A Reuters tudósítása alapján a The Guardian arról számolt be, hogy a svéd kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt úgy tűnik, támogatni fogja az ország NATO-csatlakozását, így rövidesen ez formálisan is megtörténhet.
A legnagyobb svéd pártnak számító szociáldemokraták az elmúlt héten során belső vitákat folytattak a tagsági kérdésről és a pártvezetés felől olyan hírek érkeznek, miszerint vasárnap fognak erről végleges döntést hozni.
A döntés pedig sokak szerint az lesz, hogy Svédország is jelentkezni fog az észak-atlanti fegyveres szervezetbe, pedig a pártvezetésen belül korábban egyáltalán nem volt népszerű, hogy az ország NATO-tag legyen.
Ha valóban megtörténik ez a döntés, akkor Svédország – a finnekhez hasonlóan – évtizedek óta gyakorolt védelmi politikával szakít, amely a katonai semlegességet hirdette. Putyin Ukrajna elleni inváziója azonban mindent átír.
Moszkva fenyegetése ellenére Stockholmot és Helsinkit úgy tűnik, nem lehet eltántorítani a NATO-tagságtól, holott a Kreml már ilyenekről beszélt, hogy Kalinyingrádba telepítenek atomfegyvereket és hiperszonikus rakétákat.
Mircea Geoana, a NATO főtitkár-helyettese vasárnap úgy fogalmazott, biztos benne, hogy a szövetség konszenzusra tud jutni Finnország és Svédország tagságáról, a törökök aggodalmait is csillapítani tudják:
„Biztos vagyok benne, hogy ha ezek az ország úgy döntenek,felvételüket kérik a NATO-ba, úgy tudjuk üdvözölni őket, hogy a konszenzus minden feltétele kielégítésre kerül”
Finnország állítólag a mai nap során fog döntést hozni a maga tagsági kérelméről, egy lépéssel előrehaladottabb állapotban van a kérelmük, mint a svédeké – ennek lehet az is az oka, hogy a finnek közvetlenül határosak Oroszországgal.
Ez pedig egyértelmű öngól Vlagyimir Putyin és a teljes orosz vezetés részéről, ugyanis az Ukrajna elleni háború nemhogy megosztotta volna a Nyugatot, hanem pont, hogy erősebb egységet kovácsolt közöttük.
Forrás: liner.hu
[type] => post
[excerpt] => A Reuters tudósítása alapján a The Guardian arról számolt be, hogy a svéd kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt úgy tűnik, támogatni fogja az ország NATO-csatlakozását, így rövidesen ez formálisan is megtörténhet.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1652640060
[modified] => 1652645921
)
[title] => Svédország is rövidesen döntést hoz a NATO-tagságról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=48755&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48755
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 48764
[image] => Array
(
[id] => 48764
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/210623-dsg-tag-der-industrie-rdax-775x440s.jpg
[original_lng] => 82422
[original_w] => 774
[original_h] => 440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/210623-dsg-tag-der-industrie-rdax-775x440s-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/210623-dsg-tag-der-industrie-rdax-775x440s-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/210623-dsg-tag-der-industrie-rdax-775x440s-768x437.jpg
[width] => 768
[height] => 437
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/210623-dsg-tag-der-industrie-rdax-775x440s.jpg
[width] => 774
[height] => 440
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/210623-dsg-tag-der-industrie-rdax-775x440s.jpg
[width] => 774
[height] => 440
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/210623-dsg-tag-der-industrie-rdax-775x440s.jpg
[width] => 774
[height] => 440
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/210623-dsg-tag-der-industrie-rdax-775x440s.jpg
[width] => 774
[height] => 440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1652635509:4
[views_count] => 1564
[_thumbnail_id] => 48764
[_edit_last] => 4
[_oembed_eff0c8a717b69e3bec03a35420c28b49] =>
One more important step forward. ⁰ Today, #NATO Allies signed the Accession Protocols for ?? and ??. We want to extend a sincere thank you to all Allies.
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
A német kancellárjelöltek második televíziós vitáján is a szociáldemokrata jelölt szerepelt a legjobban a vasárnap este sugárzott műsor után közölt első felmérés szerint.
