelyére is ellátogatott, ahol kifejezte az Egyesült Államok támogatását a szervezet főigazgatójával, Audrey Azoulayval folytatott megbeszélésen.
Kijevnek több fegyverre van szükség, Lengyelország és Ukrajna ezért azt tervezi, hogy közös fegyvergyártó vállalatokat létesítenek a két ország területén – jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön Varsóban, a lengyel hivatali partnerével közös sajtóértekezleten.
A csütörtöki lengyel-ukrán kormányközi konzultáció napirendjén az ukrajnai fegyverszállítások is szerepeltek – közölte Smihal a tárgyalásokat követő sajtókonferencián. „Több fegyverre van szükségünk, ezen dolgozunk” – fűzte hozzá.
Megköszönte, hogy Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter és Boris Pistorius német védelmi miniszter múlt héten Varsóban bejelentették az úgynevezett páncélozott képességek koalíciója létrehozását. A kezdeményezés célja az ukrán hadsereg védelmi képességeinek növelése.
„Azt tervezzük, hogy közös fegyvervállalatok jöjjenek létre Lengyelország és Ukrajna területén” – jelentette ki Smihal.
A lengyelországi gazdatüntetések egyik okáról, az ukrán agrártermékek exportjáról az ukrán kormányfő elmondta: Ukrajna beleegyezett az Európai Unió (EU) által javasolt korlátozásokba. Szükségesnek nevezte a Lengyelországgal e téren kötendő kompromisszumot.
Megerősítette: kukorica-, repce-, napraforgómag- és búzaexport esetében Kijev a maga részéről kiviteli engedély kötelességét rendelte el.
Donald Tusk elmondta: az agrárügyi témákban egy lépéssel előrehaladtak a mindkét fél számára kedvező megoldások keresésében. Megerősítette: Lengyelország részt vesz az orosz és a fehérorosz gabona európai behozatalát érintő diplomáciai offenzívában. Egy lépés választ el attól, hogy az EU e téren 50 százalékos vámot vessen ki – jelentette ki.
Tusk arról is beszámolt: a két kormány közel áll az ukrán fuvarozók lengyelországi tranzitját érintő megoldások véglegesítéséhez, úgy, hogy az áruszállítás ne okozzon zavarokat a lengyel piacon.
A lengyel kormányfő kétségbevonhatatlannak nevezte, hogy Varsó anyagi, katonai, pénzügyi, diplomáciai értelemben támogatja Kijevet, és támogatja Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását is.
A több lengyel és ukrán tárcavezető részvételével folytatott varsói tárgyalások napirendjén a kulturális javak védelme terén folytatandó együttműködés, és energetikai témák is szerepeltek.
Észak-Korea állambiztonsági miniszterével, Li Csangdevel tárgyalt Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a március 25-27. közötti phenjani látogatása során – közölte csütörtökön az SZVR sajtóirodája.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint a felek megvitatták a nemzetközi helyzetet, a regionális biztonság kérdéseit és „az orosz–észak-koreai együttműködés elmélyítését a külső erők által gyakorolt nyomás növelésére irányuló kísérletekkel szemben”. Az orosz kémszolgálat szerint a megbeszélések „meleg és barátságos légkörben zajlottak”, és a feleknek egységes volt a hozzáállása a megvitatott problémákhoz.
Nariskin észak-koreai látogatásáról korábban a hivatalos észak-koreai hírügynökség (KCNA) számolt be. A Phenjanban kiadott tájékoztatás szerint a felek „tájékoztatták egymást a Koreai-félsziget és Oroszország körüli jelenlegi nemzetközi és regionális helyzetről alkotott álláspontjukról, valamint átfogó módon és komolysággal megvitatták a gyakorlati kérdéseket az együttműködés további erősítése érdekében, válaszul az ellenséges erők egyre keményebb kémkedésére és intrikáira”.
A Moszkva és a Phenjan közötti együttműködés 2023 második felében élénkült fel, Kim Dzsongün észak-koreai vezető oroszországi látogatását követően, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szeptember 13-án a Vosztocsnij űrközpontban találkozott. Októberben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tett látogatást Észak-Koreában.