A nézők 41 százaléka szerint Olaf Scholz volt a leginkább meggyőző a két német országos közszolgálati televízióban (ARD, ZDF) egyszerre sugárzott vitán.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusát Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének jelöltje követi, jelentősen leszakadva, 27 százalékkal – mutatta ki az infratest-dimap közvélemény-kutató társaság.
A harmadik, utolsó helyen Annalena Baerbock, a Zöldek jelöltje áll 25 százalékkal.
A vita 1500 nézőjének megkérdezésével végzett – és a műsor közönségére nézve reprezentatív – felmérésben a jelöltek teljesítményének egy sor további vetületét is vizsgálták. Valamennyi dimenzióban az SPD vagy a Zöldek jelöltje végzett az első helyen, és Armin Laschet rendre a harmadik helyre került.
Így például
a nézők legnagyobb csoportja – 39, illetve 49 százaléka – Olaf Scholzot tartotta a leginkább hitelesnek és a leginkább hozzáértőnek, viszont a legtöbben – a nézők 39 százaléka – Annalena Baerbockot találta a leginkább rokonszenvesnek. A vita a német belpolitikában megszokott mérsékelt hangnemhez képest harcias volt. A műsor jelentős része Armin Laschet Olaf Scholz ellen indított támadásaiból és a szociáldemokrata kancellárjelölt riposztjaiból állt.
A CDU/CSU jelöltje a többi között a tárcavezetők kötelességei közé tartozó felügyeleti feladatok elhanyagolásával vádolta a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választással búcsúzó kormány pénzügyminiszteri tisztségét betöltő Olaf Scholzot egy minapi házkutatás miatt, amelyet a minisztériumhoz tartozó vámhatóság pénzmosás elleni osztályánál folytatott ügyészségi nyomozás részeként tartottak.
„Komoly gondjaink lennének, ha az én pénzügyminiszterem úgy dolgozna, mint ön” – mondta Armin Laschet, az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormány miniszterelnöke, aki szerint Olaf Scholz elferdítette a tényeket és hamis állításokat tett.
Armin Laschet élesen bírálta a szociáldemokrata jelöltet azért is, mert továbbra sem hajlandó kizárni azt a lehetőséget, hogy a választás után együtt kormányozzon az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldallal (Die Linke).
A CDU/CSU jelöltje egy sor szakpolitikai témával kapcsolatban kiemelte, hogy
a jobbközép pártszövetséget fundamentális, alapvető különbségek választják el az SPD-től és a Zöldektől. Károsnak nevezte a többi között a legjobban keresők jövedelemadójának emelésére tett szociáldemokrata javaslatot és a Zöldek elképzelését a robbanómotorral meghajtott autók gyártásának 2030-tól tervezett tiltásáról.
A műsor többnyire belpolitikai vonatkozású kérdésekről, egyebek mellett a lakhatás, a nyugdíjak és az egészségügyi ellátórendszer ügyeiről, valamint a koronavírus-járvány és a klímaváltozás németországi összefüggéseiről szólt. Nemzetközi, külpolitikai témákról nemigen esett szó.
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a Bundestag-választáson 2005 óta először várhatóan nem a CDU/CSU, hanem az eddigi koalíciós partner, az SPD gyűjti össze a legtöbb szavazatot. Az SPD 24-26 százalékos, a CDU/CSU 19-20 százalékos eredményre számíthat. A Zöldek 17 százalékon állnak.
A televíziós vitában Olaf Scholz és Annalena Baerbock is jelezte, hogy az SPD és a Zöldek közös kormányát, az 1998-2005 közötti együttműködés felújítását tartanák a legjobbnak Németország számára. Azonban a felmérések alapján az eddigi kettő helyett három partnerre lehet szükség parlamenti többséggel rendelkező kormányhoz.
A Bundestag kisebb pártjai közül harmadik koalíciós partnerként leginkább a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) jöhet szóba, amely viszont jóval közelebb áll a CDU/CSU-hoz, mint az SPD-hez. Christian Lindner pártelnök a napokban többször tett is utalást arra, hogy elképzelhetőnek tart egy olyan forgatókönyvet, miszerint a legtöbb szavazatot ugyan az SPD gyűjti össze a választáson, de mégis a CDU/CSU alakít kormányt a Zöldekkel és a liberálisokkal.
Forrás: hirado.hu
[type] => post
[excerpt] => A német kancellárjelöltek második televíziós vitáján is a szociáldemokrata jelölt szerepelt a legjobban a vasárnap este sugárzott műsor után közölt első felmérés szerint.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1631558700
[modified] => 1631549957
)
[title] => A szociáldemokrata jelöltet tartják a legszimpatikusabbnak a németek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29995&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29995
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 29996
[image] => Array
(
[id] => 29996
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/09464191-6.jpg
[original_lng] => 85879
[original_w] => 760
[original_h] => 427
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/09464191-6-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/09464191-6-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/09464191-6.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/09464191-6.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/09464191-6.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/09464191-6.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/09464191-6.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1631571289:4
[_thumbnail_id] => 29996
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1707
[_oembed_f6a3c430c5cc04c10e1b47ffc911d9d4] =>
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Calls by some German politicians to launch NS2 for a little while and close it later are totally irrational. This resembles drug addiction, when a person says “Just one last time!” without realizing the devastating consequences of each “last time”. Addiction to Russian gas kills!
Nach der Festnahme eines Mitarbeiters des Bundesnachrichtendienstes wegen Spionage für Russland sitzt nun auch ein mutmaßlicher Mittäter in Untersuchungshaft.https://t.co/zCrosc0HeF
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Unsere Unterstützung für die Ukraine geht weiter. Heute beginnt die nächste #PATRIOT Ausbildung. 61 ?? Schüler + 10 ?? Sprachmittler starten ihre mehrwöchige Schulung. (Archivbilder) pic.twitter.com/19AwSRapoX
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Pedja Grbint választotta elnökéül szombaton a legnagyobb horvát ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP), kihívója Zeljko Kolar, Krapina-Zagorje megye elöljárója volt.
Davor Bernardic pártelnök a júliusban tartott előrehozott parlamenti választások után mondott le tisztségéről, miután a szociáldemokraták a közvélemény-kutatások által előrejelzett győzelem helyett súlyos vereséget szenvedtek. Bernardic nem indult újra a pártelnöki tisztségért.
Az SDP alapszabálya szerint a parlamenti választások után 90 napon belül tisztújítást kell tartani a pártban.
Az első körben, múlt szombaton öt jelölt indult a pártelnöki tisztségért, de közülük senki nem szerezte meg a szavazatok több mint felét, ezért csak a második körben dőlhetett el, ki lesz az SDP új elnöke.
A választásokat az SDP alapszabálya szerint az egy tag, egy szavazat elve szerint tartották meg. 9 és 18 óra között az SDP 32 ezer tagja közül mindössze 12 ezren adhatták le voksukat országszerte több városban és járásban, mivel csak azok voltak jogosultak a szavazásra, akik befizették a tagsági díjat. A hivatalos adatok szerint a részvételi arány az első körhöz hasonlóan most is 70 százalék körüli volt és Grbin a szavazatok 65 százalékát kapta.
Kolar elismerte vereségét és gratulált Grbinnek, aki megköszönte a támogatást és kijelentette: a pártnak meg kell változnia és ez már szombat este elkezdődik. „Ma estétől nem fontos, hogy ki, kire szavazott. Mától egy SDP vagyunk, amelyet csak a szolidaritás, az igazság, az egyenlőség és a szabadság érdekel” – mondta, majd hozzátette, hogy az SDP mindenki előtt nyitva áll. Az SDP-ben évek óta belharcok dúlnak, és jelenleg is két frakció versenyzett egymással.
Bernardic sok sikert kívánt az új vezetésnek. „Folytatjuk a harcot, az irányítás azonban most valaki másra hárul – tette hozzá.
Pedja Grbin 1979-ben született Pulán. 2003-ban diplomázott a zágrábi egyetem jogi karán. A szociáldemokrata pártba egyetemistaként lépett be 1998-ban. 2016-ban az SDP egyik alelnökévé választották, jelenleg második ciklusban parlamenti képviselő.