Lengyelország és Ukrajna kormányainak március 28-i, csütörtöki varsói ülésén az országok nézeteltérési jegyzőkönyvet írnak alá – jelentette ki Andrzej Szejna lengyel külügyminiszter-helyettes mondta a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Andrzej Szejna elmondta, hogy a varsói találkozón a katonai és gazdasági kérdések dominálnak majd, de az országoknak tudomásul kell venniük néhány eltérést, amelyek megkülönböztetik a két kormányt. „A fegyverkezés, a gazdasági kérdések, különösen a mezőgazdaság, valamint a még mindig aktuális kérdések megoldása dominál majd” – tette hozzá.
A lengyel külügyminisztérium helyettes vezetője szerint a találkozón Ukrajna európai uniós csatlakozásáról is szó lesz. „Azok a kérdések, amelyekről véleményem szerint már meg kellene állapodni, azok a csatlakozás kérdései. Mert Ukrajna a tárgyalások előrehaladott szakaszában van, és ebben készek vagyunk Ukrajnának segíteni” – emelte ki.
Szejna megjegyezte: az előző kormány hibája az az álláspont, hogy Lengyelország és Ukrajna között nincsenek viták. Ezért a varsói találkozó fontos eleme kell, hogy legyen a nézeteltérésekről szóló jegyzőkönyv. „Őszintén meg kell majd mondani, hol tudunk segíteni, hol kell jegyzőkönyveket készíteni a nézeteltérésekről. A Jog és Igazságosság párt kormányának legnagyobb hibája az volt, hogy becsapta a lengyeleket és valószínűleg saját magát is, hogy nem látta a problémákat, például a mezőgazdasági termékekkel” – mondta mutatott rá. Véleménye szerint az Ukrajnával való kapcsolatoknak konkrét cselekedetekre kell épülniük, mert fontos, hogy „a lengyel–ukrán kapcsolatokban olvadás, őszinte beszélgetés és tárgyalások következzenek be”.
A helyettes tárcavezető azt is hozzátette, hogy a találkozó során „bizonyos történelmi kérdéseket” is meg kell oldani Lengyelország és Ukrajna között. „Ma nem ezek a legfontosabbak, de sok kérdésben lehetővé teszik a légkör csillapítását is” – jegyezte meg Andrzjej Szejna.
Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai miniszter szerdán tárgyal lengyel kollégájával, Czeslaw Siekierskivel, a megbeszélésen részt vesznek a lengyel gazdálkodók egyesületeinek képviselői is – számolt be az rbc.ua hírportál a wnp.pl című kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Siekierski emlékeztetett arra, hogy az ukrán kormány delegációja március 27-én érkezik Lengyelországba, március 28-án, csütörtökön ugyanis Ukrajna és Lengyelország kormányának együttes ülését tervezik. „Szerdán rendhagyó módon találkozunk. Mert az ukrán és lengyel mezőgazdasági miniszterek mellett miniszterhelyettesek, tanácsadók, a különböző növények termelői szövetségeinek képviselői is jelen lesznek. Szeretnénk, ha ez a párbeszéd a termelők szintjére helyeződne át” – magyarázta.
„Az Ukrajnával folytatott tárgyalások nehezek lesznek, mert hazánk meg akarja őrizni a kereskedelmi liberalizációt az Európai Unióval” – Czeslaw Siekierski.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor az odesszai kikötőben már bemutatta, milyen formátumú párbeszédet kíván folytatni Ukrajnával – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a Le Monde című francia lapnak és a BFM TV francia tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Számomra úgy tűnik, hogy az Odessza kapcsán példa mutatja, hogy nem érdekli semmilyen tárgyalás. És már demonstrálta a párbeszéd formátumát az Odesszai kikötőben. Másodszor, átmentünk a normandiai formátumon, amivel dolgunk volt, átmentünk ezen.”