A párt először 2000-ben nyert választást és Ivica Racan pártelnök vezetésével koalíciós kormányt alakított. Miután azonban az SDP 2003-ban elvesztette a választásokat, nyolc évig ellenzékben volt. 2011-ben a szociáldemokraták 61 képviselői helyet szerzett a 151 fős parlamentben és Kukuriku koalíció néven másodszor alakítottak kormányt Zoran Milanovic kormányfő vezetésével. A párt 2015-ben ismét ellenzékbe került. A jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette új kormánykoalíció 2016 nyarán egy bizalmatlansági indítványon elbukott, de a szeptemberi előrehozott választásokat követően újra a HDZ alakíthatott kormányt. A 2020-ban tartott előrehozott parlamenti választásokon a HDZ fölényesen nyert az SDP-vel szemben.
Szoros versenyben a kormányzó szociáldemokrata szövetség nyerte az észak-macedóniai parlamenti választásokat, így az albán etnikai pártokon múlhat majd, hogy ki vezeti a következő négy évben a nyugat-balkáni országot – derült ki az állami választási bizottság csütörtök hajnalban közzétett adataiból.
A szavazatok mintegy 95 százalékos összesítése alapján a Zoran Zaev korábbi miniszterelnök vezette baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) a szavazatok 35,85 százalékát kapta, alig másfél százalékkal előzve meg a voksok 34,49 százalékát megszerző jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártját (VMRO–DPMNE).
A Demokratikus Szövetség az Integrációért nevű – a királycsináló szerepére pályázó – legnagyobb albán etnikai párt végzett a harmadik helyen, 12 százaléknyi szavazattal, megelőzve a 8,8 százalékos eredményt elérő kisebb vetélytársát, az Albánok Szövetségét.
A részvételi arány az 1,8 millió szavazásra jogosult 50,8 százalékánál tartott az urnazárás előtti utolsó közléskor, ami alacsonyabb, mint a korábbi választásokon volt.
A választási bizottság nem szolgált adatokkal arra vonatkozóan, hogy a kialakult szavazatarány hány mandátumot jelent majd a pártoknak a 120 tagú szkopjei parlamentben. Az előrejelzések arról szóltak, hogy egyik nagy párt sem tud majd önállóan kormányt alakítani, így az albán etnikai pártokon múlhat majd, hogy ki vezeti a következő négy évben a nyugat-balkáni országot.
A szavazóhelyiségek este 9 órai bezárása után nem sokkal hackertámadás érte az állami választási bizottság nyilvános oldalát. Oliver Derkoski, a testület vezetője az incidensről azt mondta, a támadás a gyors online eredményközlésre szolgáló weboldaluk ellen irányult, a szavazatszámlálásban azonban nem okozott fennakadást, mivel nem érintette a központi szerverüket. A számlálást átmenetileg a YouTube-on közvetítették élőben.
A rendszer közel három órával későbbi helyreállása után az adatok – a voksok 70 százalékának összesítése mellett – a kormányon lévő SDSM egy százalékos előnyét mutatták, s ennek alapján Zoran Zaev, a szociáldemokraták vezetője bejelentette a győzelmüket.
A párt győzelmet ünneplő híveihez beszélve a fővárosban, Zaev gyors reformokat ígért az ország európai uniós csatlakozási esélyeinek javítására, és ígéretet tett a megrendült gazdaság megerősítésére.
A 2017. május 31. óta hivatalban volt Zaev legfontosabb politikai ígérete az euroatlanti integráció felgyorsítása volt, ennek érdekében változtatták meg az ország nevét is. Észak-Macedónia 2020. március 27-én a NATO tagja lett, de az Európai Unió 2019 októberi csúcstalálkozóján elhalasztotta a csatlakozási tárgyalások megkezdését, ami belpolitikai válsághoz vezetett az országban. A megoldás érdekében Zaev előre hozott választásokat javasolt, és 2020. január 3-án lemondott, azóta Oliver Szpaszovszki ügyvezető, szakértői kormánya volt hivatalban.