Az elnök hangsúlyozta, hogy nemcsak a normandiai, hanem a minszki folyamatban alacsonyabb technikai szinten is nagyszámú különböző találkozó volt. „És nagyon sok tárgyalás volt, körülbelül 200, de száznál biztosan több. És neki, Putyinnak ez olyan, mint az oxigén, a tűzszünet. Értsék meg, ez a tűzszünet nem béketárgyalásokat jelent, hanem egy lélegzetvételt neki, egy további lehetőség, itt az ideje, hogy helyreállítsuk hadseregünk harcképességét, amely ma nehéz helyzetben van” – mutatott rá.
Zelenszkij hozzátette, hogy az orosz diktátor a harcok esetleges szüneteltetését a mozgósítottak kiképzésére használja fel, agymosásra, valamint a lövedékek és katonai felszerelések gyártásának növelésére használja fel. „Észak-koreai lövedékek csapódnak be nálunk. Észak-koreai tüzérség támad minket. Észak-koreai rakéták csapódnak be nálunk. Ez nem azt jelenti, hogy nincs egyedül, hanem sok partnere van. Nem, ez azt jelenti, hogy hiánya van. Szűkölködés és a megfelelő lőszerek hiánya” – mondta.
Az államfő hangsúlyozta, ha tűzszünet lesz, az a következő Minszk lesz, amely lehetőséget ad Oroszországnak a felkészülésre. „És ezúttal Ukrajna teljes megszállásával jönne, és nem követné el azokat a hibákat, amelyeket az elején elkövetett” – emlékeztetett Volodimir Zelenszkij.
Zelenskyy will arrive today on an official visit to Turkey
The presidential office said that Zelenskyy is scheduled to meet Erdogan to discuss the peace formula, the organization of the Peace Summit, the safety of navigation in the Black Sea, global food stability and the… pic.twitter.com/rcmP31YCw6
Andrzej Duda lengyel elnök csütörtök este reagált ukrán kollégájának, Volodimir Zelenszkijnek a javaslatára, hogy a határon találkozzanak a blokáddal kapcsolatos helyzet megoldása érdekében – közölte az rbc.ua hírportál az Onet című lengyel kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Duda elmondta. „Beszéltem a miniszterelnökkel (Donald Tuskkal – a szerk.). A miniszterelnökkel együtt elemeztük Volodimir Zelenszkij javaslatát (a határon való találkozóval kapcsolatban – a szerk.). Ez természetesen a miniszterelnök döntése, de kíváncsi vagyok, hogy ez nem európai döntés-e.”
A lengyel elnök hozzátette, nem tud miről tárgyalni a határon a gazdákkal, mert szerinte a tiltakozóknak van igazuk. „Mélyen átérzem, hogy támogattam Ukrajnát. Azt mondtam a miniszterelnöknek: „De ön Brüsszelben volt, ismeri az európai tisztviselőket. Kérem, győzze meg őket arról, hogy ez az ő problémájuk is – európai, nem csak lengyel probléma” – hangsúlyozta.
A lengyel államfő Tusk szavait is kommentálta, miszerint a határblokád nem késlelteti a katonai támogatás eljuttatását Ukrajnába. „Mellékhatásként zuhannak ránk az orosz rakéták, mert határország vagyunk. De segítséget nyújtunk Ukrajnának is. Katonait, szállításit. Az élbolyban vagyunk” – mutatott rá Andrzej Duda.
Prezydent @AndrzejDuda: Wspieraliśmy, wspieramy i będziemy wspierać Ukrainę w jej walce o wolność! Dzisiaj to wsparcie jest nadal niezwykle potrzebne. Niezależnie od zmęczenia wojną. Wolny świat nie może dopuścić do tego, żeby Putin i Rosja zatriumfowali. pic.twitter.com/VDSHEkBZMy
A kétoldalú biztonsági megállapodásokról szóló tárgyalások újabb fordulójára került sor Ukrajna és Olaszország között, olvasható az ukrán elnök hivatalos honlapján. Az ukrán felet a tárgyalásokon Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője képviselte.
A felek megvitatták az erre vonatkozó megállapodás projektjének struktúráját, főbb elemeit és egyes tematikus blokkot.
A résztvevők megállapodtak a további kétoldalú tárgyalások jövőbeli menetrendjét illetően.