Az eredetileg április 12-re kiírt voksolást a koronavírus-járvány miatt kellett elhalasztani. Az új időpontot a gyengülni látszó járvány körülményei között tűzték ki, de az új koronavírus ismét gyorsabban kezdett terjedni az országban.
Megfigyelők szerint a voksolás nyugodt légkörben zajlott, nem volt számottevő rendellenesség sehol, és a szervezők az egészségügyi előírásokra is figyeltek. A járvány miatt egyébként három napig tartott a voksolás, s a szerdai utolsó napon a tömeg elkerülése érdekében két órával meg is hosszabbították a szavazásra használható időt.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! ? https://t.co/kg3b6rmPCw
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Друг пізнається у скруті. Неважливо, якого розміру твоя країна чи обсяг ВВП, важливо, яке в тебе серце. Багато народів сьогодні виявляють більше мужності, ніж половина G20. Як Північна Македонія, підставивши ?? плече у вигляді танків і літаків. Ми ніколи цього не забудемо.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
A csaknem végleges hivatalos részeredmények alapján biztosnak mondható, hogy Zoran Milanovic volt kormányfő, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje nyerte meg a horvátországi elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját.
A horvát választási bizottság által 99 százalékos
feldolgozottság alapján közzétett adatok szerint Milanovic a szavazatok 52,69
százalékát, Kolinda Grabar-Kitarovic leköszönő államfő, a jobbközép Horvát
Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje pedig 47,31 százalékát szerezte meg.
Két héttel ezelőtt, az elnökválasztás első fordulójában is
Milanovic győzött: akkor a voksok 29,55 százalékát gyűjtötte be, míg
Grabar-Kitarovic 26,65 százalékkal került a második helyre.
A második fordulóban a szavazásra jogosultak 54,97
százaléka, mintegy 2 millió 29 ezer ember járult az urnák elé.
#Peru Pedro Castillo speaks to a large crowd as his lead widens by more than 95 thousand votes "We have to be respectful of the will of the people. Only the people will save the people," he said to a cheering crowd. pic.twitter.com/OehVmfUW72
Vasárnap reggel hét órakor kinyitottak a szavazóhelyiségek Horvátországban. Megkezdődött az elnökválasztás második fordulója – adta hírül az MTI.
Az első fordulóban egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie
az abszolút többséget, így az első két helyezett – Zoran Milanovic volt
kormányfő, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje és Kolinda
Grabar-Kitarovic leköszönő államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség
(HDZ) jelöltje – vasárnap újra megmérkőzik egymással.
A két héttel ezelőtt tartott szavazáson Milanovic a voksok
29,55 százalékát, Grabar-Kitarovic pedig 26,65 százalékát gyűjtötte be.
A legutolsó, pénteken közzétett közvélemény-kutatások
Milanovic győzelmét vetítik elő, eszerint az ellenzéki jelölt a voksok 45
százalékára, míg ellenfele 42 százalékára számíthat.
Az elnökjelöltekre 6533 helyen adhatja le voksát a
szavazásra jogosult valamivel több mint 3,8 millió polgár, belföldön 6 409,
külföldön pedig 124 szavazóhelyiségben. Horvátországon kívül 47 országban lehet
az urnákhoz járulni.
A választói névjegyzékbe csak azok kerülhetnek be, akiknek
érvényes bejelentett lakcímük és személyi igazolványuk is van Horvátországban.
Ami a diaszpórát és a szomszédos országokban élő – például a nagyszámú, horvát
állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező boszniai horvátokat – illeti,
közülük csak azok szavazhatnak, akik regisztrálták magukat a választói
névjegyzékbe.
A szavazópolgárok 19 óráig adhatják le voksaikat.
Az első hivatalos részeredményeket várhatóan este nyolc
órától hozza nyilvánosságra az országos választási iroda.
#Peru Pedro Castillo speaks to a large crowd as his lead widens by more than 95 thousand votes "We have to be respectful of the will of the people. Only the people will save the people," he said to a cheering crowd. pic.twitter.com/OehVmfUW72
